Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-11 / 84. szám
„Az UTCA é. a «id FIA VAGYOK” Jegyzetek József Attila születésének évfordulóján tünk meg Attiláról: emlékkiállítást, ünnepélyt rendeztünk, és táblát helyeztünk el öreg Pőcze Imre hajdani csőszkunyhójának falára. Ezt az alkalmat használtuk fel arra, hogy felkeressük a költő ma is élő anyai rokonságát. Nagybátyja!, Imre, Sándor és LáKÜLÖNÖS húsvéti ajándék Nemrég express-levelet vitt a posta az orgoványi földművesszövetkezet vezetőjétől a szomszéd község 13. sz. boltjába. A címzett a boltvezető, Térjék! Gyula, alig 23 éves és alig egyéves fiatal házasember volt. A levélben közölték, hogy a 120 ezer forintos raktárkészlettel 5 nap alatt csak 2300 forintot forgalmazott. Ezért 231 forintra megbüntetik. A levelet Grünfelder Péter igazgatósági elnök írta alá. Megbüntették a boltost, mert iparkodott raktárkészletet biztosítani a nagy felvásárlás után. Ez a készlet a szakemberek véleménye szerint nem sok egy vasboltban. Ha ez a hiba, ezért legalább annyira felelős az elnök és a főkönyvelő, mint a boltvezető. Ugyanis ők adják meg az engedélyt a vásárlásra és ők határozzák meg a kereteket is. Ha nem volna készlet, a szakemberek szerint, ezért is megbüntetnék a boltost. Talán azért büntették meg, mert keveset forgalmazott öt nap alatt. De az is lehet, hogy a másik napokon háromszor annyit forgalmazott a bolt. A forgalom alakulásáról nem sokat tehet a boltos, különösen egy tanyai vasboltban, ahol a legkeresettebb cikkek (zománcedény, kerékpár, szőlőzűzó, drótszövet) nem kaphatók. — Amikor a hollóssal beszéltem, kitárt karokkal mondta a régi közmondást; hogy egy rókáról csak egy bőrt lehet lehúzni. A földművesszövetkezet vezetői, úgy látszik, meg akarják változtatni a közmondást és kétszer akarnak nyúzni. Ehhez azonban nincs joguk. Fiatal házasemberről van szó, akinek 708 forint havi fizetéséből kell feleségét cs kisgyermekét eltartani. Nem tudom, Grünfelder kartársat hogy érintene egy 438 forintos havi fizetés? Hogyan venne gyermekének egy kis ajándékot, amit a »Nyuszival« vitetne el kisfiának és hogyan biztosítaná családja megélhetését ennyi pénzen? Nyilván sehogyan. Tisztelt földinűvesszövetke- zeti vezetők! Az EPOSZ és a magam nevében, mint ember tiltakozom az ilyen intézkedések ellen, hisz anyagilag tesznek lehetetlenné egy fiatal családot. Jó lenne, ha e pár sor írás figyelmeztetés lenne, hogy ne küldenének Orgoványról, de máshonnan sem, ilyen különös »húsvéti ajándékot«. Horváth Ignác áisiéven bujkált a besurranó tolvaj A dunavec6ei rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított őrizet bevétel mellett besurranásos lopás miatt Ajtai Rozália 24 éves kóbor személy ellen. Nevezett Stojka Katalin álnéven bujkált, miközben több lopást követett el. Többek között Mészáros Istvánná solti lakos házába is besurrant és onnan egy óvatlan pillanatban egy 4 kilós sonkát, gy ereitek fenyltepíelveteleset készítettek. A csőszkunyhó ajtaját még láthatók az időközben leszerelt saroglya sarokvasai is. Közben az eső is megeredt. As eresz alá menekülve néztük as Attila verseiből jól ismert tájat és faggattuk öreg Gubacsi Gáboi bátyánkat, a nagypapa utódját mit tud öreg Pőcze Imréről. De csak azt tudtuk meg: öregember szegényember volt, mint közvetlen utóda, Gyallai Sándor bácsi is, akitől ő vette át a »hivatalt«. Az eső mindjobban elkezdett zuhogni. Már olyan volt mint a »lassudad országos eső«, amelynek múlását talán Attila is itt várta ez alatt az eresz alatt. A szabadszállási ünnepségeken a költő és az ember emlékét idéztük meg. Az emberét, aki meg tudta magát szerettetni rokonaival. A költőét, aki olyan benyomásokat szerzett itt, amelyek forradalmi magatartását is alakították. »Valami forró nyári éjszakán, Gyárfást ölelt át lomha földszagot, S a legnagyobb lélek szökkent belém: Az utca és a föld fia vagyok.« Amikor így vallott magáról, bizonyára szabadszállási élményeire is gondolt; »Anyám ott született-« —egyik versében így emlékezett meg a költő nagy melegséggel. A szeretet után sóvárgó Attila számára a felszabadulást, a «Mama« emlékét jelentették az itt töltött- boldog napok. Ugyanez a gondolat jut kifejezésre Etus néniének abból a leveléből, amelyet Szabó Józsefnénak írt 1942. október 13-án: »Tudod, néha vágyakozom oda, s szeretném, ha Isten megsegítene, s egy kis házat vehetnék ott. Talán szegény mamám lelke sóvárog szülőfalujához bennem. Ki tudja?« * József Attila ma már klasszikus költőink sorába tartozik, együtt emlegetik nevét Petőfi és Ady nevével. Lelkes kutatók tárják fel kevésbé ismert, vagy kéziratos költeményeit, hogy életművét teljes egészében értékelhessük; a kortársak visszaemlékezései pedig alakját hozzák köve a magyar nép legszebb forradalmi hagyományainak folytatója, a magyar nép ezért vallja magáénak József Attila költészetét. Beteljesültek szavai: »Kn- bennem öleli meg hősét az újnak készülő világ.« Kiss István tanár, a TTIT tagja , 2 kiló kolbászt és 2 kiló szalonnát lopott el. Ajtai Rozália, mint kiderült, többszörösen büntetett előéletű nőszemély, aki ellen jelenleg is körözés volt kiadva, tekintve, hogy az októberi ellenforradalom idején törvénytelenül szabadult a börtönből. Nevezett személy üzelmeinek kiderítésére a nyomozás folyamatban van. Öthóoapi börtön A történet _ bár nem mai keletű, Iluszák 'István ügye mégis tanulságos. Nevezett tavaly őszszel egy szüreti mulatság alkalmával jól felhajtott a garatra, majd kötekedett, amiért a szolgálatot teljesítő rendőr ismételten távozásra szólította fel. Kuszák István ennek nem engedelmeskedett, hanem csapkodni, hadonászni kezdett, mi több, még a rendőrt is megütötte, A dunavecsei járásbíróság megállapította Húszak bűnösségét, s őt hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt öthónapi börtönbüntetésre ítélte. •Vi könyvekről röviden kettedik évét József Attila, a magyar munkásosztály nagy költője. De csak harminckét évet élt. Nemcsak költészete volt vád egy igazságtalan társadalmi rendszer szörnyűségei ellen, hanem korai halála is. Küzdelmes életet élt. A prole- tárnyomor mélységeiben kellett elmerülnie annak, akit a sors arra szemelt ki, hogy a magyar proletárság legnagyobb költője legyen. »Ha féltem is, a helyemet megálltam, születtem, elvegyültem és kiváltam« — így összegezi egyik versében életpályáját. Témaköre változatos: tudatosabb emberi életre törekvő költő szólal meg verseiben az egyéni és a közösségi érzések olyan tökéletes összhangjában, amelyet csak legnagyobb költőink életművében figyelhetünk meg. Költészetében újat alkotott, a lázas formakeresés kezdeti korszaka után megteremtette a proletárverset. Nagy verseiben a döntő harcra készülő munkásosztály i orradalmisága jut kifejezésre. Élete utolsó szakaszában a csügged és, a kétségbeesés, a beteg lélek gyötrődése is hangot kapott, de akkor is rendületlenül hitt a proletárforradalom győzelmében. * Mi, Bács-Kiskun megyeiek ügy emlékezhetünk meg méltóképpen József Attiláról, ha megemlékezünk a költőnek megyénkkel való kapcsolatairól. Édesanyja,_ Pőcze Borbála ugyanis Szabadszálláson született. A fiatal Attila nyaranként egészen kisgyermek korától kezdve sűrűn felkereste nagybátyján, Imre, Sándor és Lajos bácsit, és nagyapját, öreg Pőcze Imrét, a szérűskert csőszét. Különösen Imre bácsiéknál tartózkodott szívesen. Imre bácsi abban uz időben a falutól messze, egy halastó partján lakott, és a cséplés befejezése után halászattal foglalkozott. A gyermek Attilát nagvon vonzotta a vízi élet, a ladikázás. Később Háló című versében emlékezett meg Imre bácsiról: »Hűli a hajam, nincs kenyerem, toliam vésik, halász bátyám így veszett el. Él így más is.« Emlék c. versében Imre bácsi felesége, Mester Mari, »apró, keménykontyú ángya« alakját idézi fel az emlékezés melegségével. Szeretettel emlékezett meg írástudatlan, magányosan élő nagyapjáról is. Ö volt a »Dörmö- gó«: »Avas szalonnán élt, mint uz idő. Telt-múlt naponta, sárgán görbülő; szalmát számolt, vagy nézte az eget, a csillagokban szíve zizegett. Tudta, hogy nap kél a hegyek mögött. Hosszan pipált és lassan köpködött. Ha förgeteg csapkodta, ballagott, zúgó vízárnál ült és hallgatott.« Attila sok élménnyel gazdagodott itt. Ez a gödrökkel, dombokkal, rltkás erdőkkel, »láda-laeák- kal (ásott tavakkal) tagolt táj colt a verseiben fellelhető nyári hangulatú képek ihletője. A határt járva eszünkbe jutnak Attila természeti képei: látjuk az áramló könnyűségű rétet, a bóbiskoló, zizzenő kalászt, a zör- i’enő fák közt pikkelylő utat, a szántón borongó nyárfát, a ritkás erdő alatt a langy tavat, sőt az országúton némán kivándorló jegenyéket. De ez a táj ihlette a nagy proletárversek szomszédságában kiadott költeményeit Is, amelyekből a falusi szegény nép iránti bensőséges szeretete jut : kifejezésre. A Nyár c. forradalmi ' gondolatot kifejező híres verse ; is a szabadszállási nyár hangú- i latát idézi. Ez a táj a »Holt vi- ] dék«, ahol minden az uraságé. A Falu bensőséges esteli hangulatú- ] ban is erre a tájra ismerünk: j *Alszanak a nyers, nehéz szavú, , kiszikkadó parasztok. Dombocs- i Icán, mint szívükön a bú, ülök. , Virrasztók.« ( Amikor 1955-ben a költő szü- i letésének ötvenedik évforduló- s ján országos ünnepségeket ren- i deztek, Szabadszálláson egész- c napos ünnepségeken emlékez- s jós bácsi már nem élnek, csak Sándor bácsi felesége, a most nyolcvan éves Julcsa néni és négy gyermeke: Juliska (Szabó József né), Juci (Pándi Júnosné), Eszti (Finta Lászlóné) és Sanyi él. A kerekegyházi úton felkerestük a költő első unokatestvérét, Szabó Józsefnét. Egyszerű, de tiszta lakásában megismerkedtünk család iával, férjével és fiaival, Jóskával, Sanyival és Imrével. Elbeszélgettünk Attiláról. Beszélgetés közben kirajzolódott Attilának, a rokonnak az alakja, ahogy a család emlékezetében él. így jelent meg előttünk a vidám kedélyű, mindig mosolygó, mindig hajadonfőit járó, lobogó hajú nyurga fiatalember, aki szabad- szállási tartózkodásai alkalmával sorra látogatta a rokonait. A diákgyerek mindig könyvekkel jött, állandóan magánál hordta őket, sokat olvasott. Szívesen aludt a padláson, még a könyveit is magával vitte oda. A kiéhezett proletárgyereket Julcsa néni szívesen látta, jól tartotta: nyolc tojásból készített neki rántottét és szabadkozása ellenére két- három baromfit is levágott. Kedvenc tésztája volt a túrőslepény. Újságokban, hetilapokban megmutattuk Attila fényképeit. Mindegyikre ráismertek. Az emlékek azonban összefolynak. A legtöbb »eset« emlékét gyermekkoráról őrizték meg. A rokongyerekekkel sokszor meglátogatta öreg nagyapját magányos csőszkunyhójában. Pajkoskodtak, megtréfálták: eldugták a pipáját, és akkor az öreg mindig dörmögött, káromkodott. Egyszer Szabó Zsófival játszott a nagypapánál. A konyha bejára-' tónál lévő saroglyát nyitva felejtette, és az öreg malacai be-: mentek, kirágták az árpászsákot.; Az öreg éktelen haragra gerjedt,; jól megszidta pajkos unokáját. A\ gyerekek elszaladtak ksóii nagy-i mamájához, és Attila leplezni; akarva bűnét, így kesergett; Ulicska nagymamának: »A mu- széjkertes nagypapa úgy káromkodik, olyan részeg.« ; Csintova 4. Ez a címe hivat a-; losan a Muszájkert csőszkunyhó-j jának, ahol Attila nagyapja, a! szérűskert csősze hosszú ideig lakott. Erre a csőszkunyhóra került a következő feliratú emléktábla: »Ebben a házban töltötte sok szép napját és írta sok szép versét József Attila, a nagy magyar költő.« A leleplezési ünnepélyen részt vett költőnk népes rokonsága is. Megilletödéssel néztünk szét a kunyhóban és környékén. Itt minden olyan, mint amikor még Attila hancúrozott itt. A szoba- konyhás kunyhó mellett ott van -a ház kisfia«, az ól. A kutyaház előtt dróton puli ugrál, mint; ahogy Bogár ugrált itt a »mu-j ,zájkertes nagypapa« korában. AJ kunyhó melletti dűlőút túlsó ol-| ialún megvan még a kút cement-* jyürűje. amely mellett a József-f France, Aualole: Bonnard Szil veszter vétke (Európa). Kb. 144 oldal, kötve 15,50 Ft. ♦Ezzel az első regényével Ana- tole France egy csapásra ismertté tette nevét hazájában és a Francia Akadémia nagydíjával megtette az első lépést a halhatatlan írók« gyülekezete felé. Voltaképp saját szobatudósi létének lényegét sűrítette Bonnard Szilveszter kissé esetlen, bölcs és humanista alakjába és egész eddigi, poros fólián- fsok és régi kódexek között szerzett élettapasztalata sűrűsödik le az élet valóságával mindún- talan összeütköző öreg akadémikus gondolataival. A nagy író müvének minden lapja az emberiség, az élet megértő, Bárány Tamás: Sírás (Novel- lúskötet). (Magvető). Kb. 345 oldal, kötve 21,50 Ft. Bárány Tamás merész témájú, fordulatos regényei népszerűek az olvasók között. Ez a kötet elbeszéléseit gyűjti egybe. Az író 1944-től 1956-ig terjedő esztendők novellatermésébol választotta ki a legjobbakat. A válogatásban tárcanovella, rajz,, nagyobb elbeszélés és egy kisre gény váltják egymást. Bárány szereti a hirtelen fordulatokat, a kiélezett helyzeteket, ez teszi novelláit különösképpen érdekes olvasmányokká. « Kaiké István: Opálka és a forgószél (Magvető Kiadó). Kb 252 oldal, 16,Ft. Katkó István első regénye a felszabadulást követő izgalmas és forrongó időszak ábrázolására vállalkozik. A regény egy kisvárosban játszódik, ahol a mindenható rendőrparancsnok minden áron megalakítja a polgári pártot, holott a városkának nincs polgársága. Az együgyű jámbor Opálkát, a könyvárust nevezi ki a polgári párt képviselőjének. Ebben a forgószélben Opálka tehetetlenül ténfereg. A helyzetek ellenállhatatlan humorát az adja, hogy ez a közélet iránt érzéketlen emberke, mint pártvezér, kénytelen szakadatlanul állústfoglalni. A regényt a felszabadulás utáni időszakot felelevenítő ereje, fordulatos nieseszövése és jóízű humora teszi vonzó olvasmánnyá.--- ■ i vwwmawiwi inyakönyvi hírek Kalocsáról ! | Születtek: Schneider Márton (Goit- Ifcehal Katalin), Víg József (Karika |Ilona). Bonczó Beatrix Magdolna f (Takács Margit), Herczeg Éva Zsu- Jzsánna (Lénárt Erzsébet), Kolompái f József (Kolompár Juliánná), Németi • Klára (Horváth Klára). Hideg Laszlc t (Berkes Mária), Bernét Rózsa (Ba- tlázs Mária), Tóth Borbála (Ihracskt | Borbála), Keleti Gizella (Máté Tóti ♦ Gizella), Kovács László Pál (Recski ♦Olga). Szabó József Ferenc (Gaesa Mária), Fehér László (Schotter Mar» gít)» S2abó Katalin (Szabó Mária), Nyárádi Ferenc (Kopasz Erzsébet) Gerendái István (Szabadi Erzsébet). Házasságot kötöttek: dr. Várszeghy Ernő és Bán Mária, Tóth Ferenc ét- Greska Erzsébet. Meghaltak: Sztupovszk! János 6$ éves, Kővágó Imre 68 éves, Kovács György 78 éves, Bencsik Ferenc 7E éves, Turcsik József 68 éves. Nagy Sándor 50 éves.