Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-18 / 90. szám

Világ proíetárjai, egyesüljetek 2 s / magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BÄCS-kiskun megyei lapja II. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Ara SO fillér 1957. ÁPRILIS 18, CSÜTÖRTÖKI Sarabolják a cukorrépái az állami gazdaságokban Még nem leli kárl a hideg II Az idén 1380 holdon termelnek cukorrépát Bács megye állami gazdaságai. Közel 1000 holdon sorol a takarmányrépa is. A na­pokban megkezdték a cukorrépa darabolását. Elsőnek a hajai Al­tami Gazdaság növénytermelő brigádja látott munkához, ahol 110 holdas cukorrépa-vetéste­rületen halad a munka. Párnap múlva teljes lendület­tel beindul a kukoricavetés is. A mátétclki Állami Gazdaság­ban a inagasabbíekvésű részeken már ezt a munkát is megkezdték. Felkészültek a fagyveszélyre !j Falvainkban és városainkban gondos előkészületek vannak a fagyveszély elhárítására. Az ál­Megkezdték a félegyházi kis PIROSRETEK I7CÁ i/dzSi ici emth'íi/ | nagybani szállítását ILOAIxKK/L JlLlIN I JUlS. I Félegyháza környékén az idén fis többszáz holdnyi területen ter- fmesztik a híres ’félegyházi kis Jpirosretket. A kedvelt csemegé­inek a napokban megkezdték a ♦nagybani szállítását. I Hétfőn, közel húszezer csomót ültet el ezen a tavaszon 15 holdas szőlőiskolájában az Izsáki Ál- »szállítottak a Ferihegyi repülő- Jami Gazdaság, hogy a telepítésekhez szükséges szaporítóanyagot -térre, ahonnan Csehszlovákiába biztosítsa. Az idei ültetésű vesszőket kétéves korban, 1958-bante­lepdik ki. fleet indítanak útnak Félegyháza A gazdaság 100 hold új szőlőt is telepit az idén. Ebből 50 hol- | környékéről, dat hamarosan beültetnek, betonoszlopos támrendszerű módszer­rel. 10 holdnyi területen altalajtrágyázást végeztek a szőlő alá holdanként 400 mázsa dúsított tőzeggel és 100 mázsa bentonittal. Lelkiismeretesen gondozzák a meglévő ezer hold termőszőlőt is; a napokban befejezték a metszést. S árfehér zőiővesszőt Lecsapolják a Kolontót Izsák határában terül el ez a többezer holdas, itt-ott szántók­kal megszaggatott mocsárvilág, amely tőzeges vizenyőivel, gyér nádasaival régen parlagon he­verő terület. A község vezetői a hírek szerint eredményes tár­gyalásokat folytatnak illetékes szakemberekkel a Kolontó foko­zatos eltüntetése, illetve hasz­nosítása érdekében. Az első lé­pes a víz levezetése lesz, ame­lyet a Bajai Vízügyi Igazgatóság már az idén megkezd. Ezt kö­vetné mintegy 1500—2000 hold Atsndt^imesziés — öntözéssel Az Izsáki Állami Gazdaság 100 holdas gyümölcsösében az idén újra üzemeltetik a kutakat. Az automatikus központi kap­csolással működő kutak segítsé­gével árasztásos öntözést végez­hetnek a főleg nagyértékű Jo- nathánból álló gyümölcsösben, amelynek révén megsokszoroz­hatják az exportképes almater­mést. Elfogták a tsofteglári toivajnőket A kiskunhalasi rendőrkapi­tányság bűnvádi eljárást indí­tott őrizetbevétel mellett Hős Erzsébet, 47 éves, vagyontalan csavargó és Herczeg Mária, 25 éves bodoglári lakosok ellen, akik huzamosabb idő óta tizen­három rendbeli betöréses lopást követtek el a bodoglári lakosok és a környékbeliek kárára. Hős Erzsébet és Herczeg Má­ria a betörések folyamán egész sor baromfit, nagymennyiségű ruhaneműt, különböző mezőgaz­dasági termékeket, valamint mezőgazdasági felszereléseket loptak el a gazdáktól. A rendőri nyomozás során a lopott tár­gyaknak egyrészét, amit még nem értékesítettek, sikerült a hatóságnak lefoglalni* legelő művelés alá vétele. Az Állami Gazdaság például 30—10 holdon gipszporos talajjavítást fEmbercsempészt vettek őrizetbe őrizetbe vette a kiskunhalasi rendőrkapitányság Pásztor Pál, 47 éves kisszállási lakost, és el­lene bűnvádi eljárást indított, mert nevezett a magyar—jugo­szláv határon hét személyt csem­pészett külföldre. Pásztor Pál a disszidálóktól ellenszolgáltatás­iam! gazdaságokban és a terme­lőszövetkezetek nagyrészében éjjeli figyelőszolgálatokat szerveztek. j A kisebb gyümölcsösök és a sző-j lősök köré összehordták már a] szalma- és rőzsekötegeket, hogy] szükség esetén füstöléssel véde-j kezzenek. Az állami gazdaságok j többségében még az elmúlt évről! nagyobbmennyiségű ködgyertya j maradt. A nagyobb, zárt gyümöl­csösökben már az elmúlt napokban is ködösítéssel védekeztek a hideg ellen. Szerdán az állami j gazdaságokban ismét nagyobb- j mennyiségű ködgyertya érkezett.! Az eddig észlelt kisebb fagy aj szakemberek véleménye szerinti még nem tett kárt a bőségesnek] ígérkező termésben. LENIN EREJE A NÉP SZERETETE (2. oldal) MUNKÁSTANÁCS — MUNKÁS- ÖNIGAZGATÁS (3. oldal) »HONFOGLALÓK« (3. oldal) LOVAT, VAGY TEHENET VEGYENEK-E A TSZ-EK? (3. oldai) ÉJFÉL UTÄN fi. oldal) BÉLYEGGYÜJTÉS (4. oldal) HEYERDAHL: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÄNON (4. oldal) A NEVELŐK ÉS A NEVE­LÉS NÉHÁNY KÉRDÉ­SÉRŐL (5. oldal) SPORT (6. oldal) végez a szik eltüntetésére. A to- {ként különböző ingóságokat ka- vabbi tervek szerint véderdő- ipott. Ügyében a rendőrség foly- pasztákkal fásítják a KoJontót. itatja a nyomozást. Több mini 6 000 nemesilell a Kiskunfélegyházi Nyúllenyészlő Véllalal leiepén ANGORAT S,enek A csincsilla és a bécsi fehér tenyésztéséről az angora-nyúl te­nyésztésére tért át a Kiskunfél­egyházi Nyúltenyésztő Vállalat. Célul tűzték ki, hogy az utóbbi években elhanyagolt, értékes gyapjúhozó nyulakat ismét el­szaporítják, annál is inkább, mert az angora-szőrméért kül­földön kilónként 20 dollárt is fizetnek. A kiskunfélegyházi telepen je­lenleg már 400 angora nyulat gondoznak. A törzsállomány egy része a napokban leellett, és ez­zel több mint hatszázzal szapo­rodott az állomány. Az utóbbi években elkorcso- sodott angoranyulak alacsony gyapjúhozamúak. Ezért vérfél- írissítés és keresztezés céljából Kelet-Németországból hozattak nyűlakat. Az idegenvérű keresz­tezéssel 10—15 dekával növeke­dik majd egy-egy nyúl gyapjú­hozama. A nemesített angoranyulakból az idén már több mint, 6000 da­rabot adnak el a háztáji nyúl- tenyésztőknek. Tervek vannak arra, is, hogy szociális otthono­kat és csökkentett munkaképes­ségű dolgozókból alakult szövet­kezeteket ellátnak törzstenyé­szettel. Pincérbál Baján Baján ez évben is megren­dezték a vendéglátóipari dolgo­zók immár hagyományos «pin- célbál«-ját. A Béke-étteremben jó hangulatban zajlott le sok meghívott részvételével a »fő­urak« és »pikolók*. mulatsága. Az aránylag kevés munkát igénylő állatok jó jövedelmet biztosítanak gondozóiknak. A je­lenlegi alacsony gyapjúhozam mellett is egy-egy nyúl évi 200 forintos jövedelmet ad gazdájá­nak. Tiszakécskén is megalakították a helyi nőszervezetet Amint gazdasági életünkben is, és gondolatainkban is, rende­ződnek az elmúlt események emlékei, és helyreáll a rend, úgy nő az asszonyokban a bizakodás, a reménység az iránt, hogy ha ösz- szefognak, ha közösen harcolnak, munkájuk nem less hiábavalói A nőmozgalom eddigi számos jó eredménye is tanúskodik mér erről, meg hát éppen az az említett bizalom is, amiről az előb­biekben szó esett. Ennek nyomán — bár még nem tömegesen —t de megyénkben egyre gyakoribb jelenséggé válik újabb és újabb helyi szervek megalakulása. Legutóbb a városföldi Dózsa Tsz- ben, Kiskunfélegyháza városban cs Tiszakécskén alakítottak új szervezeteket. Ez utóbbi már a megalakulás alkalmával aktív ve­zetőséget választott, s a vezetőség javaslatéra elkészítették máso­dik negyedéves munkatervüket, amelyben többek között szerepel az anyák napjának megünneplése, a gyermeknap és pedagógus- nap előkészítése, valamint megünneplése. Elhatározták, hogy má­jus 12-én színvonalas műsoros estet rendeznek, amelynek bevé­teléből fedezik inajd a gyermeknapi meglepetések egy részét. Ezentúl az újonnan megalakult szervezet munkatervében szere­pel még az is, hogy elindítják a virágos falu-mozgalmat. Elítélték a tsz ellen támadó kulákokot Kanizsai Hagy Károly öt évet, Rácz Dezső három és léi évet kapott Az ellenforradalmi események alatt, mint arról már nem egy­szer hírt unk, megyénk kü­lönböző 1 . .fűben kulákok, volt földb,,......cosok és más el­lenséges elemek támadásra in­dultak termelőszövetkezeteink ellen. így volt ez Szánk község­ben is. Itt, Kanizsai Nagy Ká­roly, volt 72 holdas és Rácz De­zső, volt 160 holdas kulákok, kiknek földje a szanki Táncsics Tsz tulajdonába került, 1956. no­vember 1-én reggel elhatározták, hogy végigjárják az egykori »birtokaikon« lakó tsz-tagokat, szemrevételezik volt tanyáikat, gazdasági felszereléseket, vala­mint igyekeznek az ottlakó tsz- tagokat szétkergetni. Ahány tanyába bementek, mindenütt úgy léptek fel, hogy a föld most már az övék, ehhez mérten úgy is beszéltek a tsz-tagokkal, mint régen a cselédjükkel. Kijelentették, örülhetnek, ha felesként ott maradhatnak föld­jükön. Kanizsai figyelmeztette az egyik tanyán lakó P; L.-t. hogy addig »egy szöget se mer­jen a tanyából elvinni« (még a sajátját sem), amíg ő — már mint Kanizsai — nem intézke­dik. Egy másik tanyán, mivel éppen Mindenszentek volt, úgy beszéltek a halottak-napjáról, hogy az a tsz halálának a napja. Érdeklődtek a tagok párttagsá­ga iránt és figyelmeztették őket: leszámolás következik. Rácz Dezső, egykori tanyáján lakott P. F.-né, a tsz baromfi­gondozója, akinek a ktilák érté­sére adta, hogy a tsz megszűnt, de megengedi, hogy a »tanyájá­ban« maradjon, mint az ő feles baromfigondozója. Rácz két nappal később ismét megjelent P. F.-nénál és mintha már az övé lenne, két pulykát követelt a tsz baromfiállományá­ból. Az asszony tiltakozott, de Rácz agresszív fellépése folytán kénytelen-keletien kiadta a két pulykát a kuláknak. Rácz Dezső ugyanezen a napon kb 7 mázsa fát vitt el a tsz földjéről, Kanizsai és Rácz a november 1-i útjuk alkalmával találkoztak egy szanki lakos, volt csendőr­rel, akit Kanizsai azzal köszön­tött: »Mikor veszed fel a csen­dőrruhádat?« »Majd vidám han­gulatban azon tréfálkoztak, hogy ki előzi meg a másikat, a csend­őr a ruhája felvételében, — vagy a kulák a tanyái visz- szafoglalásában. Kanizsai és Rácz Dezső kulá­kok látogatása a tsz-tagokban olyan megfélemlítő hatást vál­tott ki, hogy azok több napig nem tértek a saját tanyájukon nyugovóra, félve a vádlottak esti visszatérésétől. A megyei bíróság büntető ta­nácsa a fenti tények bizonyítá­sa után a tsz ellen támadó Ka­nizsai Nagy Károly kulákot öt­évi, Rácz Dezső kulákot pedig három év és hathónapi börtön- büntetésre ítélte. Az ítélet ellen a vádlottak és a védők felleb­beztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom