Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-17 / 89. szám

c Ismerjük meg a KOLBAI-féle kukorieatermesziési módszert 1 v. Kiegészítő trágyázás A kukorica a kiegészítő trá­gyázást igen jól hasznosítja, ha tizt megfelelő időben és módon végezzük. Egyeléskor a nitro­gén, címerhányás előtt N és K műtrágyák, valamint a hármas kombináció, NKP együttes ada­golása ad jó eredményt. A szük­séges műtrágyát mindig a ta­lajba s sohasem a talajra kell adni! Kombinált vetőgéppel nagy torközökben a szükséges mély­ségig adagolhatjuk. Igen jó ered­mények voltak a sávos tejtrá­gyázással. Néhány számadat. A különféle kukorlcatennesz- ló módszerek csövestermés-átla- gai, valamint az egy holdra szá­mított gépi-, íogatos- és kézi­munkaerő az alábbiak szerint alakult tavaly, egy-két gazda- tág viszonylatában. Az • Előszállási Állami Gazda­ságban 311 hold ikersoros kuko­rica 17.35 mázsás átlaggal űze­tett, a négyzetes 11.20 mázsá­val, a soros 10.25 mázsával. A kézimunkaerő-ráfordítás az ikersorpsnál 9.51, a négyzetes­nél és a sorosnál 10 munkanap lelett volt. A Pusztakürti Álla­mi Gazdaságban az ikersoros vetés kézierőszüksélete mind­össze 5:58 munkanap volt a so­ros vetésnél felhasznált 9.58 munkanappal szemben, ürmény- kúton az ikersoros kukorica 32.70 mázsás átlaggal fizetett a négyzetes és soros vetés 19 má­zsájával szemben. A közölt adatokból is világo­san kitűnik, hogy az ikersoros vetési mód amellett, hogy ma­gasabb terméshozamot ad, — hatalmas megtakarítást eredményez a munkaerő- felhasználásban. Azzal pedig a legtöbb gazdaság szűkében van, hiszen a kukori­ca ápolása párhuzamos az egyéb munkacsúcsokkal, s a cukorré­pa, paprika s egyéb ipari nö­vény versenyében legtöbbször a kukorica marad mostohagyer­mek. * A fentieket Faragó Ferenc és László Domokos egyetemi ta­nársegédek írták Kolhai Ká­roly útmutatása nyomán. Ez az előadás Hildpusztán is elhang­zott a Bács és Pest megyei Álla­mi Gazdaságok szakemberei szá­mára tartott termesztési bemu­tatón. Az ott elhangzott hozzá­szólásokból kitűnt, hogy az iker- soros termesztési módszer me­gyénkben is bevált, — annak el­lenére, hogy csupán kisparcellá- kon s nem az előírt agrotechni­kai módszerekkel végezték a kí­sérleteket . Az idén már nagyüzemi láb­iákban, — állami gazdasága­inkban összesen mintegy J másfélezer holdon •— fog­ják termeszteni. A Hildpusztai Állami Gazdaság kukorica vetésterületének egyne­gyedén: 50 holdon veti el iker- sorosan az F-korai és a marton- vásárhelyi 5-ös fajtát. Ebben a gazdaságban egyébként kitűnően látható az ikersoros termesztés utóhatása a búzára: a széles, fe­kete ugarként visszahagyott sor­közökben üdébb, erősebb, bokro­sabb a búza, mint a más táblá­kon. A Mohácsszigeti Állami Gazdaságban pedig a tavalyi kí­sérleti tapasztalatok alapján az összes kukoricát: 220 hol­dat — a Kolbai-féle módszer­rel vetik. Befejezésül elmondhatjuk, hogy új, nagyszerű lehetősége­ket kínáló útra tért kukorica­termesztésünk. Kolbai profesz- szort idézve, ez a módszer nem­csak a kukorica jobb ápolásá­nak, hanem —, ami különösen kenyérgabona ter­mesztésünkben felbecsülhe­tetlen előny — a sokkal jobb elővetemény hatásának is záloga. Az ikerso­ros vetés tehát olyan tőkebefek­tetés, amelynek kamata: a nyo­Eldőlt az Arvuhás sorsa A MŰLT HÉTEN hosszas vita után véglegesen eldőlt a volt Tanítói Árvaház sorsa. A vita utolsó aktusában a Művelődésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Pedagógus Szakszervezet kiküldöttel, valamint a helyi szervek képviselői megegyezésre jutottak. Az eredmény: augusztus 1-ével eredeti hivatásának megfelelően az Országos Tanítói Árvaház kapu: megnyílnak a 160 tanítóárva előtt, akiknek neveléséről azontúl az Árvaház gondoskodik. Egyelőre az Árvaház épületeinek egyik felén tervezik a fel­újítást, de ha lehetőség nyílik arra, hogy a teljes épületet vissza­kapják, az Árvaház 160 helyett, 300 íanítóárvát tud befogadni A vita során megállapodtak abban, hogy az épület felújítá­sára az Országos Pedagógus Szakszervezet kölcsönöz pénzt, míg a berendezés helyreállításáról és az intézmény fenntartásáról « Művelődésügyi Minisztérium gondoskodik. 25 KISZmsxerreset alakult már a megye területén Megyénkben egymás után ala­kulnak a Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei. Jelepleg mintegy 600 fiatalt tömörítenék soraikban. Egyedül Kecskeméten 7 alapszervezet kezdte meg mű­ködését, de Baján, Kiskunhala­son és más városokban, nagy­községekben is egyre többen so­rakoznak zászlaja alá. Az u; szervezetek a fiatalok közöt) végzett véleménykutatás, és szé­leskörű vita után dolgozzák k: működésük programját, amellyé az ifjúság sokoldalú érdeklődé­sét, szórakozási, művelődési igé­nyeit igyekeznek biztosítani. A vallásoktatásról A hivatalos lap 35. számában jelent meg a forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak a val­lásoktatást szabályozó rende­leté. Olvasóink kívánságára la­punk ismerteti a rendelet lénye­gét, értelmezését. A rendelet legtöbb jellemzője, hogy mind a vallásos, mind a 1_ mában bővebben lennő búza ' mennyisége — felér magával a kukorica terméstöbbletével Most már a szakembereken a sor me­gyénkben is, hogy bátran és he­lyesen alkalmazzák ezt a kitűnő módszert! FALURÓL■FALURA Üt amely előbb mocsáron vitt keresztül j u_ | az ember Császártöltés I nq l nevét hallja, óhatatlanul etimológizálni kezd, s kutatja: miért így keresztelhették el ezt a települést? Közeledvén a falu­hoz, a ncv második felének már sejti a magyarázatát, mert való­van, töltésre épültek a házak er­refelé. A teljes magyarázatért azonban le kell menni a törté­nelem mélyibe. A mohácsi vész után kihalt, művelés nélkül maradt, ingo­ványos területté vált az egész vidék, s kétszáz esztendőn át nem termett mást, mint nádat, kákát, sást, kórót és dudvát. A XVIII. század első felében III. Károly császár csoportosan te­lepíteti: németeket a megcsap­pant népességű országba, az Al­földre, Bácskába is. A Duna— Tisza közén Kalocsa volt a tele­pesek fő-elosztóhelye, innen indultak délnyugatra, délre a Mecklenburgból származó né­metek. Útjuk a hírhedt »vö­rös mocsáron« vezetett keresztül, s egyízben egy csoport az ingo­ványba veszett, a szekereket vontató bivalyokkal együtt. Ezért neveztek el két határrészt Morcs-nak (a halált jelentő la­tin »mors« után), s Bivalyos­nak. Császári parancsra német utászok ezután űlat, töltést épí­tettek a mocsáron keresztül, •majd le is telepedtek, innen kapta nevét a lakóhelyük: Csá­szártöltés. I NoTm'i v°lt könnyű az éle- » Let meggyökereztet­ni itt, de a szorgalom megter­metté gyümölcsét. Zöldelő veté­sek, kaszálók, virágzó kertek pompáztak a munka nyomán, s .az ű.j, németajkú honfoglalók szíve összedobbant a magyar rög­gel. Gyéren búr, de ősmagyar családok — leginkább, mint a kalocsai érsekség cselédei — is éltek itt, amit az 1769-es anya­könyv bizonyít; Csányi, Fekete, Kovács, Hun nevek szerepelnek benne. Az űj település lakóinak nem­csak a természet mostohaságá- val kellett megküzdeniök, de nyögték az úrbéri terheket, az egyházi adót is. Takács Meny­hért nagyprépost 1810-ben kelte­zett feljegyzése arról panasz­kodik azonban, hogy. a lakosság * bárbért nehézkesen fizette, A (1945 elölt mindössze egy rozo­ga, magánkézben lévő autóbusz, nem többször, mint havonta öt­ször bonyolította le az. utasfor­galmat.) A »felülről« jövő, a nép álla­mának segítsége tehát összeha­sonlíthatatlanul hatalmasabb az azelőtti kétszáz esztendő támo­gatásánál. lUgyono^orl^-jLL:: kori cselédek — is magukra ta­láltak. öt termelőszövetkezetben tömörültek, s jellemző e gazdál­kodási forma életrevalóságéi­ra, hogy az ellenforradalom következtében csak egy osz­lott fel, de már ennek a tagjai is társultak három csoportban. A felszabadulás utáni évek nemcsak a falu gazdasági arcu­latát változtatták meg, de lakói­nak a gondolkodásmódját, élet­szemléletet is. Amíg például az első évben lekicsinyelték, ki­gúnyolták a gépállomás sze­repéi, ma már — mint mond­ják — nem is tudnának meg­lenni nélküle. Ugyanígy voltak a napközi otthonnal, a bölcsődé­vel is. Eleinte idegenkedtek tő­lük. s ma a tanácsnak nem kis gondot okoz, hogy miképpen vá­lassza ki az iskolai napközi otthon segítségére leginkább rászoruló 40 gyereket, mert szá­zan jelentkeztek. (Ennyinek az eltartása még nem futja a köz­ség' erejéből. Í AnriTÍa jövőt illeti, csak Mml 1 néhány példát. Tavaly harminc családi ház épült Csá­szártöltésen »saját erőből«, az idén már százat akarnak épí­teni. (A téglát egyébként az it­teni Vegyes- és Építőipari KTSZ szénporos égetéssel készíti.) Az állami gazdaság 240 hold tavaly és az idén telepített szőlőterü­let, valamint e két esztendőben elültetett 25 000 darab barack- és szilvafa termésével lesz majd gazdagabb. Nagyban növeli be­vételét az is, hogy a Kecskemé­ten április 9-én megnyitott ál­lami gazdaságok boltjába a köz­vetítők kikapcsolásával juttat­hatja el terményeit. Fejlődik, az ország gazdasági vérkeringésébe mindjobban be­kapcsolódik Császártöltés, s. ma már a szájhagyomány sem na­gyon emlegeti, hogy valamikor itt ingovánnyal, kolerával, papi birtokkal kellett megküzdeni, Az út, az a bizonyos »töltés« nem mocsáron vezet tovább! T.'I. császártöltési ősök tehát nem szí­velték, hogy élősködjenek rajtuk, s később, 1848-ban, mint Kos­suth katonái, Csányi nevű liszt­jükkel az élükön, fegyverrel is küzdöttek a szabadságért. Hiába volt minden, a kalocsai főkáptalan birtokolta a legjobb földeket, s bár 1920-ban végre­hajtottak egy tessék-] ássék földreformot (500 hold rossz­minőségű föld jutott a falunak), a császártöltési határ fele, 7000 holdnyi terület még mindig a papok kezén maradt. Még annyit a falu régmúltjá­ról, hogy 1864-ben kolerajárvány tizedelte meg a császártöltésie­ket, rá két esztendőre pedig olyan' ínség szakadt rájuk, hogy egy zsák kölesért, vagy hajdi­náért adtak el egy holdat abból a földből, amelyért annyit ve­rejtékeztek. 1904-ben mintegy száz ház a tűzvész martaléka lett, a nagy világégésnek, az el­ső imperialista világháborúnak több, mint száz férfi lett az ál­dozata. 0 fejlődéshez, a boldogabb élethez a kaput törté­nelmünk hajnala, 1945 tavasza nyitotta meg ebben a faluban is. Népi demokráciánk gépállomást létesített itt, amely nemcsak a szántásnál, a szántóföldi munká­latoknál, hanem a szállításnál, trágyahordásná) is segít a dol­gozó parasztoknak. 1943-ban vil­lanyt kapott Császártöltés, ké­sőbb óvodai napközi otthont, s ebben az évben az iskolában is létrehoztak hasonló intézményt. Van bölcsődéje is a falunak, amely eddig csak nyáron műkö­dött, de ebben az évben állandó­sították. A keceli tőzegtelep is itt húzódik a határban, s általa tüzelőanyaghoz, valamint mun­kaalkalomhoz jutnak a falu rászoruló lakói. 1949. októ­bere óta állami gazdaság is mű­ködik Császártöltésen, amely — amellett, hogy magasabb termés­hozamokat ér el — 120 állandó dolgozónak, az időszaki munká­sokkal együtt pedig 350-nek biz­tosit kenyeret. Vasútépítésre a talajviszonyok rendkívül ked­vezőtlenek, a nap minden szaká­ban azonban autóbuszon lehet utazni Bajára, Kecskemétre, Ka­locsára, a környező falvakba, sőt. van egy járat Szegedre is. Anyakönyvi hírek Kecskemétről SZÜLETÉSEK; Kunszt Miklós (Pa-! Ferenc, (Haász Magda). Andrússy inai Erzsébet Éva), Kiss Éva (Csille1 Márta (Balogh Klára), Kárász Pál tonai Judit), Molnár Mária (Faragó Esz- ter). Farkas József (Pintér Anna), Varga Zoltán (Almási Judit), Világit József (Nagy Mária). Horváth Mária és Ibolya (Kis Ilona), Pajkó István (Margit Krisztina). Iszak Zoltán és Tamás (Böddi Eszter), Fekete István (Simon Etelka Sára). Udvurdi Sán­dor (Révész Mária Juliánnak Szabó Klára (Kovács Ilona Juliánná), Fe­kete Melinda Edit (Farkas Ilona), Csősz Ilona (Kovács Rozália), Csikó László János (Palóez Rozália Borbá­la), Horváth István (Csermis Fran­ciska). Janisch Attila András (Jávor Éva Mária). Trausznitz Károly (Cseh Klára Mária). Almási Ildikó (La- domt-rszky Mária). Kolozsvári Klára fMakáry Klára Lujza), Pulai László (Cséplő Erzsébet), Bessenyei Gyürgyi- ko Tünde (Morvái Szabó Erzsébet), Csermák Gabor (Bóbis Terézia), Gyuris József (Burján Ilona). Lippai Attila Ferenc (Kardos Regina Etelka), Kórós László (Gólián Katalin Mag­dolna), Aezéi Sára (Szombati Júlia), Sárközi Mihály (Kállai Etelka), Nagy István (Hegy: Sára Irén), Borbély Ilona (Légrádi Ilona Anna), Banos Piroska (Széchenyi Piroska). Tlmáv (Rimár Sarolta), Bemath Ágota (Mé­száros F.rzsébet). Csongrádi Mária (Holló Mária), Lestár Melinda Mag­dolna (da. Hoffmann Inna Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó József István es Antal Klára Etelka, Szenté Varga Ambrus és Tóth Irén Jolán, Szabó István Gyula és Mócza Irén, Biter.József és Bajtai Ilona, Palásti Béig György cs Szabó Irén. Nyári László és Jvustár Anna. Gye­pes Tibor és Pálfalv) Maria, Hongasz Krisztosz és Majoros Terézia, Pa­lásti Béla es Kasubu Tóth Erzsébet Madolna. MEGHALTAK: Kunszt Miklós egy­napos, Fodor Ferenc 64 éves, Antal Imre '■) hónapos, Németh János 5(3 éves, Dörmök Margit egyhónapos, Bíró József 63 éves, Bari György 3 hónapos. Mócza János 72 éves, Oláh Dávid SÍ éves. Virágú István 71 éves. Bunkó István György 82 éves. Baranyi Józsefeié Barna Lidia 67 éves, Nagy Mihályne Deák Erzsébet 63 éves, Kotmajer János 63 éves, Ko­vács István 70 éves. B, ne László ül éves. Szabó Pálné Sztár,a Juliánná 61 éves, Márta József 53 éves. Cser- n.us József nyolchónapos. nem vallásos szülök megelége­désére intézkedik, e fontos, ko­rábban sok nyugtalanságot oko­zó kérdésben. Kimondja, hogy »a vallásoktatást az Alkotmány 54. S-ában foglalt szabad vallás­gyakorlás elvének, valamint az állam és az egyházak közötti egyezmények szellemének meg­felelően az állampolgárok kizá- l rólagos magánügyének kell te- j kinteni.« A munkás-paraszt kor | mány az említett rendeletével biztosítani kívánja a vallásokta­tásban való részvétel vagy részt nem vétel tényleges szabudsá- ! gát. Leszögezi a rendelet, bogy I a törvény szigorával kell eljárni azokkal szemben, akik a vallás­oktatást népellenes politikai cé­lokra használják fel, erőszakkal, vagy fenyegetéssel igyekeznek befolyásolni a vallásoktatasban való részvételre vagy részt nem vételre vonatkozó elhatározást Szabályozza a rendelet a beha­tás módját is, miszerint a val­lásoktatásra való behatási leg­később az iskolai beiratás után egy héttel rneg kell tartani. i\ szülő, illetőleg a gyám dönti el hogy kiskorú gyermeke részt ve- gyen-c vallásoktatásban. Ezt az elhatározási a szülőnek igazol­nia kell. Az a tény. hogy a kormány jóval a tanév befejezése előtt s a lehető legmegnyugtatóbb mó­don intézkedett, a vallásoktatás­ra való behatást, valamint a vallásoktatás menetét illetően, bizonyítja: a kormány komolyan veszi a januári nyilatkozatban foglaltakat, helyes volt ezt a problémát nem évközben. ha­nem az iskolaév végével ren dezni. /OOOOOOOOCXKHXy IHztos szer fis alkoholizmus ellenY Nemrégiben új anyagot fedez­tek fel, amely állítólag rövid be­lélegzés után kigyógyít minder beteget a krónikus alkoholizmus­ból. Az anyagnak nehezen ki­mondható neve: n-butiraldoxin. | (Volksstimme.) Lakk, m n! termométer Sanghajban olyan lakkot álló lóttak elő, amely védi a gépeket a nagy hőségtől. A rendes kö­rülmények között vörös színi lakív 65 Celsius fok feletti hő­mérséklet esetében ibolyaszínű­vé változik. A lakk ilymódor jelzi. a gépekre káros hőmérsék­let emelkedést.,A lakk a hőmér­séklet csökkenése után isméi visszanyeri eredeti színét. (A »Rudé Právó«-ból, — A szanki általános iíkol;. növendékei elhatározták, hogy a Helyi sportpályát a fák-hetére befásítjá|k. Április 10-én be is fejeződött a sportpálya körüli fák elültetése. A gyerekek több mint 80 darab nyírfát ültőitek eh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom