Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-25 / 146. szám
Világ proletárjai} egyesüljetek l MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN. MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 146. SZÄM Ara 50 fillér 1957. JÜNIUS 25. KEDD ! Aiafoak mái. A Kiskunmajsai Gépállomás az Április 4 Termelőszövetkezetben megkezdte a gépi aratást és 20 hold őszi árpát vágott le. Tíz mázsás átlagterméssel fizetett az JÁRÁSBAN IS árpa. A Kiskunfélegyházi Gép' állomás szombaton megkezdte a gépi aratást a tiszaújfalusi Tisza Tsz területén A napokban fontos megbeszélésre gyűlt egybe Lajosmizse tanácstagsága. A megbeszélés tárgya a községfejlesztési alap fel- használása volt. Megállapították, hogy ez évben 1 272 000 forint községfejlesztési járulékra számíthatnak és a hozzászólók javaslatai alapján döntötték el, hogy mire fordítják az összeget, így a tanácsülés többek között elfogadta, hogy 122 000 forint értékben gyarapítják az iskolák szemléltető eszközeit és elvégzik a legszükségesebb tatarozásokat. 60 000 forintot irányoztak elő sportcélok megvalósítására. Ebből az összegből megnagyobbítják a íutballpályát és többek a lajosmissei n tanácstagság között futó-, röplabda-, teniszpályákat létesítenek. A tanácstagok javaslata alapján 235 000 forintot irányoztak elő a dűlöutak javítására, s 1000 négyzetméter járda építésére a község főbb útvonalain. A nagy figyelemmel összeállt tott költségvetési tervben szerepel még egy locsolókocsi vásárlása, a község közkedvelt fürdőhelyének 60 000 forintos értékben történő felújítása, villamosítás, amelynek során újabb 25 házba vezetik be a villanyt. Ezen kívül tovább bővítik a községi könyvtárat, 40 000 forintot fordítanak a kultúrház külső tatarozására, 8000 forintot óvodai játékok vásárlására. Belterjességre törekednek a dunavecsei járás termelőszövetkezetei A mezőgazdasági termelés fellendítése olyan egyetemes cél, amelyet a termelőszövetkezeteknek elsősorban szolgálniok kell. Nem mindegy, hogy földjeinkről mit és mennyit takarítunk be, hiszen ettől függ a szövetkezeti tagság s ezen túl egész népünk jóléte. A dunavecsei járás termelő- szövetkezeteiben az ellenforradalom után szembetűnő a megnövekedett munkakedv, a tagság egysége, összeforrottsága s a nagyüzemi gazdálkodás jövőjébe vetett hite. A rendbontók, a munkakerülők, a közös vagyon herdálói vagy önként léptek ki, de többségüket a közösség zárta ki, s ahol a tagok kevesebben is maradtak — ez a kevesebb sokkal több szorgalomban, összetartásban, szándékban. A járás szövetkezetei komoly tervek megvalósításával törekszenek a belterjesség fokozására. A talajadottságok szerint a törekvés két irányú. A Duna menti szövetkezetek öntözőtelepek létesítésével kertészkedésre és takarmánytermesztésre rendezkednek be. A Solti Szikra Tsz például 50 holdas öntözőtelepét — amelyen fűszerpaprikát termel — hamarosan 250 holddal bővíti. Öntözéses termesztést folytat kívüle a hartai Lenin, a dunaegyházi Béke s a tassi Petőfi Tsz is. A homokos talajokon szőlő és gyümölcsös telepítésébe fognak a tsz-ek. A dunatetétleni Micsurin például 2 év alatt 80 hold új gyümölcsöst létesített: A takarmánytermő területek növekedésével arányosan javul az állattartás mennyisége és minősége is. A hartai Lenin, a dunavecsei Virágzó és a solti Szikra Tsz törzsállománnyá akarja fejleszteni jószágállományát. Sok szövetkezetben azonban az épületek hiánya gátolja az állatszaporítást. Ennek megoldásában több segítséget kérnek a szövetkezetek az illetékes felsőbb szervektől, Egyre több termelőszövetkezet foglalkozik jól jövedelmező melléküzemággal. A hartai Lenin Tsz-ben tejfel- dolgozás és téglaégetés folyik, az apostagi Dózsa Tsz baromfi- keltetéssel jut jelentős bevételhez, — de szaporodik a kertészetek s ezek révén az önálló szövetkezeti elárusítóhelyek száma is. Dicséretes, hogy a legtöbb szövetkezet saját erejéből, lehetőségeinek gondos számbavételével, az állami hitelnek csak indokolt esetben való igény- bevételével tervezi beruházásait s ennek hatására sokat javult a •szövetkezetek pénzgazdálkodása is, Öröm a káttikaLdlxan: MEGNYÍLT a kiskunhalasi strandfürdő 'tm Nincs az a sivatagjáró, elszomjazott vándor, aki jobban áhítaná a vizet, mint lesték-várták egy év óta a halasiak a strandfürdő megszületését. A medence idejében el is készült, csak éppen a vízre kellett várni mostanáig. De a türelem — ez esetben nem rózsát, hanem — kutat, 18 fokos, jó fürdővizet adó kutat teremtett. Soha hír gyorsabban nem járta be a várost, minthogy szombaton eresztik a vizet a medencébe s vasárnap már lubickolni lehet a strandon. S vasárnap délután a Natkai szigetre vezető salakos úton szünet nélkül hömpölygött a felüdülni vágyó embertömeg. Ebéd után a szorgalmas jegyárusító már a nyolcszázadik blokkot tépte le. A strana persze még nem igazi: hátra van a kabinok megfelelő felszerelése, a híres, évszázados fák tövének parkírozása s a jelenlegi kút is ideiglenesen működik, amíg a szomszédos fúrás nyomán fel nem tör a melegebb s bővebb vízforrás. De a halasiak, akik olyan régen nélkülözik a nyári fürdési lehetőséget, — kicsire nem adnak s a színültig telt medence láttán most már türelmesebben várjak a strand környékének megszépülését. A PARTEGYSÉGRÖL (2. oldal) NYILATKOZNAK A KÜLDÖTTEK (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3. oldal) FALURÓL FALURA l3. oldal) APÄNAK lenni jó (3. oldal) GYERMEKVILÁG (4. oldal) Sir John Hunt: A MOUNT EVEREST MEGHÓDÍTÁSA (4. oldal) »APRÓ« GONDOK (5. oldal) TERMŐVÉ VÁLIK A MAGYAR SZÜZFÖLD (5. oldal) SPORT (6. oldal) lUss-ztotbák áss atdcveUkú, aiandékokai a megyei borverseny nyerteseinek Aki látta vasárnap a megyei tanács kezdeményezésére rendezett kiállítást, megállapíthatta: ismét egy lépést tettünk előre a homoki borok hírnevének öregbítéséért. Ilyen borkiállítást nem rendeztek még a felszabadulás óta, ami bizonyítja, hogy a hibák ellenére fejlődött, ha nem is a kívánt mértékben, megyénk szőlőtermesztése. Ízlésesen, szépen megrendezett kiállítást láthattunk, melynek célja bemutatni a megye szőlő- és bortermelésének helyzetét. A megyei borversenyen részt- vett 264 féle bor közül 90 termelő 112 bora nyert elismerést. Ezek vettek részt a kiállításon, külön csoportosítva az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni parasztok borait. Dallos Ferenc elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének megnyitója után körüljártuk a megyei tanács kultúrtermét, ahol a kiállítást rendezték. A grafikonokból, ábrákból sok mindent megtudtunk. 1953 óta jelentősen fejlődött a szőlőexport. Akkor csak 93 vagon ment külföldre, 1956-ban már 695 vagon. Eredményekről ad számot az a grafikon is, amely a kutató intézetek munkáját tükrözi. Miklós-telep nemcsak a Szürke Barátjáért érdemel dicséretet, amely a megyei borversenyen első díjat nyert, hanem kutató munkájáért is. 1949-ben még csak nem egészen holdon voltak kísérleti parcelláik, 1955-ben ez a szám több mint 43 katasztrális holdra emelkedett. A Mathiász-telep alig több mint 2 katasztrális holdon Elkészült a haleszi váróterem A haleszi vasúti megállónál eddig csak őrház volt, s az utasok ki voltak téve az időjárás viszontagságainak. Régi panasza és kívánsága volt Halesz lakosságának, hogy az őrház épületét bővítsék ki egy váróteremmel, ahol a téli hideg és a nyári esők ellen védelmet találnak az utasok. A váróterem most 11 000 forintos költséggel felépült. Építési költségeit a községfejlesztési alapból fedezték: kezdte a kísérleteket, 1955-ben már majdnem 17 kát. holdon voltak kísérleti parcellái. Megtudtuk azt is, hogy a megye 100 000 holdnyi szőlőterületéből 10 ezer hold a nem termő szőlő, amely felújításra vár. Ez a szám figyelmeztető a további tennivalókra. Erről beszélt Kocher László elvtárs is, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, aki beszámolót tartott a Bács megyei szőlők helyzetéről és fejlesztéséről. Hangoztatta, hogy megyénk szőlőtermesztésének felvirágoztatásáért még sokat kell tennünk. Sok évi szívós munkára van szükség, hogy eredményeket mutassunk fel. Bács megye egymillió hektoliter bort ad évente. Bortermelésben területileg és mennyiségileg az országban az első. Az utóbbi években fellendült a termelési kedv. 1953 óta majdnem 9 ezer hold szőlőt telepítettek a megyében. Fő probléma, hogy a talajerőutánpótlás nincs megfelelően megoldva. Ezért a megyei tanácsnak az a terve, hogy az izsáki tőzegtelepet gépesítik, a nyert tőzeget műtrágyával dúsítják, amely kiváló a szőlőtalajok feljavításához. Irányos József szőlészeti kutató arról beszélt, hogy a szőlők leromlása már a két világháború között megkezdődött. Évtizedek mulasztását kell tehát pótolnunk. Jövedelmező termesztésről csak akkor beszélhetünk, ha az átlagtermést holdanként 15— 16 hektoliterre emeljük. Scholtz Albin egyetemi adjunktus is sok értékes tapasztalat elmondásával gazdagította a kiváló szőlő- termelők és a szőlészeti szakemberek összejövetelét. A kiállításon 112 oklevelet osztottak ki, 22 bortermelő pedig mintegy 10 ezer forint értékű ajándékot is kapott az oklevél mellé. Al- mási Sándor kelebiai termelőnek egy borszívót, Nemes János kiskőrösi termelőnek pedig szőlőprést ajándékoztak. Reméljük, hogy hasonló kiállítás lesz a jövőben is, amely fennen hirdeti majd a Duna— Tisza közi borok kiválóságát és a szőlőtermesztés előrehaladását. sxáíaií&zás ä TöSGPdÖten, ahol két járás fiataljai adtak találkozót egymásnak A kecskeméti járás, város és a félegyházi járás KISZ- és EPOSZ szervezetei a VIT-re való felkészülésük során nagysikerű ifjúsági találkozót tartottak a lakiteleki Tőserdőben. A találkozón mintegy 3500 fiatal vett részt. Az összegyűlteket Romsics Ferenc megyei KISZ-titkár és Borsodi György, az MSZMP megyei intéző bizottságának tagja üdvözölte. A fiatalok egész nap vidáman, zene mellett szórakoztak. A legjobb népi tánccsoportok, énekkarok, zenekarok műsorában gyönyörködtek. Közben hat bográcsban főtt számukra a birka- pörkölt. Ezután fürdéssel, csónakázással, erdei sétával töltötték az időt. A helvéciai fiatalok az erdei séta alkalmával meglátogatták azokat a helyeket, ahol az 1919-es kommunista mártírokat kivégezték Héjjas Iván és társai: Bakos Pál KISZ vezetőségi tag ismertette előttük a fehérterro- risták rémtetteitj A községfejlesztési alap célszerű felír aszná lásáról
