Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Rászolgáltak-e a dicséretre r a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat dolgozói? Nincs különösebb akadálya a teljesítménybér rendszernek elégedniök a 8 Rászolgált-e a Kecskeméti 'Épületlakatosipari Vállalat kol lektívája arra a dicséretre, amely mostanság vezető fórumokon, ta­nácskozáson igen gyakran el hangzik? Ha a termelés szám­adatait nézzük, akkor igen. Pe­dig nem tettek semmi mást, csak r— ahogy itt mondják — vissza­tértek az október előtti terme­léshez. Az első hat hónap ter­melékenysége jóval túlhaladja a tavalyit, s el is éri a harmadik negyedéves átlagot, azaz az első öt hónapban 24,9 százalékkal na­gyobb a termelékenység, mint tavaly ugyanebben az időszak­ban. Mi tette ezt lehetővé? Egyszerűbb lett az ügyintézés Az év elején a műszaki és adminisztrációs munkakörben olyan átcsoportosításokat hajtot­tak végre, amelyek kedvezőbbé formálták a termelést, öt bérel­számoló helyett három maradt, a tervstatisztikusok munkáját egy ember végzi, az üzemi írno­kokat megbízták a diszpécseri feladattal és így tovább. Az im­produktív létszám csökkentése nem befolyásolta a termelés ala­kulását, mert csupán annyi vál­tozás történt, hogy megnöveke­dett a művezetők felelőssége, Ez csak az egyik ok. A másik? dig meg kellett forinttal. Ennek ellentéteként a dolgo­zók 50 százaléka pedig az óra­bér mellett kardoskodik tovább­ra is. ök, ismerve a vállalat eredményeit, azt kérdezik: miért kell áttérni a teljesítménybérre, amikor a gyár gazdaságosan ter­mel? Nem a normában volt a hiba Ma még nem érvényesül az az elv: ki mennyit dolgozik, annyi bért kap. Ezt pedig itt meg lehet valósítani. Ennek nyomán került szóba a régi norma. Egyesek vé­leménye szerint — s ezzel egyet lehet érteni — nem a norma volt a rossz, hanem a kiadott időre nem volt megfelelő a bér. Igazolásul közlik azt, hogy az üzem 350 dolgozója közül 7—8, esetleg 10 dolgozó volt az, aki nem érte el a 100 százalékos tel­jesítményt. Tehát, semmi külö­nösebb akadálya a teljesítmény­bér rendszerre való visszatérés­nek. Egy másik dologról sem feled­kezhetünk el. Ez pedig a termelé­kenység további emelése. Bár a vállalat elérte a tavalyi harma­dik negyedéves szintet az egy főre eső termelékenységnél, de ha tárgyilagosak akarunk ma­radni, meg kell mondani, hogy ebben az évben 100—200 forint­tal növelni lehet az egy főre eső termelést. És még ebben az esetben sem éri el, 300 forinttal alatta marad a tavaly szeptem­berinek.! Kétségtelen, ez a kis kollek­tíva a megyénk üzemei közül, de iparági szinten is, szép ered­ményt ért el a termelékenységet illetően. Ügy gondoljuk, ha ez a szorgalom fokozódik, akkor to­vábbra is rászolgálnak arra a dicséretre, amelyet eddig kivív­tak. Venesz Megyénk 18 községe szenvedett az idei jégverésektől A rendkívül szeszélyes időjárás Bács megye községeiben is sok kárt okozott. Az elmúlt néhány nap alatt a megye legkülön­bözőbb vidékei szenvedtek az időjárás szeszélyétől. Az átvonuló heves viharok különösen a gyümölcsfákat tépázták meg, de ennél súlyosabbak a jégverések, melyek leginkább szombaton éjszaka romboltak. Soltvadkert szőlőskertjeiben mintegy 1000 holdon a termésnek majdnem felét elverte a jég. Tázlár község határában 90 százalékos a kár a szőlősök egy részében. Bocsa, Hajós és Kecskemét környékén a kár jelentéktelen. Az Állami Biztosító Intézethez az idén 18 községből érkeztek be kártérítési igények a jégverés miatt. A kártérítések kifizetését már megkezdték. Eddig mintegy 100 000 forint értékű kárt térí­tett meg az állam a biztosított gazdáknak. JÍLáLitattLeplthi kiiMeteh Jakabszdlláson A jakabsz állási tanács leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülé­sén Pólyák Mihály egyénileg gazdálkodó VB-tag javasolta, hogy a község gazdáival ismer­tessék meg- a málnatermesztés előnyeit és fontosságát. Tapasz­talatai szerint kiválóan lehetne QOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 29 millió forint eredményjavítás a terméshozam növelésével, fokozott gépesítéssel, anyagtakarékossággal I állami gazdaságainkban ) hasznosítani ezúton az eddig ks. veset jövedelmező homokterüle­teket. A málna — mint mondot­ta — már a második évben ter­mést hoz, és ha jól kezelik, 30 évig is hasznot hajt egy-egy te­lepítés gazdájának. A VB tagjai készségesen tá­mogatták az életrevaló javasla­tot és elhatározták, hogy epres­kertjükben 800 négyszögölön kí­sérletképpen megvalósítják az elgondolásokat, amivel Pólyák Mihályt bízták rrieg. Pólyák elv­társ el is vállalta a megbízatást és azt is, hogy többi gazdatár­sát is segíti, biztatja a telepí­tésre. Órabér megkötöttségekkel Az órabér bevezetésével egye­sek azt hitték, hogy meet már nem kell dolgozni. Volt is ilyen jel, hogy néhány üzemrészben néhány ember ezt az órabércs rendszert sétálgatásra akarja fel­használni. Ezen úgy segített a vállalat vezetősége, hogy az óra­bér kifizetését feltételekhez kö­tötte. Előírta, hogy egy-egy mű­helynek milyen termelési érté­ket kell létrehozni. Ha ezt nem érik el, akkor az órabér 80 szá­zalékát fizetik csak ki. Erre azonban nem került sor. Ebben az időszakban még önköltségi mérés alapján történt a bérfize­tés. A második negyedévben minden üzemrésznek megvolt a jóváhagyott termelési értéke, s ehhez szükséges jóváhagyott bér. A művezetőkön múlott tehát, hogy ennek megfelelően alakít­sák, formálják a dolgozók mun­kakedvét. Igaz, nagyobb volt a feladatuk, mint régebben, de azért sikerült rendszeresen tel­jesíteni a havi tervet. Eközben azonban hallatszottak olyan han­gok js, hogy helyes lenne vissza­állítani a teljesítménybérezést. Különösen a sztahanovisták, s azok a jó dolgozók vélekedtek így, akik régebben 10—11 forin­tos órabérrel dolgoztak, ma pc­Állami gazdaságainkban a dol­gozók bevonásával, azok javas­latai alapján megtárgyalták a jövedelmezőbb gazdálkodás lehe­tőségeit. A javaslatokat összesít­ve, valamennyi gazdaság részle­tes tervet készített, hogy az egyes gazdálkodási ágakban mit és milyen módon tud megtakarí­tani, illetve hogyan növelheti a nyereséget. A tervek szerint megyénk ál­lami gazdaságai az idén 29 millió forint értékű eredményjavítást érnek el. Tíz millió forint a nö­vénytermelésből származik majd a terméshozamok s a minőség emelése révén. Az Izsáki Állami Gí^daságban például 25,2 mázsa szőlőt terveztek holdanként, a mutatkozó termést azonban 30 mázsára becsülik. Almából 22 vagonnal várnak többet a terve­zettnél, a spárgadugvány-terme- lés is 120 000 forint többletjöve­delmet jelent. Síma szőlővessző­ből az előírttal szemben 700 000 darabbal többet értékesítenek. Bővül az állattenyésztés is, mint jövedelmi forrás; a marhaállo­mányt 50 darab jóminőségű üszővel szaporítják, 1000 darab ürüt pedig hizlalásra vásárol­nak. Ez a gazdaság az eredetileg tervezett 1 580 000 forint válla­lati nyereséggel szemben 4,5 milliós eredményre törekszik a fenti tervek megvalósításával. A Vaskúti Állami Gazdaság 5 mil­liós nyereséggel akarja zárni az esztendőt. Szakmáron a növény- termesztésből 254 000 forint többletjövedelmet várnak, a Tajói Állami Gazdaságban a jó­nak ígérkező fűmagtermés 115 ezer forintot ígér. Komoly összeg, a gépesítés fo­kozása révén 4,5 millióra tehető munkabér-megtakarítás a gaz­daságokban. Ezzel függ össze a fogatok csökkentésével megtaka­rított közel 2 millió is. A Bösz- töri Állami Gazdaságban például csupán 10 fogat megszüntetése 145 000 forintot jelent. Az anyagmegtukarítás pénz­értéke 3 millió forint, — ez zö­mében gépalkatrészekre vonat­kozik. A Szakmári Állami Gaz­daságban például az alkatrész­felhasználást felújítás s megőr­zés révép 7, az üzemanyagfo­gyasztást pedig 5 százalékkal csökkentik. Az értékesítésre kerülő áruk minőségének javításával közel 8 millió forint többlet-bevétel­hez jutnak a gazdaságok. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság például azzal, hogy 30 darab hí­zott szarvasmarhát nem a ter­vezett II. osztályú, hanem ex­forint felárat kap. Garán a se­gédüzemágakat fejlesztik. Eddig 25 500 liter juhtehet dolgoztak fel trappista sajtnak, 40 forintért értékesítve kilónként az 5100 ki­logramm terméket. A gasegyházán alig van em­ber, aki nem ismerné Boly ki Jánost, a íöldművesszö- vetkezet 2. számú boltjának ke­zelőjét. — Könnyű dolog és öröm nála vásárolni — mondják a vevők s hogy miért, arra sze­retnénk választ adni. Nem régen, alig két éve lett boltvezető. Nagy tapasztalatokra nem támaszkodhat, mégis igyek­szik mindig a legjobb megoldá­sokat megkeresni. Egyetlen vá­sárlót sem fogad azzal, hogy "nincs«. Az áruféleségeket hi­ányjegyzék alapján jóelőre meg­rendeli, hogy mire a készlet fogytán Van, már új álljon a he­lyén. Munkájában nagy segítsé­get jelent az iskolán szerzett áruismerete. Ez az egyik titka annak, hogy az ágasegyházi dol­gozó parasztok szeretnek üzle­tében vásárolni. — Mintegy másfélezer terme­lőszövetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt vett részt va­sárnap a bácsbokodi paraszt­gyűlésen. A parasztgyülést egész­napos falunap követte sport- és kultúrműsorral; K edves, ízlésesen berende­zett üzletébe lépve, jól­eső érzés fogja el a vásárlót; Nem kell attól félnie, hogy el­felejt valamit megvenni s ismét vissza kell jönni, mert a kiszol­gáló, amíg a kiló kenyeret, a pakli dohányt a pultra rakja, mint szavaló a verset, elsorolja az üzlet többi áruféleségét, ki­hangsúlyozva a vevő számára legmegfelelőbbeket. S valóban: kell még a só, a gyereknek cu­korka; eszébe juttatják a régeb­ben elszakadt cipőfűzőt s ki tud­ja, még mit nem. Elmagyarázza minden áru előnyét, de ha úgy hozza a sorja, a hátrányát is. Senki nem mondhatja: »No, ezt rámsózta.« M unkája végeztével szület­nek segít, akik az idén költöztek uj otthonukba, de jut ideje tanulásra, művelődésre is, hogy munkáját még nagyobb felkészültséggel, a földműves­szövetkezet fejlődésének megfe­lelő ütemben végezhesse el. Mindezek nem ördöngős dol­gok és Boly ki János módszerei különösen a fiatal kereskedelmi alkalmazottak számára követen­dők. Sáfár József Teljesítette cseresznyeter- melési előirányzatát az Izsáki Állami Gazdaság. A fiatalok ké­résére a gazdaság igazgatója en­gedélyezte, hogy a 20 tagú ifjú­sági brigád egy műszak alatti terven felül leszedett cseresznye árát a VIT-alapra befizethesse. trén-minőségben szállít, 109 000 0000000-0000000000000-00000000000000-0000OOOOC O GOOO OOOOOOOOO0000000-0000000 Nyári szél keringőzik a zöld lombú Sugovica felett. A homokgyön­gyös partokon fürdőző emberek élvezik június napbarnító melegét. — Egyesek pecsenye-vö­rösre sült háttal —ké­sői óvatosságból — a fák terebélyes árnyé­kát keresik, s cgő fáj­dalmukat temetik egy- egy regéhy, vagy újság csillapító tartalmába. A gyermekek vidá­man lubickolnak a se­kélyben, aranyhalacs- káznak, kergetőznek, s akkorákat sikongatnak, hogy az őrködő nagy­mamáknak gyermek­védő felelőssége estére odázza el a bóbiskoló szunyókálást. Ahogy ballagunk a csendes partokon, a zöld füvön kiterített köpenyen ré­gi kedves ismerősünk­kel találkozunk: Gyó- lay Viktóriával. Mi is mellé telepedünk és megered a beszélgetés. — Jól érzem magam Baján. Itt pihenve ját­szik az ember. Szere­tem az itteni közönsé­get, s ha nem csaló­dom, a bajaiak is sze­retnek engem. Arról beszél, hogyan tölti napjait. A köte­lező színházi próbákon kívül olvas és tanul. Az esti órákban vagy bent játszik, vagy a fa­lusi dolgozókat szóra­koztatja. Szabadidejé­ben csónakázik, s kol­légáival a bajai halász­lé csípős örömeit kós­tolgatja. Van még egy kedves szórakozása: igen szí­vesen horgol. A szín­házi éved befejeztével nyaralni készül. Az egyik hűs sátrú bokor mellett Szalma Sándor heverget. Mel­lette vaskos könyv pi­hen, új szerepét tanul­ja. Szereti a csendet, mert csak ilyenkor tud az ember belemerülni abba a szerepkörbe, amit szívesen játszik. — A jövőt illetően komoly terveim van­nak. Az új igazgatónak is minden vágya, hogy Kecskeméten jó szín­ház legyen, örülök an­nak, hogy a tanács és a színház között baráti, jó kapcsolat alakult ki. Komoly problémát oko­zott nekem a kecske­méti és szolnoki szín­ház egyesülésének hí­re, de ezeket a kéte­lyeket eloszlatta az a tény, hogy színházunk megmaradt önállónak. — A vezető színészek meg akarják mutatni, hogy lehet jó színhá­zat csinálni Kecske­méten. Ehhez szüksé­ges a tanács erkölcsi és anyagi támogatása is. Elengede tétlenül fon­tosnak tartom, hogy a zenekart és a kórust a jövőben kibővítsék. Vízvári Julia a bé­késcsabai Jókai Szín­háztól szerződött ide. Hárs László »Titkos őrs« című darabjának Géza szerepe legked­vesebb számára. Jövő­re is szeretne ittma­radni Kecskeméten. — Szerényen megjegyzi: — Jó lenne, ha a színház lehetőséget biz­tosítana a színészek számára, hogy több sze­repkörben játszanának, mert így fejlődhet csak sokoldalúvá a művész. Esti óráiban ő is szí­vesen sétál a suttogó­lombú fák alatt. Elme­reng a csillagfényes éjszakában, s talán leg­nagyobb szerepéről ál­modik, mert minden színész számára az a legnagyobb öröm, ha a világot jelentő deszká­kon egyszer beteljesül évek óta dédelgetett álma. Bieliczky Sándor Í gen nagy gondot fordít arra, hogy a boltban, rak- Stárban rend, tisztaság legyen, az jeladásra váró árukat ízlésesen 5helyezi el, mert — mint mondja az ilyen áru önmagát ajánlja. SElmondja, hogy az első időkben ^annyira lefoglalta a vevők ki- Sszolgálása, az áru beszerzése, Phogy a kereskedelem két fontos (tényezőjéről: a reklámról és az ?üzlet tisztaságáról megfeledke- jzett. Erre a járási központ el- jmöke figyelmeztette és segített (megteremteni. Boly ki János fiatal ember, ud­variassága, figyelmessége mégis Stúlszárnyalja sok idős szövetke­zeti dolgozóét. fl Kecskemét és Vidéke Körzeti Földmiívesszövetkezet közhírré teszi, hogy június 30-án, délután 3 órakor Hetény- egyházán, Városföldön, Katonatelepen, Kisfáiban a szokott helyeken; Kecskeméten pedig délelőtt 10 órakor a városi tanács nagytermében taggyűlést tart. 1003 Kérjük a szövetkezeti tagság pontos megjelenését. A PULT MÖGÖTT A SZÍNÉSZIEK <Ba4án

Next

/
Oldalképek
Tartalom