Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-07 / 104. szám

ÄZ órabér®® rendszer a fegyelmezetlenség melegágyai Kapun kívül az italosok — Teljesítménybér legyen a mérce...! így csöppent a Kecs­keméti Építőgépkarbantartó Vál­lalathoz, mint Pilátus a krédó­ba. Vegyes érzésekkel ült le az igazgatói asztalhoz és gondolko­dott azon, hogyan is kezdje el munkáját. Azt már idejötle előtt eldöntötte, hogy először felke­resi a kommunistákat, aztán ve­lük meg tanács kozva a dolgot, meghányják, vetik az üzem ügyes-bajos problémáit a becsü­letes dolgozókkal, a párt, a szak- szervezet képviselőivel, a mun­kástanács elnökivel. Az első dolga az volt, hogy megismerje az üzemet, az em­bereket. Jóformán mást sem csinált, csak az üzemet bújta. Hamar rádöbbent arra, hogy itt bizony baj van a munkafegye­lemmel. Egyik nap aztán megkérte Fi­scher Róbertét, a munkástanács elnökét, Fábián elvtársat, — lá- ogassa meg őt. — Elvtársak megmondom, ami x szivemet nyomja — kezdte. — Nem lehet elnézni ezt a fegyel­mezetlenséget. ezt a lógást, ami itt. folyik. Kis csönd követte a bejelen­tését. Aztán ki-ki elmondta a véleményét. Szó esett a része- gcskedésről, a fusizásról, s mind arról, ami fájt azoknak, akik be­csületesen dolgoztak. Végül is megegyeztek; aki nem tartja be a munkafegyelmet, azt egyéni elbírálás alapján felelősségre vonják. Ha úgy adódik, el is bocsátják. Ügyesek akkor ezt két ségbevonták. Ezek közé tarto­zott Kerekes Imre és Benedek József is. Rájuk mondták dol­gozótársaik: a szeszkazánok. Az egyik nap italosán jöttek az üzembe. Nem sokáig voltak ott. Felelősségre vonták őket és el­bocsátották. Volt, akinek tetszett ez az in­tézkedés, volt akinek nem. Ba­logh István és Antal Péter, akik ugyancsak szeretnek a pohár fe­nekére nézni, nem vették jó' szívvel, de amint a példák mu­tatják, rájöttek arra, hogy jó­zanul is tudnak munkába járni. Egyébként a dolgozók egyik megnyilvánulása is azt mulatja, hogy egyetértenek a vezetőknek a munkafegyelmet megszilárdí­szelovics László, a volt csendőr, egy másik szeszkazán akart visz- szatérni az üzembe. Megtudták ezt a dolgozók s felháborodtak. Ez a dolog Kovács elvtárshoz is eljutott. Nem tett mást, csak azt, amit a munkások kívántak: — nem vette vissza Veszelovicsot. Sőt Gölovics Lajost —, aki mun­kaidőben szeszesitalt fogyasztott — eltanácsolta a vállalattól. ( g >• néz ki, hogy ezzel kihúzták a fegyelmezetlenség méregfogát. De ez csak az első lépés. Tessék csak megnézni, milyen a munkatempó egyesek­nél. Én láttam! Nem is csodá­lom, ha időnként Kovács Vik­tor magához hív egy álmodozó ifjú embert, s megkérdi: — Mit gondol, szaktárs, ho­gyan keresik a kenyeret? A kérdezett, vagy elszégyenli magát, vagy ki tudja, mit gon­dol. Embere válogatja. Egy biz­tos. Akik úgy kerülgetik a mun­kát, mint macska a forró kását, azoknak az őszinte, baráti fele­lősségre vonó szó nem tetszik. Egyelőre ezt még így kell ten­ni, mert órabérben dolgoznak. Ez is bizonyítja azt, hogy az óra­béres rendszer a fegyelmezetlen­ség melegágya. — No és meddig lesz az? A lakatosok már válaszoltak erre: — Addig, amíg újra teljesít­ménybér nem lesz a mérce. — Hát akkor, miért késik en­I ükl nek bevezetése? — kérdeztük Kovács Viktor elvtárstól. — Mi érezzük ennek legjob­ban a hiányát. Sajnos, eddig megrendelés és anyag hiányában nem tudtunk megfelelő műszaki; előfeltételt biztosítani. Rövide­sen erre is lesz majd erőnk.. Ha ex meg tesz, akkor; azt mondja a szakszervezet el-; nőké, hogy az aktíváinak segít­ségével megkezdik a hagyomá-; nyos versenyszervező munkát. : — Nem a mennyiségre törek­szünk, hanem a jobb minőségre és az anyag takarékosságra. Ad­dig is — folytatja gondolatait — úgy egyeztünk meg, hogy az elő­írt órabért csak az kapja meg, aki az előirt termelési értékét létrehozza. j Csak egy problémát bogozgat- tunk, mégis mennyi gond, aka-j dály merült fel, ami fékezi az előrehaladást. Az itteni állapotok is mutat ják, hogy csodákat tenni, egy át-, kos örökséget eltüntetni máról holnapra nem lehet. Nem lehet, azért, mert az emberek gondola-; tai még rendezetlenek. Ennek ellenére biztató jelek is van­nak. A márciusi termelés jóval' nagyobb, mint a februári. Ex is példázza, hogy kialakulóban van az a légkör, mely formálja a barátságot, táp-] iálja a megértést és megterem-: tője lesz a gazdaságos termelés-: nek. Siódé Antal esete a gépállomással Furcsa állapotok uralkodhat­nak a Kiskunhalasi Gépállomá­son — mondják a város egyéni gazdái. Bizony, okuk van arra, hogy így vélekedjenek. Szélté- ben-hosszában mesélik Bodó Antal esetét. Már februárban be­fizette egy hold szántásnak az árát és még április végén is csak hitegették. Pedig éppen azért sietett a gépállomással szerződést kötni, mert egy hold cukorrépát akart vetni. Arra gondolt, hogy a gép jé mag­ágyat teremt majd ennek az igényes növénynek. Többször sürgette a szántást, hiszen nem messze van a földje a gépállo­más központjától, nem ütközött volna különösebb akadályba a munka gyors elvégzése. Neki is látott többször a szán­tásnak a traktoros, de mindig abbahagyta, különböző okokra hivatkozva. Legtöbbször azon a címen hagyta ott a munkát, hogy rossz a gép. (Vajon milyen gépjavítást végeztek?) Bodó An­tal addig-áddig járogatott a gép­állomásra, mig végre »megszán­ták« és elvégezték a munkát. A gépállomásoknak most kü­lönösen fontos, hogy jó kapcso­latot teremtsenek a termelőszö­vetkezetekkel és az egyéni gaz­dákkal. Csak így tudnak jöve­delmezően gazdálkodni. Erre keil törekedni a Kiskunhalasi Gépállomáson is, és nem szabad tűrni a vezetőknek, hogy ilyen esetek megtörténjenek. Udi/aúa* Uíszd^átás — mindenki dicséri Az ajtó fölött a táblán a kő­vetkező felírat áll: »Friss, me­leg kenyér boltja.« A padlón linóleum, felette fehér pult, mö­götte kenyérállvány, s rajta füg­göny, amely alatt látszanak a pirosbarnára sült kenyerek, ka­lácsok. A pultnál fiatal, fehér köpenybe öltözött, udvarias férfi kérdezi meg, mit adhat tízóraira, vagy uzsonnára. — Tessék parancsolni! Vajas kiflit, pogácsát, vagy paprikás- kiflit? Kz csak itt kapható! Még meleg, most hoztuk ki a sütődé­ből. Alig egyhónapos ez a kalocsai üzlet, máris annyi szépet, jót le­het hallani róla a városban. Üreg nénikek. fiatal feleségek dicsérik: — Jó üzlet, udvarias kiszol­gálás, finom áru. Fgy ismerősöm, a kalácsáról híres parasztasszony így nyilat­kozott az üzletijén kapható tész­táktól: — Az én sütésein nagyon jó De ezentúl náluk rendelek. Tud­ja, nem kell sokat kínlódnom j ele, na meghat... jó is. Igazat kell adni neki. Meri valóban nagyon jó a kalács. E sorok írója bizonyíthatja. —gém A gyermekbénulás francia kutatói. Sabin professzor (balra), L e p i n e professzor, a párizsi Pasteur Intézet igazgatója (jobbra tó határozatával. Nemrég Ve­hasznos jószága amely mar lO OOO évvel ezelőtt Biőzistllat volt SzarTasmarbatcnyésztésünk gondjairól (II.) Sokkal rosszabb a helyzet i termelőszövetkezeteknél. 1956. október 1-hez viszonyítva 1957. március 31-ig a szarvasmarha létszám 43,4 százalékkal, a tehén létszám pedig 39,7 százalékkal csökkent. A megyei szakemberek meg­állapítása szerint a szarvasmarha létszám apadásának legfőbb oka, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák a borjú és a növendékmarha tartását nem látták kifizetődőnek és minden­ki szabadulni igyekezett lehető­leg már borjú korúban a szapo­rulattól. A tejbeszolgáltatás el­törlése, a tej jó áron való érté­kesítésének lehetősége változta­tott a helyzeten. Sajnos, az el­lenforradalmi események alatt egyes feloszlott termelőszövetke­zeteink elkótyavetyélték az állo­mányt. Az értékes tehenek azon­ban így is gazdára találtak vagy a tagok háztáji gazdaságában, vagy az egyéni gazdáknál. :I2 tcrmclőszörctkezctiinkbcn nincs tehénállomány A számok azt is bizonyítják, hogy a szövetkezetek tehénállo­mányaikon túladtak és lovat vettek helyette. Jelenleg 22 olyan termelőszövetkezet van a megyé­ben, ahol ló van, de tehénállo­mány nincs. Ezenkívül még 10 termelőszövetkezetben se ló, se tehén nincs. Sok helyen elhanyagolják a teheneket, rossz a gondozás, nin­csen megfelelő takarmányozás, számos olyan termelőszövetkezet van, ahol a közös állatállomány­ban levő tehenek alig egy-két deci tejet adnak, míg a háztáji gazdaságban jól tejelő jószágo­kat tartanak. Erre bőven talá­lunk példát a megyében, ezért a felsorolástól el is tekintünk, in­kább egy jól gazdálkodó terme­lőszövetkezet példáján keresztül mutatjuk be, hogyan lehet jöve­delmezővé tenni a szarvasmarha­tenyésztést. Majdnem kétszeresére emelkedett a tejhozam három hónap alatt- Csak ott lehet elképzelni tett növénytermesztést, ahol lett állattenyésztés van — Iják a solti Szikra tagjai. Ná­di már szakítottak azzal a y leien gyakorlattal, amely csak tartja az állatot, de nem tenyészti. A tehenészetet éppúgy becsülik, mint a sertésállományt j vagy a juhokat. A szarvasmarha takarmány- j igényes jószág, ezért gondoskod- 1 tak megfelelő takarmányalapról. Szcleczki József, a termelőszö­vetkezet agronómusa elmondja, hogy 30 holdon van lucernájuk, 8 holdon vörösherét vetettek. Húsz hold lucerna felül vetésük van őszi árpára, 50 holdon bal­tacint vetettek, ugyanekkora te­rületen pedig takarmányborsót. — Ezek a takarmánynövények beleilleszkednek a hétszakaszos: vetésforgóba — magyarázta az: agronómus kint jártunkkor. —: Azért vetettünk ennyi pillan­góst, mert megfelelő mennyiségű fehérjetartalmú takarmányala­pot akartunk biztosítani a jó­szágállománynak. További ter­vünk 50 hold újabb lucernave­tés, áttérünk az öntözött takar­mánytermesztésre, 50 hold ku­koricát szeretnénk a jövőben öntözni. A tehénistálló tiszta, a jószá-: gok szépen gondozottak. Sás Mi­hály és Varga Lajos fejőgulyá- sok elmondották, -hogy január: 1-én 7 liter volt még a fejési; átlag, áprilisra már 13 liter. Ja-; nuártól rátértek az egyedi ta­karmányozásra. Nem egy olyan: tehenük van, amely 20 liter kö-i rül ad naponta. A Mérgestől 21; litert fejnek, a Bíbor most 20] litert ad. Egy-két hónappal ez-i előtt meg olyan rosszul nézett; ki, hogy azt mondták, nem érdé-] mcs vele foglalkozni. (Folytatjuk.) : ANONYMUSOK Igen. Anonymusról, a névtelen jegyzőről lehetne elnevezni azokat a levélírókat, intrikusokat, akik nap mint nap sok bosszú­ságot okoznak embertársaiknak. A névtelen levél nem mai keletű dolog. De nagyon arra mutatnak az események, hogy napjaink­ban dívik a legjobban. Példa nem egy, száz akadna talán arról, hogy mennyi szemé­lyeskedés, rosszindulat fér bele egy ilyen levélbe. De mert a leve­tek névtelenek, szükségtelen több Ancnymus-szal szaporítani a meglévők százait. Emberek, nézzetek magatokba. Értsétek meg. nem lehet névtelenül senki lelett ítéletet mondani. A levélírók rajon mit éreznének akkor, ha ők is ilyen levelet kapnának? Körülbelül azt, amit azok az emberek éreznek, akikhez ők írnak dáirás nélkülit. E tiszteletreméltói?) névtelen honpolgárok ne számítsanak irra, hogy Anonymushoz hasonlóan ők is szobrot kapnak. Nem •zobrot, mást érdemelnek. —gém Felelős kiadó: míg milliók áldozatos munkával hozzák helyre az amerikai impe­rialisták sugallta ellenforradalmi milliárdos károkat, ugyanonnan importált őrült táncokra akarja tanítani a bácsalmásiakat, no meg másokat is. Nem, kedves Szenes! Mi nem fogunk ringani a maga plakát­jára, még akkor sem, ha azt ön védjegyzi. Persze, a gurulás.;. az már más kérdés. Erről nemcsak lehet, hanem kell is, hogy szó essék. Csak egyetlen kikö­tésünk lenne, hogy az ajánlott gurulóst mielőbb tegye meg a Sambától a Rock and Rollba torkolló lejtőn. Még egy dologra azonban megkérjük, hogy lehe­tőleg magányosan gurulja ezt az utat, mert ha esetleg olyan gyanúba keveredne, hogy máso­kat is magával kíván rántani, azt enyhén szólva igen zokon vennénk és esetleg önönlábunk- kal segítenénk a kezdősebesség biztosításához. —rl— * Szenes Iván. Akinek van szeme a látásra, az ezt olvashatta apró belükkel szedetten egy, a mély­kúti tanácsháza bejáratánál fel­szegezett kétszínű plakáton. Azért vagyunk kénytelenek Sze­nes nevével kezdeni e kis írá­sunkat, mert az ívpapíron be- zengett csalogató műsor rendező szerve nincs feltüntetve. Így hát most a felelős kiadón csattan a mi kis csípős ostorunk. Persze, távol áll tőlünk, hogy Szenest szavainkkal korholva befeketít­sük, de ne vegye zokon, hogy felelős kiadását nem tudjuk szó nélkül hagyni. Mi íratott a plakátra? »Bácsalmáson 29-én. délután (j órakor 14, 12 és 10 forintért meg lehet nézni a Sambától a Rock and Roll-ig« című műsort. Záró­jelben még ez került alá: Ringj és Gurulj. Mérhetetlen düh ágaskodott bennem hirtelen és ez még ma sem csökkent. Ezért kérdezem hát: Kedves Szenes! Mire nézi maga a napot! Milyen pólusra hajló iránytű szerint tájékozódik a mi kis országunk világában? Vagy talán úgy gondolja, hogy a Gurulj és Ringj a mi mostani legfőbb gondunk? Lehet, hogy magának, Szenes, igen, de ne­künk, az építés nehézségeivel küzdő ország népének nem! ön. GYORSAN, kényelmesen, biztosan célhoz ér „» » M iS A“ segédmotoros kerékpárral. Kapható szaküzletekben — 1480 forintért, 388

Next

/
Oldalképek
Tartalom