Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-10 / 83. szám

,Teljesítmény bérben szeretnék dolgozni" Nem egyedülálló kívánság A KALOCSAI Paprikaipari .Vállalat udvarán házmagasságú gúlákban tárolják a paprika szá­mítására használt ládákat. Több tízezer láda van itt felhalmoz­na. Ezeket 1956 őszén szerez­ték be, hogy majd a szép pirosra érett csöveket szállítás közben megóvják a törődéstől. A ládák élettartama előrelátha­tóan három év lesz, de tovább is használhatók lesznek, ha kí­mélik őket. Rongálódás, törés természetesen még a legnagyobb «elővigyázatosság mellett is min­den szállítás alkalmával elő­fordul. A megrongálódott darabo­kat itt, a raktártér bejáratánál lévő helyiségben javítják. Meg­tekintettük a műhelyt is, ahol Matos Feri bácsi és egy másik dolgozó éppen a ládák szögelé- flével volt elfoglalva. Nem vagyunk a munkafegye­lem elrontóí, de egy cigaretta elszívásáig tartó időre letele­pedtünk a műhelyajtó előtt lévő ládákra és beszédbe elegyed­tünk az itt dolgozókkal. MATOS BÁCSIRÓL sok jót hallottunk. Székely Gyula elv­társ, a pártszervezet elnöke —» aki szintén részvevője a beszól- . getésnek — régebb óta is ismeri. A pártszervezet tagjai az 1919-es kommunisták közé sorolják Ma­tos bácsit. Hosszú időn keresztül kubikolással kereste kenyerét. A munka nehéz volt, a kereset kevés. Hogy helyzetükön va­lahogy javítsanak, 1934-pen többször összegyűltek, tanácskoz­tak. Ezekről az illegális összejö­vetelekről tudomást szerzett a csendőrség és 1935-ben mind­nyájukat letartóztatták. Kegyetlenül megkínozták, pus­katussal verték, padra kötözve nádpálcázták, lábuknál fogva felakasztották és mind le sem le­het írni azt a sokféle goromba­ságot, amivel napokon keresztül bántalmazták őket. Megverték, összetörték Matos bácsit, de ő eszméiben töretlenül kommunis­ta maradt. AMIBEN HITT, amiért har­colt, azt. sikerült megérnie. A mi országunkban is megvalósult a munkások hatalma. Nagyot léptünk előre a termelés növe­lése és a dolgozók jólétének emelése terén. Igaz nem mondhatjuk még azt, hogy országunkban inár minden bőviben van. Az el­múlt hónapokban komoly gazda­sági nehézségek keletkeztek az ellenforradalom okozta zűrzavar­ból is. A nehézségek ellenére a becsületes munka után a dolgo­zók mégis olyan megélhetést ta­lálnak nálunk,, amit azelőtt soha sem. Most azonban nem az ered­ményekre. hanem tennivalókra akarjuk a figyelmet irányítani. EZEKRŐL érdeklődtünk Ma­tos bácsitól. — Mit mondhatok? Egy ké­résem van: teljesítménybérben szeretnék dolgozni — mondotta. — Az októberi ellenforradalom után a mi részlegünknél órabért vezettek be. Ettől kezdve min­den hónapban legalább 300 fo­rinttal kevesebbet keresünk, ügy érzem ez így nincs rendjén; — Az órabér semmiképp sem ösztönöz a munkatempó fokozá­sára és gátat szab a megérde­melt munka utáni nagyobb ke­resetnek. Nekünk is és a válla­latnak is előnyösebb lenne, ha továbbra is darabbérben dol­gozhatnánk, mert amennyiben többet keresnénk, annyival több munkát is végeznénk. Mostaná­ban elég sokat hallunk a telje­sítménybérről, a mi munkahe­lyünkön mégis olyan nehezen vezetik be. Ebben segítsenek nekünk — fejezte be Matos bácsi. NAGYON figyelemreméltónak és megszívlelendőnek tartjuk Matos bácsi kérelmét. Az el­hangzottakat egyébként a párt- szervezet elnöke továbbította a vállalatvezetéshez is. Lehetséges, hogy cikkünk megjelenésének idejére Matos bácsi kérelme már megvalósul. Ha nem, akkor ez­úton hívjuk fel az arra illetéke­sek figyelmét. Reméljük, ennek teljesítése különösebb akadályok­ba nem ütközik. — N — ^ HÍREK Az MSZMP Dusnok községi pártszervezetének április máso­dikén tartott taggyűlésen a tag­felvételi ügyek tárgyalása után kérdés-felelet formájában kibon­takoztatott vita alapján tárgyal- íák meg az időszerű politikai kérdéseket. A párttagok kérdé­seire az MSZMP járási intéző- bizottságának kiküldötte, Bartha Balázs elvtárs válaszolt. A párt­tagokat érdeklő politikai kérdé­sek ilyen módon való megvita­tása új színt, elevenséget visz a párttaggyűlések munkájába. — Április 3-án az MSZMP Ka­locsai Gépállomási szervezetének taggyűlésén a pártszervező mun­káról, a párt vezető, ellenőrző, irányító szerepéről és a tagok példamutatásáról tárgyaltak. A taggyűlésen háromtagú pártel­nökséget választottak, melynek elnökévé Fehér Vilmos elvtár­sat, az MDP volt vezetőségi tag­ját választották. — Április második felében a magyar és szovjet kormány- és pártdelegáció tanácskozásainak ismertetésére a kalocsai járás minden községében pártnapot tartanak , — Hajós községben az MSZMP szervezet taggyűlésén a pártve­zetőség beszámolója az ellenség elleni harccal és az államosított házak ügyében tapasztalható kor­rupció kérdéseivel foglalkozott. Állást foglalt a taggyűlés abban, hogy a párttagság támogatja a Vörös Csillag termelőszövetkeze­tet székházának visszaszerzésé­ben, melybe az októberi ellen­forradalmi események során egy 200 holdas kulák beköltözött. * — Az MSZMP miskei szerve­zetének legutóbbi taggyűlésén a lakosság körében végzett politi­kai munka irányelveit tárgyal­ták. Határozatot hoztak arra, hogy rövid idő alatt kidolgozzák a pártszervezet akcióprogram­ját. Másik határozatuk szerint a volt MDP-tagokat sorra meglá­togatják qs azokkal beszélgetést folytatnak. A taggyűlés új, öttagú elnök­séget választott ős újabb hat volt MDP-tagot igazolt át az MSZMP soraiba. 84 000 termelő ügye: Mi lesz a gyümölccsel? (Folytatás az 1. oldalról) közel sem azonban az átvé­tel lebonyolítása. Kiderült ugyanis, hogy a koráb­bi tájékoztatással szemben — kivéve az exportszállításokat — a göngyölegellátás egyáltalán nem megnyugtató. A végrehajtó bizottság éppen ezért, hogy amellett eljár az országos szer­veknél, az eddiginél jobban fogja szorgalmazni a megyei láda- és rekeszgyártást. Ami az árpolitikát illeti, az ankét során ez a vita közép­pontját képezte. Egyöntetű volt az a megálla­pítás, hogy az árak általá­ban ne emelkedjenek a ta­valyi fölé, viszont az árkér­dést úgy kell alakítani, hogy a gazdák számára az export­képes árukban nyilvánuljon • meg a termelői érdekeltség és az ösztönző hatás, vagyis: a jobb minőségért ma­gasabb árat fizessenek. A vita során felvetődött, hogy az őstermelőtől a fogyasztóig sok lépcsőn megy keresztül a gyümölcs, így sok a felesleges rárakodás, s ez teszi, hogy mire a vevő kezébe kerül a zöldség, vagy a gyümölcs, annak ára két­szerese, vagy annál is több, mint amennyi a felvásárlási összeg volt. Éppen ezért szinte egyönte­tű volt a megjelenteknek ez a megállapítása, hogy a gyümöl­csök olc6óbbátételének egyik- eredményesen járható útja az értékesítésnél közbeiktatott fe­lesleges kezek kikapcsolása vol­na, sajnos, ez az irányvonal ná­lunk még nem érvényesül kel­lően. Az ankét részvevői megegyez­tek abban, hogy igen ösztönző halast gyako­rolna a gyümölcstermelőkre, ha időben birtokában lenné­nek a várható gyümölcsérté­kesítés! árkalkulációnak, vagy egy olyan rendelet biztosí­totta lehetőségnek, amely ki­mondja, hogy a termelő a pajzs- tetűmenfes gyümölcsért a napi felvásárlási áron felül pl. 50 százalék felárat kap. A fentebb írt példában azért hangsúlyoztuk a pajzstetűmen- tes szót, mert mindenegyes hoz­zászólás arra utalt, hogy a mi­nőségi magyar gyümölcstermelés rákfenéje — a pajzstetű, millió és millió devizaforinttól fosztja meg az országot. Az ellene való hatékony védekezést éppen ezért a végrehajtó bizottság azonnali feladatának tekinti. Végezetül tekintettel az érté­kesítés témájának sokrétűségére és megyénk gyümölcstermelő pa­rasztságának a nagyfokú érdek­lődésére, az ankéten elhangzot­tak részletes ismertetésére la­punkban visszatérünk. Megyei tanácsülés l A megyei tanács 1957. ápri­lis 13. és 13. napján (pénteken és szombaton) délelőtt fel 10 órai kezdettel ülést tart Kecske­méten a megyei tanács kultúr­termében. Napirendi pontok: 1. Április 12-én: A végrehajtó bizottság munkájának értékelése az el­múlt tanácsülési időszakban, a tanácsok előtt álló államhatal­mi, tömegszervezeti és gazdasá­I gi feladatok. Előadó: Dallos Fe­renc VB elnök. Április 13-án: 1. Beszámoló a legutóbbi tanácsülés határoza­tainak végrehajtásáról. Előadó: Cseh László VB titkár. 3. Bejelen­tések. Előadó: Cseh László VB titkár és Varga Jenő mb. elnök- helyettes. 3. Interpellációk elő­terjesztése. A tanácsülés nyilvános! Anyakönyvi hírek Kecskemétről SZÜLETTEK: Biczú József (Bálái Franciska), Sörös László (Aczél Erzsébet), Szuromi Er­zsébet (Burda Erzsébet), Szalai Sándor (Bátai Mária), Szalai Ildikó (Bátai Mária), Keserű József Tibor (Kása Terézia), Tóth Mihály (Fegyver Rozália Rózsa), Kő Lajos (Hevér Margit Egy termelőszövetkezet feloszlása és újjászületése I. — Már vagy öt éve itt cktc­Kattun a fényképezőgép. Vö- lenkedett, most betemettük. Van rcs János elégedetten néz a kis már nekünk ennél különb — csoportra. Velük együtt filmre mondja és a távolabb szürkülő került a betemetett silógödör, betonsilókra mutat, Vissza akarják nyerni a bizalmat A bajok zöme csak ezután jött. A sok munkát nem győzte a kevés tag. A gépállomás so­kat segített, de a késői gabona­vetés megbosszulta magát. Át­lagban két mázsa termést taka­rítottak be holdanként a búzá­ból, alig többet, mint az elvetett mag. Nem tudták fizetni az adót, a beadást ós a gépállomást. Ha gyapot helyett kukoricát veinek,.. Vörös János arról beszél, hogy ez a silógödör betemetése szim- bóluri), vagyis ezzel együtt a múlt hibáit is eltemették. — “ Tanultunk ezekből — hangoztat­ja Nagy Illés is, a szövetkezet elnöke: — Bár a hibák egy ré­sze rajtunk kívülálló volt, nem .tagadhatjuk, hogy rontotta a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Az egyéni parasztoknak rossz véle­ménye volt rólunk. Az elvesztett bizalmat, rokonszenvet nem lesz könnyű visszaszerezni, de bízunk benne, hogy sikerülni fog. Ehhez bátran hozzá lehet ten­ni, hogy Kecskemét város más ; termelőszövetkezeteinek tagsá­ga is eléggé elítélően nyilatko­zik a Törekvésről és az októbert követő események során is rosz- szul vizsgázott a szövetkezet tag­sága. Van tehát mit tenni azért, hogy az elveszett bizalmat visz- szanyerjék. Laza munkafegye­lem, hanyag gazdálkodás jelle­mezte az elmúlt években ezt a szövetkezetét. Kiváló adottságok­kal rendelkezik, ez azonban ke­vés a jó gazdálkodáshoz. Ennek t tagság találékonyságával, szor­galmával. szilárd munkafegyel­mével kell párosulni. Sajnos, az előző években ez csak rész­ben volt meg a Törekvésben, Főid ember náíkii! Igazságtalanok volnánk, ha csak a tagságot okolnánk. A termelő- szövetkezet 1950-ben alakult. Egy évig 288 holdon dolgoztak. A gazdálkodás és a részesedés akkor elég jó volt — ahogy mondják az alapító tagok. — 1951-ben tagosítottak. Akkor azt mondtuk, hogy legfeljebb az úgynevezett Sóhordó útig ve­gyék egy tagba a földünket. Az akkori vezetés azonban nem vet­te figyelembe ezt a kérelmet. 600 holdat betagosítottak, de ezzel a földdel tagok nem lép­tek a szövetkezetbe. Nagy lett tehát a földterület és kevés a tagság. Vetőmag sem volt elég. Dunántúlon vettünk vetőmagot — mesélik — mire ideszállítot­tuk, december vége, január eleje volt. Még lóhátról is szórtuk a magot, mert állandóan jött az ukász: vetni, vetni és vetni! Ke­rült is mag minden talpalatnyi földbe. 1952. tavaszán 60 hold gyapo­tot kényszerítettek ránk — em­lékszik vissza Nagy Illés. ~ Sür­gették a vetést. Korán került földbe a mag. Kikelt ugyan, de kifagyott, újból kellett vetni. Aztán rengeteg munka is volt vele. Elvontuk máshonnan, a munkaerőket, sót még vállala­toktól is vezényeltek ki segítsé­get. Ezek persze több kárt tet­tek, mint hasznot. Csak ráfizet­tünk erre a 60 hold gyapotra. Ha kukoricát termesztünk he­lyette, szerényen számítva is legalább 100 000 forint bevéte­lünk lett volna. Az akkori gazdaságpolitikára jellemző hibák miatt megingott a bizalom a felsőbb vezetésben. A szövetkezet vezetői és a tag­ság nem dönthetett arról, hogy miből mennyit akar vetni, mi­képp akar gazdálkodni. A gazdaságvezetés is gyenge volt. Változtak az irányítók. Egyre lazább lett a munkafegye­lem. A több mint 1000 holdas gazdaságban sűrűsödtek a ba­jok. Hosszul gazdálkodtak Tagadhatatlan, hogy a hibák mellett voltak eredmények is. Szép törzskönyvezett kocaállo­mánya, tehenei voltak a szövet­kezetnek. Annak ellenére, hogy a takarmányozás nem volt kifo­gástalan, az évék során szép ál­latállományt hozott létre a szö­vetkezet tagsága. Erzsébet), Demeter József (Ho­moki Szabó Margit), Mizsei László (Faragó Rozália), Csősz Erzsébet (Simon Erzsébet), Sza­bó Tibor (Kovács Irén), Tasst Mária (Dinnyés Mária), Zoboki Margit (Gyói Irma), Fekete, Ist­ván (Sztakó Mária), Makány Sándor (Retkes Zsuzsanna), Fa­ragó Mária Magdolna (Dobos Mária), Gál Rozália Zsuzsámra (Duporka Etelka), Mihálcsik, Péter Béla (Hatvani Irén), Far­kas Pál (Hardi Szabó Mária Te­rézia), Bartha lMjos (Hutás Ilo­na), Tóth József (Pecznyik Gi- jzella), Szmolenszki Ilona (Gyu- *lai Ilona), Szabó István Imre "(Biaskovics Mária Terézia), Tóth Terézia (Szántai Terézia), Szitás Ferenc (Plattner Katalin), Csák Lajos (Tóth Erzsébet), Vég Márta (Szabó Terézia). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Terest Imre és Gondos Terézia. Tóth Sándor és Rácz Piroska, Somodi József és Vaczulik Er­A rossz gazdálkodás azonban továbbra is rányomta bélyegét a_ szövetkezet életére. . Növeke­dett. az adósság évről-évre, bár tzsébet, Bebők Sándor és Zubele az állam időnként elengedett be- | Mária, Dunai Ferenc és Iiuzsa lőlük, de ismét újak keletkéz- \sara Margit, Kovács István és tek. Arra nincs mód, hogy ele-ISzakoíczai Ilona, Puliusz László mezzük részletesen a tagság hi­báiból származó adósságokat, csak egy-két példára szorítkoz­\Antal és Nagy Eszter, Jausch Imre Gerzson és Kovács Ilona Mária, Szilvási Mihály és Do­batunk. Vörös János szerint elő- fmöíör Valéria. fordult: a gépállomás zetorja | MEGHALTAK: Nagy Kriszti­órákig várta, hogy a termelőszö- |na 77 éves, Szalai Ildiké és Sán- vetkezet munkaerőt adjon a trá-|dor egynapos, Radnai Sándor 44 éves, Tormási Mihály 74 éves, Bende Gergely né Kosa Terézia 68 éves, Csillag Ilona öthónapos, Palkó Mihályné Vörös Anna 81. mutat egy nagyobb |éves, Herbert Irén öthónapos, nem volt, aki betaka- |Zoboki Margit egynapos, Nagy 1 Kálmán 63 éves, Nagy Istvánná Kiss Ilona 65 éves, Kripóczki Dezső 50 éves, Kiss László 65 éves. Farkas Sándorné Molnár Rozália 36 éves, Szitás Ferenc egynapos, Kovács Tibor kéthó­napos, Lichner Jánosné Baki Anna 78 éves, Sági József né 81 éves, Molnár György 71 éves, Gábor Antalné Gulyás Terézia 82 éves. gyaszállításhoz. Az állási időt fizetni kellett, munka meg nem volt mögötte. — Itt volt tiz hold takarmány- keverék táblára • rítsa. Jórésze tönkrement. Nagy Illés elmondja, hogy a tagság jószágai a múltban a kö­zös takarmányon híztak, a ter­melőszövetkezet lucernaföldjén legeltek a háztáji malacok és a tehenek. így volt ez egészen m emlé­kezetes 1956. október 23-ig. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom