Petőfi Népe, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-29 / 123. szám
{Nem lehetne elejét remii? SZÁZESZTENDŐS FALUI R égi feljegyzések szerint már 1323-ban is létezett Kerekegyháza. Nevét a határában emelkedő kerek domb, s az egykor ezen álló templom után ' kapta. A törökhódoltság alatt azonban a falu elnéptelenedett, kipusztult. Sívó homok maradt a helyén, várva a bátrakat, akik életet teremtenek itt. A múlt század derekán a Jászságból, Nyitra, Tren- csón megyékből és a német telepes falvakból jöttek is a honfoglalók, — s 1857. szemptember 15-én újból állott a falu. 190ü-ig Jászkerekegyházának hívták, azóta viseli ismét a régi nevét. S zeptember 15-én adóznak tehát e 15 000 holdas falu nagyrészt szőlőműveléssel, gyümölcstermeléssel foglalkozó, s közel hétezer főt számláló lakói a szűkebb hazájukat megteremtő őseik emlékének, bizonyára felidézvén a rosszat is, ami tagadhatatlan, a részben helytelen parasztpolitika következtében a közelmúltban is kölöncként nehezedett rájuk. De az emlékezésük milyenségéhez alapot adó — annak a bizonyos — mérlegnek a másik serpenyőjében temérdek az, ami jó, amire, mint az életüket könnyebbé tevő, a fejlődésüket előbbre vivő valamire gondolnak ma, és emlékeznek majd az ünnepen is. A falusi osztályharc dogmatikus értelmezése folytán.112 ku- tákot tartottak itt nyilván. Mégpedig azért, mert »felszorozták« többek között a szőlőterületeket; s itt is megszületett az a kese- rii »tréfa«, hogy az elmúlt esztendők maguk is teremtettek kulákot. Egy nincstelen hadirokkant például tiz hold homok- területet kapott a földosztáskor. Szorgalmasan nekilátott a megműveléséhez, öt holdat betelepített szőlővel, 5x5 az 25, plusz a Május 2H~án életbeléptek a Budapesti Ipari Fásár utazási kedvezményei többi 5 hold, — s így lett belőle lí)50-re 30 holdas kulák. Ennek az áldatlan állapotnak a falu mezőgazdaságával együtt egész népgazdaságunk kárát vallotta. Aki csak tehette, menekült ugyanis a földtől, a szőlőket nem újították fel, a meglévő tőkéket is kezdték kivagdosni. Ismeretes azonban, hogy pártunk legfelső vezetősége hozzálátott a hibák kijavításához. *s már a tavalyi esztendő elején a Kerekegyházán is megalakult rehabilitáló bizottság a kulálUis- tán szereplők több mint a 90 százalékának elégtételt szerzett. A termelési kedv növekedése, a szőlőtelepítés megélénkülése volt a válasz a parasztpolitika egyre helyesebb gyakorlására, s e téren minden a legjobb úton haladt már, amikor kirobbant az ellenforradalom. Hulláma lecsapott ide is, s hőzöngő elemek azt gondolták: — most ebek har- mincadjára kerülhet minden. A dolgozó parasztság azonban ösztönösen érezte, hogy nincs helye a fegyveres megmozdulásnak, hiszen a javulás folyamata erős ütemben haladt. Másrészt: ott van a már említett mérleg, amelynek mulatója a jobbik serpenyőben felhalmozott eredmények súlyától a dolgozó népnek nem a saját rendszere elleni lázadását célozz- . A felszabadulás utáni esztendők eredményei pedig ezek Kerekegyházán: cséplőgépekkel, sztalinyeccel, szőlői ordít óval és sok egyéb mezőgazdasági géppel rendelkező gépállomást, új egészségházat kapott a falu, a környező községekbe bekötőútak épültek, autóbuszjáratok bonyolítják le a forgalmat, még Pestre is: 1.949-ben egész Kerekegyházát villamosították; a múlthoz viszonyítva mégegyszer any- nyian, de most már a dolgozók gyermekei járnak innen is köA néhány nap múlva, május 31-én, pénteken déli 12 órakor megnyíló Budapesti Ipari Vásár országszerte hatalmas érdeklődéssel találkozik. Az érdeklődők ismételt figyelmébe ajánljuk, hogy a vásári belépőjegyül is szolgáló vásárigazolványok egy személyre érvényesek és 10 forintért szerez be tők be darabonként a MÁV, a Győr-Sppron-Ebenfurti Vasút; (GYESEV), a MAHART és a MALÉV jegypénztárainál, az IBUSZ Menetjegyiroda vidéki fiókjainál és számos város, vu-; [amint község tanácsánál. A. kedvezmény mértéke a MÁV, GYESEV vasútvonalain és a MAHART dunai hajója-! rátáin 50 százalék, a MÁVAUT járatain 25 százalék, a MALÉV belföldi repülőjáratain 20 szá-: zalék. Az utazási kedvezmény a \IÁV, GYESEV, MAHART és MÁVAUT járatainál a belföldi látogatók számára a Budapestre való utazáshoz május 28-a 0 órá-; jától kell Budapestre érkeznie Visszautazásra május 31-ének délután 16 órájától június 13-: ának 24 órájáig lehet felhasználni a kedvezményes utazás; lehetőségét. A MALÉV díjked-; vezménye akár az oda-, akár a] visszautazásra május 3Í-től jú-] nius 10-ig vehető igénybe. i További menetdíjkedvezmény \ A vásárigazolvánnyal rendelkező vásárlátogatónak ezenfelül joga van még ahhoz «• hogyt az igazolvány 3. oldalán található külön szelvény alapján az említett vasűtvállalatok vonalain, illetve a MAHART dunai járatain a közölt időtartamon belül valamely tetszés szerinti magyarországi állomásra s onnan vissza, Budapestre utazzon 33 százalékos kedvezményű menettérti jeggyel. flprógondok Hanga. Lajos júniusban Végzi el az altalános iskola Vili. osztályát. Az iskola- elvégzése után szeretne nyomd ásztanuló lenni, meri erre érez kedvet és adottságot. Azt kérdezi az »Apró« gondoktól, hogyan lehet, valaki nyomdásztanuló, milyen feltételek vannak, hány év a tanulmányi idő? Kiskunhalasi olvasónk kérésére eljártunk a Nyomdavállalatnál, ahol a következő felvilágosításokat adták: Van lehetőség arra, hogy 8 általános iskolát elvégzett fiatalember nyomdásztanulónak menjen, ha kellő műveltséggel, érzékkel rendelkezik. A tanulmányi idő három év. A lakás és az étkezés biztosítása sem ütközik komolyabb akadályokba.* * Házépítési kölcsönt szeretne felvenni Szűcs János, kaskantyúi olvasónk. Levelében a következőket írja: »Az újságban olvastam, hogy kölcsönt lehet kérni az államtól. Szeretném megtudni, hogy milyen kölcsönt kaphatnék és mennyi időre. Nincs lakásom és ezért szeretnék házat építeni,* zép- és felsőbb iskolákba; körül-i beiül 400-an dolgozhatnak a szé-f pen szaporodó lakosság soraiból? a fővárosi, a sztálinvárosi és af kecskeméti üzemekben. 1956 ban Kísérleti Erdőgazdaság is létesült itt, az Alföld — s Ke-; rekegyháza — éghajlati és ta-i lajviszonyainak megfelelő faféleségek csemetéinek a termeié sére. Két tsz is működött a fa-! luban, a Dózsa és az Előre, nem egy gazdálkodási ágnál (gabona-! termesztés, állalnevelés) bébi-' zonyítva a nagyüzemi! társasgazdálkodás előnyét és fölényét. Mindezt szétzúzta, megsgmmisí-! telte volna az ellenforradalom. Bár a gépállomás dolgozói, a Dózsa Tsz tagjai, s a község meggyőződése* kommunistái helyileg már szervezkedtek, hogy ellencsapásokat mérjenek a huligánokra. (Csak az Előre tagságának egy része ingott; meg, ki is lépett, a másik rész; 25 taggal azonban később újra tsz-t alakított.) Fegyveres harc-! ra nem került sor, s a pro és' kontra, elcsattant néhány pofonon kívül végeredményben nagyobb atrocitások nélkül elcsitullak a szennyes hullámok. I gaz, hogy a munkás-paraszt kormány erélyé nek köszönhető ez, programja gyors végrehajtásának, s ezzel egyidőben a párt megszilárdu-: lásának pedig, hogy hamarosan megindulhatott itt is a falu életének egészséges vérkerin gése. A begyűjtés, a kötelező biz tosítás, az erőszakolt békeköl csönjegyzés eltörlése, s egyéb kedvezmények nyomán megnőtt újból a termelési kedv, megszaporodott a földigénylök szá-; ma (mind . nem is tudták klelé-i gíteni). S amíg az elmúlt év, utolsó negyedében 13 százalék-; ra, ez év első negyedében már; 112,3 százalékra teljesítette Ke-! rekegyháza az adózási tervét. Megélénkültek a tanácsülések,! amelyeken a saját erőből történő további útjavítást, fásítást,1 parkosítást, az Alsó-pusztai is-; kola körülkerítését, kullúrház; építését határozták eddig el. i És terveznek, megvalósítanak; még sok mindent, ami által: napról-napra újjászületik a fa-: lu. S ahogy a gyermek világra-; hozatala a szakavatott segítség! révén egyre kevesebb fájdalom-; mai jár, az új és új megszüle-: tése ennek a falunak az életé-; ben is mindinkább csak örömet; jelent! T. I. ! Az ellenforradalom dühöngése alatt bizony nem volt könnyű megvédeni a nép vagyonát. Mégis akadtak áldozatkész emberek, akik vállalták ezt a nehéz feladatot. Voltak Ilyenek a földművesszo- vetkezetek vezetői, tagjai között is. Fodor Jánosnc Izsákon betegen is lelkeit, hogy megakadályozza az áruház vágyó nának széthordását. Nagy János Nagy baraeskán, Mándi István Csávolyon akadályozta meg bátor fellépésével a kártételt. Voltak azonban becstelen emberek, akik halásztak a za varosban és igyekeztek minél többet kaparintani maguknak, kihasználva a nehéz időket. Az ellenforradalom által okozott ltár, valamint különböző lopásokból, sikkasztásokból, hűtlen kezelésből származó hiány a megye földmüvcsszövetkezc- leinél együttesen mintegy öt és félmillió forint. Sajnos, néhány földműves- szövetkezetben ma is akad korrupt elem. De addig jár a korsó a kútra, míg cl nem törik — mondja a közmondás. A kiskunfélegyházi szövetkezet főkönyvelője, meg a Kiskun- majsai Fölilmúvesszövetkezel pénzügyi előadója is addig ad- ták-vették a rizst, incg az. egyéb árukat a szövetkezet pénzén, saját hasznukra, míg leleplezték őket. A bugaci szövetkezeti boltvezető »áldásostevékenysége nyomán mintegj százezer forint áruhiány keletkezett. Ebből látszik, hogy a tevékenység csak a boltvezető zsebére volt áldásos. Jellemző hogy az előző leltárnál több let volt. 10 000 forint. Ezt a boltvezető, meg a járási ellenőr egymás közölt elosztotta A Szabadszállási Földműves szövetkezet igazgatóságának elnöke Hitler János és néhány társa is több tízezer forintot sikkasztott. A MÉSZÖV revizorának kellett erre rájönni Hol volt a járási ellenőrzés? A Csávolyi Eöldmüvcsszöv «felvezet igazgatósága hosszú idé óla tudta, hogy a szikvízüzem és a szeszfőzde vezetője rósz szül végzi a munkáját. A megyei és a járási vezetők figyelmeztetése ellenére, mégis a posztján hagyták. Nem ball galtak az okos szóra, míg ki nem derült a 4000 forintos hiány. Felmerül a kérdés, nem lehetne mindezt megelőzni'.1 Többel kellene törődni a szövetkezet vagyonával az erre hivatott választott szerveknek az igazgatóságnak, valamint ,i felügyelő bizottságnak. Természetesen szükség van a járási, valamint a megyei szerv fokozottabb ellenőrzésére is Nem szabad tűrni, hogy Ielki- ismcretlen emberek miatt százezrek menjenek veszendőbe, a népgazdaság kárára. A megyei tanácsülésen hangzott el Lesz-e a jövőben korpa csereakció? Megoldódott az erdei legeltetések kérdése Nagyon sok gazda nevében panaszolta Alföldi Lajos megyei tanácstag a legutóbbi tanácsülésen, hogy megszüntették a korpa csereakciót, pedig ez a gazdáknak nagy segítség volt és sokat jelentett főként a belterjes gazdálkodás tekintetében. E kérdéssel foglalkozni annál is inkább lényeges, mivel nem egy helyen a kenyérgabonát megdarálják és azt etetik tel az állatokkal. A csereakció kérdésével behatóan foglalkoztak a megyei tanács vezetői. Cseh László elvtárs, a megyei tanács titkára pedig közölte, hogy a végrehajtó bizottság a korpa csereakció további juttatása érdekében fel- terjesztést tett a Minisztertanácshoz, melyben javasolták, hogy a hozandó rendelet terjedjen ki az adógabona utáni korpajuttatásra, a korpa csereakcióra, valamint a törzskönyvezett állatok utáni korpajuttatásra is. A megyei tanács ülésén sokan HOGY LEHET VALAKI NYOMDÁSZ? — KIK KAPHATNAK HÁZÉPÍTÉSI KÖLCSÖNT? — MÉG EGYSZER A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLYRŐL — LAKÓSZOBÁT VAGY ITALMÉRÉST? panaszkodtak az erdőgazdaságokra is — mint több tanácstag mondotta —, hogy azok mereven tartják magukat a rendelethez és sok helyütt nem engedélyezik az erdei legeltetéseket. Az erdőgazdaságok magatartása jórészt helyes, gondolunk itt a nehéz milliók árán létesített erdőkre, erdősávokra Ezek ugyanis olyan fiatalok még, hogy az ágakban és husángokban nagy kárt tennének a legelésző állatok. Más kérdés az olyan erdők ügye, ahol a legeltetés a megerősödött fákban nem tesz kárt. A megyei tanacs az ilyen erdők tekintetében meg is egyezett az erdőgazdaságok igazgatóságával. A megegyezés értei mében minden olyan erdőben ahol a számos állatok már kár nem tehetnek, megengedett a legeltetés, Az ilyen esetekbe: a szerződéseket továbbra is az egyes erdőgazdaságokkal kötik a gazdák, azonban a visszaélő sek elkerülése végeit a jövőben a községi tanácsok döntik el eí igazolják az egyes gazdálkodók legeltetésre való jogosságát, rászorultságát, s csak az így kötött szerződések lesznek érvényesek. szerint a panaszosok rövidesen megkapják a jogos és régen vári illetményüket. * A Pálmonostorai Földműves- szövetkezet egy lakószobát igényelt ki borkimérésre. Gál Imre, azt panaszolta el levelében, hogy a tanács nem akarja kiutalni az általuk igényelt helyiséget. Panaszlevelét kivizsgáltuk és a következőket közöljük vele: A Minisztertanács 26—1954—IV. 28. rendelete megtiltja azt, hogy lakást más célra is igénybe vegyenek. Ez a rendelkezés pedig közül etekre is vonatkozik. Valószínű, hogy a Pálmonostora Fölélni űvesszövet kezet is rendelkezik annyi jövedelemmel, hogy saját költségéből ilalboltheiyiséget építtessen. Különben sem jogos a panasz, mert egy lakószobát, nem lehet elvenni, csupán azzal a céllal, hogy ott italboltot rendezzenek be. * Kérjük olvasóinkat, hogy panaszos leveleikre a szerkesztőség címének megjelölése után a következőt írják fel: »Apró- gondok. Alagút a langer alalt Jövő évben befejezik Honsu és Kisu japán szigetek között a tenger alatt épülő 5 kilométer hosszú alagút építését. Az alag- útban külön úttest készül a gépkocsik és külön járda a járókelők részére. Ügyelni kell a vásárigazolványok megfelelő lebélyegeztetésére A menetdíjkedvezmények |igénybevételének további sza- | bályai a vásárigazolványokon pontosan fel vannak tüntetve Különösen felhívjuk a vásárlátogatók figyelmét arra, hogy a vásárigazolványt a vidéki indulási állomásnál, Budapesten pedig a Vásár bejáratánál, valamint a visszautazás megkezdése előtt a budapesti indulási állomásnál okvetlenül bélyegeztessék le. E bélyegzések nélkül ugyanis a közlekedési vállalatok egyike sem adja meg a vásárigazolvány alapján egyébként rendelkezésre álló menetdij- kedvezménvt. Az Országos Takarékpénztár kecskeméti kirendeltsége a következő választ adja Szűcs Jánosnak: »Házépítési kölcsönt csak bérből és fizetésből élő dolgozók kaphatnak. Ezenkívül termelőszövetkezeti tagok. Ha valaki házat akar építeni állami hitelből, ahhoz rendelkeznie kell építés összegének egynegyed részével, pénzben vagy anyagban.« * Házi borméréshez, ha az saját termés is, az illetékes községi tanácstól kell kérni llalmé- rési engedélyt. t ! Négy munkanélküli, nevezetesen Squor Gusztávaié és két társa, valamint Kiss Sándorné munkanélküli segélye ügyében a megyei tanács pénzügyi osztálya intézkedett. A panaszosok azt kifogásolták, hogy nem kapnak munkanélküli segélyt. A megyei tanács utasította a tiszakéeskei, illetve a hartai tanácsot, az ő ügyük soronkívüli kivizsgálására és érdemi elintézésére. A két tanács ugyanis rendelkezik a munkanélküli segélyek kifizeté sére szolgáló ellátmánnyal, ezek
