Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

munkaversenyszervezésrő! intéző bizottság tagja ÜB elnök munkástanácseinök főművezető és igazgató ... , 'MEGINDULT nyilatkozik!* NÉPRAJZI IGYŰJTÉS A ALOCSW JflRÖSBflW A szocializmus építését és a versenyt nem lehet elszakítani egymástól, mert a szocializmus­ban a munkaverseny az embe­rek közös termelőtevékenységé­nek folyamatában jön létre. Gon­doljunk csak az elmúlt évek nagy vívmányaira, s akkor világossá lesz: előrehaladni csak úgy tu­dunk, ha a munkapadok mellett a dolgozók ezrei, tízezrei tudá­suk legjavát adják, azaz verse­nyeznek. Vajon hogyan véleked­nek erről a Kiskunfélegyházi Gépgyárban? Szabó Gyula — Intéző bizottsági ülésen már foglalkoztunk a munkaverseny- szervezés problémáival. Meg­vizsgáltuk, milyen lehetőségek állnak a dolgozók versenybe szó- iítására. E megbeszélésen olyan vélemény alakult ki, hogy az elő­feltételek nagyobb részt biztosí­tottak, s most már csak arra van szükség, hogy a szakszervezet ugyanúgy, mint régebben, hozzá­kezdjen a dolgozók versenybe szólításához, azaz legyen ismét gazdája a vetélkedésnek. Ebben a munkában nem lesz egyedül a szakszervezet, mert a pártszervezet segíti őt e tevé­kenységében. A pártszervezet egyébként a szakszervezetben dolgozó kommunistáknak a ver- senyszervezést többek között pártfeladatként adja. Egyet azonban nem szabad elfeledni: a szakszervezeti aktívák lelkes hozzájárulása nélkül e téren előbbre jutni nem lehet. Makány János — Az a tapasztalatom — mondja az ÜB elnöke —, hogy a szakszervezeti aktívák idegen­kednek a munkaverseny szerve­zésétől. Ez bizonyára abból táp­lálkozik, hogy egyes dolgozók még úgy vélekednek: megva­gyunk mi a verseny nélkül is. Hallik olyan hang is: ne verse­nyezzünk, mert akkor ugyanúgy, mint régen, emelik a normát. — Ennek ellenére az a ter­vünk, hogy majd később, termé­szetesen más alapokra helyezve, liozzákezdünk a verseny szerve­zéséhez, Ha most nekifognánk, a dolgozók nagyobb részét azért nem tudnánk bekapcsolni a ve­télkedésbe, mert bár munka van. de az anyagellátásnál zavarok vannak. Éppen ezért nem aka­runk olyan versenyvállalást kérni, amelyről már eleve tud­juk, hogy teljesíthetetlen. Drozdik István — Sem az elnökség, sem a munkástanácsülés ezzel a kér­déssel nem foglalkozott. Egyéni véleményem az, hogy helyes a munkaverseny, csak legyen az tökéletesen előkészítve. Bele­kényszeríteni a dolgozót olyan versenyvállalásba, amelyről ele­ve tudja, hogy nem hoz neki semmit, lejáratása a versenynek, a dolgozó becsületének. — Ha a szakszervezet hozzá­kezd a verseny szervezéséhez, mi a segítséget neki megadjuk. A munkástanács tagságának 70 százaléka fizikai dolgozó. Ök a múltban sem idegenkedtek és ma sem idegenkednek a verseny­zéstől, ha megvan annas minden reális alapja, Vízhányó József — A munkák zöménél, a dol­gozók kívánságára, már alkal­mazzuk a teljesítménybérezést — mondja a főművezető. — Ez alapja a munkaversenynek. A munkakedvre sem lehet panasz­kodni, mert jó. Csupán az ag­gasztó, hogy egy-egy munka anyaghiányos, s így gondolko­dásra készteti a dolgozót: verse­nyezzen-e, vagy nem? Orbán Miklós — Megmondom őszintén — kezdi az igazgató — még nem foglalkoztunk a munkaverseny kérdésével, nem azért, mintha nem lenne szívügyünk, hanem abból indultunk ki, hogy a mi problémáink az anyagellátásból adódnak. Egyedi gépeket gyár­tunk, s bizony nehezen találjuk meg, mire is irányítsuk a ver­senyvállalásokat. Tavaly a szériamunkáknál — mely a termelési érték egy jó részét biztosította — nem volt gond a versenyszervezés. Az idén a szériamunka elenyészően csekély, s ott sem térhetünk el a szabványtól. — Gondoltunk az anyagtaka­rékosságra. Mi itt a helyzet? Ha cÁLköté kexLati pamjjztok Tizennégy mezőgazdasági szakkör működik a megyében 310 TAGGAL 14 szakkörbe tömörültek azok az alkotó ked­vű parasztok, akik örökké ke­resik, kutatják az újat, azokat a módszereket, amelyekkel emelni lehet a termésátlagokat, az állattenyésztés jövedelmező­ségét. Az egyes kutatóintézetek kísérleteit ők alkalmazzák elő­ször a gyakorlatban, igyekeznek ismertté tenni dolgozó paraszt- társaik között. NAGYON Érdekes és hasz­nos munkát végeznek ezek a szakkörök. Tavaly a liszaújfa- lusi szakkör, amelyet Faragó Sándor tanító, vezet, a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kísér­leti Intézettől kapott különböző korai paradicsomfajtákat ter­mesztésre. Azt kutatták, hogy a Tisza menti talajokon hogyan válnak be ezek a Mészöly-féle paradicsomfajták. A hetényegy- liázi szőlő- és gyümölcstermesz­tő szakkör, amelynek vezetője Bognár Károly, a neves szőlő­kutató, az almamoly elleni vé­dekezés különböző módszereivel kísérletezik. A szükséges véde­kezőszereket díjmentesen - bo­csátja a MÜNÖSZER a tagok rendelkezésére. Még egy éve <síncs, hogy megalakult a szak­ikor, máris egyre több lelkes ta­ngót számlál Tizenkét fővel kezd­ték és már 40-en vannak. A Mezőgazdasági Könyvkiadótól 14 könyvből álló szakkönyvtárat kaptak. Még ebben a hónapban borversenyt rendeznek. A leg­jobb borokat kiállító termelőket díjazzák. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy a februárban tartott szakelőadáson mintegy 250 dolgozó paraszt jelent meg. JÓL DOLGOZNAK a többi szakkörök is. A kiskunfélegy­házi állattenyésztési szakkör tagjai már többször tettek lá­togatást a Városföldi Állami Gazdaságban, tanulmányozták az állattenyésztést. A haladót-; tabb módszereket, az egyedi ta­karmányozást, több szakköri tag a saját gazdaságában is be­vezette. AZ EZÜSTKALÁSZOS tan­folyamok felkeltik az új iránti: érdeklődést a dolgozó parasz-] tokban. Legtöbb helyen a tan-] folyamot végzett dolgozó parasz-] tokból alakultak a szakkörök.' Kiskunmajsán, a kígyósi határ-] részben az ezüstkalászos tanfo-j lyam hallgatóiból 35 tagú me-] zőgazdasági szakkör alakult. A] termelők egyre több helyen ér-] deklődnek a szakkörök iránt.] Dávodon és Hajóson most szer-! veznek egy-egy szakkörü ♦ Korábban már hírt adtunk arról, hogy a forradalmi munkás- j paraszt kormány kezdeményezésére két — tudósokból, néprajzi ; kutatókból álló — néprajzi gyűjtőcsoport kezdi meg rövidesen • működését a kalocsai járásban. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutatócsoportja. dr. Kiss Lajos vezetésével április 12—15. között járt elsőízben a kalocsai járásban és Szakmár, Keserűtelek, Réztelek, Felsőerek Egyébként," ahol lehet” huíladék-f tanyavilágában megkezdte a népdalgyűjtést. Több mint 150 nép­anyagfelhasználást is előír aí dalt gyűjtöttek össze és rögzítettek magnetofonszalagra. Hegedűs technológia. Véleményem szerinti Lászlónak, a megyei tanács művelődési osztálj-a Kalocsán éló néprajzkutató munkatársának közlése szerint ezzel a gyűjtéssé! | együtt a Kalocsa környékén gyűjtött népdalok száma eltri | az 1400-at. Érdekes, egészórás néprajzi műsort vett fel egyébként Szak- máron a Magyar Rádió kollektívája is. A műsor címe »Szakmán a technológiai osztály helyesen adja meg az anyagnormát, itt sem lehet takarékoskodni. jelenleg csupán a segédanyagok-! nál lehet takarékoskodásra fel­hívni a dolgozók figyelmét. Amint az előbbiek mutatják,; többféle vélemény találkozott itt egymással. Kétségtelen: kár erői-I lakodalmas«. Az érdekes szakmári népszokásokat, népdalokat, lakodalmas szokásokat felelevenítő színes műsorösszeállítást elő­reláthatólag még május első felében sugározza a Magyar Rádió. Megindult a régi, nagymúltú, de az ellenforradalmi esemé­nyek következtében felbomlott népi együttesek, népművészeti csoportok újjászervezése is. A múlt hónap végén Kalocsán össze- I ült a kalocsai járás népművészettel foglalkozó szakembereinek tetni az olyan versenyt, ahol nincsenek meg a műszaki előfel­tételek. De azt nem tudjuk elfo­gadni, hogy egyáltalán nincs le­hetőség a verseny szervezésére. Kérdezzék csak meg az üzeni haladó gondolkodású dolgozóit, s akkor majd előbbre jutnak ej konferenciája, kérdés megoldásában is. I lehetőségeit. hogy megtárgyalja a 'csoportok újjáélesztésének • sr'. *04 , HA A LTO LAT Sokan nem tudják, hogy Szabadszállás hogyan jutott nevé­hez. Én is úgy szereztem róla tudomást, hogy megkértem az öregeket, meséljék el. Mivel tudom, hogy nem mindenki ismerős ebben a községben olvasóink közül, ezért kissé részletesebben kell megmagyarázni a talányt. Szabad-e a szállás? Azt mondják az idősebbek, hogy az öregapjuk öregapja, meg még annak is tán az öreg­apja úgy mesélte, hogy eredeti­leg a mai Templomhegyi dűlő tájékán volt a község, de a tatár­járás elől a közelben levő sűrű nádasokba menekült a lakosság. Itt született meg az új telepü­lés. Ha idegenek jöttek arra, megkérdezték a nádas lakóitól, hogy szabad-e a szállás? Ha jó­szívvel jöttek, akkor azt a vá­laszt kapták, hogy szabad. Az ellenség ellen viszont összefog­tak a mocsárvidék lakói. Mond­ják, hogy még fél évtizeddel ez­előtt is nádasok, vadvizek kör­nyékezték a községet. Ahogy a kerületi kunfőkapitány feljegyezte Tudni kell a községről, hogy több mint 100 évvel ezelőtt még város volt. Láttam Mihalkovics József kerületi kunfőkapitány feljegyzését 1820-ból, mely sze­rint »Felségesen uralkodó apos­toli királyunk által« , . »Sza­badszállás közönsége a me­gyénkben városok közé számí­tott.« A szabadszállásiak ma is úgy mondják: »Megyek a városba«, vagy »Megyek a városházára«. A »városháza«, amelynek most tanácsháza a neve, 1826-ban épült emeletes épület, melynek falai sok emléket őriznek a régi időkből. A szájhagyomány szerint Ara különösen büszkék a szabadszállásiak, hogy a nagy költő, Petőfi Sándor szülei a községben laktak, Petrovics Ist­vánnak háza, földje volt Sza­badszálláson. A ház már leom­lott és kegyeletből még nem építettek oda semmit. Üresen áll a telek. A község lakói egy kis emlékművet állítottak ide, Petőfi mellszobrával. Vannak, akik esküdnek arra, hogy a nagy költő itt, Szabad- szálláson született. Mondják, hogy egy Berta nevű bába hozta a világra, de mivel a Petrovics család evangélikus volt, a re­formátus községben nem lehe­tett megkeresztelni, tehát Kis­kőrösre vitték. Ezért van ott bejegyezve a születése. A bába esküvel bizonyította állítását, amelyet jegyzőkönyvbe is vet­tek. De a jegyzőkönyv sehol sincs..; Csak a szájhagyomány él, az öregek mesélik a fiatalok­nak. A szájhagyomány bizonyítását látják abban is, hogy a költő Szabadszálláson szerette volna magát jelöltetni képviselőnek. Azonban reakciós ellenfelei, el­sősorban az ottani pap, csalás­sal, rágalmakkal, a nép leitatá­sával, félrevezetésével megbuk­tatták. Most a tanács vezetői ülnek az akkori reakciós bíró szobájában, ahonnan Petőfit ki­utasították. A régi rézveretes óra, amely állítólag már akkor Régvolt, bizonyára sokat tudna mesélni arról, hogy mint vágott elevenükbe a reakciós vezetők­nek a költő szavainak éles pen­géje. A nép nem tagadta meg hű fiát A szabadszállásiak ma is vall­ják, hogy nem a nép volt a hi­bás, csak néhány részeg paraszt — akiket a pap leitatott — za­varta meg a helyzetet. 1923-ban, a költő születésének 100. évfor­dulóján emléktáblát helyeztek el a mai tanácsházán. Verseit ma is könyv nélkül mondják öre­gek és fiatalok egyaránt. Nem­rég parkosítottak a nagyven­déglő előtt és megtalálták a Pet- rovics-téle kocsma alapköveit, s emlékművet állítottak fel itt is. Sokan vallják ma is, hogy rokonságban vannak, a Petro­vics-családdal. Annyi régi ha­gyomány és Petőfi-emlék él Sza­badszálláson, hogy akár egy táj­múzeumra való is kitelne belőle (kár, hogy erre még nem gon­dolt a községi tanács). Ha feltámadna... Ha a költő felkelne sírjából és most körülnézne a községben, bi­zonyára csodálkozna és örülne egyaránt. Nincsen »urasága« a magyarnak, akik a fejére »állani akarnak«, mint ahogy egyik ver­sében írta 1848. júniusában. Az uraságok ugyan az elmúlt év ' megvan/ októberében vissza akarták sze­rezni kiváltságaikat, ez azonban nem sikerült. Mennyit változott a község 100 év alatt! A piacteret hiába keresné a tanácsháza előtt. Már nem a földön, porban árulnak a szabadszállási parasztok. A tisz­taságot és az egészséget szolgáló, fedett csarnok épült. Alkot a Kiskunság népe. Há­rom év alatt 150 hold homokot hódított meg szőlővel. Négy ter­melőszövetkezet van Szabadszál­láson. Az egyik a költő nevét viseli. A tagok igyekeznek mél­tók lenni hozzá, szorgalmasait dolgoznak, 36 holdon öntözéses kertészetet létesítettek. Egyre kevesebb a sárga ho­mokdomb »miket Épít s dönt a szélvész«, mint ahogy a »Kis­kunság« című költeményében írta a költő. A széles vitorlájú szélmalmokat már hiába keres­né, a vitorlájuk rég nem hányja a eigánykereket. A szabadszál­lási öt szélmalomból csak egy­nek a fala áll még. Gépek dol­goznak a természet erői helyett traktor zúg a szántáson, mozi. kultúrház műveli a népet. A Kiskunság népe így formál­ja a jelent, de nem feledkezik meg nagy költőjéről. —ő—t í-#1 HÍREK KECSKEMÉTEN az MSZMP IV. kerületi alapszervezet veze­tősége olyan határozatot hozott, hogy a párthelyiségben klub­szobát létesítenek. Tervük sze­rint a rövid időn belül meg­nyíló klubszobában sakk, domi­nó, folyóiratok, könyvek és rá­dió állanak a szórakozni kívá­nók rendelkezésére. — Eseten­ként filmvetítéssel, valamint szakmai és politikai kérdésekről rendezett vitákkal gazdagítják a klubhelyiség műsorát. A klub- helyiségben pártonkívüii dolgo­zók megjelenését is szívesen fo­gadják. * KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a* MSZMP tollfeldolgozó vállalati alapszervezetének legutóbbi tag­gyűlésén a nemzetközi helyzet eseményeivel, az ország gazda­sági problémáival és az üzem termelési kérdéseivel foglalkoz­tak. A lelkes hangulatú taggyű­lés felszólalói elmondották, hogy a termelési előirányzatok túlteljesítésével arra töreksze­nek, hogy üzemük nyolcadszor is elérje az élüzem kitüntetést- Az eddigi eredmények szerint erre most minden lehetőségük

Next

/
Oldalképek
Tartalom