Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-09 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! I [ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA fl mm mm II. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ara 50 fillér 1957. MÄJUS 9. CSÜTÖRTÖK SZÁZEVES jubileumi ünnepségre Három törpevízmű befejezésén dolgozik! ------- KÉSZÜLNEK KEREKEGYHÁZÁN “ , í=' ** Ke rekegyház ez évben ünnepli községgé avatásának 100. évfordulóját. A község vezetői már sokat gondolkoztak azon, hogyan lehetne legméltóbban, legmaradandóbban megemlékezni erről a jelentős évfordulóról, örömmel fogadták el végül azt a javaslatot, hogy az augusztus 20-i ünnepség alkalmával rakják le a felépítendő kultúrház alapkövét. Elhatározták, olyan kultúr- hazat építenek, amely újabb száz évig hirdetheti majd a faluban a kultúra, a művészet, a tudás szépségét, erejét. Az építkezés megkezdéséhez szükséges előkészületekhez, vagyis az anyagok és a pénz előteremtéséhez máris hozzáláttak a veze­tők. A község központjában már több hónapja kijelölték a kultúr­ház helyét, s a faanyagok túlnyomó része készen várja az építés megkezdését. Az egyéb költségekre most gyűjtik a pénzt. Hetven­ezer forint bevételt várnak az úgynevezett régi temető telkeinek szétosztásából. Egy másik anyagi lehetőség megteremtésére, a régi járványkórház lebontására most kaptak engedélyt. Százezer forintot a községfejlesztési alapba befolyó összegből tesznek félre e célra. A tervek szerint a kultúrház 530 személyes lesz, és nagy­teremből, két öltözőből, társalgóból és kisebb helyiségekből áll majd. _______________________ RE NDELET a méhek vándoroltatásának zavartalan biztosításáról A Víz- és Csatornamű Válla­lat első negyedévi tervét 113,5 százalékra teljesítette. Ugyan­akkor 130 százalékkal túlteljesí­tették tervezett nyereségüket is. A vállalat dolgozói az első ne­gyedév sikeres munkája után most szorgalmasan dolgoznak három megyei törpevízmű befe­jezésén. Tervük szerint mind­három törpevízmű a harmadik negyedév végére vizet szolgál­tat a lakosságnak. Ezek között van az ez évben megkezdett sü-i kösdi törpevízmű, valamint a? kiskunhalasi és kunszentmiklósií törpevízművek is, amelyeket már| az elmúlt évben kezdtek építe-| ni. A harmadik negyedév vé-I géig csaknem egy millió forint} beruházással fejezik be ezeket aj vízműveket. A harmadik és negyedik ne-J gyedévre újabb törpevízművek? építése van kilátásban. ■ Negyven forintos jövedelmet akarnak elérni! munkaegységenként a bácsalmási Lenin Tsz taqjail kacgység legyen, s hogy ezen aj téren különösebb bizonytalansági ne üsse fel a fejét, azért a mun-« Tekintettel arra, hogy az el­múlt években a TEFU sok eset­ben nem tett eleget azon köte­lességének, amely a méhek ván­doroltatásával kapcsolatban reá hárult és ezért igen jelentős anyagi károk érték népgazdasá­gunkat, most a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium az aláb­bi rendeletet adta ki: »A méhcsaládok vándorolta­tásának zavartalan lebonyolítá­sához a folyó évben különösen fontos népgazdasági érdek fűző­dik. Ezért utasítom az autóköz­lekedési vállalatokat, hogy a méhcsaládok vándoroltatásával kapcsolatos fuvarigényeket fel­tétlenül elégítsék ki. Az 1957. május 1 és 1957. július 31 kö­zötti időtartam alatt e fuvaro­zásokat minden egyéb fuvar­igénnyel szemben elsőbbség illeti meg. Ivocs Béla s. k., fő­osztályvezető.-« E rendelkezést azért tettük közzé, hogy megnyugtassuk mé­! Ítészeinket: az autóközlekedési vállalatokat e rendelet kötelezi a pontos és jó munkára. S re­méljük, nemcsak a rendelet hatására, hanem a TEFU dol­gozói maguktól is belátják, mi­lyen nagy felelősség hárul rájuk. A termelőszövetkezet tagsága meg a tervkészítés alkalmával elhatározta, hogy az előző évi 24 forint 34 filléres munkaegy- ségenkénti jövedelem helyett az idén 40 forintos jövedelmet ér cl. Ezt a jövedelemtöbbletet a j*1 \ munkák alaposabb megszervc- | ! zése. révén, valamint helyes gaz- | , dálkodással kívánják biztosítani. J : A tagok elhatározásukért szór- f galmusan dolgoznak, mert a szö- ! vetkezetnek mind a 60 tagja nap mint nap kivétel nélkül részt vesz a munkában. Számos helyen vi'a tárgyát képezte a jövedelem elosztása. A Lenin Termelőszövetkezet tagsága úgy döntött, hogy az el­osztás alapja továbbra is a mun­■va——ii kaegység-nyilvántartást napra-i kész állapotban tartják. A MUNKAVERSENY- SZERVEZÉSRÖL (3. oldal) FALURÓL FALURA (3. oldal) ALKOTÓKEDVŰ PARASZTOK (3. oldal) JAVASLAT EGY MEGYEI KODALY-FESZTIVÁLRA (4. oldal) BfJLYEGGYÜJTÉS (4. oldal) Urbán Ernő: HINTÓNJÁRÖ SZERELEM (4. oldal) A FÖLDMŰ VESSZÖVET- KEZETEKBEN DOLGOZÓ KOMMUNISTÁK FEL­ADATAIRÓL (5. oldal) APRÓ GONDOK (5. oldal) SPORT (6. oldal) Bárom hét* múloa INI YIIILIIIK a Budapesti Ipari Vásár i Ipari készítményeink hatalmas szemléje 1400 CSALÁD vásároil lakóházat az Idén Megyénkben, az állami lakás- építkezéseken kívül, az idén nagymértékben megnövekedett a lakóházvásárlások száma. Kü­lönösen a szőlőtermő vidékeken sok az adásvételi szerződéskötés. Ebben az esztendőben majdnem 1400 család vásárolt lakóházat több mint 20 millió forint érték­ben. Egyedül április hónapban 302 családi ház kelt el 5 millió forint értékben. Nyolc esztendei szünet után első ízben rendezik meg most hazánkban újtjól az általános, átfogó jellegű ipari vásárt. En­nek keretében elsősorban a nagyipar játssza a főszerepet, de ugyanakkor a helyi ipar is je­lentőségének megfelelő kidombo­rítására nyer alkalmat. A kü­szöbön álló Budapesti Ipari Vá­sár országos jelentőségű ' ese­ménynek ígérkezik amellett, hogy várhatóan a számottevő külföldi körök komoly érdeklő­désével is találkozik. Mi a Budapesti Ipari Vásár célja? Megmutatni, meggyőző adatokkal szolgálni arról, hogy az eltelt nyolc év alatt a ma­gyar ipar hová fejlődött, egyben bizonyságot nyújtani arról is, hogy az elmúlt évi októberi ese­mények csak átmenetileg tudták megzavarni a termelés rendjét. A magyar ipar teljes irammal dolgozik, fejlődik s éppen a leg­újabb időkben gyártási program­jába vett újdonságok szinte be­T120 000 gyümölcsfa ültettek a tavasz jolyamán Bács megye gyümölcstermő vidékein a kiöregedett gyü­mölcsfák pótlására nagyarányú telepítés kezdődött. A tavasz folyamán több mint 12 000 hold- nyi területen összesen 120 000 gyümölcsfát ültettek el a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák. Leginkább csonthéjas gyümölcsöket telepítettek, Kecs­kemét vidékén a kajszibarackot, Apostagon az e környéken ho­nos üvegmeggyet. A termelő- szövetkezetek az idei tavaszon közel 300 holdon telepítettek zárt gyümölcsösöket. láthatatlan sorával szolgálja a fogyasztók, valamint a kiviteli törekvések érdekeit. Az ipari vásár tehát az ország legújabb ipari helyzetének valóságos se­regszemléje lesz. Jelentőségét az is kifejezésre juttatja, hogy a Városligetben igénybe vett területe körülbelül megfelel a régebben megtartott nemzetközi vásárok kiterjedé­sének. A tavaszi díszben pom­pázó Városliget szokásos terüle­tén kívül ugyanis ezúttal a Vajdahunyad várát magában foglaló Széchenyi sziget, a vá­rosligeti tó, valamint a tó part­ján levő korcsolyacsarnok is az ipari vásár kiállítási anyagának elhelyezését szolgálja, llymódon a mostani vásár területe közel háromszorosa lesz a legutóbb, 1955-ben megtartott vásárénak. Messzemenő ulazási kedvezmények állanak majd rendelkezésére ez­úttal is a fővárosba érkező vá­sárlátogatóknak, s gazdag nye­reménylehetőségű tárgysorsjá­tékkal kísérelhetik meg szeren­cséjüket a vendégek tömegei. Első ízben láthatják meg a vá­sár látogatói a cinemascopot (szélesvászonú mozi), szemlélhe­tik meg a televíziós kiállítás csodálatos készülékeit. A tó vi­zén a különböző legújabb típusú vízi járművek keltenek majd nagy érdeklődést. A vásár leg­nagyobb látványossága mégis kétségkívül a nagyipar gazdag felvonulása lesz. AZ ÚJÍrÓMOZGALOM h a (ja zda sáqú.uáq Az ellenforradalom egyik fő törekvése arra irányult, hogy megbénítsa a termelést előmozdító tényezőket. Ezért uszított az újítóniozgalom ellen is. De »a kutya ugat, a kara­ján lialad«. Az újítók népes tábora máris alig várja azt a pillanatot, amikor elképzeléseit megvalósíthatja. Ma még nem minden üzemben kelt életre az újítómoz­galom. Pedig igen nagy szükség van rá. Az egyik kezünkön megszámolhatnánk megyénk azon üzemeit, melyekben az elmúlt negyedévben az önköltség nem növekedett. Drágán termelni, olcsó árucikket vásárolni és ugyanakkor sokkal ' jobban élni ma, mint a múltban — sokáig nem lehet. Pedig ma ez jellemző a mi életünkre. Újítóink sokat tehetnek az olcsóbb termelés érdekében. Ügy nem lehet újítómozgalmat teremteni, mint ahogy a Kiskunfélegyházi Gépgyárban tették: a racionalizáltak között ott volt az újítási előadó is. Másutt meg olyanra eről­tetik rá ezt a szép feladatot, aki tehernek érzi. De van olyan üzemünk is, mint a Bajai Gyapjúszövetgyár, ahol az újítók száma eléri az október előttit, az újítások ötletesebbek, nagyobb vonalúak, bátrabbak és merészebbek, híven tükrö­zik a dolgozók megnövekedett szakmai tudását, mint régebben. Ha mindenütt így törődnének az újítókkal, akkor ma el lehetne mondani, hogy egy nagy lépéssel jutottunk előbbre a gazdaságos termelés ügyében, és ezt nagyrészt az újítók­nak köszönhetjük. Éppen ezért az újítómozgalomról való lemondás egyenlő azzal, hogy lemondunk az olcsóbb terme­lésről. Nyissuk csak fel üzemeink újítási naplóit. Egy-egy újító neve mellett tíz- és tízezer forint megtakarítást olvas­hatunk. Ha ez így van, akkor miért szégyelljük megmondani, hogy az újítómozgalom a szocialista termelés elválaszthatat­lan része; úgy kell az üzemben, mint a szomjas földnek az eső. Hiába beszélünk olcsóbb termelésről, a- technikai szín­vonal emeléséről, a gazdaságosságról, ha kidobjuk az ablakon azokat a százezreket, amelyek az újítók nagy hadseregének szándékaiban rejlenek. Ezekhez csak hozzá kell nyúlni, s ontják magukból a kincseket érő termelési újításokat, ész- szerűsítéseket. Ne féljünk, mondjuk meg bátran: újítómozgalom nélkül csak döcögve haladunk előre. Az újítómozgalom életrekel- tése nem »restauráció«, hanem az alkotó emberek kívánsá­gainak visszatükröződése. Ragasszuk csak ki a falakra az újítási feladattervet. Hangoshíradón, termelési értekezleten ismertessük a legjobb, legértékesebb újításokat, népszerűsítsük a legjobb újítókat, s vezessük be gyorsan az életrevaló javaslatokat, becsüljük meg jobban az újítókat, akik a napi munkájukon túl még arra is vállalkoznak, hogy szabad idejükben törjék a fejüket, hogyan lehetnek még jobban hasznára üzemüknek, az országnak. Hajtsuk meg előttük a munka vörös zászlaját, mert az újítók örök időkre beírták nevüket a szocializmus építésének dicsőségkönyvébe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom