Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-30 / 99. szám

Anyák napja!

KEDVES PAJTÁSOK! Az év •gyík legkedvesebb nefnliivatalos

ünnepe közeledik, az anyák napja.

A tavaszi napfény, a zöldbebo- rult fák, a dalos madarak, mintha mindnyájan az édesanyákat köszöntenék ezen a napon. Jól tudjuk, Ti is megemlékeztek édesanyátokról. Szeretettel és hálával köszöntitek. Azonban úgy érezzük, nem árt néhány gondolatot hozzáaadni a Ti köszöntésetekhez. Gondoljatok csak arra, hogy mennyi munkával és mily sok fáradozással, aggódással és áldozattal nevelt benneteket, mennyi gond, munka, harc, lemondás van az életében miattat nJc pvfpfp

' MIT VÁRNAK tőletek édesanyáitok?

Igazi szeretetet. Miben nyilvánuljon ez meg? Egy kanna víz a kútról, egy ötös felelet, egy nyaláb fa a pincéből, vagy egy szép dicséret az iskolából, vagy szerető, tiszteletteljes beszélgetés,

szófogadás mind-mind megköny- nyíti, szépíti gondokkal teli életüket.

Higgyétek el, nincs nagyobb öröm, nincs szebb ajándék egy édesanya részére, ha látja, hogy kisfia szorgalmas, engedelmes,

szolgálatkész.

FONJATOK HÁT koszorút a jónak, a szépnek, a nemesnek virágaiból és azt a sokszínű csokrot adjátok át május első vasárnapján drága édesanyátoknak.

Toborzó

A Gyermekvilág szerkesztősé-: ge felhívja a tudósítóit és va-; lamennyi levelezőjét, hogy május elsejével megkezdődik a le velezők toborzása. Kérünk min-' den olvasónkat, levelezőnket és a velünk kapcsolatban álló pajtásokat, segítsék szélesíteni a Gyermekvilág levelezőinek táborát. Azt, hogy ki hány pajtást szervezett be levelezőnek, levél-; ben közölje velünk, szerelnénk: jutalmazni a fáradozását. ;

MUN K Ä SUetkäz

A gond, a baj, az öröm, a bánat, a megértés, a bosszankodás percei között születnek meg a munkáshétköznapok. A percekbe és az órákba beletartoznak azok a tervek is, amelyeket régóta forgatnak az emberek fejükben, s várnak arra az időre, amikor valósággá lesz.

Munkásélet sok problémával jár. Egépz kerek eseményeket részleteiben közölni nem áll módunkban, csupán pillanatfelvételt készíteni. Az első ilyen pillanatfelvétel a Bajai Ruhaüzemben készült.

Kinek lesz igaza?

Emlékeztek meg ugye, hogy a rejtvényverseny egyik kérdése így hangzott:

»Ki írta a Szülőföldemen című költeményt?«

A megfejtők valamennyien helyes választ adtak: — Petőfi Sándor. Még azt is megírták, hogy 1348-ban Félegyházán. Noha a dátumot nem volt nehéz megA Gyermekvilág hírei

Kiskunj élegyházán, a Szabadság téri általános iskolában is megélénkült az úttörő élet. Készülnek a pajtások a nyári aborba. Malacokat nevelnek, nelyek árából a tábori költségeset akarják fedezni.

A kiskunhalasi Üttöröházat is'VWVWWWWWVWWVWVWWWWV.

Mi újság a nagyvilágban ?

Egy heidelbergi kutató világító yapírost állított elő. Az ezen irt, i'agy nyomtatott szöveget sötét jen is el lehet olvasni.

Uj világrekord született. Egy angol búvár különleges búvár felszerelésben 183 méter mélyre merült le. Ezzel megdöntötte az 1948-ban elért 163 méteres rekordot.

Ifjúsági irodaiom

Több pajtás kérésére közöljük, milyen ifjúsági könyvek megjelenése várható a közeljövőben.

ALI BABA

ÉS A NEGYVEN RABLÓ A keleti mesemondó fantáziájának színes, káprázatos világát mutatja be a könyv. Csak 2 forintba kerül.

AZ ARANY TULIPÁN Nyolc gyönyörű tündérmesét foglal magába ez a füzet. Megkapó Illusztrációval. Az ára ennek is 2 forint.

AZ ARANYSZÖRŰ BÁRÁNY Móra Ferenc kedves, bársonyos hangú elbeszélése. Az igazmondó juhászról szól. Megtalálható benne a népmese minden bája és minden humora. Két forintért lesz kapható.

mét sok úttörő keresi fel. E házban 17 szakkör dolgozik. Az egyik brigád, amelyik nemrégen alakult, az újoncpróba anyagát dolgozza fel és mutatja meg a Város többi iskoláinak. A nyarat Balatoníöldváron, táborban kívánják eltölteni, — sátortáborban.

♦

Kecskeméten jó ütemben halad az úttörőcsapatok újjászervezése. A Zrínyi Ilona Általános Iskola mintegy 350 tanulója kérte felvételét a csapatba.

Kukkantó Karcsi még beleg

Nem sokat tudtunk beszélni Karesszal, mert súlyos operáción ment át, és még nem volt neki szabad, csak egy percig beszélni.

Ennyit mondott:

— Jól vagyok, üdvözlök minden Bács megyei iskolást. Orvosaim véleménye szerint hat nap múlva felkelhetek. Levélben részletesebben írok. Csókollak benneteket.

Réssvéttávirat

Kukkantó iíaresznak

Kedves Kukkantó Karesz! Hallottuk, hogy megbetegedtél. A mi osztályunk nagyon megsajnált. Sok érdekes dolgot írtál. nagyon szeretünk. Nem tudjuk elképzelni, mi bajod volt. Látod, milyen hamar megjön a baj. Engem is a múltkor majdnem elütött egy autó. Ne vedd rossz néven, hogy nem mutatkoztam be, az én nevem: Bársony János, a kecskeméti III. sz, fiúiskola VI. osztályos tanulója vagyok. Osztályom nevében mielőbbi sikeres gyógyulást kívánok.

Révbe jutottak

Nem kijelölt riportalany. Először beszélek Becsei Tjvadarné- val varrógépe mellett. Kedves, barátságos, nyiltszívű és szavú asszonyka. Egyáltalán nem feszélyezi az, hogy időnként egy- egy mondatot jegyzetembe írok.

Miről is váltogatjuk a szót?

. Előbb arról, hogy férjének szen- I vedélye a »pecázás« és ő csak I azért haragszik erre, ha horog- | ra, meg zsinórra kell kiadni *

állapítani, mert a vers végén, aj pénzt. A férjéről a kislánykára, legtöbb régebbi kiadású Petőfi-} aztán

kötetben ott áll:. Félegyháza,

1848.

Ez eddig rendjén is volna. De az egyik kis megfejtő, P. Gyurka kiskunfélegyházi pajtás valamit nem ért.

A következőképpen írja:

»Az iskolánkban azt tanultuk, hogy Petőfi Sándor Kiskőrösön született«, ebben a versben pedig (amelynek alatta az áll, hogy költő Félegyházán írta 1848-ban) azt mondja: »Ez a város születésem helye. ■,.«

Mit higyjünk? Kinek higy- jünk

Valóban látszólagos elienmon- dás áll fenn, helytadunk P.

Gyurka kétkedésének, de nem őrizzük a bölcsek kövét, nem tudunk rá helyes választ adni. Jó volna most megkérdezni Kiss Béla bácsit, a kiskőrösi szenvedélyes Petőfi-kutatót, de ő már két éve meghalt. Forduljunk hát tanácsért dr. Mezősi Károly bácsihoz, a Kiskunfélegyházi Tanítóképző igazgatójához. Hiszen ő tüzetesen ismeri Petőfi szülőhelyével kapcsolatos nézeteket.

Kérjük Mezősi dr.-t, legyen se gítségünkre, ha nem kerül sok. me

fáradságba közölje velünk, hogyj öszjnték h’ozzá

az otthonra terelődik a szó. A kis csöppség a nagymamánál játszadozik, míg édesapa és édesanya dolgozik. Nem szűkölködik az élet javaiban — veTöbb a kereset és mégis kevés

szem ki szavaiból. Husvétra kardigánt, mackót, cipőcskét kapott. A kislány életrevalóságát mutatja az is, hogy másfél év alatt négy cipőt futballozott szélt

Ezután a megvalósult és megvalósulásra váró tervekről beszélünk.

— Vettünk egy motorcsónakot. Jelenleg konyhabútorra gyűjtünk. Ha ez meg lesz, akkor disznót vessünk. Tudja, Tibi szereti a hasát. Nem tudja elképzelni az évet disznóölés nélkül, így hát az idén sem mondhatunk le róla — ifejezi be szavait az asszonyka.

Agócs Erzsi szégyenlős kislány. Irul-pirul, amikor szóba- állok vele. Nehezen oldódik fel, s ahogy váltogatjuk a szót, bizony gyakran hallom: kevés a havi fizetés.

— Ügy tudom, 300 forinttal több, mint tavaly — emlékeztetem a kislányt.

— Ez igaz, de több is a bajom. Ha van húga, tudja, hogy mit jelent az, hogy egy lány férjhez akar menni. Minden egyszerre kellene.

— Pedig az nehéz dolog. Mi is hét éve rakosgatjuk egymás

mellé a garasokat, hogy valamire jussunk' .

— Hát én sem gondolom máról holnapra' —, majd szomorkásán így folytatja: — Ha csak nekem keilen^ megélnem a fizetésemből, nem panaszkodnék. De a gyereknek kötelessége van, Édesapám ballábára megbénult. Sokba kerül az orvosi költség. Egy nyolcéves és egy háromhónapos testvérke van odahaza. Ruha, cipő, (ennivaló, stafirung egy fizetésből kicsit nehéz dolog.

Haragszik a Nemzeti Bankra

mi itt az igazság.

Rejtvényverseny

ÚJABB KÉRDÉSEK:

1. Melyik film tetszett nekedj a legjobban és miért?

2. Ki volt Körösi Csorna Sán-f dór és mit tudsz róla?

3. Mikor fedezte fel Kolum-i

bus Amerikát? ?

RANGSOROLÁS:

1. Király Lajos, Baja, 7 pont |

2. Madarász Laci, Kecskemét,!

5 pont |

3. Kupeczi Ferenc, Nagyszé-j

nás, 3 pont |

4. Lalja Katalin, Kiskunhalas,}

4 pont I

5. Vancsai Jolán, Kecskemét,!

4 pont }

6. Verdung. Juliánná, Kecs-J

kémét, 4 pont 2

Nem szidja Schweker Rezső- né a Nemzeti Bankot, ahol meg- setáitatták házépítési kölcsorié- nek ügyében. Ellenben haragszik. A félreértés elkerülése végett; nem a sétáltatás miatt, hanem azért, mert úgy érzi, nem az emberek. Azzal küldik el: házépítési kölcsö- nének ügyében, nézzen be, asz- szonyom, ekkor, amakkor — és így tovább.

Kitérő válasz helyett őszinte

szavakat két Schweker Rezső né. Lehet, vagy nem, s ha nem, akkor miért?

Az előbbiek csak apró mozaikok az életből. Ügy lestük cl a cikk-alanyok , segítségével. Itt 700 ember talál megélhetést. Vajon, ők milyen vágyakkal ébrednek, milyen célokért küzdenek, mi a gondjuk? Ezt csak ők tudják, s ez mind a munkáshétköznapokba v^n beleágyazva.

— Vencsz —

Termelők figyelem!

KÖSSETEK liba és kacsa lollérlékesilésl szerződési.

A szerződés keretében liba darabonként 30 forint, — kacsa darabonként 7 forint, — előleget vagy az előleg erejéig kiskacsát adnak. A szerződésesen átadott toliért magas árat fizetnek a földművesszüvetkczetek. — Bővebb felvilágosítás és szerződés köthető a helyi földművesszövctkczetckiicl. 575----- ——

Al

agút a fürdösxoba alatt . . .

Tovább kutatnak a bajai pajtások

Király Lajos, a Gyermekvilág tudósítója írja Bajáról: Nemcsak az iskolánk, hanem városunk nevezetességeit is szeretnénk felkutatni. Az iskolánkról egyebek közt már azt is tudjuk, hogy a török földvár központja volt. De a városban egyéb érdekességek is vannak elrejtve, amelyekre nehezen derül fény. így például a Szabadság útja 6. száma alatt egyszer felszedték a fürdőszoba kövét és a legnagyobb meglepetésre ott egy alagutat találtak. Sajnos. mire mi

megtudtuk, betemették. Az Attila utcában, a Planta-gyárnál van egy alagút, amely egy méter széles és két méter magas. Egyszer beomlott és a kocsiút lesüllyedt. Ezt is betemették. Ha kifúrnák, tovább lehetne jutni a kutatással. A Szegedi úton egy 17 méter mély kútat is találtunk. Tizennégy méter a levegő és három méter a víz benne. Egyszer leengedték a vödröt és beleakadt valamibe. Próbálták kihúzni azt a »rejtett kincset«, lóval és traktorral, de nem sikerült.

Tudomásunk van arról is, hogy a barátok temploma mögött egy török temető volt.,

Mi, bajai úttörők, nagyon szeretnénk tovább kutatni, de nincs pénzünk. Valószínűleg a múzeum is ebben a bajban szenved, mert az igazgató bácsi sem tud rá áldozni. Azt mondta, ha találunk egy álagútat, ő lesz az első, aki lefnegy. Dehát ez nekünk kevés. Jó volna, ha valaki megszánna bennünket és tovább segítene a; munkán.

>Bpri< gondok

VÉGRE EGY DICSÉRET — FIZESSÉK RENDESEN A MUNKA» NÉLKÜLI SEGÉLYT — ÖNTÖZZÉK A BÁCSALMÁSI UTCA» KÁT — HOGYAN MEHET NYUGDÍJBA KUKLIS JÖZSEF?

Alig múlik el nap, hogy egy- gélyeket nem fizetik ki. Erről két rossz szó ne hangozzon el a írt legutóbb Somogyi Ferenc, kecskeméti Hírős- és Béke-étter- tázlárl olvasónk Is. Március elmekről. Legtöbbször szidják az emberek a felszolgált ételek mennyiségét és minőségét. Valljuk meg őszintén, nem egyszer teljesen jogosan.

A sok bírálat mellett azonban már van egy dicséret is, ami reméljük, még többet javít, mint a sok kritika a Hírős-étterem konyháján. H. J. levelében a következőket írja:

»Áz Utóbbi időben azt tapasztaltam a Hírős konyhájáról, hogy jobb és ízlttesebb az ctel, mint azelőtt volt. Mostanában nagyobb gondot fordítanak az été-* lek elkészítésére, feltálalására. Jó lenne, ha a Béke-étterem is követné ezt a jó példát.«

Nem egy étkező ember nevében mondjuk, teljesen egyetértünk a levélíróval.

*

Szinte naponta érkezik panasz szerkesztőségünkhöz arról, hogy itt, vagy ott a munkanélküli scseje óta csaknem naponta jár a tanácshoz pénzéért, de ott csak ígérgetésekkel biztatják.

A megyei tanács már intézkedett Somogyi Ferenc panasza ügyében. Reméljük, hogy már azóta meg is kapta a jogos illetményét. Ez mellett azonban helyesnek tartanánk — a hasonló levelek nagy számára való tekintettel —, hogy egy vizsgálattal a megyei tanács megkönnyítené a munkanélküli segélyek kifizetését és nem kellene a munkanélkülieknek hetekig levelezniök a saját pénzükért.

• i

Egyik bácsalmási olvasónk új javaslattal fordult szerkesztőségünkhöz. Talált megoldást arra, hogy hogyan lehet poi’talanítani a község utcáit.

»A portalanítás legjobb ellenszere a víz — írja. — A községet egy kis patak szeli kérésziül. amely alkalmas lenne a

locsolásra. Nem, kell hozzá semmi más, csak egy öntözőkocsi, s mi, a tűzoltóság gépkocsivezetői, csekély juttatásért, szabadnapjainkon elvégeznénk ezt a munkát. Az öntözőkocsit alkalomadtán a tűzoltásnál is fel tudnánk használni.«

Elgondolkoztató Aróty Ferenc levele. Vajon van erre lehetőség? Ha van, biztosan segít a megyei tanács.

Kuklis Józsi bácsi bizony nem tartozik a fiatalemberek közé. Az Kló fölötte is eljárt, s már túlhaladta az 58. életévét. Az Adatforgalmi Válla^ latnál dolgozik, s idős kora ellenére is szép teljesítményt ér el. 8a,j

nos, a betegség megtámadta, s szeretne nyugdíjba menni, át akarj? adni a helyét olyan fiatalnak, aki jobban el tudná végezni a munkát* mint egy idős, beteg ember.

A nyugdíjjogoiiutttiágot az ő esetében nem lehet még megállapítani. Ugyani? az öre^égi nyugdíjhoz nem elég ítyi Jiogy 58 éves, ehhez még szük^égMjp lenne tíz év szolgálati idő is. Fa nincs meg Józsi bácsinak. Az időleges nyugdíjra van lehetőség. Fiiul ézrséhez a kérelmet, iratokat az SZTK nyugdíjmegállapító bizottsnsá- buz kell benyújtania.