Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-20 / 142. szám

DChkiuiliaias adms mostohag^rmeke Az alsóvárosi iskolánál nyílik a Berzsenyi utca, amit azon­ban nem kell így bemutatni, mert a városlátogató arról is fel­ismeri, hogy az utca vízlevezető csatornája nincs lefedve a szük­séges cementlapokkal és az ebbe beledobált szemét és apró álla­tok hullái nem valami kellemes illatot terjesztenek. (Az utca lakói már kérték a csatorna lefedését és ez ügyben, kérelmükre aláírásokat is gyűjtöttek.) Hogy ez az utca mostohagyermek, arról is fel lehet ismerni, hogy a gyalogjáró lefedéséhez odaszállított cementlapokat egy szép napon elszállították és a szomszédos Batthyány utca gya­logjárdáját fedték le vele. Most az utca lakói azon tűnődnek, hogy miért tetszik jobban a Batthyány utca a város vezetőinek? Édesszülőt kérnek a Berzsenyi utca lakói és ezenkívül egypár villanyégőt az utca közvilágításához, hogy a rossz gyalogjárón járók legalább villanyfénynél láthassák a fedetlen csatorna nyí­lásait, nehogy belezuhanjanak, Czakó Ferenc Termelőszövetkezet, ahol megbecsülik a jószágot 11111111111111' A tiszta kis bolt ajtaja felett tábla: »Lenin Termelőszövetke­zet elárusítóhelye.« S bent a pultokon, ami szem s száj in­gere: sárgásán kövérlő birka­sajt, friss tojások, tisztított ba­romfi, — őszidőben kettéhasí­tott sertés, rózsaszín borjúhús. — Saját nevelés, — saját hizlalás — kínálgatja az elárusító szövetke­zeti tag. Már ez a bolt is elárulja, hogy a kiskunfélegyházi Lenin Tsz-bcn van állattenyésztés s ügyesen is értékesítik a hozamát. A többit Ágó József elnök, a könyvelés mindenttudó számai, a szép termést nevelő földek s a jószággal népes tanyák mond­ják el s összevetve kikerekedik Szovjet, csehszlovák, német gépek és nyersanyagok segítik a Bács-Kískun megyei üzemék zavartalan munkáját Etajban ismered meg igazán, ki a barátod — tartja a régi közmondás. Az elmúlt év októberében kirobbant ellea- forradalmi támadás, miután a munkásosztály hatalmát nem si­kerűit megdöntenie, a népgazdaság szétzüllesztésére, a termelés megbénítására törekedett. A népellenes sztrájkok szervezésével, gazdasági kártevésekkel inflációba, nyomorba akarta dönteni a munkásságot, hogy ily módon szembefordíthassa saját hatal­mával. _ Az ellenforradalmi tervek meghiúsulásában igen nagy sze­repet játszott a Szovjetunió és a testvéri n"Vi demokratikus or­szágok által küldött gazdasági segély és hnai. Annak, idején so­kat írtak erről a lapok, számos olvasónk bizonyára jól tudja, hogy milyen nagy segítséget jelentettek számunkra országosan ezek a küldemények. Most néhány olyan megyei üzemet keres­tünk fel, ahol már megérkeztek ezek a gépek, nyersanyagok és segítik a folyamatos munkát, a munkáslétszám megtartását, a termelő eszközök és fogyasztási cikkek folyamatos gyártását, A Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában számos, a Szovjetunióban gyár­tott gép könnyíti meg a munkát. Az egyik esztergapadon a Vö­rös Proletár-gyár márkája lát­ható. Itt készült az a köszörű is, amely számos munkaműveletet végez el egymaga. Mellette egy csehszlovák gyártmányú véső­gép működik a csepeli szerszám­gépek sorában. A gyárnak különösen nagy se­gítséget jelentett a Szovjetunió­ból és Csehszlovákiából érkezett többszáz tonna vasgerenda és finom hengerelt áru, mert e nyersanyagok nélkül nem tudta vqlna előállítani a tervben meg­szabott gyártmányokat és kény­telen lett volna csökkenteni munkáslétszámát, A Kiskunfélegyházi Gépgyár híres gyártmányai közé tartoz­nak a sörfőzőüstök, duplikáto- rok, szeszfinomítók. Mindezek gyártásához sok vörösrézre van szükség. Az itt felhasznált vö­rösréz nagyobb részét a Szov­jetunió szállítja a gyárnak. Azonkívül jelentős mennyisége rozsdamentes acélt is igényel az itt előállított cikkféleségek gyártása. Ezt a világpiacon is keresett nyersanyagot ugyancsak a szovjet üzemekben gyártják és a kölcsönös kereskedelmi for­galom keretében kerül a Félegy­házi Gépgyárba. A Kecskeméti Gépgyár udvarán valóságos hegyet alkot­nak a gúlába rakott szürke nyersvas öntvények. Naponta több tonnát is felhasznál belőle a gyár öntödéje és ócskavassal keverve ebből a nyesvasból lesz a fürdőkádak, különféle más öntvények anyaga. Januárban elfogyott a nyers­vas, s már azt beszélték, hogy leállítják az öntödét, elbocsát­ják a munkások jó részét. Sze* renesére azonban erre nem ke­rült sor, mert a Szovjetunióból időre megérkeztek a nyersvassal teli vagonok. A munka zavarta­lanul folyhatott tovább. Mindkét konzervgyárunkban megszokott dolog, hogy külföld­ről érkező vasúti kocsi áll a ki­rakodó elé. Hétről-hétre három- négy vagon német, csehszlovák gyártmányú konzerves üvegek­kel megrakott vasúti kocsit rak­nak ki — évente több milliót — s a két konzervgyár termékei­nek jelentős részét ezekben aZ üvegekben adja át a kereskede­lemnek. A konzervek egy részét bádog­dobozokba töltik. Rozsdamentes horganylemez kell ehhez, ami hazánkban »hiánycikk«. A kon-; zervgyárak folyamatos termeié*; sének biztosítását a szovjet hor­ganylemez küldemények teszik; lehetővé. , A Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat nem ipari üzem, neve mégis ide illik most, ehhez a felsoroláshoz. A begyűjtés megszüntetése ugya­nis az állami hizlaló vállalatok takarmányellátásának rosszab­bodását jelentette. A takar­mányhiány pedig a városi la­kosság hús- és zsírellátásának leromlását okozta volna. A Halasi Serléshtzlaló Vállala­tot a Szovjetunióból érkezett 360 vagonos árpaszöllítmány segí­tette ki a bajból. Ez a szállít­mány még az év elején érke­zett, s a napokban egy újabb takarmánygabona küldemény érkezését jelezték a vállalatnak. Tovább lehetne folytatni a sort a megye más üzemeivel, vállalataival, sőt a szovjet gyárt­mányú mosógépet és kerékpáro­kat, a német rádiókat, bolgár szöveteket és a román sót áru­sító kereskedelmi szervek felso­rolásával. Azonban ezek a pél­dák is meggyőzően mutatják, hogy a szocialista tábor népei­nek együttműködése hatalmas erőt, megfizethetetlen segítsé­get jelent népünknek. a kép: ebben a szövetkezetben becsülik és folyton fejlesztik a közös állatállományt. 1950-ben, az alakulást követő első évben még csak 6—7 mázsás gabonatermést arattunk. Az el­múlt két évben viszont egymás­után elértük a 11 mázsán felüli átlagot — sorolja az elnök. — S ezt elsősorban annak köszönhet­jük, hogy .állatot tartottunk. Persze, az elégtől még mi is messze vagyunk, mert csak 4,7 holdunkra jut egy szá­mosállat. Oda akarunk el­jutni, hogy ez a szám 2,7-rc csökkenjen. A trágya csak az egyik — igaz, a növénytermelés szem­pontjából legnagyobb — haszna a Lenin Tsz-nek. Párosulva a jó­szág helyes értékesítésével* a legjobb jövedelmi forrás is. A szövetkezetnek tavaly még csak 36, az idén már 50 fejőstehene van, 32 üsző és tinó pedig eladásra hízik. A szerződött marhákért kilónként 9—14 forintot fizet a vállalat s egy-egy jószág 4—4,5 mázsás súlyban kerül átadásra. Ez 10 forintos középáron is 4— 4500 forint, — a 32 éllat után 128, illetve 144 ezer forint. 8 a legolcsóbb hizlalás! mód. mert nem kerül egy szem abrakba sem., A jó legelőn megbendősödik a marha, a tábori jászolban este némi szárazát kap, augusztusban pedig csöves csalamédéra fog­ják (külön erre a célra vetettek 22 holdat) s a jelenlegi 80—100 dekés súlygyarapodás mellett szeptember közepére vígan el­érik a kívánt súlyt. Igen szép a szövetkezet sertés- állománya is. A 45 darabos man­galica anyatörzs szaporulatából most 61 süldő hízik, 126 malac már jövő évi hízó­anyag lesz. A húst saját boltjuk­ban mérik majd el. A juhászat sem marad el a jö­vedelmezőségben. Az anyákról 4, a toklyókról 2,5 kilogramm gyapjút nyírtak átlagosan s csak ezért több mint 53 000 forintot kaplak. A szaporulat feleslegéből 226 bárányt eladtak, jórészét felha­sítva pecsenyének 10 forintos ki­lónkénti áron. De nem * csekély a tejhaszon sem. Az egyik juhá­szat fejesét tejként szállítják, literenként 4 forintért, u mási­kéból sajtot készítenek. összevetve: májusban az állattenyésztés 8! 000 forintot jövedelmezel! a termelőszövetkezetnek s ennek több mint kérharmad részét: 67 ezer forintot a juhászaiból nyer­ték. Őszre ez az arány majd a sertésekre és a hízott marhákra tolódik el, — tehát Igaz, hogy a több fajtájú jószág az év minden szakaszában pénzt ad. Igen kevés termelőszövetke­zetben tartanak közös baromllt. A Lenin Tsz-ben ez is van, s ki is fizetpdik. Százszámra nevelik a tojó­tyúkot, csirkét, pulykát, li­bát, kacsát. 40 anyalúd költéséből például nemrég adtak el 270 libát. A héthetes szép jószágok párja 150 forintért kelt s nyomban .vettek 50 forintért kisebbeket. Száz fo­rint haszon lett tehát a nagyobb libákon s u jelenlegi állomány még szépen felnő őszig, tollat ad s tömőbe fogva újabb bevétel. öröm ilyen gazdaságot látni az olyan termelőszövetkezetek után, ahol csak mutatóba teng- leng egy-két jószág s szinte ki­irtották a közös állományt. A Lenin Tsz példája megcáfolha- tatlanul igazolja, hogyha meg­becsülik a jószágot, az nem ma­rad adós a haszonnal. Állandó, biztos jövedelem alapja, a sike­res szántóföldi termesztés t for­rása mindenkor. Mts-te-i&ifyzS' szíu, fnesteuéfycs tüda A mesterséges szívvel és tü­dővel kapcsolatos kutatások már régóta a szovjet tudósok munkájának középpontjában áll­nak. Egyelőre kísérleti állato­kon próbálják ki e nagyhatású — s nagy jövő előtt álló — gyó­gyítási eszközöket. Hogyan is zajlik le egy ilyen operáció? . A sebész először az artériát és a vénát nyitja meg. Ezekbe ka­Vasárnap délelőtt tör­tént, 11 órakor. Álltunk a Katona Jó­zsef Múzeum lépcsőin, cigarettáztunk, beszél­gettünk. Témául a lég­oltalmi kiállítás három teremben közszemlére tett anyaga szolgált,— arról folyt a szó, hogy az atom- és hidrogén­bomba minő veszedel­met jelent az egész emberiségre nézve, har­colni kell tehát ellene, kinek-kinek a maga módján, de mindenkép­pen egyöntetűen. Ebben a nyárias ta­vaszutóban, amikor a tér útjain vidám gyer­mekek futkároznak, zöldbe borultak a fák, madarak pityegnek ágaik között, s a nap békésen küldi sugarait a lombok résein át, az élethez, a békéhez ra- gaszkodóbbá válik az ember, keményebb lesz érte a szíve, harcosabb a szava Is. Aztán Szili Pista bá­csi elmesélte, hogyan viselkedett a bírósági tárgyaláson az igaz ha­zafiakat, ártatlan, egy­szerű embereket a Ta­nácsköztársaság buká­ß szerzsánt sát követő fehérterror idején oly kéjjel gyil­koló Francia Kiss Mi­hály, ez az emberi mi­voltából talán már a bölcsőjében kivetkőzött dúvad. A részvét pil- lányi rezdülését sem éreztük iránta, csak a gyűlöletet, és százszo­rosán megérdemelt vég­zete mintha jelkép vol­na, éltető reménység: végülis nem az kereke­dik felül, aki rombol, gyilkol, hanem az épí­tő, életet teremtő, bol­dogságot szülő ember. De a rossz még itt van közöttünk, a gyer­mekeinkben is, mert Íme, egy hét-nyolcéves forma kisfiúnak a parkban úgy bedobták társai a homlokát kő­vel, hogy elájult sze­gényke, szép, szegfű­piros vére vastag csík­ban folyt a haja alól, véres lett a fehér ci­pője is. Hogy ki, hol tette, nem láttuk, csak azt, hogy az áléit fiúcskát egy szovjet szerzsánt hozta a karjaiban, el­sősegélyre, s mindaddig le sem tette, amíg or­vos nem került elő. Ünnepi uniformisá­ban volt a szerzsánt, ott sétálhatott a park­ban, vagy ült egy pá­don, élvezhette a lan­gyos-meleg napiot, haza gondolhatott, talán ép>- pen a lurkó kisöccsére, vagy miránk, magya­rokra, akiket még na­gyon nem ismerhet, s egyszeresük látja, hogy összeesik egy vérzőfejű kisfiú. Voltak-e a közelben mások is, esetleg této­vázók, hogy most mit csináljanak? >—, nen> tudom. Azt azonban igen, hogy ő, a szerzsánt, nem latolgatott sem­mit, hogy véres lehet a szép ünnepi gimnasz- tyorkája, erre nem is gondolt, csak anyás gyöngédséggel felemel­te a fiúcskát és hozta erős karjaiban. Az imént még a rom­bolás képiéit nézegettük a kiállításon, eliszo­nyodva, keresve ma­gunkban, egymás te­kintetében az erőt a re­mény táplálásához, s lám, a szerzsánt sze­mélyében élővalóság­ban megjelent a legszi­lárdabb reménység, a szovjet katona. Gyönyörű szép kép volt, ahogy jött az úton, a behúnyt szemű kis sebesülttel, s nekem egyszeriben fájni kez­dett, hogy nem vagyok sem festő, sem szob­rász, s ezért e képiét vásznon, vagy kőben, márványban nem örö­kíthetem meg. Így csak a szivem­ben őrzöm síromig ezt a jelenetet, s az isme­retlen szülők és min­den velem együttérző­nek a nevében köszö­netét mondok tettéért annak a szerzsántnak. Méltóbb szimbólu­mot keresve sem lehe­tett volna találni a pusztítástól, a háború­tól való menekvés han­gulatához. Tarján István tódsugárcsöveket helyez, ame­lyek állandóan mutatják a vér­nyomást. Csak ezután kezdődhet el a tulajdonképpeni opieráció. Az operatőr a mesterséges, úgynevezett száraz szívet foko­zatosan kapicsolja be a vérkerin­gésbe. Közben felnyitja a mell­kast és működésbe lép a mes­terséges tüdő is. Az erek össze­kötése után most már mindkét mesterséges szerv dolgozni kezd és a vér a készülékeken keresz­tül felfrissülve járja át a testet. A műszerek tehát teljesítik az 'élettani funkciókat, biztosítják ;a vér felfrissítését és nyomását. I A sebész munkája azonban az Operáció végeztével nem fejező­dik be. A tapasztalatok leszűrése csak most kezdődik. Miben különbözik a szovjet gyártrriányú mesterséges szív és tüdő az eddigi külföldi berende­zésektől? Elsősorban abban, hogy eze­ket a szerveket elektronikus íautomata-módszerrel közvetlenül a szervezet irányítja. A műsze­rek felfogják a szervezet »jel­zéseit« és ehhez szabják teljesít­ményüket. A mesterséges szív és tüdő az ember igazi testrészévé válik, s igazodik az emberi aka­rathoz és a test szükségleteihez.; A NÉPSZABADSÁG számára apró* és keretes- hirdetéseket felvesz * a Petőfi Népe Kecskemét, Szabadság-tér 1/a,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom