Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-04 / 79. szám
Pintér Imre vasúti munkás: Másodszor is a szovjet hadsereg szabadított fel bennünket A felszabadulás a mi családunk életében is jelentős változást hozott. A felszabadulás előtt édesapám napszámos ember volt. Napszámba járt, s látástól vaku- lásig dolgozott. Hárman voltunk testvérek és mindhármunkra a napszámos sors várt. A felszabadulás elsöpörte a régi földbirtokos osztályt és a földet széjjcl- osztották a dolgozó nép között. Édesapám is kapott 5 hold földet és így a maga gazdája lett. Majd később termelőszövetkezetet alakítottak, ahol az egész család megtalálta a nyugodt és emberi megélhetést. Én a vasúthoz kerültem, ahol megbecsült, kinevezett dolgozó vagyok. A felszabadulás előtt hozzám hasonló napszámos ember gyermeke legfeljebb csak pályamunkás lehetett volna. Minden ősszel elbocsátottak bennünket és egész télen munka nélkül voltam. A szolgálati vezetők szertől. most megbecsülnek, nem tesznek különbséget ember és ember között. A múltban hozzám hasonló dolgozókkal úgy beszéltek mint a kutyákkal, ha előfordul! valami a szolgálat alatt. Ma meghallgatják a dolgozót, azonkívül van szakszervezet, ahol dolgozó előadhatja sérelmeit és azokra kap is orvoslást. Magam is szakszervezeti aktíva vagyok és sokat foglalkozom a dolgozók problémáival. A Hor- thy-rendszerben még a szakszervezeti mozgalmat is elfojtották, Az októberi ellenforradalom a meglévő eredményeket akarta elsöpörni. Éélegyházán is felbomlasztották a termelőszövetkezetet. Vissza akarták állítani a régi cselédrendszert. Hála a szovjet hadseregnek, melynek hős fiai immár másodszor szabadította meg a magyar népet a kizsákmányoló, fasiszta Horthy-rendDR, BURG E1E9 bajai hüxkórháx igazgató főorvosa, „kiváló őrto*“ egyetemi magántanár nyilatkozata t zik ezek közé. Már tizenkét esztendővel ezelőtt is tető alatt volt, befejezve azonban még ma sincs ígéret van arra, hogy ez év végére elkészül. Ha így lesz, lehetővé válik a szülészet, nőgyógyászat túlzsúfoltságának megszüntetése, A z elmúlt tizenkét eszten- dő alatt Baján is sokat fejlődött az egészségügy. Különösen kiemelkedők az eredmények a szociális intézményeknél. Három városi, egy üzemi és egy idénybölcsőde létesült ösz- szesen 115 férőhellyel. Korszerűsítettek két szociális otthont. Uj épületben nyert elhelyezést a nemibeteggondozó intézet. Az új tüdőbeteggondozó építése befejezés előtt áll. Kibővítve folytatja működését a Zöldkereszt. Jelentősen fejlődött a kórház!J4****,*M is. A betegágyak száma az el-: múlt tizenkét évben 275-tel emelkedett. A gyermekosztályon fertőző-részleg létesült. A sebészet: korszerű műtőt kapott, s a ront-: genintézetet is a legkorszerűbb; gépekkel láttuk el. ATagyok az eredményeink az egészségügy fejlesztésében, de még sok tennivalónk is van. Reméljük, megvalósításukat a kormány támogatni fogja, Makkai Éva tsz tag: VAN KILENC ünneplő ruhám gazdagabb és gazdagabb lehessen. Én egy 11 tagú leány-munka csapatot vezetek már a második éve. Jól dolgozunk, az elmúlt évben 248 munkaegységet teljesítettem, aminek az értéke pénzre átszámítva több, mint 15 00(1 forint. Van kilenc ünneplő ruhám. a tizedik most készül, varkerékpárom, szoba- és konyhabútorom is. Mindezt nem mondhatnám a magainénak, ha most is Ricsovári úr cselédjei volnánkAzért gyűlölöm az elleni orra- dalmárokat, mert a régi jármot akarták újra a nyakunkba akasztani. Nekünk szocializmus kell és jól működő termelőszövetkezet kell, mert a parasztifjúság jobb, boldogabb életet csakis ez biztosítja. Jó munkával és az EPOSZ szervezet megalakításával készülök 11 társammal együtt a felszabadulás tizenkettedik évfordulójára.« Kolinászi Dezső tanár: Bízom a szocializmusban JZ'oUnászi Dezső 26 éves felszabadulás óta bevezették a •*A- tanár, a ladánybenei faluban a villanyt is, kultúrhá-• községi iskola igazgatóhelyettese ezeket mondja a felszabadulás évfordulójára: »Községünk, ahol én öt éve tanítok, sokkal többet kapott a népi demokrácia tizenkét éve alatt, mint a Horthy- rendszer 25 esztendős uralma idején. Míg d múltban csak egy főjegyzői lakást építettek itt, népi demokratikus államunk önálló orvost, orvosi rendelőt, lakást adott a községnek. A Dégi kívánsága teljesedett;-Ltj a kórháznak, amikor felJ épült a gazdasági hivatal új; épülete, s kibővítették, korszerű-; sítették a konyhát, amelynek tel-: jesítő képessége 1000 személy: élelmezését is biztosítani tue'ja.' A betegek ellátása is jelentősen; javult, mert megnövekedett ai másodorvosok és szakképzett: egészségügyi középkádereknek a] száma. j Az eredmények mellett azon-j ban még mindig vannak hiá-j nyosságok is. Elsősorban a fül-,] orr-, gégeosztály pavilonja tartó-: Mészöly Gyűlő Kossufh-díjas: Anyagi és erkölcsi megbecsülés A TUDOMÁNY DOLGOZÓINAK zat építettek, több, mint 40 000 forint lcöltséggel modernizálták az iskolát, buszjáratot létesített tek és még sorolhatnák a kisebbt nagyobb létesítményeket. A z eredmények mellett voltak, vannak persze hibák is. Ez az élet törvénye, hogy ahol dolgoznak, ott hiba is előfordul, de ezt meg kell szün-> tetni. Itt van például a kezdő ■tanítók problémája, amit annak idején én is éreztem. Kevés az ;a 800 forint fizetés, amit kapnak, mert ebből csak az élelmet zés és a lakás közel 600 forintot felemészt. Megoldandó a tant könyv probléma is, mert például \a történelem- és földrajzkönyv helytelenül van megírva. T Jgyáriakkor mi, pedagógus sok több bizalmat két rünk, mert csak akkor tudunk jól dolgozni, ha a társadalom és kormányunk nem mellőzi az8 tőlünk és teljes erejével támogat bennünket. Kétségtelen, hogy áss ellenforradalmi időszak sok pedat gógust megingatott, de a többség szilárdan áll a szocializmus ügye mellett. Én is, bár nem voltam és nem vagyok ma sem párttag, mindig bíztam és most még jobt ban bízom a szocializmus győ-> zelmében. Stéger Mihály fodrászmester: Az elmúlt 12 év eredményeire mi is büszkék vagyunk Az elmúlt tizenkét év alatt, mint kisiparos dolgoztam. Munkámmal tisztességes megélhetést tudtam biztosítani családom és alkalmazottaim számára. Kétségtelen, volt és ma is van a kisiparosságnak több olyan jogos kérése, amelyet az adott lehető-; ségek között méltányolni kell. Sérelmeink nagyrészét a kor-; mányzat a közelmúltban orvosolta. Ez bizalommal tölt el bennünket. Azt látni kell mindenkinek, hogy a felszabadulás óta eltelt időben országunk, de a mi kis városunk, Baja is olyan fejlődésen ment át, mely össze sem hasonlítható a múlttal. Ezekre az eredményekre mi, kisiparosok is büszkék vagyunk. A fodrászat a dolgozók egészségesebb, igényesebb életének egyik megnyilatkozását kívánja ^szolgálni. A jó és minden kívánságot kielégítő munkához azonban nem egy nélkülözhetetlen anyagra van szükség. Bízom abban, hogy az illetékesek oda hatnak, hogy a magániparosok részére is biztosítsák ezeket. Szempók János állami gazdasági dolgozó: Azelőtt napszámos — ma háztulajdonos A Kunfehértói Állami Gazdaság dolgozója az ötvenesztendős Szempék János. Ö a következőképpen beszél a múltról és jelenről: »Édesapám mint napszámos dolgozott különböző nagygazdáknál. Hárman voltunk testvérek. s nekünk is már kicsiny gyerekfejjel kenyeret kellett keresnünk. Én nem is járhattam iskolába, illetve össze-vissza 4 hónapot tanulhattam csak. Édesapám sorsára jutottam hosszú esztendőkön át. Amióta a gazdaság dolgozója vagyok, építtettem egy házat. Államunk adott kölcsönt 20 esz-; tendős törlesztésre, s van rádióm is. így meg tudhatom én is, ml történik az országban, a nagyvilágban, mert írni-olvasni A felszabadulás előtt nem biztosítottak számunkra intézményes kutatási lehetőséget itt, Kecskeméten sem. Intézetünk, nagyreszt társadalmi kezdeményezésre, 1944-ben jött létre, de primitív felszereléssel, szűk lehetőségeivel nem állott fényes jövő előtt. 1945. után azonban fokozatos támogatásban részesültünk államunk részéről, s három esztendeje táj-jellegűvé, a Duna—Tisza közének mezőgazdasági problémáit megoldandó intézetté szervezhettük át kísérleti telepünket. Eredményeink igazolják kutatási lehetőségeinket. A paradicsomnemesítés terén értük el a legtöbb sikert. A kon- zervgyártásra és exportra is alkalmas fajtákat nemesítettük, s munkánk nyomán fellendült a Duna—Tisza közén a paradicsomtermelés. Sőt, erre az esztendőre már az egész ország pa- ! radicsomot termő területeinek a ; felét mi láttuk el vetőmaggal. : Az effajta kutató munkámért ; 1956-ban Kossuth-díjjal tüntet- ; tek ki. Intézetünk foglalkozik még az itteni szélsőséges éghajlathoz alkalmazkodni tudó burgonyafajta nemesítésével, s a már 5000 holdon termesztett és a gazdák körében közkedveltségnek örvendő >'H« rozsot is a mi intézetünk egyik munkatársa, Bauer Ferenc nemesítette. Ugyancsak neki sikerült a dússzakállú és bő magtermésü cirok nemesítése is. Államunk nemcsak a kutatáshoz szükséges gépekkel, műszerekkel látta el intézetünket, de már tavaly úgy rendezte munkatársaink fizetését, hogy gondtalan megélhetésük sokkal job- : ban van biztosítva, mint azelőtt. Megvan a lehetőségünk ahhoz is. ; hogy, ha még nem is a kívánt; mértékben, de kapcsolatot tarthatunk fenn :Tarjányi Istvánná konzervgyári munkásnő: Nekünk anyáknak, sokat adott a népi demokrácia ; örömmel írom le ezeket a szavakat. Nekem a népi demokrácia nagyon sok segítséget nyújtott. De míg eljutottunk addig, hogy népünk felszabadult, bizony sok megaláztatásban volt részem; Lány koromban cseléd voltam. Mire felnőtt lettem és férjhez mentem, sokat rúgtak-vágtak, éheztettek; A népi demokrácia, a felszabadulás lakáshoz juttatott. A családom tagjainak ruhát adott. A lakással együtt 1200 négyszögöl földet is juttatott az állam, amit gazdaságosan ki is használunk. Nem kell félnem attól, hogy hattagú családomat nem bírom eltartani. Én, mint anya azt szeretném elmondani, amit a nép állama a családnak adott. Sokat törődnek most az újszülött gyermekekkel. Mindnyájan tudjuk, hogy teljesen ingyen az anyák kelengyét kapnak és ha dolgozik, akkor naponta másfél óra szoptatási időt biztosít az vállalat. A terhes anyák könnyű munka- beosztást kapnak, s nem kell attól tartaniok, hogy megemelik, megerőltetik magukat. ..........................................................»♦.».»«♦♦............. Ná dasdy Ferenc lakatos: Xnaséveimre emlékezem A felszabadulás után 12 évvel minden ifjúnak meg van adva a szabad szakmaválasztás — ajánlólevél-kollekció nélkül. A szakmaválasztás után a tanulóotthonban kiváló nevelők nyújtanak hatalmas segítséget az elméleti és szakmai tudás elsajátítására. Munkaruha, ingyenes étkezés, külön tanműhely, minden biztosítva vau a jövő szakmunkásainak. ma sem tudok valami jól. Vidám tekintetű, magabiztos leány Makkai Eva, a Iajosmizsei Sallai Tsz tagja. A múltról, jelenről, jövőről ez a véleménye: -Mindössze 20 esztendős vagyok, nyolctagú család legfiatalabb tagja. A felszabaduláskor hétéves voltam, a szüleim addig Ricsovári horthysta ezredes úr birtokán cselédeskcdtek. A földosztás 1945-ben minket is ’clszabadított: tíz katasztrális íold földet kaptunk, amellyel 1948-ban egész családunk a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. A Sallai Tsz-nek vagyunk * tagjai és én itt nagyon szeretek dolgozni. A múlt rendszert csak szüleim elbeszéléseiből ismerem. Akkor sokat szenvedtek. De az elmúlt L2 év kárpótolt bennünket, iga- ián sokat adott nekünk: nemcsak felszabadította családunkat a cselédsorból, de lehetővé lette azt is, hogy életünk mind Parrag István tanuló: <5gyött SZOLETTEM a szabadsággá Egyidős vagyok a népi demok rációval. Együtt nőttem, erősöc tem vele. A régi rendszerrő édesanyám és édesapám mesél s én a beszédet mindig szívszo rongva hallgattam. Apám szavat bői, anyám elbeszéléseiből min dig az világai ki: *régen nem volt nekünk ilyen jó so rank, mint nektek. Régen, mél kisgyermekek voltunk, anyáddá együtt ilyen korban már kapáin kellett menni, napszámosok vol tunk. Tanyán laktunk és bízom cseléde skednünk kellett azért hogy meglegyen a betevő fala tunk.« Ebből megértettem, hogy min den falat kenyérért nagyon-meg kellett dolgozni szüleimnek. E meg is látszik rajtuk, betegesek Ma már a demokráciában élünk s ami társadalmunk nem engedi hogy mi is ilyen sorsban ve gyünk részt. Édesapámnak és a többi parasztnak most már nem kell gürcölnie. En szép és jó iskolába járok, ] megvan mindenem, ami kell. Én ■ abban az évben születtem,; amelyikben a népi demokrácia, i A mi államunk segíti családun-; kát, de a mi családunk is segíti ] az államot. Most ebben az el- ] lenforradalmi időben Mindszenty ] beszélt a rádióban. Olyan dolgo- • kát mondott, hogy vissza kellene : állítani a régi földbirtokokat, i Jó, hogy nem sikerült a terve. j Én segítem a népi demokráciát ] abban, hogy jól tanulok, lehető- ! leg mindig ötösre felelek. Él- j jen a velem egyidős népi domok■» ] rácia. ! En úgy kerülhettem a Gépgyárba, hogy a tisztítóműbely akkori művezetője a szomszédunkban lakott és ő protezsált. A munkaidőnk napi 12 óra volt, 8 filléres órabérért dolgoztunk. : Ezenkfelül semmit sem kaptunk. | — A segédlevél megszerÍ *zése után is minden percben reszketni kellett attól, hogy elküldenek és utána az országban ikereshettünk volna munkát. güriában volt tanulmányúton, az idén hárman vesznek részt külföldi tapasztalatcserén. Az elmúlt esztendőben 23 nyugati intézettel álltunk levelező kapcsolatban. Munkánk további eredményességéhez természetesen szükség van még segítségre. így több üvegházra leime szükségünk, s néhány, külföldön beszerezhető műszert is hiányolunk. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy miként eddig, ezután is fokozatosan segít majd bennünket dolgozó népünk állama.« Mészöly Gyula, a Duna—Ti- szaközi Mezőgazdasági Kutató Intézet Kossuth-díjas igazgatójának nyilatkozata: »Tudoniá- lyos kutató számára elengedhc- letlenül fontos, hogy zavartalanul élhessen hivatásának, lássa saját kutatásai eredményeinek a 'elhasználását, megismerked- íessen más kutatók eredményeivel, megfelelő anyagi és erkölcsi ámogatásban részesüljön. Mind- ízt szem előtt tartva, nézzük meg, hogyan dolgozhattunk mi a núltban és az elmúlt évek so- •án.
