Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

k Bajai Gyapjiiszövetgvár újdonsága:

Kuprámo — a gyapjúsított műszál

KUTATGATÓK, érdeklődők a Bajai Gyapjúszövetgyár szakemberei. Nemrég a kezükbe került egy darab takaróanyag, mégpedig német honból, amely műszálból készült. Fogása ellenben olyan, mint a gyapjúé. Nézegették, forgatták, míg végül a laboratóriumba került vegyi és fizikai vizsgálatra. Ennyit árullak el a műszaki irodában.

Ez elég volt nekem és ennek nyomán néhány perccel később már a lombikokkal, vegyszeres üvegekkel és egyéb felszereléssel ellátott laboratóriumban hallgattam a szakemberek véleményét az új műszálról, a Kuprámáról, vagy hogy Mamuzsich Károly vegyészmérnök szavaival éljek: a gyapjúsított műszálról.

KÍVÁNCSI UGYE, kedves olvasónk, mi is az a Kupráma? A Kupráma pamuthulladékból — Hnterből — készül. Rézoxid ammóniákban oldják és utána savas oldatban kicsapják. A Kupráma hasonlít a Viscosa nevű műanyaghoz. Feltalálója Char- donette francia tudós, az eljárás tökéletesítői pedig német vegyészek. Ez növényeredetű műszál. A pamut maghulladékban igen sok a cellulózé. Ezt olyanná kell tenni vegyi eljárással, hogy egyenrangú legyen az állati eredetű gyapjúhulladékkal. Vegyi

folyamatok sokasága szükséges ahhoz, hogy megkapja szép fehér színét, s olyan tartós is legyen, mint a gyapjú.

Virányi László laboráns egy csomóra való Kupráma műszálat nyomott a kezembe, s közben közölte a következőket: — A Kupráma ugyanúgy összezsugorodik a mosásnál, mint a gyapjú. Tapadása jobb, a takarónál ez óriási előny, mert a szálak nem hullanak ki. Kisebb sodrattal gyártható. Külsőleg, fogásra olyan, mint a gyapjútakaró. Előnye a gyapjúval szemben az, hogy gazdagabban színezhető, tetszetősebb, és ami fontos, tar- tósabb. Ez utóbbit Szarka Má- tyásné erősíti meg, aki az elemi szálvizsgálatot — szakítószilárdság, finomság, stb. — végezte.

A SZlNEZHETÖSÉGGEL kapcsolatban a festésre terelődik a szó. Érdekességként kerül szóba a Kupráma festési adottsága. Gyorsabban magába veszi a festéket, mint a Viscosa nevű műanyag. Ez nem jó, mert úgy foltos lesz a szál, azaz a takaró. Szükség volt egy olyan anyagra, amely gátolja, illetőleg lassítja a Kupráma íestékfelvevő képességét. Éppen ezért a laboratóriumi dolgozók segítségül hívták az Anilinfestékellátó Vállalat vegyészeit, akik felhúzás- gátló (gyors festékfelvevést akadályozó) szert kísérleteztek ki és küldték el az új recepturát. Az újabb kísérletek sikerre vezettek. Megállapítást nyert, hogy a Kupráma nevű műszálanyag 25 százalékkal kevesebb festéket kíván, mint a többi szál.

A LABORATÓRIUMI vizsgálat befejeződött; A jövő héten megkezdődik a próbagyártás. Ha sikerűi, akkor új irányba terelődik a takarógyártás, új lehetőségek nyílnak meg a termelésben. Egyébként azt is meg kell itt jegyeznünk, hogy hazánkban egyedül itt alkalmazzák majd az új műszálat, — a Kuprámát. Reméljük, sok sikerrel. Venesz

HÍREK

— A kiskőrösi járásban megszervezték az aratás- és cséplés időszakára a munkacsapatokat. 41 munkacsapattal megkötötték már a szerződést.

Sikeres műsoros estet rendeztek a Jánoshalmái úttörők

A jánoshalmai általános leányiskola úttörői nagysikerű műsoros előadást tartottak a közelmúltban. A zsúfolásig megtelt színházteremben viharos tapsot kaptak a kis- és nagyobb úttörők, akik lelkesen készültek erre az előadásra. A színes műsoron szereplő jelenetek, szavalatok és énekszámok sikerei Pénzes Jánosné tanárnő úttörőcsapat-vezető érdeme. Pénzesné fáradhatatlanul küzd csapata eredményes munkájáért. Az eredmény meg is van, mert a bevételből bútorokat vásároltak az úttörőotthon részére. Szükség is van rá, mert a leányiskola úttörői az ellenforradalom után .kivétel nélkül hozzáfogtak az 'úttörőmunkához, amelyet igaz,

hogy rövid ideig, de nagyon nélkülöztek.

Az általános fiúiskola úttörő- csapata is igen nagy sikerrel mutatta be Móricz Zsigmond: »■Légy jó mindhalálig« című színművét. A nehéz szerepeket a gyermekszereplők, sokszor felnőtteket megszégyenítve, jól alakították. A megérdemelt siker itt sem maradt el, melyhez nagyban hozzájárul Csilics József tanár, úttörőcsapatvezető, a szerepek betanítójának lelkes munkája. Csilics József tanárnak most a legnagyobb kívánsága az, hogy csapatának úttörő- , otthont szerezzen. Reméljük, hogy községünk vezetői komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Lusztig József

— Az általános iskolákban és

az általános gimnáziumokban az 1557—58-as tanévre a hittanbe- iratásokat július 4-én, 14 órától 18 óráig és július 5-én, 8 órától 13 óráig tartják.

— Súlyos üzemi baleset történt a minap a Bajai Villany- szerelő Ktsz egyik műhelyében. Bortheizer László kezében, forrasztás közben, felrobbant a benzinlámpa. A robbanás következtében támadt tűz Bortheizer Lászlót a lábán sebesítette meg. Súlyos égési sérülésekkel szállították a kórházba.

— Kiskőrös Község Tanácsa 1957-ben a következő létesítményekkel bővíti a falut: a Kolozsvári utca és az Árpád utca úttestének kikövezéeével, ami 76 ezer forintba kerül. Járdát építenek a Petőfi Sándor utca baloldalán, közkutakat létesítenek, a Szarvas-szálló előtti tér parkosítására 26 000 forintot költenek. Ugyanitt épül majd fel az autóbusz-megálló épülete is, amely előreláthatólag 65 000 lorint kiadást jelent a községnek.

— A kalocsai tanács Negy- 'venszálláson mélyfúrású kutat létesít még ebben a negyedévben. A negyvenszállásiak régi problémáját oldja meg ez a mélyfúrású kút. Ugyanis a szálláson eddig csak magánkutak voltak. A Kalocsai Városi Tanács az új létesítményre 100 000 forintos keretet állapított meg.

1í£4aj&

MAGVAK -SZOCIALISTA MV.HKASÉA'RT BACSKIS.KW MfOyEI LAPjA

C3 r

LJakarékossági J áruma

Hulladékanyagból majdnem kétmillió torint

Nincs olyan nap, hogy üzemeinkben ne kerülne szóba, hogyan is termeljünk nyereségesen. A legtöbb lfehetőség az anyaghányad csökkentése, köznapi nyelven az anyagtakarékosság terén mutatkozik, mely elengedhetetlen kelléke a gazdaságos termelésnek. — Nézzük meg, mit tudunk tenni mi a sajat portánkon — vélekedtek a Bajai Gyapjúszövetgyár vezetői.

Csak kicsit néztek körül a portán, s minden különösebb nehézség nélkül megtalálták az anyagtakarékosság módját.

A dolog ott kezdődött, hogy elhatározták, megerősítik a rongy- és hulladékválogatót. Kiválogatják a jobb minőségű rongy- hulladékot és azt használják fel az értékesebb külföldi anyag helyett. Az elhatározást tett követte. Az első negyedévben I 324 000 forintot takarítottak meg.

A rongyhulladék megváltoztatta ugyan a fonal összetételét, de nem rontotta a minőségét.

A takarékoskodást nem hagyták abba. Nemrég látott napvilágot az áprilisi és májusi eredmény. Ezek szerint a feszített tervhez viszonyítva a két hónapban 662 000 forintot takarítottak meg az értékesebb anyagok helyettesítésével.

Egy életrevaló módszer

A Kiskunfélegyházi Gépgyárban olyan takarékossági módszert vezetnek be. mely új, érdekes és hasznos is. Azért, hogy másutt is megismerjék: — közöljük.

A gyárban 25 tanuló dolgozik. A tanulók szakmai tudását a vállalat vezetősége által meghatározott célirányos munka segíti. Az ifjú titánok előbb megismerkednek a szakma alapvető fogásaival. majd később hulladékanyagokból mindennapi szerszámukat: — Kalapácsot, csavaéhúzót, lyukasztót, pontozót, szögmérőt, derékszöget, stb-t —

I készítenek. Ebből nemcsak anrjyit, amennyi nekik szükséges, hanem idősebb dolgozótársaik (,ész®re is- — Ez a módszer többféle, okból előnyös. Először: 25 000 forintot takarít meg a gyár I egy évben. Másodszor: a gyerekek megtanulnak szerszámot készíteni, azt megbecsülni, miáltal sokrétűbbé válik szakmai | tudásuk.

Lépés Imre megtalálta helyét

A budai hegyek vonulatánál, Törökbálint mellett, egy völgyben húzódik meg a laktanya, amelynek udvarán negyedik éve találkoztunk és a »kopasz« hónapokat — mintegy négyet — egy szobában töltöttünk el. Egy szakaszba és egy tanuló-_ csoportba kerültünk Lépés Imrével, a tisza- kecskei parasztfiúval. Lépés honvéd eleinte csak hallgatott a foglalkozásokon. Különösen, amikor politikáról volt szó. Addig még várost is alig látott faluján kívül, s őt nem érdekelte a politika. Bizony néhány hét eltelt, mire a politikai foglalkozásokon is bátran, határozottan válaszolt a kérdésekre. De továbbra is jobban szerette a szolgálati szabályzat foglalkozásait, mint a politikát;

Örkatona akart lenni és amikor vége lett a katonaidő legnehezebb szakaszának, az is lett;

Én Kecskemétre kerültem, ö fennmaradt a hegyek között. Ott állt helyt, ahová állították és ahol a proletárfiúnak állnia kellett. Nem is olyan régen újra találkoztunk, más körülmények között — mindketten civilben — és akkor mesélte el az alábbi történetet.

— Űrparancsnok voltam és szolgálati tevékenységem jutalmául harmincnégy dicséretet kaptam. Mint őrmester szereltem le ez év februárjában.

Aztán elmondta, hogy a katonaideje még múlt év novemberében letelt, de az ellenforradalom nem engedte a szokásokat betartani a katonaságnál sem. — Egész idő alatt, géppisztollyal a nyakában, a szovjet katonák segítségével segítette megtisztítani a Móricz Zsigmond körteret az ellenforradalmároktól, azután ott volt Osztya- penko kapitány szobránál, amikor éjjel-nappal ellenőrizték a Pestre haladó járműveket. Ott volt a fegyver- és lőszerraktár védelménél és fegyverrel a kezében harcolt a proletárhatalom védelméért.

Februárban került haza. Itthon szülein kívül egy szép szőke leány várta, akit találkozásunkkor nekem is bemutatott és kedves humorával, tréfásan kérdezgette tőlem:

i— Ugye, jó ízlésem van?

Én csak helyeselni tudtam, mert valóban egyszerű, csinos kislány az, akit a barátom szeret.

Még sok mindenről szó esett, mikor egyszer beszélgetés közben elé- bem tartotta tenyerét:

— Ugye, meg sem látszik rajta, hogy már négy hónap óta nehéz, kétkezi munkát végez a tulajdonosa. (Most az állami gazdaságban dolgozik ugyanis, két hold szőlőt gondoz és legnagyobb vágya az, hogy túlteljesítse tervét és előteremtse új életük megkezdéséhez a szükséges forintokat.)

Nem volt időnk' tovább beszélgetni, mert véget ért a gyűlés szünete és ismét elfoglaltuk helyünket a tisza- kécskei 2. sz. KISZ- szervezet helyiségének székjein. A kislánnyal együtt ők is leültek a terem egy részében és feszült figyelemmel hallgatták a szervezetbe belépő fiatalok vallomásait.

Mikor rájuk került a sor, a fiatalok helyeslő tapsának kíséretében mondta el ő is élete történetét és azt, hogy mindketten be akarnak lépni a 62 tagot számláló szervezetbe. A bátor harcost és a jó munkást a fiatalok mindjárt meg is választották szervezetük vezetőségi tagjának. — Lépés Imre megtalálta helyét a békés »civil« életben is.

Horváth Isnác

Csökkent a selejt — jobb a minőség

A takarékosság egyik formája a selejtcspkkentés. Régebben erről a tanításról elfeledkeztünk és gyakran kdódott, hogy amit behoztunk a réven, azt elveszítettük a vámon. A Kecskeméti Gépgyárban is így volt. Több volt a termék, de nágyobb lett a selejt- Főleg a kádgyártásnál uralkodott ilyen helyzet.

Az idén egészen más a gyakorlat. Igaz, kisebb a terv is, mert csak ennyihez van nyersanyag, de ezt a tervef könnyebben teljesítik, mert csökkent a selejt, azaz takarékoskodtak az anyaggal, az idővel és ami ezzel együttjár, a bérrel is.

Nem kell a régebben selejtes kádakat mostanság ujragyár- tani. Elég megemlíteni azt, hogy a kádgyártá^nál 4,2 százalékkal csökkent a selejt és ezzel egyidőben az első osztályú kádak meny- nyisége 62 százalékról 85 százalékra emelkedett. Tehát, amit behoztak a réven, azt megtartották a vámon isi

A nagy nyári melegben is lehet

kacsa feldolgozásánál betartott Iák a fajlapps anyagnormát, —* míg a lyúkúál túllépték, a feldolgozásra kerülő pulykánál 23, a libánál péjiig 225 kiló a megtakarítás. Ha összegezzük, akkor a mérleg serpenyője a vállalat javára billen: — 160 kilóval több baromfit adott az előírtnál. Ebből a tanulság: a nagy nyári melegben is lehet takarékosan dolgozni.

A tikkasztó nyári melegben nehezebb a baromfi tisztítása, mint a szezonban, vagy a téli időben. Nagyon kell ügyelni, hogy a kopasztók ne tépjék ösz- sze a baromfi bőrét és hogy a feldolgozás gyors legyen.

Nézzük meg a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál, mi a helyzet e téren. László Judit, tervstatisztikus tájékoztat a legutóbbi eredményekről. Má- \jusban például a csirke és a

A KICSIT IS MEG KELL BECSÜLNI !

Sokan úgy van- [nak, hogy az érték [csak a 10 000, vagy a 100 000 forintnál [kezdődik, s csak akikor érdemes a saj- í tót tájékoztatni a [takarékosságról, ha [ezrekkel és tízezrekkel lehet játszadozni. Ez nagy té- ! védés.

Valljuk: fillérből [lesz a forint. Minden olyan aprónak tűnő takarékoskodást, mely az ország gazdaságát erősíti, szívesen és örömmel közöljük, mert az csak előreviszi ügyünket.

Itt szeretnénk megemlíteni Simity Ferenc újítónak esetét, akinek javaslata alapján a Bajai Gy ap j úszövetgyár

Ifestödéjében 2500 forinttal csökkentették a festési költségeket.

í Ez a példa is mulatja, nem a nagy jszámokat nézzük, hanem amögött az embert, azt, aki takarékoskodik, aki [szolgálja a nép felemelkedését.

BERUHÁZÁS, kis hibával

♦ Ügy látszik, a kiskunhalasi {példából még nem tanultak az {illetékesek. Ugyanis Jánoshal- |mán a téglagyár bővítése köziben előbb állították be a préseiket, s aztán gondoltak arra, {hogy a megnövekedett préska- ♦pacitás egy nagyobb, vagy egy

újabb homokverőt kívát. A prés már megvan, a homokkeverő csak 1953-ra készül el. Ha körültekintőbben intézték volna a beruházást, akkor ma már két emberrel kevesebb dolgozna a homokkeverésnél;