Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-12 / 109. szám

)Á, Ua TUDtlÁM a tcmdák„,l Ke mhir a i»ara.«iicM>m­(’Xjiortlal kajKsolaikii Paradlesomtermelőink között ax utóbbi napokban olyan véaz- hirck keringenek, mely szerint a MÉK visszaadja a termelőknek a szerződéseket azzal az indok­kal, hogy exportra az idén nincs kilátás. A femhírterjeszt-ök ezt azzal Is megtoldják, hogy a te­rületet már most jobb. ha bevetik kukoricával, nehogy üresen ma­radjon. A termelők megnyugtatására a MÉK-tőI nyert információ alapján a következőket közöl­hetjük: Megyénk egyéni parasztjai és termelőszövetkezetei 1079 hold­ra kötöttek szerződést a MÉK- kel. Ennek a nagy területen való termelésnek elsősorban export­célja van. Vagyis a vállalat arra törekszik, hogy a termelők ko­rai paradicsomot termesszenek, mert ezért magasabb árat kap­nak, tehát jövedelmezőbb is szá­mukra. A MER ezúton is felhívja ter­metűit. hogy ne higgyenek a hí­resztelésnek. Valótlanság az, hogy a központ visszaadja a -.zerz.ődéseket, ellenkezőleg, az idén még fokozottabban törődik a paradicsom exportra való ter­mesztésével. Már eddig is mint­egy félmillió paradicsompalántát adott ki a íermclöknck. sőt még egy millió darab palánta van, amelynek kiosztását szintén meg­renként 6—7 kárteéő volt. Na­gyobb a veszély a kukoricánál. Ha fertőzést észlelünk, holdan­ként. 30—35 kilogramm Agritox- ■szal kell porozni, utána pedig boronálni. too hold legelő« vegyszeres gyommá* Az állattenyésztő gazdák só­sat panaszkodnak, hogy mosta­nában elszaporodott az iglice- tüske legelőinken. Szinte a lege­lők egyik legnagyobb ellenségé­vé vált, mert gyökereit mélyre ereszti, elszívja a táplálékot a kultúrnövénytől, tüskéi miatt pedig a jószágok sem legelik. A megye vezető szakemberei nagy erőfeszítéseket tesznek a legeltetési bizottságokkal együtt­működve e gyomnövény kiirtá­sára. Ennek érdekében az idén 400 holdon vegyszeres gyomir­tást végez a Tassi Növényvédő Állomás, mihelyt az időjárás lehetővé teszi. A vegyszeres gyomirtáshoz ugyanis megfelelő melegre van szükség. A gyomir­tást az iglice-tüske virágzása előtt végrehajtják. Bátyán és Akasztón nagy területen kísér­leti parcellákat állítanak be a vegyszeres gyomirtás hatásának ellenőrzésére. A kísérleti intéze­tekben kis parcellákon már be­vált a Dikonirt nevű szer alkal­mazása. Ha az idén nagyüzemi- leg is beválik, jövőre több ezer holdon végeznek vegyszeres gyomirtást a megye légélőterü­letein. A növekvő tusolom jele Kisszállás község első negyedévi adóbevételi tervét 108 száza­lékra teljesítette. Kényszerintézkedés alkalmazására nem volt szükség, mert a dolgozó parasztok igyekeznek eleget tenni köte­lezettségüknek. Az adófizetés folyamatos. Naponta átlag 8000 Ft adót fizetnek a kisszállást dolgozó parasztok. A régi hátraléko­sok közül is többen rendezik adójukat. ílyCn Ágoston János, Tóth István és még mások. Az önkéntes adófizetők számának növekedése bizonyítja, hogy a kisszállás! dolgozó parasztok tudják kötelességükét, és bíznak a nép államában. Az 1937. évi adókivetés megtörtént a községben, és az adó­ívek kézbesítése is folyamatban van. 0 feldmíívesszevethezeli vendéglátásról kezdték. V somli;ibetegségek elleni Védeketés kér löszeié Ink beii A rézgálickiadás korlátozott­sága miatt más réztartalmú szert is hozott forgalomba kereske­delmünk. Ez a Spritz Cupral. Ebből mintegy 12 vagont vásá­roltak fel a termelők. A szak­emberek véleménye szerint ki­váló hatású szer a zöldségesek­ben a peronoszpőra és egyéb gombabetegségek ellen. A kiül­tetés előtt a paradicsom és egyéb palántákat fél százalékos oldat­tal, a kiültetett növényeket pe­dig az első kapálás után 1 szá­zalékos oldattal kell permetezni. Ha erősen párás, meleg az idő. akkor a permetezést meg kell ismételni 1 százalékos oldattal. A fűszerpaprika-palántavész rtleni védekezésre kiválóan al­kalmas a Fukíasin F. nevű per­metezőszer. Égy négyzetméter alajba 16Ó grammot kell bedol­gozni. ■Vigyázat t Pusztít a dróttért ,. A megyei szakemberek nö­vényvédelmi kőrútjuk alkalmá­val jelentős drótféreg-pusztítást fedeztek fel. Találtak olyan rc- patáblákat, ahol négyzetmete­Három év alatt hatvannégy» A felszab ili lás előtt hazánk­ban járt iciegeh Kecelen, Csá­szártöltésen, vagy Izsákon alig­ha találta volna meg a kényel­mesen berendezett éttermeket, cukrászdákat, nem híresztelhette volna el a falusi éttermek étel­különlegességeit, mert ilyeneket nem talált. A földmüvesszövetkezeti moz­galom kezdeti nehézségein túl­jutva, megyénkben is nagy érő- feszítéseket tettunk korszerű vendéglátóegységek kialakításá­ért. így született meg a bácsbo- kodi és a bácsalmási szálloda és étterem, a kiskőrösi zenés cuk­rászda, a császártöltési, tlsza- kécskei cukrászda, a kiskunfél­egyházi kerthelyiség, több ital­bolt, vagyis 1956 végéig összesen 290 vendéglátóipari egység. Ezek az egységek a falusi la­kosság kedvelt szórakozóhelyeivé váltak. Bizonyítják ezt néhány év forgalmának adatai is. A földművesszövetkezeti vendég­látóipari egységek 1953-ban 57 millió forintot, 1934-ben 91 mil­lió forintot, 1955-ben 110 millió forintöt, 1956-ban pedig már 121 millió forintot forgalmaztak. Igyekeztünk egységeinket a lehetőségekhez mérten korszerű berendezésekkel ellátni, hogy ez­iífió forint íorgaiomnijvekedés zel is otthonosabbá, a lakosság j megnövekedett igényeinek meg- j felelővé tegyük őket. Megyéül; : különböző egységeihez ez évben | 700 000 forint értékű korszerű j étterem- és cukrászdai'elszere- ■ lést szállítunk. Több egységünk működésének j színvonala nem kielégítő még. j Ez részben a szakképzettség hiá- j nya, másrészt dolgozóink hél}'- i télén magatartása miatt van. I Lebecsülik a vendégeket, figyel­metlenek, udvariatlanok. Talá­lunk még olyan egységeket, me­lyek elhelyezésüket, berendezé­süket illetőén Sem méltók á föld­művesszövetkezeti italbolt elne­vezésre. llyeriek a szakmári, új- solti, fajszl 1-es számú italbol­tok. Ezekben a községekben a íöldművesszöVetkezCt igazgató­ságának kell sürgős intézkedése­ket tenni, hogy megváltozzék a helyzet. További feladatunknak tekint­jük, hogy egysegeinket a falusi lakosság kedvelt szórakozóhe­lyeivé tegyük, gondoskodjunk megfelelő szórakozási eszközök­ről, társasjátékokról. Növelni akarjuk saját készítésű árufor­galmunkat, minden községben a hideg-, melegétel ellátást. Batikhardt Dezső A. Í b Ct 1^ bírálatáról és a pártsterííségro í tehéné a hibákat bírálni? Nem ütnek-e érte a fejünkre? Hol mondjam el észrevételei­met? Mi a pártszerűség? Nem jön-e vissza az az időszak, ami­kor nyíltan nem lehetett véle­ményt mondani? — hangzanak itt is, ott is hol kérőn, hói fenye­getően a kérdések. Vegyük sorra az aggályokat. Vajon igaz-e, hogy október 23-a előtt a bírálatot elfojtották? így nem igaz. Bátran megmondhat­juk — a kérdés feltevése eb­ben a formában nein jogosult. A személyi kultusz kialakulása ugyan károsan hatott, fékezte a párttagok aktivitását, kezdemé­nyezéseit, gátolta, sekély esi tette a problémák megvitatásának le­hetőségét. A személyi kultusz el­len azonban a párt már 1933*461 kezdve fellépett, és nyomában valóságos vita-kampány bonta­kozott ki. Emlékezzünk csak az 1956-os évre! Ug}%i kit akadá­lyoztak bíráló kedvében? Ami hiba adódott, azt nem a vita kor­látozása, hanem éppen gátta- lansága okozta. Nem az volt a baj, hogy a párton belül fellép­tek a hibák bírálata ellen, ha­nem az, hogy a vitát kivitték az utcára, és a hibák bírálatának jegyében mindent: lehetett mon­dám', — még a párt alapját alá­ásó, revizionista nézetek terjesz­tése is szabadságot kapott. Ez semmiképpen sem vezethetett jóra. Éppen ezért szükséges a vita mederben tartása — első­sorban a formáiban, módszerei­ben —, bár a tartalmának is meg­vannak a határai. Ahol vita van, ott helytelen nézet is adód­hat — ez természetes. Ezzel kap­csolatban csak azt kifogásoljuk, hogy a viták szinte vég nélkül folytak. Mi a helyzet ma? a part rendezvényei, késő estébe nyúló taggyűlései alkotó viták­tól hangosak. A legtöbb eset­ben igen fontos, dolgokról, ifiiiit például a pártépítés kérdéseiről, a kommunisták magatartásáról, az osztályellenség és kispolgár­ság ideológiáját, a marxizmus— léhinizmus elméletébe becsem­pésző revizionizmusról és a tö­megektől való elszigetelődést okozó szektánsságról folynak a viták. Kell-e az ilyen vitáktól félni? Határozott véleményünk az. hogy nemcsak félni néni kell ezektől, hanem bátorítani keil, arra törekedve, hogy mind fenün a helyes álláspont győzedelmes­kedjen, a párt politikája helye­sen érvényesüljön. A vitát per­sze nem lehet vég nélkül foly­tatni. Ha a különböző nézetekéi megvitatták, megfelelő határo­zattal zárják le a további vitat­kozást és a helyes álláspont végrehajtására kötelezzék a párt­tagokat. A VÍlévai és vitatkozás­sal kapcsolatban szólni kell a rágalmazásokról és más párt- szérűtlen megnyilvánulásokról: Az MDP munkájában ezeknek elharapózása annak idején óriási károkut okozott. Alu nem ez a helyzet, de esetenként fel­bukkannak káros jelenségek. Véleményünk szerint az ilyen jelenségek ellen, még ha szór­ványosan jelentkeznek is. eré­lyesen fel kell lépni. Különö­sen el kell ítélni az utcán és más, nem pártfórumokon a párt belső ügyeiről való fecsegés vénasszonyos pletykálkodást. Az MSZMP-nek nincs titkolhi- valója a dolgozók előtt, és ami a nyilvánosságra vonatkozik, azt a párt. nem is hallgatja ei, de nem minden tartozik min­denkire. Ha valakinek észrevé­tele van, közölje az illetékes pártszervvel. A párt taggyűlé­séin és más értekezletein lehet bírálúi, vitázni, ezért nem üt­nek senkinek a fejére. De ha a vitát lezárták, és megfelelő határozatokat hoztak, azt min­den párttag köteles végrehaj­tani. A pórlszerűfi«n jelen­ségek néhány helyen való fel­bukkanását nem akarjuk eltú­lozni, de idejében beszélünk ezekről, hogy lássuk a veszé­lyességét és védjük a pártot. A pártszerü magatartás leg­főbb követelményeit a Szerve­zeti Szabályzat rögzíti. Addig is. amíg az. új szervezeti sza bályzat elkészül, az MSZMP Központi Bizottságának hatá­rozatai és az MDP szervezeti szabályzata ad útmutatást a pártszerü magatartáshoz. Bíráljunk, vitázzunk, de illetékes helyen és pártszerúen. A hozott határozatok érdeké­ben azután egységes akarattal, erőfeszítéssel dolgozzunk! Nagy József FELHÍVJUK a moziiátogató közönség figyelmét arra. Hogy mindkét kecskeméti moziban június 1-től kezdve A KÉSÖN JÖVÖK CSAK A HÍRADÓ UTÁN foglalhatják cl helyeiket. 791 Behízelgő modoráért so­kan szerették. Csak Pista bácsi­nak titulálták. Még nem tudni, miért, de valószínű az is hozzá­járult, hogy beteg volt. Ha útja a Magértékesítö épület tekervé- nyes lépcsőin vezetett, munka­társai karoníogták, segítették. Még így is elfUlladt, remegett a ábá, gyakran megpihent. — Szegény Pista bácsi, mi­lyen beteg. — járta ez a szóbe­széd a szobákban. Bár három­szobás lakása volt, de otthonát meglátogatta a szakszervezet jó- szíve pénzsegély formájúban. Kartársai tépelődtck, hogyan is tudnák enyhíteni fájdalmát az 5 Pista bácsijuknak (teljes nevén Win kiér 1st vén). Kutattuk valami kiváló gyógyszer után. Mindhiá­ba, nem sikerült-megtalálni. — Azaz.ii Napsütéses délelőtt volt s Winkler mintha újjászületett volha. úgy járt-kelt a szobák­ban. Halk, behízelkedö modorút elvesztette, s mint az őrült, úgy rohangászott az iroda szobáiban, s eszelősen kiabálta: — Éljen A szent forradalom! Élj, te hős if­júság! Azonnal írjunk táviratot Nagv Imrének, hogy minden erőnkkel támogatjuk őt. (Ez Volt a csodagyógyszer, FUTNI IS TUD ,fankifrctz$atá cU..." mély pillanatok alatt meggyógyí­totta a volt bankigazgatót. Hálk- ságát elhagyta és úgy dörög a szava, mint á villámlást követő meiiilydöfgés.) — Hé, párttitkár, itt a távirat szövege. OlVasd el, ma még el­olvashatod — szólt. Majd gyű­lölködő tekintetéből azt lehetett kiolvasni: egy-két nap múlva te se leszel már itt... Tovább sietett u szobákba és mindenütt fennhangon hirdette, mint Isten igéjét: — Űrökké él­jen és viruljon a Nagy-kor­mány! Szabadok vagyunk! Ti­zenkét. évi borzalmas hallgatás után újra hallatjuk .szavunkat! Éljen e mindén idők legszen­tebb forradalma! Huszkik, taka­rodjatok. haza! Igazán újra mi­énk lesz a gyár, a föld, a bank, miénk Becs, miénk Olaszország, — ordít, de inkább üvölt a meg­gyógyult Pista bácsi. Lám, mi­lyen jó gyógyszer volt számába az ellenforradalom. Megvált ozolt a járá­sa és a magatartása is. Még fe­lesége is szóvátette: — Fáradt­nak látszol. Hát a biciklit hol hagytad? Miért jöttél gyalog haza? Pista bácsi, felültvevoit bank- igazgatói mivoltát, negédesen így válaszolt: — Nem sokáig járok gyalog, kocsim lesz. Vége a kálváriánknak. Nagyasszony leszel. Eljött a mi időnk .,. Az asszony kissé furcsán pis­log. Nem egészen érti a dolgo­kat. Nézi, nézi hitestársát. A hangja is más, a járása is meg­változott. az arckifejezése is olyan, mint amikor bankigaz­gató volt. Sugárzik belőle az igazi »úri ember« mivoltja. Másnap lékeiében jelent meg a vállalatnál. Nem volt szüksé­ge kártársai segítségére. Átszel­lemült afccal játt-kelt munka­társai között. Minden érdekelte, mindenre kíváncsi volt. Nem tudott dolgozni. Nem csoda! Las­sú volt. számára az ellenforra­dalom akciója. Egyszercsak' ki­rohan a szobából s ordibálja: —• Gyerünk a Szabadság térre ... Maratoni futót megcsúfoló gyorsasággal érkezett Pisla bá­csi a Szabadság térre. Hatalmas embertömeg gyűrűzött a város közepén. Itt volt legelői Wink­ler István. Nem szegyeibe hang­ját hallatni: — Dö 11 tiétek le a szobrukat, zúzzátok szét a Vö­rös Csillagot... S hullottak a csillagok. A sze­gény prolik, a józanabb eszű emberék értetlenül nézték a dolgokat, s nem tehettek ellene semmit, ha akartak, mért sza­vukat elnyomta a gazemberek túlkiabálása, s nem volt fegyve­rük. De nézzük csak. Meglódul a tömeg. Elől szalad ünnepi dísz­be öltözve a bankigazgató úr, s magánkívül ordibálja: •*- Fog­játok meg, tépjétek szét a Vá- git, a proli állam őrnagyát... Sokan nem Ismerik, nem is ártott senkinek. — de Winkler tovább tüzeli a tömeget: — Bü­dös zsidó, kommunista .. Fut elől néhány hasonszőrű társával a Magértékesitőiül és még nlüs vállalatoktól... Mit ad isten .; Csak pár napig tar­tott a csoda. Winkler István új­ra beteg lett. Liheg, ha lépcsőt kell járnia és asztmájára panasz­kodik. És most hogyan él? Job­ban, miht sok szegény ember. Igaz, az olaszországi, meg a bécsi nyaralgatás kútbadőlt, de háromszobás lakásában 650 fo­rintos nyugdíjból valahogyan el­tengődik. Odahaza pihen? Nem! Me­gint felkarolták. A Magértéke­sítőtől elzavarták ugyan, de ott­honra lelt a Gyógyszertár Vál­lalatnál. Nem tudni kinek a jú voltából, de sajnos 140 forinttal többet kap, mint a Magértéke­sítőnél. Hiába, Winkler István -«nélkülözhetétién kádere egye­seknek. Vajon meddig? — Vajon meddig? —ezt kér­di sok becsülete» proletár, mun­kás. Meddig ül még nyakun­kon legszentebb emlékeink'", harcunkat beszennyező volt bankigazgató és társai? Csak egy mozaik ez Égj- pillanatfelvétel. De, aki proletár, akinek a szíve a népi demokráciáé, az soha sem fe­ledheti cl az agyafúrtság eme iskolapéldáját. Proletár igazság kutyából nem lesz szalonna. Ne feledjük el scha!

Next

/
Oldalképek
Tartalom