Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

, -iősl?as .aíísSí

üjjászületetl

[ÜZEMEK

GYARAK

A tizenkét éve megindult nagy építő munka során ipari ország lett az agrár-Magyarországból. Több mint háromszorosára növekedett az ipari termelés hazánkban, s az iparfejlesztés Bács- Kiskun megyének is több mint húsz új gyárat, tizemet adott.

Nem csupán & kiskunfélegyháziak, a megye többi községeinek és városainak lakói is büszkék lehetnek a Bányászati Berendezések Gyára hatalmas épületeire, modern gépeire. Bányagépeket gyártanak itt, hogy több szén jusson a fában szegény Alföldnek, több villamosáram segítse a falvak villamosítását. Az új gyár esztergamúhelyé- t»en egymás mellett sorakoznak a legmodernebb hengerfúró és köszörűgépek. A Szovjetunióban, a Vörös Proletár nevű gyárban készültek, s ezek a gépek is szemléltetően példázzák a hazánkat felszabadító nagy ország testvéri segítségét. Az új félegyházi bányagépgyárban 800 ember jutott munkához, kenyérhez.

Ma már csak kevesen emlékeznek arra, hogy a Kecskeméti Epüietlakatosipari Vállalat a múltban mindössze egy 20—30 emberrel dolgozó raktárépület volt. Ma az egyik legjobban villamosított, gépesített üzemünk és 500 embert foglalkoztat. A Báesbokodl Tejüzem is új létesítmény, több mint négymillió forintot áldozott rá a népi állam. És így sorolhatnánk sorban mind: Duna- pentelét, Kazincbarcikát, az újjászületett Ózdot és Diósgyőrt, amelyek bár nem megyénkben épültek, mégis a miénk, a mi munkánk, a mi forintjaink szülöttei.

Szociális és kulturális intézményekkel gazdagodtak üzemeink

Az elmúlt tizenkét év során épült új gyárak mellett a. régiek is megújhodtak, újjászülettek. Nincs olyan gyára, üzeme országunknak, ahol ne épült volna 1945. óta új fürdő, * öltöző, üzemi konyha, napközi otthon, kultúrterem, vagy ezenfelül akár egy új üzemrész, új gyárrészleg is.

Egy negyedórás kecskeméti körséta is bárkit meggyőzhet ennek az állításnak igazáról. Induljunk el a Rávágy térről. A Kecskeméti Gépgyár új, egyemeletes épülete rögtön szemünkbe tűnik. Ha benézünk a Írapun, újabb emeletes épület befejező munkálatait láthatjuk, az új raktár épül itt, Üj részleg épült a zománcozó számára is és az utcáról is szemügyre vehetjük az öntöde új épületéti

Száz lépéssel odább az EMUK új épülettömbjei látszanak. Mellette az új textilraktár. Vele át- ellenben az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár új szugátüzeme virít felénk. De menjünk tovább a város másik részébe, a Kinizsi Konzervgyárhoz. A gyár új bölcsődéje mellett visz el utunk, mellette egy hatalmas, 300 vagon befogadóképességű raktárépület.:, és így tovább, és így tovább,

Nem mondanánk igazat, ha csak a kommunistáknak, a párt vezetőszerepének tudnánk be a tizenkét év eredményeit. Azok is, de elsősorban a munkások, egyszerű parasztemberek szorgalmának, áldozatvállalásának, verejtékének eredményei. S aki tagadja, vagy lebecsüli a tizenkét esztendő munkájának gyümölcseit, az magát a dolgozó népet becsmérli.

Megyénk világot hódító büszkesége az ízletes kalocsavidéki paprika. Államunk a felszabadulás óta sok milliót költött e termesztési ág további fellendítésére és e fontos termék feldolgozá- sára. A közelmúltban Miskén és Sükösdön építettek újabb légszárítókat. — Ez utóbbi 15 vagon befogadóképességű és 694 000 forintba került.

Drága-e a IS forintos rézgálic?

Sok szőlősgazda kérdezi méltatlankodva, hogy miért emelték a rézgálic árát 15 forintra? Egyesek azt mondják: ilyen ár mellett nem érdemes permetezni, mert csak ráfizet a gazda. Mások azt jósolják, hogy a kékkő árának felemelése amúgy- is rossz karban lévő szőleink további elhanyagolásához vezet.

Induljunk csak ki abból az arányból, hogy egy liter bor- egyenlő egy kiló rézgálic értékével, mert erre hivatkoznak legtöbbet a szőlősgazdák. De kapott-e mindig ilyen áron kékkövet a termelő? • Nem' kapott. 1937-ben például, a »boldog békeidőben« 64 fillér volt egy kiló gálic. Egy liter olcsó, palackozott bor üzleti ára 30—32—36 fillér volt, — de a termelőtől nagyban csali 18—20 fillérért vásá- solta meg a bort a kereskedő. A gazda tehát 3 liter bor árán kapott 1 kiló rézgálicot.

Igaz, hogy az elmúlt években 5.85 forint volt a kékkő. De nem szabad elfelejteni, hogy ezt az árat a borbeadás figyelembevételével számították ki s az államnak sokkal többe került. — Mert azt mindenki tudja, hogy a rézgálic behozatali cikk. S az is érdekes, hogy míg nálunk 5 forint 85-ért adták a termelőnek, addig Jugoszláviában —, ahol tulajdonképpen gyártják — ma is 200—250 dinár egy kiló rézgálic ára, ami a mi pénzünkön 20—25 forint.

A kormányzat az utóbbi időben egész sor komoly kedvezményt adott a dolgozó parasztságnak. Egyedül a beadás eltörlése azt jelenti, hogy sok milliárd forint marad a dolgozó parasztság zsebében, az állam viszont jelentős bevételről mond le. Nem vállalhat ■’tehát az állam emellett még olyan hatalmas arányú ráfizetést is, amit az aránytalanul olcsó, 5.85 forintos rézgálic esetében vállalt. Mert a termelő még így is olcsóbban jut hozzá, mint ameny- nyiért az ország a világpiacon kapja.

Térjünk vissza az említett arányra. Igaz, hogy egy kiló rézgálic ára most 15 forint. De ezzel arányosan magasabb a bor ára is. A 11—12 fokos, — tehát közepes — borért 7—8 forintot fizet a Borforgalmi Vállalat, de a jó borért háznál 14—15 forintot is megkap a termelő. Tehát egy, legfeljebb két liter bor árával egyenlő a gálic költsége —, de nem három literrel, mint a háború előtt.

S egyáltalán nem jelent -ráfizetést« a drágább gáliccal való permetezés. Amire áldozunk, azon mindig van haszon is. Mert egy hold szőlőre 40—60 kiló gá- licot lehet számítani. Ez 900 forint. Ugyanennyi 150 liter gyenge bornak az ára is, — 6 forintjával számolva. Vagyis egy hold szőlő gálicköltsége másfél hektó bor árából megtérül. S ha a gazda lelkiismeretesen munkálja, permetezi a szőlőt, annyival

több bort szűr el, annyival kevesebb a költség aránya. Megyénkben tavaly 9.5 volt az átlagtermés, de a jobb szőlőkben elérte a 15—18 hektót is. Nyilván az a gazda jár jobban, aki nem sajnálja a munkát és a védekezőszert, mert 15—20 hektós termésből könnyebb kifizetni a másfél hektó bor árát gálicra, mint az elhanyagolt szöllőről csak 3—400 litert szűrni,

HÍREK

— A Kecskeméti Városi Fürdő

a holnapi nap folyamán — ápr.

4-én — is a közönség rendelkezésére áll. Vízművek.

— Kosa Istvánná megyei tanácstag április 5-én délután 4—6 óráig tartja megyei tanácstagi fogadóóráját a katonatelepi általános iskolában.

— Takács József megyei tanácstag április 7-én d. e. 9—12 óráig tartja fogadóóráját a Nagykőrösi úti iskolában.

— Dunavecsén a gépállomás

brigádjának tagjai megvitatták a földművelésügyi miniszternek a gépállomás! dolgozók bérezésével kapcsolatos legújabb rendeletét. Az értekezleten részvevő traktorosok úgy döntöttek, hogy az új bérezési rendszer mellett is megtartják a segédvezetőket. Véleményük szerint az új bérezési rendszer alapján jó minőségű munka mellett az előzőeknél nagyobb keresetet tudnak elérni, *

A városföldi tanácsháza

körül szántóföldek barnállanák, vetések zöldellnek. Utcákat, házsorokat itt nem találunk. A községet — ameddig a szem ellát, — nagykiterjedésü tanyavilág alkotja. Az apró házak egyformaságát az állami gazdaság és a termelőszövetkezetek nagyobb épületcsoportjai, hosszú gazdasági épületei tarkítják.

A felszabadulás előtt e vidék nagyobb részét földbirtokosok és gazdag kulákok uralták. Ezek birtokain robotolt Virágh Imre és felesége, akikkel most itt, a tanácselnök irodájában beszélgetünk.

Magas, vékony, napbarnított parasztember Virágh Imre. Kilencéves korában állt be cselédnek, amitől húsz éven keresztül, egészen a földosztásig, nem tudott megszabadulni. Amikor megnősült, a felesége is mellette dolgozott. A szerződés, — amit évente kötöttek, — szinte minden lépésüket megszabta és pontosan körülírta szabadságuk határait. Ez a szabadság odáig terjedt, hogy a legtöbb gazda még a tehéntartást sem engedélyezte cselédjének.

LitúljárU Ubornyák László nagybérlőnél volt alkalmazásban. Ez arról volt híres, hogy jószívű embernek akart látszani. Az évi 15 mázsa gabonajárandóságon kívül egy hold háztáji földet is adott a cselédeknek, amiért »csupán« 100 darab 1 kilós csirkét és 500 darab tojást szedett be ellenszolgáltatásképpen. Nem tiltotta meg az anyakocatartást sem, azonban ezért minden ellés után egy-egy választási malacot követelt magának.

A cselédeknek mindenütt meg volt engedve a baromfinevelés, azonban annak tele c. aazdát illette. A birtokosok jobban nyil-*\ vántartották alkalmazottaik szár-' nyasait, mint maguk a béresek. Forma szerint az állomány feles volt. Ténylegesen azonban ennek nagyobb részét rendszerint a gazda vitte piacra, mert az elveszett, elhullott jószág a cselédek részéből került lefogásra.

EísfOSZtdíílll kutyavilág volt ez Virágh Imrééknek és a hozzájuk hasonló nincsteleneknek. Még földhaszonbérlethez sem jutottak, nemhogy saját földhöz. A sokat hangoztatott tőkésrend szabadságából rájuk csak annyi vonatkozott, hogy az év lejártavai új gazdát kereshettek.

Virágh Imre és a hozzá hasonló sok százezer szegényparaszt szabadsagát 12 évvel ezelőtt a szovjet hadsereg lcatonái hozták el. Virágh Imre is megszabadult a cselédsorstól. De adjuk át a szót neki és saját szavaival hallgassuk meg további történetét.

— Hét gyermekem van. A legidősebb 18 éves. . De büszkén mondhatom, úgy élünk, mint j azelőtt soha. Van rendes ruha- j zatunk, csak az elmúlt évben 14 pár cipőt vásároltunk. — Igaz, akkor termelőszövetkezetben dolgoztunk. Levágtunk két hízót. Van egy anyakocánk és nyolc darab süldőnk. Négy üszőborjút nevelünk. Az elmúlt évben volt 36 darab libánk, 75 kacsánk, 96 pulykánk és 200 darab csibénk. Ez most mind a mienk maradt. Ezt már nem kellett megfelezni, mint régen.

—■ Az októberi ellenforradalom vihara itt, a tanyákon is végigszáguldott. Azokban a napokban Bereute Antal, az egyik nagybirtokos fia kézigránáttal és pisztollyal felfegyverkezve jelent meg ezen a helyen j és naav beszédet tartott. Kijelentette, hogy a sors ugyan elüldözte birtokából, azonban visz- szatérési szándéka megmaradt. Én ezt egyébként az ő bejelentése nélkül is tudtam.

Nem sokkal ezután Szabó Sándor 85 holdas kulák megjelent a Petőfi Termelőszövetkezetben, Franczia Kiss Károly és Tass Imre kulákok pedig a Dózsa Termelőszövetkezetben és ott követelőzni kezdtek.

— Mi tanácstalanul magunkra- maradtunk. Abban az időben nem látogattak bennünket.

A tanácselnök közbeszól: — Nagy Imre áruló csoportja a pártot megbénította.

— Ezt eszi éveltük —

folytatja. — Éjszakákon keresztül nyugtalanul virrasztottunk.

— Hanem egyszer csak szovjet harckocsikat láttunk a betonon. Budapest felé haladtak. Higyjék el, mindjárt jobban éreztük magunkat. Nagy kő eseti le a szívünkről. Igaz barátok a szovjetek, ha bajba jutunk, nem hagynak magunkra.

Cigarettát vesz elő: rágyújtunk. — Messziről integettem a tankoknak. Biztattam, bátorítottam őket. — Kis szünet után kimondja:

— Most pedig azért jöttem ide, a tanácsházára, mert hallottam, hogy meg akarják alakítani a pártot. Meghívást ugyan nem kaptam, — de ha felvesznek, nem akarok kimaradni. Április 4. közeledik. A párt soraiban szeretném megünnepelni ezt a nagy napot, amely felszabadulásunkat, emberibb életünk kezdetét jelentette.

Részt vettünk a gyűlésen. Közölhetjük: Virágh Imre kérése teljesült.

Nagy József

— A dunavecsei járás általános iskoláinak tanulói tornaversenyekre készülnek. Április hó 15-én Dunavecsén, Solton és Kunszentmiklóson körzeti versenyek lesznek. A tornaverseny járási döntőjét április hó 25-én Kunszentmiklóson rendezik meg.

— Ügyeletes orvos Kecskeméten csütörtökön, április 4-én reggel 6 órától este 8 óráig a város egész területén dr. Szabó Tibor, körzeti orvos (Erdösi I. u. 2.) — tart szolgálatot.

— Koszorúmegváltás címén Zilahi Sebess Béla, belsőballó- szögi általános iskola igazgatója édesanyjának elhunyta alkalmából az iskola tantestülete 100 forintot adományozott a Kecskeméti Szociális Otthon részére. Az elhunytat Hajdúszoboszlón helyezik örök nyugalomra.

A fenti hír egy régi kecskeméti szokásról 6zól. Ugyanis, ha az elhunytat az ország egyik távolabbi helységében temetik el, a koszorúra összegyűlt pénzt az újság szerkesztőségébe adják le, A szerkesztőség az összeget átadja a Szociális Otthon vezetőségének, egyben közli a hírt ez újságban.

ÚJRA AZ ÉLEN

Az úrréti Béke Tsz tagja Gyu- rász József. Két évvel ezelőtt a megyei sajtó munkaegység-királynak nevezte őt. Azóta is megtartotta jó hírnevét, s az elmúlt évben 650 munkaegységet teljesített. Ebben az évben is jó! dolgozik, már 250 munkaegysége van. Követői is vannak. Szorosan felzárkózott mellé Vida elvtárs, az EPOSZ helyi szervezetének elnöke, aki ugyancsak 250 munkaegységet teljesített.

Leütötte a sógorát

Bűnvádi eljárást indított a kecskeméti rendőrkapitányság Polgár János 21 éves, nőtlen felsőalpári lakos ellen, mert az illető összeszólalkozva Cseh Ferenc nevű sógorával, azt a nála levő szőlőnyitó kapával úgy fe- jenvágta, hogy Cseh Ferencet 20 napon túl gyógyuló sérüléssel, eszméletlen állapotban kellett a kórházba beszállítani. Polgár Jánost ezért a rendőrkapitányság őrizetbe vette, s ügyében tovább folytatják a nyomozást.

Akinek 10 percig

szüneten a szívműködése

Az egyik bristoli kórházban műtétet hajtottak végre Margery Marks asszonyon, aki évek óta vastüdőben él. Az asszony szive a műtét után 10 percig nem dobogott. Végre a sebésznek masszázs segítségével sikerűit megindítani a szívműködést és így sikerült az asszonyt visszaadni az életnek. A beteg egyik szomszédja elmondotta, hogy a2 asszony 10 éve beteg, de szívós akaratával több ízben legyőzte a halált.

VIRÁGH IMRE NAGY ÜNNEPE