Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

Éljen a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a magvar ifjúság legjobbjainak szervezete, a párt hű segítőtársa! (Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) Kincsek az iratszekrényben Séta a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban A múzeumlátogatók nagy több­sége úgy gondolja, hogy a mú­zeum általában hatalmas kiállí­tási termeket jelent, különböző tárgyi emlékekkel a csillogó üveglappal védett tárlókban, vit­rinekben. A Kiskunhalasi Thor­ma János Múzeumról csak bi­zonyos megszorításokkal lehet ezt elmondani. Van ennek a nagymúltú vidéki múzeumnak egy különös jellegzetessége: a vidéki néprajzi múzeumok sorá­ba tartozik. S a tárlókban sora­kozó kincsek mellett van egy nem is nagyméretű, különleges -raktára". A raktár az igazgatói irodában áll hallgatagon a fal mellett. Polcain színes karton- borítékokban vaskos iratcsomók pihennek. Az iratszekrény kincsei Janó Ákos, a múzeum igaz­gatója. cirógató gondossággal hu­zigálja ki az iratszekrény polcai­ból a színes borítékokat és óva- osan feltárja az érdeklődő előtt r múzeum kincseit. Az egyik bo­rítékra az van írva, hogy Kis­kunhalasi anekdotakincs, Nagy­cirok László gyűjtéséből. Csak ebből van több ezer oldalra ter­jedő, írógéppel letisztázott anyag és — ahogy Nagycirok Laci bá­csi, a múzeum tudós munkatár­sa elmondja — legalább tizszer- annyi feldolgozatlan anyag rejlik saját jegyzeteiben erről a tárgy­körről. Népköltők, mesélők hagyatéka Egy másik borítékcsomagban kiskunhalasi népköltők, rég por­ladó paraszti rímfaragók, me­gélők hagyatéka, visszaemléke­zése, a múlt évszázadok népi életének apróbb-nagyobb mozza­natait feltáró érdekes megjegy­zése pihen. (A megyei tanács még az októberi események előtt elhatározta az egyik híres, neve­zetes kiskunhalasi népköltőnek, Gőzön Istvánnak, kiadvány for­májában való megismertetését — a közeljövőben, úgy halljuk, ez a munka valóban napvilágot is lát.) Naphosszat lehetne időzni a kicsiny iratszekrény előtt, de akkor sem hatolhatna bele az ér­deklődő abba a tengernyi érde­kességbe, kultúrhistóriai emlék­be, dokumentumba, ami ennek a múzeumnak a legnagyobb kincsét jelenti. Régi pásztorok, száraz­malmok, szélmolnárok Külön nagyjelentőségű az az anyag, amelyeUNagycirok László, — ez az idős kiskunhalasi nép­rajzi kutató — bocsátott a mú­zeum rendelkezésére. (Több ezer ívre terjedő feljegyzéseinek jó­része még apró kartokékok, cé­dulák rejtekében pihen — fel­dolgozatlanul.) Nagycirok László a múlt év első felében a Müveit Nép Könyvkiadóval kötött szer­ződés értelmében többek között összeállította a »Pásztorélet a Kiskunságon« című munkáját, 540 gépelt oldalon. Rendkívül ér­dekesnek Ígérkezik az a munka, j amelynek a gyűjtő »Népi ala­kok« címet szánta. A nyers fo­galmazvány állapotában lévő dolgozatot Gunda Béla egye­temi tanárhoz küldte el bí­rálatra, ha a válasz megérkezik, sor kerül a végleges elkészíté­sére. Csak még egy harmadik mun­kát említünk meg. Keserves fá­radozással ismét írásba öntötte Nagycirok László egy korábbi dolgozatát, amely Budapesten elkallódott. A dolgozat a kiskun- halasi szárazmalmok és szélmol­nárok életéről szól és pótolhatat­lan értékű dokumentumokat tar­talmaz erről a ma már teljesen kihalt iparágról. Bizony szép eredmények ezek, hátha még hozzászámítjuk azt is, hogy a múzeum jelenlegi igazgatója, Janó Ákos maga is igen jelentős néprajzi kutató te­vékenységet mondhat magáé­nak. Ennek az eredményei közé tartozik az előbb már említett »Verselő Gázon István-« címmel sajtó alá rendezett tanulmány és költeményanyag. Egyébként a múzeum látoga­tottsága se megvetendő, tizen­nyolcezer látogatója volt az el­múlt esztendőben ennek a szép, vidéki kúriák stílusát idéző, hangulatos múzeumnak. Tervek, gondok Az eredmények mellett hadd szóljunk néhány szót a gondok­ról, a múzeum mai nehézségei­ről. Talán a legfájóbb ezek kö­zött, hogy rendkívül lassan ha­lad, — legalábbis a múzeum tudományos munkatársainak vé­leménye szerint — a néprajzi dokumentum anyag rendezése és másolása. Csak a Nagycirok-féle gyűjtés eredményeinek megörö­kítése több, mint 10 000 gépelt oldal elkészítését jelentené,1 amelyre bizony jelenleg nincs fej dezet. Szerintük nem volna többre szükség, mint évenként 3—4000 forintot fordítani erre aí célra. Kellene, — nagyon kellene egy időszakos múzeumi kiad­vány, valami évkönyv, vagy efféle, amiben rövid összefoglaló formában hírül adnák a tudo­mányos világnak a gyűjtemény­anyag tárgykörét és az évenként elvégzett munka summázatát. Mindent megoldana, ha csak az induláshoz — az első kiadvány megjelentetéséhez — 2—3000 fo­rintos »kölcsönt« kapnának., Ebből kiadhatnák az első év­könyvet, amelynek bevételéből már fedezetet kapnának a követ­kező kiadványok megjelentetésé­re. És mivel az ilyen vállalko­zás általában haszonnal jár (a könyv ára magasabb, mint az előállítási költség) pár év alatt visszafizethetnék a kölcsönt. Egy festmény — méltatlan helyen Befejezésül még csak egyet. A múzeum névadójának, Thorma Jánosnak, a nagybányai festő­iskola. egykori országos hírű művésztagjának, a múzeum ilyen művek kiállítására igen alkal­matlan előcsarnokában pihen egyik hatalmas értékű nagyvász­na. A kép az 1848-as szabad­ságharcnak azt a pillanatát áb­rázolja, amikor Petőfi Sándor a nép előtt elszavalja a »Talpra magyart". A kép jelenlegi elhe­lyezése, miatt élvezhetetlen, nincs megfelelő rálátás, rosszak a vi­lágítási viszonyok is. Semmi mást nem kellene tenni, mint a múzeum udvari verandájából üvegtetős megoldással meghosz- szabbítani a jelenlegi előcsarno­kot, s a kép a nagyközönség ren­delkezésére állhatna. Talán jelentéktelennek tűnnek ennek a vidéki múzeumnak a gondjai az országos gondokhoz, nehézségekhez képest. De nem lehet őket levenni a napirend­ről. Hiszen megyénk nagy büsz­kesége, hogy a kiskunhalasi nép­rajzi múzeum pótolhatatlan, nagyértékű anyagot rejteget és gondjai, bajai mellett, a nagy nehézségek közepette folyik a tudomány számára nélkülözhe­tetlen kutatómunka, a régi alföl­di városok egyik legérdekesebbi- kének életéről, múltjáról, ha­gyományairól. Ez pedig elisme­rést, megbecsülést érdemel. —yla— <j*s*on Igen változatos a vasárnapi sportműsor Vasárnap megyénk sportolói nem­csak a labdarúgásban, hanem a ko­sárlabdában, az asztaliteniszben, bir­kózásban és a tornában is tevéke­nyen részt vesznek. A LABDARÚGÁSBAN NB Il-es csapatunk, a Kecskeméti Dózsa a legnehezebb bajnoki mérkőzése előtt áll. Diósgyőrbe látogat a már NB I-es csapatnak számító és kitűnő formá­ban lévő Diósgyőri VTK-hoz. A me­gyei bajnokok tornája során a Bajai Építőkhöz a Makói Vasutas csapata utazik. Reméljük, hogy a jó formá­ban lévő bajaiak mindkét pontot otthon tartják. A megyeben az I. osztályban a lcgnagyoob küzdelmet a Félegyházán lejátszásra kerülő Kecskeméti Hon­véd—Bácsalmás mérkőzés Ígéri. Nem sokkal marad mögötte a kecskeméti rangadó sem, amelyen a KTE a Vasassal csap össze. A másik két mérkőzésen Kiskunhalason a Kinizsi a Kiskőrösi Petőfivel, Soltvadkerten oedig a hazai csapat a Kiskunfélegy­házi Vasas-Építőkkel veszi fel a küz­delmet. Valamennyi mérkőzés dél­után fél 5 órakor kezdődik. A megyei II. osztályú mérkőzések az Északi csoportból a legnagyobb küzdelmet a Lakitelek—F. Remény­ség mérkőzés hozhatja. De nem sok­kal marad mögötte a Kerekegyháza —Lajosmizse találkozó sem. További mérkőzések: F. Honvéd—KTK, K. MÁV—K. Dózsa II. és Qrgovány— Kiskunmajsa. A Középcsoport legér­dekesebb mérkőzésének a Kalocsai SE—Kiskőrösi Petőfi II. mérkőzés Ígérkezik. Bátya Szakmart, Harta a Kalocsai Honvédet es Izsák Dunapa- tajt látja vendégül. A Déli csoport mérkőzései közül messze kiemel­kedik a két első helyezett találkozá­sa Keeelen, ahol a Kecel—Hajós mér­kőzés döntő hatással lehet a bajnoki cím elnyerésére. A további mérkő­zések: Kelebia—Kkhalasi MÁV, Já­noshalma—Császártöltés, . Kunbaja— Mélykút, Kkhalasi Kinizsi II.—Tom­pa. A megyei III. osztályú mérkőzések is erős küzdelmeket hoznak, mert a csapatok lassan formába jönnek és mind nagyobb erővel vetik magukat a küzdelembe. Az egyes csoportok­ból kiemelkedőbb mérkőzések: Bo- rota—Rém, Dunaegyháza—Szálkszent- márton, Miske—Kalocsai Traktor, Lajosmizse II.—Kecskeméti Előre, Bocsa—Csengőd, Kkfélegyházi Bá­nyászati Vasas—Jászszentlászló. A bajai csoportban a Bajai Bácska egyik legnehezebb mérkőzését vívja Pécsett a Postás ellen. Győzelme esetén az NB Ill-ba való jutása biz­tosítottnak látszik. A garaiak a Pécsi Építők csapatát látja vendégül,* míg a bácsbokodiak Szászvárra lá­togatnak el. A bajai II. osztályban a következő mérkőzések kerülnek lejátszásra: Bajai Bácska II.—Bajai Építők II.* Vaskút—Csávoly, Madaras—Herceg­szántó, Katymár—Sükösd és Dávod—• Bajai TC. A középtiszai kerületben kitünően szereplő Tiszakécske csapata vasár-» nap Karcagra utazik, ahol gyözelma esetén nagy lépést tesz az NB Ill-ba való jutáshoz. A MEGYEI ASZTALITENISZ csai pat bajnokságok isi megkezdődne :S szombaton és vasárnap Kiskunhalas son. A csapatbajnokságra eddig ti2 csapat nevezése érkezeit be. A ti2 csapatot két csoportra: északira é-í délire osztották. Szombaton délután o órai kezdettel, majd vasárnap reg-» gel 3 órakor folytatva az üt északi és az öt déli csapat mérkőzik egy-* mással. Folytatódnak az NB H-os mérkőzések is, amelynek során szom-« baton délután Kiskunfélegyházán a Reménység női csapata Csepellel veszi fel a küzdelmet. A RÖPLABDA NB Il-es mérkőzé­sek során Kecskeméten, délelőtt H órakor a Hódmezővásárhelyi MÁV játszik a Kecskeméti Dózsa csapatá­val, a KTE sporttelepén. A Kecs-» keméti MÁV női csapata Budapestre utazik, ahol a cspport egyik leg* erősebb csapatával, a Budapesti Elő-» révei méri össze erejét. A két kis­kunfélegyházi csapat Félegyházán mérkőzik, a férfiak a Budapesti Pedagógusok, a nők pedig a Buda- pesti Betonútépítők csapatával va« sárnap délelőtt. A KTE IFJÚSÁGI BIRKÓZÓ) vasárnap az országos szabadfogású bajnokságban Budapesten vesznek részt. KÖZÉPISKOLÁS TORNÁSZAINK közül a Kiskunfélegyházi Tanító-* képző férfi csapata £s a Kecskeméti Banyai Júlia Gimnázium női csapa­ta Budapesten szerepel. Az Alpári Földmüvesszövetkezet igazgatósága vézetőkönyvelői állásra pályázatot hirdet. Pályázhatnak képesített könyvelői oklevéllel rendelke­zők, akik többéves számviteli gyakorlattal rendelkeznek. — Fmsz-i gyakorlattal bírók a fel­vételnél előnyben részesülnek. ____________________________________<512 Ba romfitenyésztők! FIGYELEM! Naposbaromfi (csirke, kacsa, liba, pulyka) a földmüvcsszövetkezctekncl 387 OLCSÖ ÁRON BESZEREZHETŐ. Kultúránk pacü|ajfásai Dolgoznak, tanulnak, szórakoznak a városföldi Dózsa Tsz fiataljai TAVASZ VAN. Forr az élet. Teljes ütemben dolgoznak a gé­pek. Minden ember a határban dolgozik. Ez a kép tárul elénk, ha kilátogatunk a városföldi Dózsa Tsz-be. Most, amikor az évi termés alapjait vetik meg, ott találjuk a fiatalokat is. A isz elnöke úgy nyilatkozott ró­luk, hogy kiválóan megállják a helyüket. A munka mellett ;jut idő a szórakozásra, tanulásra is. Nem i'égen a KISZ szervezet tagjai­nak jórésze kérdezz—felelek dél­utánon vett részt, melyet a párt helyi szervezete rendezett. A kérdésekre Kocsi .János elv- társ, az MSZMP járási elnöksé­gének tagja válaszolt. KUCZIK JULIANNA több fiatal társával az új kultúrterem rendbehozásán és díszítésén dol­gozik. Kultűrcsoportjuk Forró István tanító segítségével mű­sort, készít elő május 1-re. A fiatalok figyelemmel kísé­rik a napi eseményeket is. Ami­kor dtt jártam, láttam, amint különböző lapokba temetkezve olvasnak, öt fiú a Magyar If­júságot. egy másik a Népsza­badságot, a másik asztalnál két] fiú a Petőfi Népé-t böngész-] gette. Mintha egymást akarnák] tájékoztatni, hangosan olvasták! a sorokat. j B. TÖTH MARGITTAL is ta-j lálkoztam. Boldogan mesélt a! kézimunka-tanfolyamról, amely-! re oly szorgalmasan eljár. Most] két szövetkezet tagja egyszerre. A Dózsának és a helyi ktsz-nek.: A ktsz-ben akarja megalapozni: a jövőjét és mint tsz-tag akarja] megkeresni a stáfírungra valót.] A tsz vezetősége mindenben se-1 gíti az ifjúságot. Minden fiatalj kapott 600 négyszögöl háztáji] területet. Ezt azonban feltété-] lekhez is kötötték. A fiúknak! 200, a lányoknak 150 munka-, egységet kell teljesíteni a ház-j táji terület ellenében. ] A Kisújszállási Ládagyár nagy mennyiségű NÁDAT vásárol. Cím: Ládagyár, Kisújszállás. Telefon: 83. 611 Az utóbbi időben riasztó hírek érkeznek arról, hogy vi­déki művelődési otthonaink, színjátszó együtteseink műsorá­ban ismét feléledt a legalanta- sabb érzelmekre appelláló glccs- irodalom. Egyes csoportok téve­sen értelmezett liberális jelsza­vak, vagy a »kultúra szabadsá­gának« elvére hivatkozva, vagy pedig pusztán müvészetpolitikai tájékozatlanságból ma már elő­adásra teljesen alkalmatlan, ide­jét múlt szemléletet tükröző, az emberi viszonylatokat, kapcsola­tokat teljesen hamis színben fel­tüntető, a realista színjátszás el­veitől teljesen távol álló dara­bok előadását vették tervbe. Nem egy helyen felelevenedett a régi és idejét múlta paraszt­szemléletet tükröző népszínmű, a poros és jellegtelen zenéjű, gyenge operett, a fércmű. És, valljuk be őszintén, azzal a ve­széllyel fenyegeti vidéki színját­szásunkat, hogy a haladó nem­zeti hagyományokat, általában a jó értelemben vett falusi szín­játszás hagyományait teljesen háttérbe szorítja ez a szinte gát­lás nélküli áradata a glccsnek. Csak egy pár példát vegyünk szemügyre. Bácsbokodon ilyen címek szerepelnek a színjátszó együttes műsorán: »Nagykanál­lal eszünk", »Halott ember ne nősüljön«, Géderlakon a »Hu­szár kisasszony« toborozza a kultúrszomjas közönséget. A kalocsai kultúrházban a »Túl a nagy Krivánon« című darab fű­szerezi az esték örömét. Baján az »Aranymadár« vergődik a világot jelentő deszkákon. Vas- kúton a »Szabin nőket« rabol­ják. Nem véletlen jelenség­gel állunk szemben. Ha színját­szó csoportjaink műsorán a giccsáradatnak ezt a megjelené­sét indokolni igyekszünk, első­sorban arra kell hivatkoznunk, hogy a múlt év októberében kez­dődött magyar ellenforradalmi események után a barlangjába visszakényszerített horthysta re­akció, a fasizmus különböző ár­nyalatait képviselő csoportok megvert ideológiája próbálko­zik most a társadalmi élet kü­lönböző szintjein tovább élni. Ez akar teret biztosítani magának, hogy megzavarja a rendeződő viszonyokat és ideológiai, eszmei téren próbáljon hatást gyako­rolni az eléggé tájékozatlan nagyközönségre, amelyet ráadá­sul az ellenforradalom hamis jelszavai is megzavartak. Közhely ma már az a régóta hangoztatott, de eléggé komo­lyan nem vett megállapítás, hogy a reakciós ideológiák elsősorban a kultúrpolitika frontján igye­keznek maguknak rést találni, amelyen a tudatbg hatolhassa­nak, fertőzzenek, zavart keltse­nek, akadályozzák a kibontako­zást. Az előbb felsorolt pár cím is bizonyítja az ellenforradalom maradványainak jelenlétét, köz­vetett hatását a kulturális élet­ben. De ez egyoldálú magyará­zat lenne. Számításba kell vennünk azt is, hogy sajnos, az utóbbi időben egyes vidéki művészeti vezető­ink szemléletének, tájékozottsá­gának alacsony színvonalát sem próbálták kulturáljs szerveink magasabbra emelni. A különböző fejtágító jel­legű, rövid tanfolyamok, érte­kezletek mindennel (foglalkoztak, csak azzal nem, hogy végre va 1 lahára kultúrpolitikai tájékozott­ság, művészetelmélejti ismeretek szempontjából adjanak újat és segítsék a falusi kulturális életi irányítóit, a szocialista kultúr- forradalom elveinek jobb megis­merésében, egy olyan művészeti irányító gyakorlat ]negteremté- sében, amely meg t|udja külön­böztetni a fércművat a valódi értéktől, a giccset az érzelmek: mélyére hatoló realista művé­szettől. Így aztán egyesek fejé­ben, ha választani kellett akár­csak egy darabot is a színjátszó csoport számára, egyenlő érték­kel jött számításba a Huszár kisasszony, vagy az Özorai példa, a Bánk bán, vagy a Szabin nők elrablása. Része van ebben a vidéki hi­vatásos színészek, színházak nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom