Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-11 / 108. szám

Megkezdődtek az országgyűlés tanácskozásai (Folytatás a 2. oldalról) Érthetően ragaszkodik azon­ban ahhoz, hogy a vallásos érzést ne használhassák fel a népi demokratikus rend­szer, a ncphatalom, a szocia­lista, fejlődés ellen irányuló eszmék vagy ilyen irányú cselekmények céljaira. Népi demokráciánknak az egy­házakkal vallási kérdésekben nem is voltak soha nézeteltéré­sei. A választásoknál fontosabb kérdésekre összpontosítjuk erőinket Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Ebben az évben lejár az or taggyűlés mandátuma, ezért normális viszonyok között ese­dékes lett volna az országgyűlés feloszlatása, és új választások ciírása. Az októberi ellenforra­dalmi támadás azonban megza­varta, és súlyos sebeket ejtett országunk rendjén, nagy káro­kat okozott népgazdaságunknak. Az ország dolgozó népe most a sebek orvoslásán, begyógyításán fáradozik. Ezért a kormánynak az az álláspontja, hogy .1 jelenlegi helyzetben nem volna helyes, ha erőnket és I időnket parlamenti választá­sokra fordítanánk. Javasol­juk, hogy az alkotmány nyújtotta lehetőségekkel él­ve, az országgyűlés mandá­tumát hosszabbítsák meg, halasszuk el a választások kiírását. Meggyőződésünk, hogy né­pünk helyeselni fogja, ha erőnket most a sürgősebb feladatokra, nem utolsósor­ban a gazdasági feladatokra összpontosítjuk. Köziéletünket az elmúlt hő- lapokban és hetekben foglalkoz­atta a címer kérdése. Az él­én forradalomnak a régi címer­ei az volt a baja, hogy az a Magyar Népköztársaság címere volt. Elhangzottak olyan jóhi­szemű észrevételek is, hogy a ■ímer nem fejezi ki a magyar lemzeíi sajátosságainkat és nem \öveti hagyományainkat. Ez itóbbl észrevételekben van is icmi igazság. Ebben a kérdés­jen a kormány nézete szerint a döntés az országgyűlést illeti, j Ami az úgynevezett Kossuth címert illeti. A történelmi hű­ség kedvéért meg kell monda­nunk, hogy ez az osztrák—ma­gyar monarchia idejében a kirá­lyi koronával a Habsburg-mo­narchia egyik jelvénye volt. Eb­ből a jobbágyságot jelképező kettős-kereszt, az imperialista törekvéseket kifejező hármas- halom és négy folyó nem a mi, új történelmi úton járó magyar népünk eszméit fejezi ki. A mi címerünknek ki kell fejeznie népi államunk poli­tikai eszméjét. Javasolt új címerünkben a nemzetiszínú pajzs kifejezi a dolgozó ma­gyar népnek a nemzeti ha­gyományokat tiszteletben tartó hazafias érzelmeit. Ezek a hazafias érzelmek harmo­nikus egységben vannak a nemzetközi proletár szolida­ritás eszméivel és ezt kife­jezi a pajzs fele.tt elhelyezett ötágú vörös csillag. A nem­zetiszínű és vörös szalagok­kal átkötött búzakoszorú további magyar sajátosságot kölcsönöz és kidomborítja címerünk népi jellegét. Tisztelt országgyűlés, kedves elvtársak! Áttérek az előttünk álló gaz­dasági feladatok néhány kérdé­sének megtárgyalására. Élőre kell bocsátanom, hogy gazdasági kérdéseink részletes felsorolá­sára nem vállalkozom, annál in­kább nem, mert az idei népgazdasági tervet az országgyűlés rövidesen meg fogja tárgyalni, és ezt követően nyilvános vitára kerül népgazdaságunk fej­lesztésének új, 3 éves terve is. Az ellenforradalom mintegy 20 milliárd forint kárt okozott Népgazdaságunkat a termelés viszonylag gyors beindítása és fejlődő irányzata, a testvéri or­szágok igen jelentős önzetlen és nagyarányú segítsége ellenére bizonyos feszültségek és ellent­mondások terhelik. Ezekről nyíl­tan és őszintén kell szólnunk. Honnan erednek ezek a feszült­ségek és ellentmondások? Népgazdaságunk nehézségei­nek egyik oka, hogy természeti adottságaink miatt nyersanyag­ban és energiában jelentékeny mértékben behozatalra szoruló ország vagyunk. Jelenlegi nehézségeink másik és pillanatnyilag íegsúlyosabb oka a tavalyi ellenforradalmi támadás által okozott igen je­lentős anyagi kár. Ez egyrészt a ■ombolásokból és a készletek megsemmisüléséből (mintegy 3 milliárd forint), másrészt a ter­melés megbénulása és a sztrájk által okozott termelési kiesésből (mintegy 9 milliárd forint) tevő­dik össze. Ehhez járul még — mint az ellehforradalom által okozott közvetett kár — a ter­melés és termelékenység vissza­esése következtében előállott nemzeti jöveclelemkiesés (mint­egy 6—8 milliárd forint). A gazdasági helyzetben fenn­álló harmadik ellentmondás ék nehézség jelenleg abból adódik, hogy ; - iiiimríflT a munkabérek emelkedése oly mértékű volt. hogy az ipari munkások átlagos ke­resete ma 23 százalékkal ma­gasabb, mint a múlt cv azo­nos időszakában volt, cs cmögött nincs azonos ter­melési érték. Az, hogy ilyen körülmények között a pénz értékét meg lehe­tett őrizni, a termelést normális mederbe lehetett vezetni, nyil­vánvalóan annak köszönhető, hogy ha­zai erőfeszítéseink mellett a testvéri szocialista országok, főképpen a Szovjetunió gaz­dasági vonalon is nagyará­nyú segélyt cs hosszúlejáratú áru- és devizahitel formájá­ban segítséget adtak. De az is teljesen nyilvánvaló, hogy népgazdaságunk erős cs egészséges csak akkor lesz, ha saját munkánkkal egész­séges arányt teremtünk a beruházás és a fogyasztás, a termelés cs a bér, vá­sárlóerő és az árufedezet között. Ügy gondoljuk, hogy e kérdés­ben is a nyílt és őszinte beszéd a kezdeté feladataink egészsé­ges megoldásának. Legfontosabb gazdasági feladataink Minden becsületes és öntuda­tos dolgozó ember jól tudja, hogy u népgazdaság sem egy olyan mesebeli kincsesláda, amelynél örök szabály lenéttlé, hogy többet vehessenek ki be­lőle, mint amennyit oda betesz­nek. A kormány úgy látja, hogy gardasági téren most. az a fel­adat; a pénz. értékállandóságát! mindenkor őrizve, tegyük meg, • au. összes szükséges intézkedése- I \ két a mái? elért, életszínvonal ál­talános szintjének megtartásá­ért és megszilárdításáért, és en­nek érdekében mielőbb szüntes­sük még a népgazdaságban még fennálló ellentmondásokat. Szük­ség van a gazdaságosság mfeg- teremtésére az egész népgazda­ságban. Mindenütt csökkente­ttünk kell az önköltséget és nö­velnünk kel' a termelékenysé­gek Érvényeeítenünk kell a szo­cialista bérezést. Ennek érde­kében a korábbi hibák gondos elkerülésével be kell vezetni mindenütt a teljesítménybért, ahol ez csak lehetséges á mun­ka, a dolgozó és a népgazdaság érdekeinek figyelembe vételé­vel. Tudja mindenki, hagy egy­szerűen nem tisztességes az olyan bérrendszer fenntar­tása, amelyben egyformán fizetünk a szorgalmasan és hanyagul, a jól és rosszul dolgozó munkásembernek. Igen komoly takarékosságra van szükség. Takarékoskodnunk kell különösen anyaggal és energiával, de minden más egyébbel is, ami értékét jölent a népgazdaság számára. Kádár elvtárs ezután arról beszélt, hogy gazdasági életünk­ben is rendbehozzuk az ellen- forradalom által okozott rom­bolásokat, pótoljuk a károkat és a zökkenők leküzdése után előremégyünk a szocialista épí­tés útján. Beszéde folytatásá­ban kulturális életünk néhány problémájáról és azok célkitű­zéséről szólva elmondta, hogy az ellenforradalom tudatos elő­készítése során, valamint az október 23-át követő időben az ifjúság (körében olyan lélek­mérgező tevékenységet fejtet­tek ki népünk ellenségei, amely Sok fiatal életébe került, má­sokat szüleiktől elszakított, hon­talanná váltak. Kádár elvtárs kijelentette ez­után, hogy a kormány e tekin­tetben is erélyes kézzel kíván rendet teremteni, valamint a Az írók, művészek, tudósok dogmatizmus cs az ellene való megítélésében a képességek, a harc leple alatt folytatott revi- szaktudás elismerése mellett az zionista mételyezéssel szemben a döntő, hogy milyen mérték- is kellő eréllyel lép fel. Kijelen- I ben járulnak hozzá alkotó mun. tette, hogy fokoznunk kell a! Icájukkal kulturális és anyagi marxista—leninista felvllágo- | értékeink növeléséhez, hazánk, sító munkát pedagógusaink kö- j dolgozó népünk íelemeikedésé- zött, tanítanunk kell a mar- j hez és a szocialista társadalom xizmüst—lenin izmust tanuló if- J építéséhez. Külpolitikánk célja hazánk független ségének, népünk békéjének és szocialista építésének védelme jóságunknak és egész népünk­nek, komolyan kell foglalkoz­nunk közoktatásunk anyagi jel­legű problémáinak megoldásá­val. Kifejezte a kormány bizal­mát a becsületes pedagógusok iránt, akiknek a szülőkkel és a Kommunista Ifjúsági Szövet­séggel karöltve végzett lelkes munkájára messzemenően tá­maszkodni kíván. — Elmondotta, hogy helyet biztosítunk minden haladó művészi törekvésnek, amely nemzeti kultúránk fejlődését segíti, de gátat szabunk minden olyan szán­dék ele, amely a szocializ­mus, a szocialista kultúra ellensége és idegen a dolgo­zók nemzetközi szolidaritá­sának eszméitől. Művészeinktől és íróinktól azt várjuk, hogy a művészet sajá­tos eszközeivel, magas színvo­nalú alkotásokkal és alakítá­sokkal szolgálják népünket, ne­veljék dolgozóinkat a haladás, az erkölcsi tisztaság, a szocia­lista haza szeretetének szelle­mében. Ehhez a munkájukhoz az állam — szakítva a múlt­ban gyakori bürokratikus, aprólékos, esetenként kellő szakértelem nélküli beavat­kozások gyakorlatával és fo­kozva az elvi vezetést, a mi­nőség védelmét, az ellensé­ges törekvések elleni har­cot, támaszkodva minden­ben az egyes szakterületek legkiválóbb képviselőire — minden tőle telhető támoga­tást megad. A kormány elnöke ezután a kormány külpolitikájáról be­szélt. Elmondta, hogy a magyar- országi ellenforradalom és az Egyiptom elleni imperialista agresszió nyilvánvalóvá tette, hogy a béke, a haladás, a népek függetlensége, a szocializmus el­lenségei folytatják aknamunká­jukat a Szovjetunió, népi de­mokráciák, ezeken belül a Ma­gyar NépköztárSaság ellen. Ha­zánk függetlenségének és szu­verenitásának, népünk békéjé­nek akkor teremtjük meg leg­biztosabb zálogát, ha a proletár nemzetköziség szellemében még szorosabbra fűzzük kapcsolata­inkat a szocializmus országai­val, mindenekelőtt a szocializ­mus híveinek legerősebb bás­tyájával, a Szovjetunióval. Ezek a tapasztalatok megerősítettek bennünket abban, hogy híven kitartsunk a szocialista tábor közös védelmét biztosító varsói szerződés mellett, amelyre, véle­ményünk szerint, mindaddig szükség lesz, amíg a támadó jel­legű Atlanti Szövetség él és ab­ban az elhatározásunkban, hogy a szovjet csapatok maradjanak magyar területen mindaddig, amíg egy imperialista kaland veszélye fennáll. Elmondta Kádár elvtárs ez­után, hogy messzemenő segít­séget kaptánk a szocialista tábor országaitól társadalmi rendünk, a munkáshatálom védelméhez. Majd rátért a magyar párt- és kormány­küldöttség moszkvai útjának eredményei ismertetésére. Á magyar forradalmi münkás- paraszt kormány természetesen hivatalba lépésének napjától kezdve támaszkodott erre a nemzetközi proletár erőre és a maga részéről is azon fárado­zott, hogy erősítse hazánknak a Szovjetunióhoz, a szocialista tá­bor vezetőjéhez fűződő baráti kapcsolatait és fejlessze a test­véri kapcsolatokat a szocialista tábor lobbi országával. Ámint önök tudják, párt- és kormánydelegáció utazott a ba­ráti szovjet kormány meghívá­sára a Szovjetunióba. A Szov­jetunióban folytatott tárgyalások az összes megbeszélt kérdések­ben közös egyetértésen alapuló eredménnyel Zárultak. A szovjet kormány küldött­ségünk kérésére olyan nagy­arányú gazdasági segítségei is biztosított számúnkra, aniely megteremtette az alapjait annak, hogy saját erőforrásainkat is maximá­lisan kihasználva, súlvösabb megrázkódtatások nélkül ki­heverjük az ellenforradalom okozta pusztításokat és meg­teremtsük az egészséges gaz­dasági fejlődés alapjait. NyUgÖíitah elmondhatjuk, hogy a szovjet kormánnyal foly­tatott tárgyalásaink jelentősége, túl a két ország kapcsolatainak megszilárdításán, általában is megerősítette hazánk nemzet­közi helyzetét. Ezután is köszönetét mondunk a Szovjetunió népeinél? és kor­mányának á sokoldalú testvéri segítségért, azért, hogy az igazi internacionalizmus szellemében megosztják velünk javaikat, se­gítő kezet nyújtottak és nyúj­tanak a magyar dolgozó népnek. (Nagy taps.) Beszédének további részében ismertette Kádár elvtárs a nagy Kína és a szocialista tábor Öt- I magyarellenes politikáját, szagainak testvéri segítségét és . végül néhány szót szólt Ká­viszonyról. Hangsúlyozta, hogy sikert kívánunk a lengyel nép­nek, a Lengyel Egyesült Mun­káspártnak és szerencsésnek tartjuk, hogy harcukat olyah kipróbált kommunista vezeti, iliint üomulka elvtárs, EZután Jugoszlávia népeinek a szocializmus felépítéséért fo­lyó fáradozásáról beszélt Kádár elvtárs, amelyhez a magyar nép szívből sikert kíván, de nem lenne helyes, ha elhallgatnánk, I hogy vannak ellentétek is kö­zöttünk. I Vannak bizonyos jugoszláv I állásfoglalások, amelyekkel nem i tudunk egyetérteni. Ilyen äz áz állásfoglalás, amely a szocialista ■ tábort katonai blokként kezeli. : Mi. magyarok, liu soha, most október-novemberben a ma­gunk tapasztalatain lemér­hettük a szocialista tábor egységének jelentőségét, ezért talán mi, magyarok, tudjuk a legjobban, hogy a szocialista tábor nemcsak és nem is elsősorban katonai védelmi közösség, hanem a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott új világ, amelynek éppen egységében, összeforrottságában, a közös gondok és örömök megosztá­sában, az egymás iránti test­véri szolidaritásban van Je- bírhatatlan ereje. Nem tudjuk elfogadni a ju­goszláv elvtársaknak az októberi ellenforradalom, majd a meg­alakult munkástanácsok kérdé­sében velünk ellentétes értékelé­sét sem. Az ellentétek nyílt feltárása mellett a magyar kormány tu­datában van ahnak, hogy sok­oldalú államközi kapcsolataink továbbfejlesztése Jugoszlávia szociallsta népeivel és kormá­nyával a magyar nép érdekeit is szolgálja. A német mllitarizmus növek­vő veszélye csak megerősít ben­nünket abban az elhatározá­sunkban, hogy elVi engedmé­nyeken kívül mindent megte­gyünk aimak érdekében, hogy viszonyaink Jugoszláviával no csak a békés egymásmelleit élés elveinek feleljen meg, hanem szívélyes és baráti legyen. A szónok ezután a középke­leti, afrikai és ázsiai népek füg­getlenségi mozgalmáról beszélt, amely a nemzetközi helyzet je­lentős tényezője. A magyar kor­mány ismételten kijelenti, hogy támogatja a békeszerető ázsiai és afrikai népek jogos nemzeti törekvéseinek megvalósítására irányuló harcát. Osztrák szom­szédunkkal az ellenforradalmi események következtében meg­romlottak a kapcsolatok. A ma­gyar kormány korrekt és jó­szomszédi kapcsolatokat akar Ausztriával. Kádár elvtárs ezután elmond­ta, hogy az Amerikai Egyesüli Államok különleges szerepe* játszott az októberi esemé­nyekben. Ez rányomja bélyegét hazánk és az Egyesült Államok közötti kapcsolatra is. Mint az várható volt, a Magyar Népköz­társasággal szemben ma a leg­barátságtalanabb álláspontot az Amerikai Egyesült Államok kor­mánykörei foglalják el. Rész­letesen ismertette Kádár elv- társ és á tények sokaságát so­rolta fel az USA hazánk elleni állásfoglalásáról. Majd kijelen­tette hogy a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hatá­rozottan visszautasítja az Ame- . rikai Egyesült Államok hivata­los köreinek Magyarország bel- Ugybibe történő beavatkozási kísérleteit. Mi a normális ál­lamközi kapcsolatok megterem-- lésének és fejlesztésének, hívei vagyunk, de ehhez elsősorban az szükséges, hogy felhagyjanak a Magyar Népköztársaság elle­ni aknamunkával. Nem növeli a magyar dolgozó nép Soraiban Anglia és Franciaország kor­mányai iránti megbecsülést az, hogy feltétel nélkül követik az Amerikai Egyesült Államok i a kormány, a magyar nép kö- 1 szönetét tolmácsolta ezen orszá- I gok népeinek. Külön szólott a I Lengyel és a Magyar Népköz- ' társaság közölt fennálló barát' dór felvtáre a Magyar Népközt társaság viszonyáról az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez, (Folytatás a ti. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom