Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-20 / 142. szám

Mikor csendül mát^áfm f

„Két szál búza búnak hajtja a fejét..."

Réro község: homokszemcsés utcáin lankadtan nyújtózkodnak a júniusi levelek. A váratlanul betoppant hőség elbá- gyasztja és elkábítja az utcán ténfergő embereket. Künn a halárban az aratásra érő halászó" kát megelégedett mosollyal szemrevételezi a gazda, s a búzatáblákról pipacsot és búzavirágot kőt lombos bokrétába.

A község belterületén kíváncsian érdeklődünk a járókelőktől, hogy vajon merre találnánk meg Kreisz Sebestyén bácsit, aki évekig volt atyja és tanító mestere az országoshírű rémi népi együttesnek. Egy barnahajú kislány kacérkodó, pironkodó mosollyal tekintetében így válaszol:

»Ezen az utcán mennek a bácsik egyenesen. Elérkeznek egy kis közhöz, majd tovább men- nek4 A legközelebbi utcán jobbra fordulnak és ott a harmadik, vagy negyedik házban lakik Sebestyén bácsi.«

Az utca nevét még Sárika sem tudta megmondani, mert Rém oly »nagy város«, hogy az, emberek minden utcaelnevezés? nélkül is személyesen ismerikj egymást, így felesleges elnevez-? ni az itteni utcákat.

Végiére is a tanácshá"? zán találtunk rá Sebestyén bácsira. Mikor elmondtuk, hogy; mijáratban vagyunk, egy öblöset legyintett a levegőbe, s fájdalmasan kezdte el mondó- káját. 5

»Az ellenforradalom előtt 60? tagú volt a rémi együttes. Volt| külön színjátszó, ének és népi\ tánc csoportja. Bálint Margit és| dr. Karsai Ferenc helybeli ta-1 nítók felgyűjtötték a régi énefc-| és tánca-.yagokat, majd feldől-j gozták és áldozatkész, fáradsá-- gos munkával megtanították ai rémi fiatalokkal és öregekkel.- Több ízben szerepeltünk Fehér-i tón, Borotán, Kisszálláson, Kis

Kitüntetik I

a legkiválóbb diszistákat ?

A KISZ kecskeméti járásit szervező bizottsága most készít, javaslatot olyan fiatalok kitün-j tetősére, akik -részt vettek az el-{ lenforradalom leverésében ésj példamutató munkát végeztek aj KISZ szervezésében. Ezeket aj fiatalokat a Ságvári Endréről ei-| nevezett kitüntetésben kívánják? részesíteni. «

kunhalason és Kecskeméten is.

Tavaly nyáron hozzákezdtünk Vizinczei István: Hamvas Jutka című népi játékának megtanulásához. Szépen haladtunk a próbákkal, őszre terveztük a bemutatót, de közbejöttek az ellenforradalmi események, ez meggátolt minket munkánkban. Azóta haldoklik az együttes, — mondhatnám, telfesen szétzül- lött. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen foglalkoztunk azzal a gondolattal, hogy ismét fel kellene eleveníteni és működőképessé tenni, mert nem veszhet el nyomtalanul többéves munkánk eredménye.

És itt szeretném megemlíteni, hogy az öregek kezdeményezése nem járhat sikerrel mindaddig, amíg meg nem alakítjuk községünkben a KISZ szervezetet és magukba fiatalok nem igénylik a népi' együttes megszervezését és újjáalakítását.

Ahogyan én ismerem a községi fiatalokat, nékik lenne is kedvük ismét csatasorba állni, de vannak itt egyéb súlyos gondok, amelyek újabb nehézségek leküzdése elé állítanak bennünket. És ez pedig az utánpótlás kérdése. Bálint Margit tanítónő, aki szíve-lelke volt az együttesnek, jövő ősszel már Baján tanít. Ű tanította a népi táncot. Szeretnénk, ha a tanítónő itt maradna a községünkben és továbbra is oly szeretettel foglalkozna a fiatalokkal, mint eddig. Ö nevelte ki azokat a leányokat és fiúkat, akikre bizton támaszkodhat a munkáját rövidesen megkezdő népi együttes.«'

Sebestyén bácsi arról is beszélt,- hogy az együttes tagjainál soha sem merült fel az a követelmény, hogy ők pénzért szerepelnének. Becsületbeli kötelességüknek és hivatásuknak érezték a népi kultúra terjesztését. Ezektől az egyszerű, falusi fiataloktól tanulhatnának a városiak is.

Ahol a kultúra iránti szeretet ügyszeretetből és hivatásérzésből fakad, ott csak eredmények születhetnek. Bieliczky S

Rovatvezető: Bontsó László San Marino nyerte a Bonacossa-díjat

Rómában most döntött az a nemzetközi bizottság, amely minden évben elbírálja a két évvel korábban kiadott legszebb sportábrájú bélyeget. Ezúttal az 1955-ben megjelent sportbélyegekről döntöttek. A nagydíjat: — az Albertó Bonacossa-díjat San Marino nyerte az Yvert 407. sz. bélyeggel. Az egyes sportágakat legszebben ábrázoló és díjazott bélyegek a következők:

Allegória: Ausztrália 2 c (Y 216).

Alpinismus: Liechtenstein 20 r (Y 297).

Könnyűatlétika: — San Marinó 120 L (Y—A. 104).

Nehézatlétika: Izland 75 a (Y 256);

Autó: Monaco 100 f (Y 420).

Repülés: Franciaország 50 fr (Y—A 34).

Futball: Spanyol Guinea 10 p (Y— A 23).

Evezés: Románia 55 b (Y 1403);

Kerékpár: Saar 15 fr (Y 339).

" .................

Ko

rcsolya: San Marino 10 L (Y 407)>

Torna: San Marino 250 L (Y 393).

Sportlétesítmény: Lengyelország 60 g (Y 829).

Motorkerékpár: Csehszlovákia 60 h (Y 828).

Toronyugrás: Izland 1,25 k (Y 257)j

Base-ball: libéria 10 c (Y—A 86).

Röplabda: Románia 55 b (Y 1380).

Kosárlabda: Lengyelország 1 zl (Y 830).

Mezei futás: Libéria 25 c (Y 327);

Sí: Liechtenstein 10 r (Y 296).

Női sport: San Marino 10 L (Y 407)j

Tenisz: Libéria 3 c (Y 325).

Céllövés: Románia 1 L (Y 1410).

Vitorlázás: San Marino 100 L (Y 396)j

Meglepő, hogy a nemzetközi sikert aratott 1955. évi kibocsátású Téli sportsorunk (egyetlen értéke sem sze+ repel a díjazottak között, holott azelőtt a magyar sportbélyegek a bi-* zottság számos díját nyerték el.

(Filátéliai Szemle 5.-szám)

Sj, äe finom a cseresznye !j

Új kínai bélyesísorozat

Az új kínai postahely eg-sorozat {egyike a legértékesebb kiadásoknak: * Peking érdekességeit ábrázolja. Az |első bélyeg (4 fen, lángvörös színű) a t császári Nyári Palotát ábrázolja a | tóval. A második (4 fen, smaragd- {zöld) a császári Téli Palotát mutatja {be. A harmadikon (indigókék, 8 fen) {az „Ég csodálatos templomát“ láthatójuk.

Bélyegúj donságok

{Csehszlovákia: A 250 éves prágai Műegyetem emléiksorozat 30, 60 h-es és 2.50 K címletekben, az egyetem professzorainak arcképét és. az egyetemet ábrázolja.

| Szovjetunió: Glinka halálának 100 { éves évfordulója alkalmából 40 K { és 1 R címletű emlékpár.

t Erdei állatsor hat értékben.

Iparművészet alkalmi sorozat négy értékben.

{Finnország: 50 éves a Szakszervezet 20 és 30 M címletű emlékpár.

Magyar újdonságok

Üj portó sorozat kiadása 8 Ft név- I értékben, valamint az 1950. Repülő ► sor záróértéke 20 Ft címletben.

Egyesületi hírek

össze: üvetelemk időpontja június hónap folyajmán:

Június 22. és 29. napjain, szombat délután 5—7 óráig.

Június 30-kn, vasárnap délelőtt 10 —12 óráig tartunk összejövetelt a TT1T Koháj-y u. 4. sz. alatti klubhelyiségében.

Ifjúsági gyűjtők minden héten csütörtökön délután 4—6 óráig az úttörőházban tartanak összejövetelt,

Június 30-án, vasárnap tartjuk második negyedévi taggyűlésünket, melyre tagíársairakat ezennel meghívjuk. Kérjük megjelenésüket a tárgysorozatok fontosságára való teSIR JOHN HUNT:

A Jégesés első megmászása, melyet Shipton csapata vitt véghez 1951-ben, a nyomdokkeresésnek és jégmunkának kiváló teljesítménye volt. Hillary szerint ennek az akadálynak az állapota idén hasonlíthatatlanul rosszabb volt, mint két évvel azelőtt és a svájciak sem titkolták, hogy mennyire komoly és veszedelmes problémának tartották múlt tavasz- szal. Évről évre, sőt hónapról hónapra megváltozik az egész térfelszín. Néhány nap alatt is új meglepetések adódnak. Bizonyos értelemben minden egyes íelmenetel új vállalkozásként hat, olyan, mint valami »premiere«. Felderítő csapatunk csodálatra méltó munkát végzett a Jégesésen, amikor megtalálta és kierőszakolta ezt a különleges útvonalat.

Hátrahagytam Hillaryt, Westmacottot és Da Namgjalt, hogy fejlesz- szék ki a nyomdok felső szakaszát, és ha lehet, találjanak módot a leg- komiszabb, legveszélyesebb pontok kikerülésére, és április 22-én George Banddel visszatértem az Alaptáborba. A tábor képe ugyancsak megváltozott, amióta két nappal ezelőtt elhagytuk. Mindkét visszamaradt csoport beérkezett már és a tábor méhkasra emlékeztetett lázas sürgés-forgásával, Területének minden felhasználható, egyenletesebb foltján sátrak állottak. Tom Bourdillon, aki több mint egy héttel azelőtt a Khumbu-gleccser partján vált el csoportunktól, hogy elébe siessen Robertsnek és gondjába vegye az oxigénszállítmányt, kis műhelyfélét rendezett be magának és felszerelési raktárt létesített benne, fiókos polcok gyanánt használva a ládákat. A fatörzsek közül, amelyeket Mike Westmacott rendelt, egyet felállítottak, és most az Egyesült Királyság nagy lobogója lengett a csúcsán. Thondup, mint rendesen, kitűnően berendezkedett kövekből épített tágas konyhájában, melynek talaját az üres élelmiszerdobozok kéregpapirosával födte be. Üjdonság volt az egyik, nagy jégkúp alatt kivájt pince, közvetlenül a sátrak mögött. Tom Stobart ötletességét dicsérte: mint lakóhely, némi változatosságot nyújtott a sátrak mellett. _Az Alaptábor jólszervezett, kitűnően működő üzem benyomását keltette. Roberts is feljött, hogy jószerencsét kívánjon nekünk. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett

45

az expedíciónak azzal, hogy a kívánt időpontra felszállította az oxigént, jóllehet emiatt szabadságidejének jórészét fel kellett áldoznia.

Az elsők között, akik elénk jöttek, amikor a sátrak felé közeledtünk kitűnt egy kicsiny, vézna, aszottképű, őszülő, sörtehajú emberke. Dava Thondup volt. 1933-ban az Everesten a teherszállító csapat tagja volt, s azóta vett részt a Himalája-expedíciókban. 1934-ben kitüntetést kapott nősies magatartásáért, amelyet egy vihar alkalmával a Nanga Parbaton tanúsított, amikor hat serpa és a német expedíció három tagja életét vesztette. Számos más, becsületére váló tette között szerepel 1950-ben az Annapurna és 1952-ben az Everest Déli Nyergének megmászása.

Dava meg én nagyon régi barátok voltunk. Éveikkel ezelőtt együtt kísérleteztünk a Szaltoro Kangri megmászásával a Karakóramban, azóta pedig két expedíció részesei voltunk a szikkimi Himalájában, és egyéb utakat is téttünk ezen a környéken; Utoljára 1940-ben! láttam. Kifejezetten megkértem a Himalája Klubot, beszéljék rá, hogy! csatlakozzék hozzánk idei vállalkozásunkban. Dava negyvenes éveinek vége felé járt, és nem volt megfelelő erőben, amikor Tenzing a többiekkel elhagyta Dard- zsilinget. De intézkedtünk, hogy egy hónappal később Robertsszel és egy másik »tigrissel«, Ang Njimával együtt feljöjjön. Elsősorban ragaszkodásból és régi barátságunkra való tekintettel szerződtettük Davát, és nem is sejtettük, milyen ragyogó teljesítményeket fog még ez a kis ember véghezvinni az Everesten.

Felszállítjuk a készleteket

Londonban úgy számítottuk, hogy nagyjából három hétbe fog telni, míg készleteinket á Nyugati Teknőbe felszállítjuk, mielőtt a csúcs ellen indulhatunk. A felvonulás és az edzés időszakaiban Charles Evans, Ed Hillary és én időnként azzal foglalkoztunk, hogy pontosabban felbecsüljük a szükséges időtartamot, a csúcstámadásra vonatkozó többféle terv alapján és az ezekkel kapcsolatos kérdések számbavételével. Főként arra törekedtem, hogy a hegyen töltendő időszakot a lehető legrövidebbre csök- kentsem, és ezáltal mindenkinek legalább egyszer pihenőt biztosítsunk az alacsonyabb szinten, mielőtt a csúcstámadásra kerülne a sor. Munkálataink jelen szakaszában még nem tudhattuk, mikorra várható az esőzés beállta — az időjárásjelentéseket csak május 1-től kezdve adták le részünkre —, de úgy véltem, jobb feltételezni, hogy a kedvezőtlen időjárás korán következik be. Semmi okunk nem volt rá, hogy kitoljuk a készültség határidejét, amelyet május 15-re tűztünk ki. Az időjárás még nem volt előrelátható. Megeshetett, hogy csak a határidőn túl fordul kedvezőre, és még jó darabig várnunk kell a megfelelő alkalomra;

46 (Folytatjuk)