Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-26 / 96. szám

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar nép forradalmi Hagyományainak őrzője, Hazánk függetlenségének védelmezője! Ä vegyszeres gyomirtásról A vegyszeres gyomirtás a múlt század 80-as évei óta — ami- k'br a maróhatású vasgálicot először vezették be az elgyomosodás megakadályozására — óriási fejlődésen ment át. Különösen az 1940-ben felfedezett hormonhatású szintetikus vegyületek alkal­masak sikeres felhasználásra. Az évelő gyomnövényekben a hormonszerek a levelekben felszívódnak és elvándorolnak a földalatti tartalékszervekhez (azokhoz a részekhez, amelyekből az új hajtások fejlődnek) s így H mélyen gyökerező gyomnövények is aránylag rövid idő alatt elhalnak. — A hormonhatású szexiekkel elsősorban a tavaszi j.,abonavetéseken a teljes bokrosodás és szái'baindulás idején kell a pei’metezést elvégezni. A búza és az árpa a legkevésbé érzékeny, érzékenyebb a zab és a rozs. A gabonafélék a permetezés idő­pontjában ne legyenek fejlettebbek 15—22 cm-nél, vagyis ne ke­celjünk már kikalászolás előtt álló vetéseket. Az említett fejlődési időszak betartása — amely április 20 és május 10 közé esik — ezért is fontos, mert a gyomok: a vadrepce, repcsényretek, mezei «cat, folyófű, stb. ekkor vannak a legfogékonyabb életszakaszuk­ban és ilyenkor pusztíthatok el leggyorsabban. A gyomirtók hatása változik aszerint, hogy egyszikű vagy kétszikű növényt kezelünk vele. Az egyszikű növények általában kevésbé érzékenyek, mert szervezeti felépítésük és életfolyama­taik gátolják a vegyszerek hatásának kibontakozását. A gabona­félék s általában az egyszikű növények levelei rendkívül nehezen nedvesíthetek s így a permetlé megtapadása is igen korlátozott a. jól nedvesíthető kétszíkűekkel szemben. Ez í'cndkivül fontos. Különösen bokrosodáskor ellenállók a gabonafélék, ellentétben a kétszikű növényekkel, amelyek főleg virágzásuk előtt igen érzékenyek. Nagyrészt ez magyarázza meg, hogy a gabonafélék bokrosodásának, szárbaindulásának idején végrehajtott permete­zések a vetett növényre ártalmatlanok, ugyanakkor a kétszikű gyomokat elpusztítják. Kormányzatunk szabaddá tette az eddig legjobb magyar gyártmányú gyomirtószert, a Dikonirt-ot. E szerből a tavaszi gabo­nára 1 kg-ot használunk 1 kh-ra s háti gépek használatánál 3—400 liter vízben oldjuk fel. Sohase adjuk az előre kimért vízhez egy­szerre a gyomirtót, hanem apránként s óvatosan keverjük. A per­metezést szélmentes időben végezzük, amikor eső nem fenyeget. Fontos, hogy a növény ne legyen nyirkos, nedves. A permetezést megismételni nem szabad. A kísérletek és a gyakorlat igazolta, hogy az évelő és egy­éves gyomnövények a permetezés után már néhány óra múlva t— egyébként 2—3 nap után — pusztulásnak indultak, a hajtások és gyökerek megfeketedtek. Nagyon kell ügyelni, hogy az érzékeny kétszikű növényekét: a szőlőt, lucernát, babot, borsót ne kezeljük hormonos gyom­irtókkal, mert azok elpusztulnak. A vegyszeres gyomirtást legelőn is alkalmazhatjuk. Itt hol­danként 1.5 kg. Dikonirt-ot használunk. Még jobb hatás érhető el 1 kg. Dikonirt és ’ 1.5 kg. Nikrezil-paszta alkalmazásával. A ' kukorica gyomjai ellen is védekezhetünk vegyszeres irtással. Gabonánál vegyszeres gyomirtás esetén holdanként fél—három mázsás terméstöbbletet érhetünk el s a gyomok 70—90 százalékát ki lehet irtani. Embei're, állatra a gyomirtó nem veszélyes. Fe­detlen testrészek bőrére száradva enyhébb gyulladást okoz. Szűcs József Rendszeresen osztanak előleget a säkösdi Varos Zászló Termelőszövetkezetben 37 forintra tervezték egy munkaegység értékét A SÜKÖSM VÖRÖS ZÁSZLÓ Termelőszövetkezet januártól kezdve rendszeresen 15 forint előleget oszt tagjainak munka­egységenként. A készpénzelőle­get minden hónap végén osztják. Ez ösztönzőleg hat a tagság munkakedvére, szilárdabbá vált a munkafegyelem, meggyorsult az egyes munkák végzése. Öreg, fiatal egyaránt örül a rendsze­res előlegosztásnak, mert meg­oldja a tagság apróbb pénzgond­jait. Az irodában Tótii Sándorné- val, a termelőszövetkezet köny­velőjével beszélgetünk, közben Lévai István raktáros és pénz­táros is betoppon. Elmondják, hogy az előlegosztóst úgy old­ják meg, hogy sokoldalúbbá tet­ték a gazdálkodást, többet tö­rődnek az állattenyésztéssel. A hízók szép pénzt hoznak, nagy jövedelemre számítanak a 25 íxoldas kertészetükből. A tehén- állomány feljavítása még hátra van, de igyekeznek megfelelő takarmányozással növelni a tej­hozamot. A TERMELŐSZÖVETKEZET földjeit tavaly árvíz pusztította. Az állam segítségéi-e sietett a szorongatott tagságnak: 450 000 forint állami segítséget kaptak és hosszúlejáratú hitelt. Lakó­házakat, istállókat építettek új­já. A termelőszövetkezet építő- brigádja hat lakóházat épített fel, most a gazdasági épületek rendbehozásán dolgozik. Az a cél, hogy sorban megteremtse a lakásgondokkal küzdő tagság otthonait. A termelőszövetkezet tagjai csaknem kivétel nélkül egykori agrárproletárok, akik­nek bizony nem volt saját házuk. A SZÖVETKEZET TAGJAI szorgalmasait, jól dolgoznak. Ma az 55 tagot számláló közös gaz­daság tiszta vagyona i 200 000 forint. Az elmúlt esztendőt nye­reséggel zárták, munkaegysé­genként 30 foi’intot tudtak osz­tani. Szép állatállományuk van. 50 szarvasmarhával, 25 lóval, 172 sertéssel és 424 birkával rendelkezik a gazdaság. Nem­régen Zetort vettek a munkák könnyebb végzésére, KÉSMÁRKI JÁNOS brigád­vezető elmondja, hogy kertésze­tükben már virágzik a paradi­csom és a paprika. Most vetik a kukoricát négyzetesen. Ter­mesztenek 5 holdon fűszerpap­rikát, 3 holdon hagymát, 00 hol­don kendert, 10 holdon pedig burgonyát. — Egy munkaegység értékét 37 forintra terveztük — mondja Tóth Sándorné, a könyvelő. — Valkai Imre, a szövetkezet el­nöke hozzáteszi: Ha elemi csa­pást nem szenvedünk, akkor meg lesz a 40 is. A termelőszövetkezet vezető­sége most arról tárgyal, hogy agronómust és szakembereken vegyenek fel a gazdaságba, mert megfelelő szakvezetés nélkül nem lehet jól gazdálkodni. EZZEL MINDENKI egyetért­het, hiszen a termelőszövetke­zeteknek magasabb eredmé­nyekkel kell bebizonyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben, ehhez pedig jó vezetés, szakértelem és dex'ekas munka kell. F. I. Hová tették a forintot? Mennyibe kerül két lakás helyreállítása? Még az elmúlt évben meg­kezdték Kalocsán a kihaszná­latlan, jelenleg lakhatatlan, vagy vállalatok által irodának használt lakások helyreállítását. Ezeket a munkálatokat a Város- és Községgazdálkodási Vállalat végeztette, illetve jelenleg is Mit mutatnak a nyilvántartások? I végzi. Letagadhatatlan tény az hogy már igen sok lakást tettek használhatóvá, s ezzel sok csa­ládnak oldották meg talán több­hónapos problémáját. Mégis meg kell itt emlékezni azokról a bűnös mulasztásokról, amelyek megvannak ennél a vállalatnál. Ha valaki utánajár és megnézi a Kalocsai Város- és Község­gazdálkodási Vállalat lakóslevá- lasztási, és helyreállítási nyil­vántartásait, arra a megállapí- tásx-a jut, hogy itt minden a legtökéletesebb rendben van. Egy példával szeretnénk ennek ellenkezőjét illusztrálni, ugyan­akkor további következtetéseket is levonni. 1956-ban a fent emlí­tett vállalat hozzákezdett a Hu­nyadi János u. 50. sz. házban lé­vő két lakás leválasztásához, il­letve helyreállításához. A szám­lák, a kartonok arról biztosítják az érdeklődőt, hogy ennél a két. lakásnál lényegében minden munka el van végezve, sőt át is vették. és a tények ? Nincs olyan kár, műi­ből haszon ne lenne. Nem is olyan rossz dolog gépkocsi, vagy megfelelő vonat híján gyalog, toronyiránt nekivágni a helvé- ciai határnak, csak úgy sejtve, hogy merre is van a keresett cél. Az országút kavicsa ugyan hamar megtalálja a cipő nyílá­sát, az áprilisi szél is bőkezűen szórja tele az ember szemét­száját a homok ai'anyló szilánk­jaival. De cserében sok szépet lát, hall, tapasztal a gyalogos, ami kárpótolja a fárasztó sétá­ért. .. Szépséges virágoskert ez a vidék, a szó legszorosabb ér­telmében. Gyümölcsös gyümöl­csöst ér s a hullószirmű almá­sok, szilvai'ák erdejében szinte alig jut hely a takaros, tiszta kis tanyáknak. Barátságos, kedves a nép is; alig győzöm fogadni a pöttöm iskolások, újnikkelü ke­rékpáron karikázó legények, su- hogókötényes asszonyok szíves köszöntését. Békesség, szépség, csend tartja fogva a szívemet: jól lehet itt élni. — Jó! — igazolja szóval is érzésemet Major Sándor iskola- igazgató. akivel hamarosan együtt ülök vii-ágszagú íi'odájá- ban. De mintha nem is pusztai iskolában lennék! Az üveges polcokon modern kísérleti tár­gyak, kitömött madarak, a fa­ion művészkézről árulkodó fest­mények, a könyvszeki-ényben a világ- és hazai irodalom neves alkotásai. Az ablak alatt vado­natúj labdát rugdal néhány fiú s úgy üvöltik magukfeledten a labdarúgás kifejezéseit, mintha a pesti grundon lennének... A munkatársakat, akik be-beko­„Csak békességben és boidog emberekkel leket építeni...“ HARMINC ÉVA PUSZTÁN pogtatnak, mind úgy mutatja be Major Sándor: »tanár kar­társ. ..« Igen, a felső tagozat­ban már csupa főiskolát vég­zett nevelő foglalkozik a helvé- ciai gyerekekkel. Huszonhat éve él és tanít ezen a pusztán Major Sándor. Harminc éve nevelő, négyet Bu- gacon töltött... S minél tovább beszélgetünk, annál csüggedleb- ben mondok le arról, hogy hű arcképet lessek erről az ember­ről. Annyi bölcsesség, igazság hullik ennek a magas, ősz em­bernek a szájából, hogy elfárad a ceruza, s tehetetlennek bizo­nyul a holt papír mindezt visz- szaadni. . . »Csak békességben és boldog emberekkel lehet építeni.« Ez a hitvallása, célja; ennek jegyé­ben neveli 30 esztendő óta a pusztai emberkéket. Ha végig­megy a falun, meglett emberek emelnek neki kalapot... 26 éve még abban a pad'oan ültek ma­guk is, amelyikben most fiaikat tanítja. Együtt öregedett meg népével, együtt örül, szomorko- dott velük az évek során — s talán ez is a titka a népszerű­ségnek, a szeretetnek, amely bő­kezűen övezi. — Én tudom, hogy melyik tanyában mit éreznek, mi fáj nekik — mondja. S ez a vasláncoknál is szorosabban fűző kapcsolat legnagyobb büsz­kesége. Ez gyökereztette itt le az egész Major-családot. Mert a fia — aki számtan—kémia­szakos tanár — szintén itt tanít a feleségével együtt. S bár több­ször hívták városi iskolába, hal­lani sem akar róla, hogy itt­hagyja a pusztát... Áss o&vóüeri sí apók Hel­vécián is felszínre vetették né­hány semmi-ember elszabadult, szennyes indulatát, porig éget­ték a tanácsházát. — Nem a nép tette! — tiltakozik az igaz­gató. — A népet, a szorgalmas, becsületes embereket én isme- rem, velük szót értettem. Csak egy-két napig szünetelt a taní­tás is. De amikor józan szóval szétoszlattam az ostoba rémhír hatását, hogy elviszik a gyerme­keket, másnap már tele volt az osztály... S éjszakánként, ha rövid álmunkból fel-felébredve kinéztem az ablakon, megmele­gedett a szívein. Erős férfiak szárvágókkal, vasvillákkal íel- fegyverezve sétáltak lakásom és az iskola körül. Védett bennün­ket a falu... védte az iskolát, többszáz gyermek második ott­honát. .. Ezt az iskolát joggal lehet így nevezni. Szívvel-szeretettel ada­golják itt a tudományt a gye­rekfejekbe. Major Sándor mű­velt, sokoldalú ember s ezzé igyekszik nevelni a fiatalokat is. Ügyes rajzokat mutat* amelye­ket tehetséges tanítványai ké­Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy valaki megállapítsa, hogy a Hunyadi János u. 50. sz. házban elkészült és átvett két lakáson még nagyon sok kőmű­ves- és asztalos munka hiány­zik. Egy szakértő, Bozsó Ferenc általános mérnök véleménye er­ről így szólt: szítettek. A környék lakúi kö­zül sokan járnak rendszeresen színházba, ismerik és olvassák az új kiadású könyveket, az is­kola kirándulásokat szervez más vidékekre. A kultúra ter­jesztésében sokat segít az álla­mi gazdaság, amely mintegy az iskolából kikerült fiatalokat ne­veli tovább s a jó közlekedési lehetőség, amely a pusztát Kecs­keméttel köti össze. Major Sán­dor és nevelőtársai pedig fárad­hatatlanul ösztönöznek ennek a lehetőségnek kihasználására. Az ablak előtt bólingató fiatal erdő ágai között már lefelé csú­szik a nap, amikor búcsúzunk. Major Sándor derűsen néz ma­ga elé: — Ha egyszer számadást esi-; nálok életemről, munkámról, el­mondhatom, hogy anyagi java-' kát nem gyűjtöttem, a hírnév sem vonzott. Egy törekvésem volt csak s ez is marad célom a hátralevő esztendőkre: olyan embereket nevelni, akik egymást szeretve széppé, boldoggá tud­ják tenni a maguk és mások életét... Nehéz, sok türelmet igénylő,: de talán legszebb program a vi-j lúgon. A mi korunkban, a mi: rendszerünkben ilyen, vagy amo-: lyan posztra állítva minden be-i csületes embernek ez kell, hogy! legyen a hivatása. — hiszen: más megfogalmazásban a szó-: ciallzmus új emberének kialakí-j túsát jelenii... Harminc észtén-: dő elért eredményeiért köszönet: Illesse, a jövő fáradozásáért sok; siker koronázza munkásságát! kedves Igazgató Űr! 2á—ra ( »Az ajtók mellett a tat le van verve, s nincs rendbehozva. Az egyik konyhaablak használha­tatlan, rossz, beállítása még nincs befejezve. A szoba padló­zása nyers és i-égi anyagbó! készült, inog, fel van vetemed­ve. Az előszoba csaknem korom­sötét. A másik lakásnál: a felhú­zott, kijavított falban nincs szi­getelés, a téglák nem kötésbe vannak rakva. A külső vakolás hiányzik. Annyira rossz ajtók és ablakok vannak beillesztve, hogy teljesen használhatatlanok: Egy szoba padlózása hiányzik. Az új falak görbék.« Ehhez a véleményhez, úgy gondoljuk, nem kell külön kom­mentárt fűzni. Néhány számadat . . . Az eddigi értékelés alapján mindenki előtt tisztán áll, hogy ez a két lakás nem lakható, s főleg még nincs kész. Pedig az illetékesek már átvették(?). A vállalat erre a munkára tervé­ben 50 000 forintot irányzott elő, s ebből 34 000-et ki is fizetett a kisiparosoknak. Minden józan­gondolkodású ember azt kérde­zi: miért? A példa még sokkal érthetőbb, ha elmondjuk, hogy a kőműves­munkáért 30 700 forintot, az asz­talosok által végzett munkáért pedig 3000 forintot fizettek ki. A festés és mázolás még nem készült el ugyan, de erre 5000 forintot szánnak. Vagyis össze­sen 42 000 forintba kerülne a két lakás. Gondoljunk vissza a meglévő hiányosságokra, ami még felemészt 10—13 000 forin­tot és tisztán áll az összeg, 55 000 forint. Miért vették át a munkát, amikor még nincs kész? Nem tudjuk, de sejtjük. Mindeneset­re Értékes Józsefnek, a műszaki ellenőrnek van köze hozzá. ügy gondoljuk, nagyon helyes lenne, a VKG Vállalat igazgató­jának, a városi tanácsnak foko­zottabb ellenőrzést gyakorolnia a lakásépítkezések, a kisiparo­sok alkalmazásának módja kö­rül» *— gém —-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom