Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-19 / 115. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN M M l ’ilág proletárjai, egyesüljetek ! j It. ÉVFOLYAM, 115, SZÁM .Ira 50 fillér Y£l- LAPJA Í I 1957. MÁJUS 19. VASÁRNAP f Szép jövedelemmel adózik a belterjes gazdálkodás REKORDOT ÍGÉR A KAJSZI, sok paradicsomot és vöröshagymát termelünk Jjiiszku éíjiin k í v A megyei tanács mezőgazdasági osztálya számos szakember bevonásával becslést végzett megyénk várható gyümölcs- és zöldségtermésének megállapítására. A becslők igen óvatosan állapították meg a számokat s így minden remény megvan arra, hogy a jó idő állandósulásával a tényleges terméseredmény felül is múlja a vártat. Gyümölcsből összesen mintegy 6—7000 súlyvagon ígérkezik. Rekordot: 1700 vagonnyit mutat a kajszibarack. Szamócából 50, cseresznyéből 120, meggyből 250, szilvából 1100, nyári- és télialmából 460 s körtéből is többszáz vagonra számíthatunk a mintegy 1000 vagon csemegeszőlővel együtt. Gazdag jövedelemmel adózik az idén a néhány éve szépen fellendült zöldségtermelés is. Ebből 0300 vagon körül mozog a várható termés. Csak paradicsomból 3200 vagon a becslés; a vöröshagyma 300, a dinnye 250, a borsó és uborka 5—500, a fejeskáposzta 3—350 vagonnyit ígér. Ennek a szép mennyiségnek több, mint felét exportáljuk, hiszen tavaly a gyengébb termés ellenére 2000 vagonon felül szállított megyénk külföldre zöldségfélét. Megyénkben több, mint 80 ezer dolgozó paraszt foglalkozik gyümölcs- cs zöldségtermeléssel. Mivel saját szükségletét is megtermeli, a termés 90 százaléka a megyén kívül kerül értékesítésre, részben export útján, részben a nagy ipari városok piacán. Nem mindegy tehát, hogy milyen árut ízállít a termelő. A koraibb, szebb, egészségesebb zöldségért, gyümölcsért nemcsak a külföld, de a hazai piac is többet fizet. Az állam érdeke ebben szorosan találkozik a dolgozó parasztság érdekével. A szerződéses termeltetés útján meg is ad minden segítséget a jövedelmező belterjes gazdálkoVidám társaság ült együtt az asztalnál. Ügy fogadtak, mint régi ismerőst, barátot, annak ellenére, hogy az ismeretség nagyobbrészt új volt. Én is a tréfálkozók közé álltam. Eközben ismerkedtem meg azzal az új leveskonzervkészítéssel, melynek neve: Tíz perc. Mi az, már a perceket is készítik? Micsoda világ! Ne rójanak meg, kedves olvasók ezért a perckészítésért, de nem én találtam ki. Faragó Ferenc vegyészmérnök és Szabó Imre vegyésztechnikus az oka mindennek. Ok kavarták fel a gondolataimat, ők késztettek arra, hogy írásba foglaljam a Tíz Dere tör tudáshoz. Tanulságos számadatokkal igazolja ezt a MÉK megyei vállalatának kimutatása: 1953—54-ben a szerződéses terület 3322 hold volt, — ma már 4396. Tekintettel a telelő zöldségfélére is, megyénkben a szerződéses termelés négy esztendő alatt mintegy 300 százalékkal emelkedett. Különösen kedvelt a paradicsom és a vöröshagyma. 1953-ban meg csak 312, — '■ az idén pedig már 1085 holdon termelünk paradicsomot. A vállalat az idén több, mint másfél millió korai, exportminőségű paradicsomfajta palántájával segítette a szerződőket. Vöröshagymából is megháromszorozódott a szerződéses terület: 187-ről 694 holdra. Termesztése főleg a bajai járásban fejlődött ki, Mélykúton és Kecskemét környékén sok exportuborkát termelnek. A gyümölcs- és szőlőtermelés hozamát, minőségét növelte az a felvilágosító munka, amit a pajzstetű-veszedelem ellen folytattunk. Ennek eredményekép- í pen az utóbbi két évben már 50 százalékkal több a fertőzés- mentes gyümölcs. Jó jövedelmi forrás homokjainkon a spárgatermelés is. Kele- bián az idén 31 hold új spárgatelep létesült, ami az ősszel megint 30 holddal bővül. A kormányzat trágyával is segíti a szerződéses termelést. Két éve a MÉK Vállalat már 182 vagonnal osztott ki, 4,10 forintos áron. Az idén Pécs és Szekszárd környékéről 400, egyéb helyről pedig 1000 vagon istállótrágyát szándékozik vásárolni a vállalat termelői kielégítésére. I AGYONÜTÖTT!! I A VILLÁM (2. oldal) VSÁRNAPI RIPORT t A SZÖLÖNEMESÍTÉS ♦ MESTERE (3. oldal) í A »SÁRI BÍRÓ« i KISKÖRÖSÖN í (4. oldal) ♦ í INTERJÚ A KIS TEHÉN- l PÁSZTORRAL j JÖ HA TUDJAK | A GAZDÁK (5. oldal) I MIÉRT »SZARKÄS« í A SZARKAS? (6. oldal) SAKKROVAT. NŐI SZEMMEL (7. oldal) VASÁRNAPI .. SPORTMŰSOR Szűcs Mihalyne, a Kecskeméti» : Gyufagyár kommunista, kiválót HIRDETÉSEK i dolgozója, aki kormánykitünte-1 (g. oldal) test is kapott szorgalmáért. ♦ \ , j ‘ Állami gazdaságainkról \ 1 Ha! gépállomás negyedévi mérlege 667 200 forint nyereség A gépállomásokon elkészült az első negyedév mérlege, amely már az önálló gazdálkodás kezdeti eredményeiről ad számot. Amint a mérlegekből kitűnik, több gépállomás vezetősége jól irányította a gazdálkodást. A jövedelemszerzés minden lehetőségét kihasználva, a megye hat legjobb gépállomása jelentős nyereséggel zárta az első negyedévet: összesen 667 200 forint jövedelemmel növelték az első negyedévi bevételt. Legjobb eredménnyel a Boro- tai Gépállomás tűnt ki, ahol majdnem 300 000 forint a tiszta jövedelem. Ezt az eredményt kiváló munkateljesítményeikkel érték el. Az aránylag kicsi gép- | parkkal rendelkező üzem a tavasszal több mint 5000 hold szántást végzett a termelőszövetkezetekben és a magángazdaságokban. Az egyéni gazdáknál Hogyan készül az. új Ieveskonzcrv ? netének fontosabb epizódjait. Övéké a dicsőség babérkoszorúja. Elöljáróban elárulom a titkot: a Tíz perc szócskát úgy »loptam« el a használati utasításból. Abból, mely az új leveskonzervek zacskóján olvasható. Nem tetszenek még ismerni? Nem is csodálkozom. Most készítik az ügyeskező asszonyok, lányok, Mészáros Istvánná vezetésével az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. Lássuk csak, hogyan..; Magyar Katika, a polietilénből készült ta- sakragasztás nagymestere, két bádog közé helyezi a 10 centiméter nagyságú zacskót, s gázlánggal eggyéfor- rasztja a zacskó nyílását, aztán odaadja Go- lovics Ilonkának. Közben ügyes kezek adagolják a zöldségpor- ciót, beleöntik a zacskóba, majd egy keskeny nyomtávolságú villanyvasaló segítségével lezárják a leveskonzerv első részét. Szaknyelven itt úgy mondják: elzárják a zöldséget. Hátra van még a tészta. Pillanatok alatt az is megtalálja helyét a zacskóban. Az előre kimért 2 dekán adagomajdnem 400 000 forint értékű munkát végeztek el. A Csátaljai Gépállomás bevételének nagyrészét az önköltség lényeges csökkentésével érte el. Az üzemanyag, a gépjavítások költségének csökkentésével közel nyolcvanezer forintot takarítottak meg az elmúlt hónapokban s így a negyedév végére 160 000 forint nyereségre tettek szert. Április 1-e óta már újabb 200 000 forinttal növelték a bevételeiket. Erősödik a Vöröskereszt Kétszáz új tag. November 4 óta 200 új taggal nőtt a Vörös- kereszt Bács-Kiskun megyei szervezetének létszáma. Ezzel a növekedéssel megyénkben több, mint 9000 tagja van a Magyar Vöröskeresztnek. kát egymás után beön- tögetik a zacskóba, majd a villanyvasaló segítségével lezárják, végül Molnár Kati szépen egymásra rakja őket egy ládába. Hányféle leveskonzerv készül? Zöldség, zellerkrém és paradicsom. És jó? Én bátran mondhatom: jó, de olcsó is. Egyelőre 10 000 darab kerül forgalomba. Kevés lesz? Még nem tudjuk! Majd a fogyasztók döntik el... Kerekes elvtárs, részlegvezető bizonyára már értekezett a fogyasztókkal, s ennek alapján mondta ki nagy büszkén a következőket: — Ez a jövő konzerv je! Tíz perc, s már lehet találni* Vencsz Károly »Az összes gazdasági feladatokat most úgy kel] felfogni, mint a politikai hatalom megerősítésének fontos kérdéseit.« 3 — mondotta Kádár elvtárs az országgyűlésen elhangzott I beszámolójában. Az állami gazdaságok gondjait és feladatait j ebből a szempontból kiindulva szükséges — ha röviden is — j vizsgálni, hogy a vezetők és az egyszerű dolgozók szemében 3 egyaránt minden kisebb, vagy nagyobb gazdasági probléma j politikai problémává nőjön. Állami gazdaságaink a megye szántóterületének mintegy 3 9,6 százalékát adják. Ez önmagában is példázza, hogy íigye- j lemreméltó mezőgazdasági tényezőről van szó, adott helyze- | tünkben újszerű, egész mezőgazdálkodásunkra kihatással ] bíró feladatokkal. Tehát gazdasági és politikai jellegű funk- j cióik egyaránt fontosak. A gazdaságok területe az' elmúlt évek során megállapo- j dott. A párt, az állam nagy anyagi segítséget adott, ezen- ; kívül a szakemberek egész hada vetette latba erejét, hogy : a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti nehézségeiből kinőve, ered- : mények szülessenek. Olyan eredmények, amelyek méltók a ; szocialista üzemhez. A terméseredményekben nem volt hiba, 3 hiszen a termelvények zöme fölözte az egyéni, vagy a tsz-ek : átlagait. Évek során nagylétszámú állatállományt teremtet- ; tek, figyelemreméltó hozamokkal. Az eredmények azonban nem befolyásolhatnak bennün- ; két annak megállapításában, hogy a gazdálkodás önköltsége ; igen magas. Üjra az országgyűlés beszámolóját idézzük: »A J népgazdaság sem egy olyan mesebeli kincsesláda, amelynél < örök szabály, lehetne, hogy többet vehessenek ki belőle, mint : amennyit oda betesznek.« Így az állami gazdaságok Vonalán • is megengedhetetlen a veszteséges termelés. Különösen vonat- 3 kozik ez a kunbajai, ágasegyházi, szakmári és a bösztöri gaz- ,* daságokra. Ezen a képen vajmi keveset szépít az, hogy van • egy-két nyereséges, vagy eredményjavuló gazdaság. Szükséges, hogy a vezetők és a dolgozók figyelmét a vesz- ; teség néhány tényezőjére irányítsuk, így megláttatva azt, < hogy milyen csatornákon úszik el sok-sok millió forint. Az 3 elmúlt év gazdasági mérlegében nagyon jelentős tételként 3 szerepel a kukorica- és borterméskiesés. A kukorica önkölt- • sége csaknem 27 forinttal volt magasabb az országos átlagnál, 3 ami ugyancsak igen magas. Mivel nem volt meg a szükséges : takarmánybázis, az állattenyésztésben is nagymértékű vesz- ; teség mutatkozott. A hozamok önköltsége magas. Ugyanakkor, ; amikor az egy tehénre eső termelés 228 literrel kevesebb, 3 mint az országos átlag, a tej előállítása többe kerül, mint 3 amennyi a kiskereskedelmi forgalmi ára. Ezenkívül vannak j más befolyásoló tényezők is, amelyek közül különösen jelen- ; tős az ellenforradalmi időszakban szenvedett, mintegy 16 3 millió forintos kár. 3 A gazdaságvezetők szemléletében gyökeres fordulatnak 3 kell beállnia. Megengedhetetlen a veszteséges termelés, ezért * minden gazdaság dolgozza ki a maga önköltségcsökkentési * programját. Határozottan irányt kell venni a belterjes gaz- 3 dálkodásra. Biztosítani kell az állatállomány takarmányszük- } ségletét. Nagy gondot kell fordítani az anyagköltségek csők- j kentésére, mindennemű pazarlás, szabálytalan felhasználás J megszüntetésével. Csak akkor jutunk e téren fordulatszerű 1 eredményre, ha megszívleljük Kádár elvlárs figyelmeztetését: | »Takarékoskodnunk kell különösen az anyaggal és energiával, í de minden más egyébbel is. ami értéket jelent a népgazdaság > számára.«
