Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-07 / 131. szám
A Jonathan-alma nem takarmányrépa [avagy 1 A JÓ BORNAK IS KELL A CÉGÉR! ORSZÁG-VILÁG ELISMERI, hogy a magyar gyümölcs ízben, színben, zamatban utolérhetetlen. Kajszinknak, téli almáinknak, mézédes széleinknek minőségben alig akad versenytársa. Csak az a nagy baj, hogy ezekkel a keresett és becsült értékeinkkel sokszor úgy állunk a világ elé, mint a rendetlen gazdasszony a piacra: szemetes a kosara, piszkos, rendetlen az árulnivalója s a jógusztusú vevő hamarosan há- tätfordit neki, A vásárban pedig mindig a vevő az úr, mert ő fizet, az ő ízlését kell kitapogatni, tiszteletben tartani, Kereskedelmünk ezen a téren a legsebezhetőbb. Szinte már közmondásossá vált, hogy a magyar áry mégegyszer annyit érne, ha tetszetősen, a külföldi fogyasztók ízlésének megfelelően lenne csomagolva. Sokszor hallottuk, hogy egyik másik ország sokkal gyengébb minőségű árujával elhódította a piacot, csak azért, mert szépen tálalta ler- melvényeit, mert a vásárló előbb a szemével »kóstol«. ADDIG MÁR el is jutottunk, hogy ezt a hibát észrevettük. — Csak éppen vajmi kevés jel biztat a gyökeres változásra. Pedig az idén régen nem látott termésre s exportra van kilátás s göngyölegellátásunk helyzete ma is válságos. HUSZTA JÁNOSSAL, a Helvéciái Állami Gazdaság főagro- nomusával beszélgettünk erről. A gazdaság például évről-évre több exportképes télialmát termeszt. 1953-ban még csak három vagont szállított külföldre, — az idén már 30—50 vagonra számítanak.-r Két éve, nagy szégyenünkre, ömlesztve is szállítottunk exportalmát — mondja. — Beön- töttük a vagonba, mint a marharépát. láda híján. Keserűen néztük: ezért védi, permetezi az ember egész éven át a termést, hogy így indítsa útnak? TAVALY A GAZDASÁG a MÉK-vállalattai karöltve eltervezte, hogy ízléses kosárkákÚjjáalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség kecskeméti alapszervezete ban, szín szerint válogatott soros csomagolásban értékesíti az almát. De a terv csak elképzelés maradt, a kosarak nem készültek el. Csupán a sárfehért sikerült ízlésesen csomagolni, — de azt is azért, mert a kosarakat a vásárló külföldi cég szállította. Ugyancsak terve volt a gazdaságnak, hogy sajátfőzésű barack- pálinkáját ötletes, helyi jellegzetességet kifejező kulacsocskák- ban hozza forgalomba. — egyelőre csak legalább a kecskeméti üzletben, ahol számos idegen is megfordul. A tervrajzzal végigjártak néhány gyárat, de mindenütt azzal utasították el őket: »Sajnos, ilyesmi gyártására nem vagyunk berendezkedve.« Hugzta János véleménye szerint helyes lenne, ha exportboraikat is maguk palackozhatnák, ahogyan belföldön már mindenütt ismertek a helvéciai gazdaság kitűnő, helyben palackozott borai. NEMCSAK MEGÁLLAPÍTANI kellene végre a külkereskedelmi s a többi illetékes szerveknek ezt a tarthatatlan állapotot, hanem cselekedni is! Viszonylag igen kevés többlet- költséggel, kis fejtöréssel, ötletességgel ugyanaz a gyümölcs jóval több pénzt hozna. Ahol pedig a vesződség haszonnal jár, ott érdemes fáradozni! Misiden erővel a peronoszpóra ellen! Megyénkben évtizedek óta fenyegeti a peronoszpóra a szóló- termelőket. Egyszer-egyszer eltűnik, mintha csak azért tenné, hogy azután újult erővel megjelenjen s terméstől megfosztott szőlőket s termésüket sirató gazdákat hagyjon maga után. Tűrhetetlen, hogy csak nézzük és megállapítsuk a pusztítást s ne álljunk csatasorba ellene a jól bevált harci eszközökkel, a permetezéssel és a porozással! A jelenlegi időjárás esetén a peronoszpóra ellen csak a permetezés és a porozás együttes alkalmazásával lehet eredményesen védekezni. A fertőzés megtörtént! Arra törekedjünk, hogy a peronoszpóra kivirágzása alkalmával a szőlő minden része védekező anyaggal legyen fedve, hogy a kicsírázott gomba azonnal elpusztuljon s tovább ne fertőzhessen. A permetezést el is végzik a termelők, de legtöbbször helytelenül, mert csak a levél színét locsolják, a levél aljára nem kerül pcrmetlé, holott a fertőzés főleg itt történik s innen szaporodik tovább. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni a permetezést kiegészítő rézmészporozás fontosságát! Óriási előnye a permetezéssel szemben, hogy eső után azonnal alkalmazható, ezenfelül a helyesen végzett porozással a fürtöket is könnyűszerrel be tudjuk vonni méreggel és elvágjuk az útját a fürtfertőzésnek. Téves felfogás az, hogy a virágzás alatt nem lehet védekezni. 11a az időjárás csapadékos, akkor ilyenkor is permetezni, porozni kell, hogy bőven szüretelhessünk! Németh Tamás főagronómus Előadás az 1919-es fehérterrorról Június 9-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a TTIT klubjában (Ko- háry u. 4.) Szili István elvtárs előadást tart az 1919-es Tanács- köztársaság bukása utáni ellen- forrradalmí eseményekről, és a folyamatban lévő Francia Kiss Mihály tárgyalásokról az eredeti dokumentációk vetítése mellett. Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőség. Részvételi dí 2 forint. A megyei tanácsülésen hangzott el Orvosoltak Bocsa község panaszát Június 2-töl a fanácsháza mellől indul e busz A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG városi területi alapszervezete újjáalakuló taggyűlést tartott Kecskeméten. Ez alkalommal Vichnál XJái elvtárs, megyei titkár és Pólyák elvtárs, á megyei titkárság szervezője, majd a hozzászólók feltárták azokat a hibákat, amelyek az elmúlt években akadályozták a Szövetség feladatainak teljes mértékű megvalósítását. Ugyanakkor vázolták a szabadságharcos szellemű eszmei és gyakorlati nevelés további teendőit is. A Magyar Partizánok Szövetségéből és a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségéből 1948-ban létrejött MSZHSZ az első években felfelé fejlődött. Számos olyan fiatalt nevelt, akik később, mint néphadseregünk egyszerű katonái, vagy akár tisztjei, kiválóan megálltak helyüket; s a termelő munkában sem maradtak alul a szövetség tagjai. Később lanyhult a politikai nevelőmunka, részben öncélúvá váltak a gyakorlati foglalkozások; másrészt, a nem egy esetben indokolatlanul létrehozott kis alapszervezetekre történt széttagolás gyengítette a szövetség erejét. KÉT ESZTENDŐVEL EZELŐTT az MSZHSZ egyesült a Magyar Repülő Szövetséggel, s Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetség (MÖHOSZ) néven működött tovább, most már a másik szervezet hibáival is terhesen. Ezeknek a kijavítása a helyes együttműködés kialakításának munkája mellett részben sikerült ugyan, de az újjászületés folyamatának befejezését megakasztotta az ellenforradalom. Az októberi napokban a volt MRSZ egykori felső vezetőségének — azóta disszidált, vagy leváltott — tagjai a repülősöket elszakították a MÖHOSZ-tól és Magyar Nemzeti Repülő Szövetség néven próbáltak külön működni (a szervezet «-nemzeti« jellegével tüntetve nacionalista beállítottságuk mellett). ENNYIT VÁZLATOSAN a szövetség múltjáról, amelynek hibáiban a kecskeméti szervezet is osztozott, bár szép eredményeket is a magáénak tudhat. 1949— 50-ben több mint 500 taggal rendelkezett, a honvédelmi sportokra kiképző köreiben sikeres munka folyt, a céllövészet országos bajnoka Koprinovácz Margit személyében is kecskeméti szabadságharcos lelt. A szövetség nevi. .csenek tudható be az is, hogy az ellenforradalomban egyetlen szabadságharcos sem vett részt (de többet bántalmaztak); a megyei vezetőség pedig október 23-tól november 4-ig többször ülésezett, amelynek során kifejezte a párthoz való hűségét, és a zűrzavaros napokban hozzálátott annak megszervezéséhez, hogy a szövetség tagjaival rajtacsapjon az cllenfor- radalmárokon. (A szovjet hadsereg, mint annyi más forradalmi szervezkedését, megelőzte ennek végrehajtását.) a mostani Újjászervezés az annak idején kitűzött célok megvalósításának elhatározásával történik. A haza szeretetére, az érte minden körülmények között való kiállásra, a párt és a Szovjetunió iránti hűségre, a proletár- diktatúra, ha szükséges, fegyveres megvédésére is kell, hogy nevelje tagjait a Szabadságharcos Szövetség. Mindebből következik, hogy nagy súlyt helyez a honvédelmi sportok (lövészet, rádiózás, motorozás, stb.) elsajátíttatására. Sportkörei azonban nemcsak a sajátos sportágak miatt különböznek a másfajta testedző egyesületekéitől, hanem abban is, hogy az itteni foglalkozásokat a szabadságharcos szellemnek kell áthatnia, egyszóval: politikai nevelőmunkával kell összekötni a gyakorlati kiképzést. AZ MSZHSZ a munkásosztály pártjának sajátos politikai tömegszervezete, s mint ilyen, jellegéből következően szoros kapcsolatban működik együtt elsősorban a párt fegyveres testületével, a munkásőrséggel és a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel. Munkaprogramjukat egyeztetik majd, s közös rendezvényeken képezik magukat, mélyítik el az egyazon célért küzdőknek a barátságát. Hogy a szövetség sikeres munkájának meg legyen a kellő alapja, ezért ismét létrehozták a volt partizánokból és az illegális mozgalom harcosaiból alakult partizántagozatot, valamint a tartalékos tisztekét is. A MOST MÉGVÁLASZTOTT hét tagú vezetőség máris hozzálátott a munkához, hogy az MSZHSZ-nek Kecskeméten egy erős szervezetét hozza létre. Nem kétséges, hogy pártunk segítségével, a hazánkat szerető dolgozók és fiataljaink részvételével siker koronázza az erőfeszítéseket. T I Sok bosszúságot és fáradságos gyaloglást okozott eddig Bocsa község lakosságának a MÄVAUT járaton való utazás. — Vincze László megyei tanácstag, ez ügyben is interpellált a legutóbbi ülésen. Mint mondotta: a községben van egy járat, de az nem elégíti ki a falubeliek utazási igényeit, mivel hetenként csak két alkalommal közlekedik. A bócsai dolgozó parasztok azonban ennél is jobban sérelmezték, hogy az autóbusz megállója jó egy kilométerre van a tanácsházától, így a községben Vallanak a tanúk és 124 kegyetlenül megkínzott ember halálsikolya kísért a fővárosi bíróság nagytermében, ahol több mint 80 tanú kihallgatását kezdték meg a kommunisták és haladó emberek véreskezű hóhéra, a tömeggyilkos fehérterrorista Francia Kiss Mihály bűnügyében. Nehéz így visszaadni a tárgyalás hangulatát, hiszen újra és újra megborzong az ember, valahányszor más tanú áll a bíróság előtt, Horthy »őfőméltósá- ga« orgoványi ordasainak megannyi gaztette még így, 38 év távlatából is olyan borzalmas, amire nehezen talál megfelelő jelzőt a cikkíró. A bíróság elsőnek az akkori idők legfőbb államügyészhelyet- tesét, a ma 80 esztendős Kovács Rétért hallgatta ki. A tanú elmondotta, hogy annakidején a íóvezérség «titkos« kezei elhallgattatták, megfélemlítettek a banditák ellen tanúskodni tudó embereket, megakadályozták a szadista tömeggyilkosságok, a sorozatos fehérterrorista bűncselekmények teljes felgöngyölítését és a gyilkosok letartóztatását. Héjjas Ivánt és Francia Kiss Mihályt az ordasok ordasait még csak ki sem hallgathatták, mert lakóknak bizony sokat kell gyalogolniuk, ha ügyes-bajos dolgaik intézése elszólítja őket a községből. Bocsa község autúbuszjárati panaszát a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta és eljárt a KPM Szegedi Autóbuszközlekedési Igazgatóságnál. A megyei tanács építési és közlekedési osztályához a napokban érkezett meg az igazgatóság vezetőjének válasza. Az értesítés szerint a végrehajtó bizottság fáradozása sikerrel járt. Ugyanis az 1957. június a »felsőbbség« ezt nem engedélyezte. Horthy Miklós, a szegedi gondolat atyja végülis, amikor a hóhcrlás tiltakozó hullámai nemzetközileg is elcsendesedtek, amnesztiarendelctet adott ki a Héjjas-féle fehérterrorista különítmény által elkövetett gyilkosságokra, mondván, hogy ezeket a pót- csendőrzászlóalj tagjai «hazafias felbuzdulásból követték el«. Az ilyen tettekért pedig nem büntetés, hanem dicséret jár. Héjjas Iván és Francia Kiss Mihály Horthy Miklós kedves gyermekei nem sokkal azután megkapták a "nemzetvédelmi keresztet«. Kovács Péter, a volt legfőbb államügyészhelyettes vallomása azért is érdekes, mert amit mondott, gondolunk itt a rettegett különítmény vezetők, Héjjast és Francia Kisst vádló tanúk megfélemlítésére — ma is kísért a múlt. A tárgyaláson ugyanis nem egyszer futott végig a meglepődés zajongása, mivel a tanú- kihallgatások első napján a volt kecskeméti direktórium tagjainak és egy pór haladó embernek a kivételével, főként a kecskeméti tanyavilágból idézett tanúk még mindig félnek a már vádlottak padján ülő tömeggyilkostól. 2-án érvénybe lépő új nyári autóbusz-menetrend márt azt tartalmazza, hogy a 3387 Bocsa— Kiskőrös közötti MÁVAUT-járat minden szerdán és pénteken az új állomáshelyről, a bócsai tanácsháza mellől indul. Ami a hétfői harmadik járat ügyét illeti, annak megindítása, mint közölték, a gyér kihasználás miatt, egyelőre nem gazdaságos. Kellő létszámú utasfelfutás esetén azonban az említett kiskörös —bócsai vonalon is növelni fogja az autóbuszjáratok számát az Igazgatóság. De ez a múltkísértés, amire a vádat képviselő ügyész a tárgyalás közben nem egyszer utalt és hivatkozott, nem csökkenti, ellenkezőleg többszörösen aláhúzza Héjjas Iván hírhedt alve- zérének bűnösségét. Danics Mihály, akit 1922-ben Horthyék hat évre, a felszabadulás után, 1947-ben pedig élet- fogytiglanra ítéltek s a börtönből már kiszabadult, amikor a tárgyaláson meglátta Francia Kiss Mihályt, egyszeriben mindenre emlékezett, csak arra nem, akiket Francia Kissék ütöttek, vertek, megnyúztak, megcsonkítottak, agyonlőttek, vagy felakasztottak. Francia Kissnek ez az alvezére 1947-ben, amikor úgy gondolta, hogy főnöke nyugatra szökött, mindent rávallott. Most, mivel változott a helyzet, főként a nyugaton lévő Héjjast emlegeti és a legkülönbözőbb alakoskodással, szemenszedett tagadással igyekszik visszavonni mindazt, amit tíz évvel ezelőtt Francia Kiss Mihályra mondott. Az öreg zsivány pedig az első nap kihallgatott 13 tanú vallomására adott válaszában egyedül a Danics Mihály által mondottakra nyilatkozott így: "Igen, amit ő mond, megfelel a valóságnak.« A tanúk kihallgatására és a tárgyalás menetére még visszatérünk. Sándor Gcza Az orgoványi ordas a vádlottak padján Vallanak a tanúk Francia Kiss Mihály bűnperének tárgyalásán
