Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-29 / 150. szám
FöIdművesszövetkezeteink szerepe és fejlődése PÁRTUNK a felszabadulás után, falusi politikájában helyesen alkalmazta azt a lenini tanítást, amely a falu szocialista átszervezésében jelentős szerepet tulajdonított az értékesítési és fogyasztási szövetkezésnek. Az 1946-ban életbelépett szövetkezeti törvény meghatározta és biztosította az általános, egységes falusi Jöldművesszövetkezelek szervezeteinek létrehozását, műlcödésének feltételeit, figye- lembevéve a társulás teljes önkéntességét, a szövetkezésben részvevő tagok alapszabályzatban biztosított önkormányzati jogát. FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE- TEINK 1950-ig főfeladatuknak az új földhözjuttatottak. a kls- és középparasztok segítését, szükségleteiknek kielégítését tartották. Segítették a szükséges termelőeszközökkel, vetőmaggal, műtrágyával, növényvédő szerekkel való ellátásukat. A fordulat éve után termékfeleslegeik értékesítésében is nagy segítséget nyújtottak. Emellett állandó jellegű feladatként végezték a magasabbfokú termelési társulások, termelőszövetkezeti csoportok szervezését, anyagi és politikai támogatását. Még emlékezhetünk rá, hogy 1948. végéig a termelőszövetkezetek és csoportok a földművesszövetkezetek keretei között működtek. 1949- től földművesszövetkezeteink feladatköréből olyan munkák is átkerültek fokozatosan az állami vállalatokhoz, mint a termény, zöldség, takarmány felvásárlása és a szerződéses termeltetés. E változások előtt földművesszövetkezeteink kapcsolata a dolgozó parasztsággal széleskörű és állandó jellegű volt. Bár akkor még töretlen ívelésű, átütő segítséget nem tudtak adni, tömegszervezeti jellegük a falu dolgozó parasztságával való kapcsolatuk jó volt. 1950- töl földművesszövetkezeteink egyre kevesebbet foglalkoztak a termelés segítésével és a központi szervek irányítása alapján inkább az áruforgalom bővítésére törekedtek. Ez odavezetett, hogy 1955. végére falun és kisebb városokban is a dolgozó parasztsággal való kapcsolatuk teljesen az áruellátás kérdéseire szűkült le. Igaz, ez idő alatt nagymértékben fejlődött a falusi üzlethálózat. Megyénkben is 480 új üzletet és 140 új italmérőt nyitottak szö- retkezeteink. Ugyanakkor azon- Dan elhanyagolták a műtrágya, uövényvédőszer ellátást, termelési szerződések kötését, stb.-t. Nem bővítették a felvásárló telepeket, raktárakat, ami ugyancsak bénítólag hatott a parasztság termelésére. Ezidőben már a termelőszövetkezeti mozgalmat sem segítették megfelelően. FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE- TEINK fő feladata továbbra is az, hogy megfelelő segítséget adjon a falu szocialista átalakulásának elősegítésében. Sürgetően fontos tennivaló most a termelő- szövetkezetek segítése mellett az alacsonyabb típusú termelési formák szervezése, a meglévő társulások segítése és fejlesztése. E kérdésnél sokk függ az igazgatósági és szövetkezeti vezető szervek munkájától. Helytelen lenne ugyanakkor megfeledkezni az áruellátásról, mert ez a másik végletet jelentené. De az áruellátás fejlesztésével egyidőben a felvásárlási és értékesítési tevékenységet is növelni kell. Feladatunk biztosítani a termény, takarmány, baromfi, állati termékek felvásár-; lását, mert ezzel amellett, hogy a dolgozó parasztság érdekeit képviseljük, fokozzuk termelési kedvét is. Ezen a téren már jelentősen javult a helyzet. Megyénkben az idén szövetkezete-, ink mintegy 15 000 vagon termény- és termékféleség felvásárlását és értékesítését végzik. Hasonló feladatok vannak a' termelési szerződések kötése te-\ rületén. Földművesszövetkezete inkre egyre több hárul ebből e; munkából Is. — Előrelát hatóai; mintegy 10—15 000 kát. hold te rületre kötnek iparinövény-.; zöldség- gyümölcstermelési szer- j ződéseket. Helyes törekvés az, hogy a tér melési szerződések kötését egy re fokozottabb mértékben a föld művesszövetkezetekre bízzák. — Ezen a területen szövetkezeteink tömegszervezeti jellegüknél fogva is eredményes munkát- tudnak végezni. Ugyancsak fon-; tos tennivalók vannak a gép- használati, zöldség-, gyümölcs-; termelési társulások szervezésénél is. A cél az legyen, hogy; ezek tiszta nyereségükből mind nagyobb értékű közös gazdasági alapot teremtsenek meg. VÉGEZETÜL, ha a földművesszövetkezeteink valóban a dolgozó parasztság érdekében kívánnak működni, akkor továbbra is pártunk és kormányunk politikájának megfelelően, mind következetesebben kell harcolniok a falu szocialista át alakításáért. Ezt csak úgy le hét elérni, ha szövetkezeteinl támaszkodnak a párt és a tanács helyi szervezeteire, szélesítik földművesszövetkezeti vezetőség és a tagság kapcsolatát. Ily- módori minden reményünk megvan arra, hogy szövetkezeteink Letölthetik azt a szerepet, a ni el j országunk szocialista építésében a mezőgazdaság felvirágoztatásában rájuk hárul. Kralovánszky József a MÉSZÖV ig. elnöke Uj kutak Kalocsán Négy új ásott kút felújítását fejezték be a múlt héten Kalocsán. A nyomó-szívókaros kutak felújítása 24 ezer forintba került. Ebben a félévben még két új ásott kutat létesítenek Kalocsán, amellyel mintegy 40 nyomó-szívó kút lesz a városban. A PRIMADONNA MEGÉRKEZETT A humorról, az optimizmusról Nehéz újat írni e sokszor meg-> kívánkoznak toliam hegyére jel- énekelt csodáról, Honthy Han- -ök, • ha Kussuth-díjas művész- na művészetéről, amelyben ki-> lónk, Honthy Hanna kecske- kristályosodva ott cl minden mén vendégszerepléséről jól és ami szép és derűs a színművé« hűséges pontossággal akarom tá- szetben, ami megragadó és utá-> ékoztatni az olvasót. Mert ar- nozhatatlan erő közönség és mű- ól szólt az egész est, hogy az vész, ember és ember kapcsola- 'let szép és a nagy hősi érzé- tában. eh niellett ott él minden em~ Es ezt a varázslatot az sem bér lelkében az élet igenlésének, homályosítja el, hogy nagyon népségei befogadásának rejtett, sokszor hallost dalok hangzottak vagy nyíltabb készsége. Vidám el a színpadon. Es bizony kicsit 'alok, jól ismert operettek jól szűk körben mozgott mindaz, smert melódiái csendültek a né- amit az operettműfajból mutató- ők fülébe és elandalodva, visz- ba hozott Kécskemétre ez az zafojtott lélegzettel figyeltük együttes, amelynek minden tag- nnek a nagy művésznőnek min- ja, Honthy Hannával az élen, a \en mozdulatát, a múló idő- maga helyén ízléssel, jól szerével újuló stílusát, áradó hu- pélt. norát, s azt a mérhetetlen em- örülünk, hogy eljöttek közénk, lerszeretetet, ami minden da- fölébresztették az idősebbek lelát megszépítette, újjá, frissé kében az emlékezés édességét, s varázsolta a régi melódiákat, és megcsendítették az öröm húrjait erűt, mosolyt fakasztott. a fiatal nézőfjen is. —yla HAZAFELE Síit .IOH\ HUNT: A 3. táborban aznap délután osztottuk ki az úgynevezett Bradley- féle magassági bakancsokat, a hozzájuk való mászóvasakkal. Ezeket a Felépítés első időszakában szállították fel ide, hogy a Teknőben és meg följebb kerüljenek alkalmazásra. Rendes hegymászó bakancsainkat es mászóvasainkat a 3. táborban hagytuk, s most az utóbbiakkal kipótolhattuk a Jégesésre szánt felszerelésben mutatkozó hiányt. Az új bakancsokat ebben a csekély magasságban meglehetős melegnek találtuk, de igen kényelmes volt viselni őket. Május 1-én Charles Evansszal és Tom Bourdíllonnal felmentünk a Teknőbe, hogy berendezzük a 4. tábort, mielőtt birokra kelünk a Lhoce falával. Leendő táborunkat idáig csak egy nagy halom felraktározott készlet jelezte. Másnap akartunk előzetesen ismerkedni a Fallal, majd wylie és Ward csatlakozása után hozzálátni a tényleges felderítéshez. A hét »élvonalbeli« serpából hatan jöttek velünk; ugyanis Topki — egy meg keveset tapasztalt fiatal legény, aki azonban a múlt évben elerte a Deli Nyerget — röviddel azután, hogy előző nap elhagytuk az Alaplabort, kidőlt; nagyon elővette az éppen akkor elterjedt csukló köhögés. A csapat minden tagja nehéz terhet cipelt, mert nemcsak eggyel kevesebb malha- szállítóval indultunk el, hanem Da Namgjal, egyike legkulonb embereinknek alig egy óra járásnyira a tábortól, szintén kénytelen volt kiallam Terhét megosztottuk magunk között, s így mindegyikünk kb. 22-23 kg-ot hordozott. Mi hárman a zárt áramlásé készüléket használtuk, s a szel- védett medencét elárasztó reggeli napsütés tűző verofényeben a kész u le < okozta hő nem tette éppen élvezetessé az utat. Tetejebe meg az előző nap hullott havat is keményen le kellett taposnunk, hogy uj nyomdokot csinál unk. Ennek ellenére két és fél óra alatt elértük a 4. tábort, tehát egy órával rövidebb idő kellett hozzá, mint néhány nappal ezelőtt, a Tekno- ben tett felderítés alkalmával. A serpák még aznap délután visszamentek a 3 táborba hogy további készleteket szállítsanak fel a felderítés szükségleteinek fedezésére. Másnap fel kellett újra jönmok Wylie-vel es Warddal együtt, 61 A 4. tábor alkalmas helyen állt; innen tökéletesen átj lehetett tekinteni a problémát, amelyet a felderítő csapat készült megoldani. Védett horpadásban helyezkedett el vagy másfél kilométernyire a Teknő fejétől, közel az óriási jégszírtek lábához, amelyek az Everest tetőgerincéről ereszkednek alá. A Teknőt az átellenes oldal felől a Nupce hosszú gerince zárta be; csaknem vízszintes vonalban nyúlt el, 1200 m mágasan a völgyfenék fölött; meredek falát sziklás rétegek csíkozták végig a szaggatott taréj alatt. A Teknő fejét lezáró Fal még ebből a távolságból is hatalmas méretűnek látszott, megmászása pedig csaknem kétségbeejtő feladatnak tűnt. A meredek, szélesen terpeszkedő, hófödte felületről a szél helyenként lehordta a havat, feltárva a síkosán fénylő jég hosszai sávjait. A Fal síma egyformasága csak két jelentékeny ponton törik meg. Egy sziklaborda mered elő belőle; egyenesen a Déli Nyereg széles nyilasából indul ki, rézsutosan balról jobb felé húzódik, s a magasság feletáján ismét belesimul a havas felszínbe. A svájciak »Eperon des Genevois«-nak keresztelték el, mi pedig »Genfi Sarkantyúnak« neveztük. A Sarkantyú oldalain sehol sincs egyetlen párkány vagy olyan törése a meredély szögének, ahol sátrat lehetne elhelyezni, s a szírt maga is ijesztően meredek. Távolabb, jobb kéz felé, közvetlenül a Lhoce orma alatt, a Fal felszínét alacsony, polcokhoz hasonló teraszok párhuzamos sorai szakítják meg, amelyeket hasadékok és meredek jégfalak választanak el egymástól. Ezt Lhoce-gleccsernek nevezik, de helyesebb lenne eljegesedett lejtőről beszélni. Körülbelül kilencszáz méterrel a Lhoce teteje alatt kezdődik, a Teknő fejétől a Déli Nyeregig terjedő távolság kétharmada táján. Kivéve azt a szakaszt, ahol a Lhoce-gleccser átfordul a Teknőbe, magát a Falat a Teknőnek meredekre hajló felső lejtőitől egy vízszintes repedés választja fel; ez az úgynevezett »Bergschrund«, amely a Fal lábánál húzódik végig. A legközvetlenebb út a Nyereghez nyilván az lenne, ha át tudnánk kelni ezen a Bergschrundon és a Genfi Sarkantyú felé igyekeznénk, megmászva egyik vagy másik oldalán a lejtőt. De a lejtő leküzdhetetlenül meredek, és legnagyobb részét jég takarja. 1200 méteres távon a Teknő és a Nyereg között egyetlen természet nyújtotta pihenőhely sem akad, ahol sátrat lehetne felállítani. A svájciak ezt az útvonalat választották múlt tavasszal. Szorosan a Sarkantyú jobboldali éle menten kapaszkodtak fel és egyenesen a Nyereg felé törtettek. Noha csaknem erejük végső határáig jutottak, mégis sikerült elérniök a Sarkantyút, és ez valóban bámulatra méltó teljesítmény volt. (Folytatjuk) 62 i® Kulturális Figyelő i
