Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-09 / 106. szám
munkaversenyszervezésrő! intéző bizottság tagja ÜB elnök munkástanácseinök főművezető és igazgató ... , 'MEGINDULT nyilatkozik!* NÉPRAJZI IGYŰJTÉS A ALOCSW JflRÖSBflW A szocializmus építését és a versenyt nem lehet elszakítani egymástól, mert a szocializmusban a munkaverseny az emberek közös termelőtevékenységének folyamatában jön létre. Gondoljunk csak az elmúlt évek nagy vívmányaira, s akkor világossá lesz: előrehaladni csak úgy tudunk, ha a munkapadok mellett a dolgozók ezrei, tízezrei tudásuk legjavát adják, azaz versenyeznek. Vajon hogyan vélekednek erről a Kiskunfélegyházi Gépgyárban? Szabó Gyula — Intéző bizottsági ülésen már foglalkoztunk a munkaverseny- szervezés problémáival. Megvizsgáltuk, milyen lehetőségek állnak a dolgozók versenybe szó- iítására. E megbeszélésen olyan vélemény alakult ki, hogy az előfeltételek nagyobb részt biztosítottak, s most már csak arra van szükség, hogy a szakszervezet ugyanúgy, mint régebben, hozzákezdjen a dolgozók versenybe szólításához, azaz legyen ismét gazdája a vetélkedésnek. Ebben a munkában nem lesz egyedül a szakszervezet, mert a pártszervezet segíti őt e tevékenységében. A pártszervezet egyébként a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak a ver- senyszervezést többek között pártfeladatként adja. Egyet azonban nem szabad elfeledni: a szakszervezeti aktívák lelkes hozzájárulása nélkül e téren előbbre jutni nem lehet. Makány János — Az a tapasztalatom — mondja az ÜB elnöke —, hogy a szakszervezeti aktívák idegenkednek a munkaverseny szervezésétől. Ez bizonyára abból táplálkozik, hogy egyes dolgozók még úgy vélekednek: megvagyunk mi a verseny nélkül is. Hallik olyan hang is: ne versenyezzünk, mert akkor ugyanúgy, mint régen, emelik a normát. — Ennek ellenére az a tervünk, hogy majd később, természetesen más alapokra helyezve, liozzákezdünk a verseny szervezéséhez, Ha most nekifognánk, a dolgozók nagyobb részét azért nem tudnánk bekapcsolni a vetélkedésbe, mert bár munka van. de az anyagellátásnál zavarok vannak. Éppen ezért nem akarunk olyan versenyvállalást kérni, amelyről már eleve tudjuk, hogy teljesíthetetlen. Drozdik István — Sem az elnökség, sem a munkástanácsülés ezzel a kérdéssel nem foglalkozott. Egyéni véleményem az, hogy helyes a munkaverseny, csak legyen az tökéletesen előkészítve. Belekényszeríteni a dolgozót olyan versenyvállalásba, amelyről eleve tudja, hogy nem hoz neki semmit, lejáratása a versenynek, a dolgozó becsületének. — Ha a szakszervezet hozzákezd a verseny szervezéséhez, mi a segítséget neki megadjuk. A munkástanács tagságának 70 százaléka fizikai dolgozó. Ök a múltban sem idegenkedtek és ma sem idegenkednek a versenyzéstől, ha megvan annas minden reális alapja, Vízhányó József — A munkák zöménél, a dolgozók kívánságára, már alkalmazzuk a teljesítménybérezést — mondja a főművezető. — Ez alapja a munkaversenynek. A munkakedvre sem lehet panaszkodni, mert jó. Csupán az aggasztó, hogy egy-egy munka anyaghiányos, s így gondolkodásra készteti a dolgozót: versenyezzen-e, vagy nem? Orbán Miklós — Megmondom őszintén — kezdi az igazgató — még nem foglalkoztunk a munkaverseny kérdésével, nem azért, mintha nem lenne szívügyünk, hanem abból indultunk ki, hogy a mi problémáink az anyagellátásból adódnak. Egyedi gépeket gyártunk, s bizony nehezen találjuk meg, mire is irányítsuk a versenyvállalásokat. Tavaly a szériamunkáknál — mely a termelési érték egy jó részét biztosította — nem volt gond a versenyszervezés. Az idén a szériamunka elenyészően csekély, s ott sem térhetünk el a szabványtól. — Gondoltunk az anyagtakarékosságra. Mi itt a helyzet? Ha cÁLköté kexLati pamjjztok Tizennégy mezőgazdasági szakkör működik a megyében 310 TAGGAL 14 szakkörbe tömörültek azok az alkotó kedvű parasztok, akik örökké keresik, kutatják az újat, azokat a módszereket, amelyekkel emelni lehet a termésátlagokat, az állattenyésztés jövedelmezőségét. Az egyes kutatóintézetek kísérleteit ők alkalmazzák először a gyakorlatban, igyekeznek ismertté tenni dolgozó paraszt- társaik között. NAGYON Érdekes és hasznos munkát végeznek ezek a szakkörök. Tavaly a liszaújfa- lusi szakkör, amelyet Faragó Sándor tanító, vezet, a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézettől kapott különböző korai paradicsomfajtákat termesztésre. Azt kutatták, hogy a Tisza menti talajokon hogyan válnak be ezek a Mészöly-féle paradicsomfajták. A hetényegy- liázi szőlő- és gyümölcstermesztő szakkör, amelynek vezetője Bognár Károly, a neves szőlőkutató, az almamoly elleni védekezés különböző módszereivel kísérletezik. A szükséges védekezőszereket díjmentesen - bocsátja a MÜNÖSZER a tagok rendelkezésére. Még egy éve <síncs, hogy megalakult a szakikor, máris egyre több lelkes tangót számlál Tizenkét fővel kezdték és már 40-en vannak. A Mezőgazdasági Könyvkiadótól 14 könyvből álló szakkönyvtárat kaptak. Még ebben a hónapban borversenyt rendeznek. A legjobb borokat kiállító termelőket díjazzák. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a februárban tartott szakelőadáson mintegy 250 dolgozó paraszt jelent meg. JÓL DOLGOZNAK a többi szakkörök is. A kiskunfélegyházi állattenyésztési szakkör tagjai már többször tettek látogatást a Városföldi Állami Gazdaságban, tanulmányozták az állattenyésztést. A haladót-; tabb módszereket, az egyedi takarmányozást, több szakköri tag a saját gazdaságában is bevezette. AZ EZÜSTKALÁSZOS tanfolyamok felkeltik az új iránti: érdeklődést a dolgozó parasz-] tokban. Legtöbb helyen a tan-] folyamot végzett dolgozó parasz-] tokból alakultak a szakkörök.' Kiskunmajsán, a kígyósi határ-] részben az ezüstkalászos tanfo-j lyam hallgatóiból 35 tagú me-] zőgazdasági szakkör alakult. A] termelők egyre több helyen ér-] deklődnek a szakkörök iránt.] Dávodon és Hajóson most szer-! veznek egy-egy szakkörü ♦ Korábban már hírt adtunk arról, hogy a forradalmi munkás- j paraszt kormány kezdeményezésére két — tudósokból, néprajzi ; kutatókból álló — néprajzi gyűjtőcsoport kezdi meg rövidesen • működését a kalocsai járásban. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportja. dr. Kiss Lajos vezetésével április 12—15. között járt elsőízben a kalocsai járásban és Szakmár, Keserűtelek, Réztelek, Felsőerek Egyébként," ahol lehet” huíladék-f tanyavilágában megkezdte a népdalgyűjtést. Több mint 150 népanyagfelhasználást is előír aí dalt gyűjtöttek össze és rögzítettek magnetofonszalagra. Hegedűs technológia. Véleményem szerinti Lászlónak, a megyei tanács művelődési osztálj-a Kalocsán éló néprajzkutató munkatársának közlése szerint ezzel a gyűjtéssé! | együtt a Kalocsa környékén gyűjtött népdalok száma eltri | az 1400-at. Érdekes, egészórás néprajzi műsort vett fel egyébként Szak- máron a Magyar Rádió kollektívája is. A műsor címe »Szakmán a technológiai osztály helyesen adja meg az anyagnormát, itt sem lehet takarékoskodni. jelenleg csupán a segédanyagok-! nál lehet takarékoskodásra felhívni a dolgozók figyelmét. Amint az előbbiek mutatják,; többféle vélemény találkozott itt egymással. Kétségtelen: kár erői-I lakodalmas«. Az érdekes szakmári népszokásokat, népdalokat, lakodalmas szokásokat felelevenítő színes műsorösszeállítást előreláthatólag még május első felében sugározza a Magyar Rádió. Megindult a régi, nagymúltú, de az ellenforradalmi események következtében felbomlott népi együttesek, népművészeti csoportok újjászervezése is. A múlt hónap végén Kalocsán össze- I ült a kalocsai járás népművészettel foglalkozó szakembereinek tetni az olyan versenyt, ahol nincsenek meg a műszaki előfeltételek. De azt nem tudjuk elfogadni, hogy egyáltalán nincs lehetőség a verseny szervezésére. Kérdezzék csak meg az üzeni haladó gondolkodású dolgozóit, s akkor majd előbbre jutnak ej konferenciája, kérdés megoldásában is. I lehetőségeit. hogy megtárgyalja a 'csoportok újjáélesztésének • sr'. *04 , HA A LTO LAT Sokan nem tudják, hogy Szabadszállás hogyan jutott nevéhez. Én is úgy szereztem róla tudomást, hogy megkértem az öregeket, meséljék el. Mivel tudom, hogy nem mindenki ismerős ebben a községben olvasóink közül, ezért kissé részletesebben kell megmagyarázni a talányt. Szabad-e a szállás? Azt mondják az idősebbek, hogy az öregapjuk öregapja, meg még annak is tán az öregapja úgy mesélte, hogy eredetileg a mai Templomhegyi dűlő tájékán volt a község, de a tatárjárás elől a közelben levő sűrű nádasokba menekült a lakosság. Itt született meg az új település. Ha idegenek jöttek arra, megkérdezték a nádas lakóitól, hogy szabad-e a szállás? Ha jószívvel jöttek, akkor azt a választ kapták, hogy szabad. Az ellenség ellen viszont összefogtak a mocsárvidék lakói. Mondják, hogy még fél évtizeddel ezelőtt is nádasok, vadvizek környékezték a községet. Ahogy a kerületi kunfőkapitány feljegyezte Tudni kell a községről, hogy több mint 100 évvel ezelőtt még város volt. Láttam Mihalkovics József kerületi kunfőkapitány feljegyzését 1820-ból, mely szerint »Felségesen uralkodó apostoli királyunk által« , . »Szabadszállás közönsége a megyénkben városok közé számított.« A szabadszállásiak ma is úgy mondják: »Megyek a városba«, vagy »Megyek a városházára«. A »városháza«, amelynek most tanácsháza a neve, 1826-ban épült emeletes épület, melynek falai sok emléket őriznek a régi időkből. A szájhagyomány szerint Ara különösen büszkék a szabadszállásiak, hogy a nagy költő, Petőfi Sándor szülei a községben laktak, Petrovics Istvánnak háza, földje volt Szabadszálláson. A ház már leomlott és kegyeletből még nem építettek oda semmit. Üresen áll a telek. A község lakói egy kis emlékművet állítottak ide, Petőfi mellszobrával. Vannak, akik esküdnek arra, hogy a nagy költő itt, Szabad- szálláson született. Mondják, hogy egy Berta nevű bába hozta a világra, de mivel a Petrovics család evangélikus volt, a református községben nem lehetett megkeresztelni, tehát Kiskőrösre vitték. Ezért van ott bejegyezve a születése. A bába esküvel bizonyította állítását, amelyet jegyzőkönyvbe is vettek. De a jegyzőkönyv sehol sincs..; Csak a szájhagyomány él, az öregek mesélik a fiataloknak. A szájhagyomány bizonyítását látják abban is, hogy a költő Szabadszálláson szerette volna magát jelöltetni képviselőnek. Azonban reakciós ellenfelei, elsősorban az ottani pap, csalással, rágalmakkal, a nép leitatásával, félrevezetésével megbuktatták. Most a tanács vezetői ülnek az akkori reakciós bíró szobájában, ahonnan Petőfit kiutasították. A régi rézveretes óra, amely állítólag már akkor Régvolt, bizonyára sokat tudna mesélni arról, hogy mint vágott elevenükbe a reakciós vezetőknek a költő szavainak éles pengéje. A nép nem tagadta meg hű fiát A szabadszállásiak ma is vallják, hogy nem a nép volt a hibás, csak néhány részeg paraszt — akiket a pap leitatott — zavarta meg a helyzetet. 1923-ban, a költő születésének 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a mai tanácsházán. Verseit ma is könyv nélkül mondják öregek és fiatalok egyaránt. Nemrég parkosítottak a nagyvendéglő előtt és megtalálták a Pet- rovics-téle kocsma alapköveit, s emlékművet állítottak fel itt is. Sokan vallják ma is, hogy rokonságban vannak, a Petrovics-családdal. Annyi régi hagyomány és Petőfi-emlék él Szabadszálláson, hogy akár egy tájmúzeumra való is kitelne belőle (kár, hogy erre még nem gondolt a községi tanács). Ha feltámadna... Ha a költő felkelne sírjából és most körülnézne a községben, bizonyára csodálkozna és örülne egyaránt. Nincsen »urasága« a magyarnak, akik a fejére »állani akarnak«, mint ahogy egyik versében írta 1848. júniusában. Az uraságok ugyan az elmúlt év ' megvan/ októberében vissza akarták szerezni kiváltságaikat, ez azonban nem sikerült. Mennyit változott a község 100 év alatt! A piacteret hiába keresné a tanácsháza előtt. Már nem a földön, porban árulnak a szabadszállási parasztok. A tisztaságot és az egészséget szolgáló, fedett csarnok épült. Alkot a Kiskunság népe. Három év alatt 150 hold homokot hódított meg szőlővel. Négy termelőszövetkezet van Szabadszálláson. Az egyik a költő nevét viseli. A tagok igyekeznek méltók lenni hozzá, szorgalmasait dolgoznak, 36 holdon öntözéses kertészetet létesítettek. Egyre kevesebb a sárga homokdomb »miket Épít s dönt a szélvész«, mint ahogy a »Kiskunság« című költeményében írta a költő. A széles vitorlájú szélmalmokat már hiába keresné, a vitorlájuk rég nem hányja a eigánykereket. A szabadszállási öt szélmalomból csak egynek a fala áll még. Gépek dolgoznak a természet erői helyett traktor zúg a szántáson, mozi. kultúrház műveli a népet. A Kiskunság népe így formálja a jelent, de nem feledkezik meg nagy költőjéről. —ő—t í-#1 HÍREK KECSKEMÉTEN az MSZMP IV. kerületi alapszervezet vezetősége olyan határozatot hozott, hogy a párthelyiségben klubszobát létesítenek. Tervük szerint a rövid időn belül megnyíló klubszobában sakk, dominó, folyóiratok, könyvek és rádió állanak a szórakozni kívánók rendelkezésére. — Esetenként filmvetítéssel, valamint szakmai és politikai kérdésekről rendezett vitákkal gazdagítják a klubhelyiség műsorát. A klub- helyiségben pártonkívüii dolgozók megjelenését is szívesen fogadják. * KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a* MSZMP tollfeldolgozó vállalati alapszervezetének legutóbbi taggyűlésén a nemzetközi helyzet eseményeivel, az ország gazdasági problémáival és az üzem termelési kérdéseivel foglalkoztak. A lelkes hangulatú taggyűlés felszólalói elmondották, hogy a termelési előirányzatok túlteljesítésével arra törekszenek, hogy üzemük nyolcadszor is elérje az élüzem kitüntetést- Az eddigi eredmények szerint erre most minden lehetőségük
