Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-20 / 92. szám
Ismét él, dolgozik a mezőgazdasági állandó bizottság Kecskeméten a szántóföldek vízlevezetésének társadalmi munkával való megszervezése, egy-egy körzet útjavításának ügye, valamint a tavaszi határszemle megtartása. A határszemle megtartásának ügyében meg is állapodtak: május első felében az egész kecskeméti határban végezni kívánnak vele. A kisebb helyi jelentőségű problémákon túl a bizottság tagjai olyan dolgokat is megbeszéltek, amelyeknek jelentősége nemcsak egy-egy körzetre, vagy magára a városra terjed ki, hanem országos is. Ezek közé tartozik az az előrelátó gondoskodás, amellyel a gyümölcs- és szőlőtermelés fellendítésén vitatkoztak. Meglepő volt, hogy az állandó bizottság tagjai menynyire a szívükön viselik a város szőlő- és gyümölcskultúrájának fejlesztését. Javasolták, hogy már most előre kellene gondoskodni a zökkenőmentes gyümölcsát- vétclről, arról, hogy több átvevőhelyen adhassák ál a gazdák termclvényciket és így ne vesztegessenek az átadással sok időt. A régi, hagyományos kecskeméti hajnali piacok bevezetését is javasolták. És ami még a piacot illeti, bizonyára a város minden dolgozóparasztjának óhaját tolmácsolták, amikor arról szóltak, hogy az illetékes szervek már most előre gondoskodjanak úgy a külföldi, mint a belföldi piacokról a híres kecskeméti barack és más egyéb értékes gyűfi munkástanácsok Néhány üzemben airól hallunk, hogy a munkástanácsok aktivitása a korábbiakhoz képest hanyatlott. Talán olyan jói megy az üzemben minden, hogy ernyedtségre, vagy tétlenségre idő és ok volna? Nem! Gondból és bajból még van bőven. No, de azért vagyunk, hogy mindezeket megszüntessük. A megoldáshoz pedig elsősorban a munkástanácsnak kell döntő mértekben hozzájárulni, hisz a dolgozók bizalma bennük rejlik. Igaz, megszűnt a »népszerű« kővetelőzés időszaka. Az elv leien bérezés, az általános osztogatás idejét felváltotta az alkotr* munka ezernyi ága-boga. Elég megemlíteni azt, hogy a sztrájk, amelynek támogatói voltak régebben a munkástanácsok. 14 milliárdnyi veszteséget okozott az országnak. Ennek pótlása nem megy máról-holnapra, ezt meg kell verejtékezni. És ennek ellenére a munkás paraszt-kormány 3 milliárd forinttal növelte a munkások bérét. Ez kedvezően hatott, növelte a munkakedvet a szorgalmat. Ezt a szorgalmat kell serkenteni, alakítani, formálni, mert csak ez vezet el a boldogabb jövőhöz. A boldogabi jövőért már ma kell cselekedni. Vajon megengedhető-e, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár februárban 64.6 százalékra, a Baja: Gyapjúszövetgyár 85.5 százalékra teljesítette tervét? Hogyan alakult a létszámfclhasználás? Februárban már kedvező, de nem megnyugtató. A Bajai Gyapjúszövetgyár még ma is 14 százalékkal túllépi a létszámot, ami arra enged következtetni hogy itt súlyos még a mai napig Is a helyzet. Hasonlóképpen am g meg nem halok \\ Az elmúlt napokban Baján az MSZMP-nek tanyai szervezete alakult. A tanyavilágban .lakó kommunisták Szabadi Fái elvtárs lakásán jöttek össze. A városi pártbizottság kiküldöttének, — Szabó elvtársnak — elmondották, hogy csaknem kivétel nélkül 1945-ös párttagok i s úgy látják helyesnek, hogy megalakítják alapszervezetüket. Átigazolásukat már valamennyien korábban kérték. Megválasztották az alapszervezet elnökét is, Lozsá- nyi elvtárs személyében. A pártszervezet megalakítása után a jelenlévők még sokáig együtt maradtak és hosszasan elbeszélget tek a párt harcairól, az ellenforradalom tanulságairól. Lelkesen beszéltek az új tennivalókról, a szocializmus építésének tervéről, a proletárdiktatúra megszilárdításáról. ' Nagyon megható jelenet volt Szabadi elvtárs feleségének felszólalása. Szabadi elvtársnő sokáig csendben hallgatta a beszélgetést, gondolkodott, azután így szólt: — A felszabadulás utáni első időben léptem a kommunista pártba. Együtt voltam az elvtársakkal jóban, rosszban. Azt akartuk, hogy a mi országunkban is minden dolgozó boldogan, békében, megelégedetten éljen. Az elmúlt hónapokban, az októberi ellenforradalom után, az én emberem — és tekintetét férjére emelve folytatta — sokszor hangoztatta, hogy asszonynak így nem való a politika, meg úgy nem való. Addig beszélt, küldött a főzőkanálhoz, hogy egészen a mai napig nem is kértem az átigazolásomat. De elvtársak — fordult a jelenlévőkhöz — most úgy érzem, kérdeznem kell valamit. — Mondja, Szabadiné — biztatták az elvtársak. Az idős asszony kötényével szeme sarkát törölgetve megszólalt: — Az asszonyok maradjanak a iőzökanál- nál? Asszonyokra nincs szükség? Pontosan én maradjak ki a pártból, amikor a férjem bent van? Hát nem maradok ki! — mondja a férje felé fordulva. — A felszabadulástól kezdve benn voltam a kommunisták családjában és bent is akarok maradni, amíg meg nem halok! — Elnök elvtárs, — fordult Lozsányi elvtárshoz — ezennel kérem az átigazolásomat az MSZMP-be. A válasz felzúgó taps volt. A párttagság teljesítette Szabadi elvállunk a Bajai Ruhaüzemben is. Baj van a béralapfel használással. A minisztériumi ipar ícb ruár hónapban befejezett termelési tervét 112.1 százalékra, teljes termelését 103.0 százalékra teljesítette, ugyanakkor 17.5 százalékkal több bért fizetett ki, mint amennyi szabad lett volna. A bér- alapfelhasználás a Kecskeméti Gépgyárban 20.1 százalékkal több. Valamivel már jobb a helyzet az egy munkásra jutó teljesítésnél, de nem kielégítő a 100 forint kifizetett bérre jutó teljesítés. Lehet, hogy egyeseknek unalmas a számok erdeje, de ebboi is látható, hogy ha a munkástanácsok valóban jobb életet akarnak teremteni dolgozótársaik számára, akkor ezen az állapoton változtatni kell. Nem drágán, hanem olcsón kell termelni. Persze ez nem könnyű dolog. De erről elfeledkezni bűn és vétek. A munkások csak az olyan munkástanácsot kedvelik, amely az ö igazi érdekeikét képviseli. Ez az igazi érdek pedig most a termelés minden frontján, a munka versenynél éppúgy, mint az önköltségcsökkentésnél, a gyors cselekvés. Képviseiheti-e az s munkástanács a köz érdekét, amely megtűri a fegyelmezetlenséget, megengedi a lógást, hallgatólagosan hozzájárul a lopáshoz, a gépek tönkretételéhez és így tovább. Vajon miből lesz ennek a vállalatnak a nyeresége? Sültgalambvárásból? Nem, csak a munkából lehet. A munkástanácsnak, mint testületnek és minden tagjának külön-külön felelni kell dolgozótársai előtt azért, hogy az üzem ^ termelése rentábilis legyen. Számot kell adni időben dolgozótól - Vsaiknak, hol, mit kell tenni a nagyobb nyereség elérésé érdekéében. Eközben kell megtánulniok azokat a dolgokat, amely nélkül társnő kérését. P előrehaladni nem tudnak a gazdasági élet labirintusában. Nincsenek magukra hagyva a munkástanácsok. A Szakszervezetek > Megyei Tanácsa gondoskodott egy szakmai tanfolyam beindításáról. Sajnos látogatottságával nem igen lehet dicsekedni. Pedig alkotó módon befolyni az üzem gazdaságos termelésének • irányításába csak úgy lehet, ha a nyújtott segítség birtokában a munkástanácstag mindenre tud választ adni. oo^o-ooooőiíöoooooooőooo óöoőóóoóoooooooooóoooooooooooooooooóooooooooooo^c^hcn^l"c?^Az üzem*. > a dolgozók érdeke a munkástanácsoktól is aktív, odaadó munkát i követel. A tanyai pártszerve- pl zet jólsikerült, lelkes alakuló taggyűlése erőt és lendületet adott a Ó. kommunisták munkájához. Jó utón járnak, ezt folytassák! Lovat w] tehenet vegyenek-e aSS Erdemes-e zetori vásárolni? Tanulságos számítások \ lMelegük van a széntolvajoknak III: A húsz fejőstehén évi tartásköltsége 90 900 forint. Ebbe bennfoglaltatik annyi takarmányérték, amely az életfenntartáson kívül a teheneket még 30 000 liter fej termelésére képesíti. A tej értéke literenként 2.50 forintot véve alapul 75 000 fo- a-int. A húsz fejőstehéntől várható bcrjúszaporulat csak szegényen számítva, évente 16 darab. A borjúk értéke összesen 6.400 forint. Szintén megismételhetjük azt a számítást, hogy megfelelő fehérje adagolással még 1500 liter tej termelhető tehenenként. A tehenek részére szükséges 1800 kilogramm fehérje értéke 36.000 forint. A 30 000 liter többlettej értéke pedig 75 000 forint. A húsz darab tehén tartáskölt- sége tehat a póttakarmány értésével együtt 126.000 forint. A bevétel a tejből, a borjúszaporu- latból, a terméstöbbletből 180 400 forint. A többletjövedelem tehát 54 400 forint, míg a saját erőgéppel végzett munkákra való ráfizetés 7.500 forint. Tehát ha a termelőszövetkezetek teheneket vásárolnak, sokkal nagyobb bevételre tesznek szert. Letartóztatta a kiskunhalasi rendőrkapitányság Horváth János, 23 éves, MÁV-alkalmazott, lást, végső soron a termésátlagok Svalamint Zele Szilveszter, 27 éves növelését. Ez utóbbit pedig a jól ófuvaros, kelebiai lakosokat, mert végzett gépi munka is elősegíti. Pa két jómadár a kelebiai határ- Lucián János, pőrs tulajdonát képező szénből 12 mázsát ellopott. Horváth Jánosnak és Zele Szilveszternek nem ez az első esetük, hiszen mindkettő büntetett előéletű, akiknek most ismét melegük lesz, mert a kiskunhalasi rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indít ellenük. Minden termelőszövetkezet végezzen ilyen számolást Csak olyan termelőszövetkezeteknél kifizetődő a zetorvásár- ilás, amelyek nagy területtel rendelkeznek, belterjesen gazdálkodnak, több gépi munkára van szükségük és ez mellett még a gépállomás segítségét is igénybe veszik. Az igaz, hogy a gépállomások nem mindig hiba nélkül dolgoztak az elmúlt években, de most, hogy önelszámoló üzemegységekké váltak, saját érdekük a jobb munka végzése. Az említett számítások fényesen bizonyítják, hogy a termelőszövetkezetek sokkal jobban járnak, ha a gépállomás segítségét igénybe veszik Minden termelőszövetkezet elvégezheti ezt a számítást és a szakvezetésnek az a feladata, hogy segítsék a szövetkezeteket ilyen számítások végzésében. Nagyon kevés a termelőszövetkezetek állatállománya Belterjes gazdálkodást fejlett ál lattenyésztés nélkül nem lehet elképzelni. Sajnos, a megyei átlagot alapulvéve termelőszövetkezeteinknél egy számos állatra több mint 6 kat&sztrális szántó jut. Az állatállomány jelenlegi összetétele 100 katasztrális szántóra vonatkoztatva 7 számos ái- ílat ló (40 százalék), 2 számos állat sertés (12 százalék), 2 számos állat juh (12 százalék) és 6 szá- «íGs állat szarvasmarha (36 száMezőgazdasági exportunk jó hírnevének megvédéséért | Beszélgetés MAGYAR FERENC megyei zárszolgálati felügyelővel | legtöbbet exportáló megye az országban. A termelési kedv fellendülésével párhuzamosan várható, hogy a jövőben • még több gyümölcsöt, zöldségfélét küldünk a külföldi országokba. Ezzel együtt az ellenőrzés feladatai is nőnek, még fokozottabban kell törekedni arra, hogy ne kerüljön fertőzött áru a külföldre. Ezért most a minisztérium egyes, sokat exportáló megyékbe az exportot és importot ellenőrző szakembert Állított be. Megyénkben Magyar Ferenc lett zárszolaálati felügyelő. Felke32 ilyen kártevő szerepel a nemzetközi egyezményekben. — Az ellenőrzés úgy történik hogy az exportáló vállalat beje lenti a szállítást (például a MÉXj. mi pedig ellenőrizzük, hogy a szállítmány egészséges-e. 22 berakó állomás van megyénkben, ahonnan többszáz vagon exportáru megy külföldre. Lesz tehát; bőven tennivaló, különösen a szállítások megindulást után. Természetesen az ellenőr zést nem magam csinálom, hanem szakközegek bevonásával — magyarázza Magyar Ferenc. Valóban nagy szükség van az ixport-, importáruk ellenőrzés zalék). Az volna a helyes, ha minden 100 katasztráiis hold szántóra 33 számos állat jutna és ebből a szarvasmarha legalább 60 százalék lenne, a ló legfeljebb csak 9 százalék. Reméljük, sikerül a .termelő- szövetkezeteket hozzásegíteni a helyes gazdálkodáshoz. Legfontosabb feladatuk szövetkezeteinknek most az állattenyésztés fejlesztése, hogy ezzel elősegítsék a rneáfelelő talaierőutánnólNövényeinket sok-sok kártevő támadja meg, amelyek ellen védekeznünk kell. Ezek a kártevők az országok közötti kereskedelem kifejlődésével, különböző mezőgazdasági szállítmányokkal, egyik országból a másikba hurcolhatók. Az eddigi megállapítások szerint ilyen módon hurcolták be hazánkba a kaliforniai pajzstetűt is, amely ellen már évek óta egyre fokozatosabban kell védekeznünk. A veszedelmes kártevők szét- hurcolásának megakadályozása érdekében az európai és az ázsiai államok növényvédelmi egyezménnyel és megállapodással szabályozzák a növényi eredetű küldemények forgalmát. Ennek megfelelően szervezték meg hazánkban is a növényvédelmi zárszolgálatot. A határállomásokon és az ország egész területén szervezett növényvédelmi kirendeltségek, illetve a megyei növényvédelmi zárszolgálat feladata, hogy külföldre ne jusson és az ország területére ne jöjjön olyan növényi küldemény amely növényi kártevőkkel fertőzött. Megyénk Szabolcs után a rest ük őt, hogy részletesebben tájékoztasson bennünket feladatáról. Magyar Ferenc elmondja, hogy a legfontosabb feladata az exportra kerülő termények vizsgálata cs annak megakadályozása, hogy »karantén kártevőt« (ilyen például a pajzstetű, burgth- nyabogár, stb.) külföldre hurcoljunk és ugyanakkor külföldről ilyen kártevői hazánkba behozzanak. re. Előfordult, hogy a mi szállítmányainkban is volt pajzs tét fi- vcl fertőzött gyümölcs. Nemrég pedig Hollandiából importáltunk burgonyát, amely fonalféreggel fertőzött, tehát vetésre nem alkalmas, csali ipari célokra tudjuk felhasználni. A megyei zárezolgálati felügyelőre tehát nagy feladat hárul, harcolnia kell a megyei mezőgazdasági export jó hírnevének megvédéséért. Az ellenforradalom óta a múlt héten először gyülekeztek össze a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai, hogy rendezzék soraikat és megbeszéljék az időszerű mezőgazdasági kérdéseket. Az állandó bizottság tagjai —, akik részt vettek a megbeszélésen — úgy határoztak, hogy azon tagok helyett, akik már az elmúlt években sem végeztek gyümölcsöző munkát az állandó bizottságban, felkérik a mezőgazdasági állandó bizottságba való átlépésre a volt begyűjtési állandó bizottság legkiválóbb tagjait. Miután az állandó bizottság kibővítését elhatározták, sor került az időszerű mezőgazda- sági problémák megbeszélésére. Sürgős javaslatként hangzott el n OOCKXIOOOOCHIOOOOOOOOOCJOI
