Petőfi Népe, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-04 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! í

X

/ I

‘MAGYAR SZOCIALISTA 'MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA

II. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM

Ara 50 fillér

1957. ÁPRILIS 4. CSÜTÖRTÖK *

Tizenkét szabad esztendő

Ü

j remények és alkotó gondok közepette ünnepeljük április 4-ét, hazánk felszabadulásának történelmi jelentőségű, felejthetetlen ünnepét, Nem véletlenül használtak és indokolatlanok a jelzők, inkább azt érezzük, hogy nem eléggé megfelelőek méltatni az évforduló, népünk számára úgyszólván egyedül álló értékét. Az októbervégi ellenforradalom erre a tizenkét év előtti nagy vívmányra akarta rákötni mázsás kövét, hogy a mélybe fulassza. Nehéz, szorongatott, társadalmi rendünk léte szempontjából életveszélyes helyzetből ismételten a szovjet nép áldozatos segítsége szabadította meg népünket. S a dátumok véletlen találkozása, hogy e nap is negyedikére esett és ugyanabba a hónapba, amikor a szovjet nép lerázta magáról a cári igát.

Az ellenforradalom mccskoló- dásai elsősorban arra irányultak, hogy népünk emlékezetében elhomályosítsák, majd megöljék tizenkét év nagy élményét, azt, hogy tényleg felszabadultunk a történelmi fordulón és elsősorban azt, hogy mindezt a szovjet népnek és fegyvereknek köszönhetjük. Miért felszabadulás 1945. április 4 a magyar népnek? Miért megváltás és új történelem ez a pirosbetűs ünnep? Ha nép szenvedett évszázados elnyomástól, a feudális nagybirtok, a basaparasztok, majd a kapitalizmus uralmától, a világtörténelemben legkorábban fellépett fasizmus terroruralmától, akkor á magyar nép szenvedett. 1945 ennek a világnak jelentett hátat fordítást és egyre szélesebben kibontakozó harcos egyöntetűséget egy új társadalmi rend felépítésére. Az ellenforradalom ezt az elhatározott hitet akarta megingatni és ugyanakkor a történelem szekerét visszafordítani a nyomor, a népszégyenítés, a korlátlan kizsákmányolás lehetőségeinek útjára.

|/ érdezd meg, hogy mit jelent a felszabadulás a kalocsai érseki uradalom kom- menciósainak, akiknek a boldogulás csak a túlvilágon elérhető távlat volt, akik tizenkét éve nem érzik a több, mint ötvenezer hold szipolyozó nyomor- gatását. Kérdezd meg megyénk 45 000 földhöz juttatott szegényparasztját, akarják-e a Kobourg herceg, a kisszállási Sanmartino Teleki és Pallavichini grófok éheztető, botozó, tüdőbajt és halált korán osztogató uralmát. Kérdezd meg azokat a kisparaszto- kat, akiknek kezéről a nagybirtok és a falu basái 1930—40 közötti tíz esztendőben 10 000 hold földet oroztak-árvereztek el. Mit mondanak? A legsúlyosabb ítéletet: nem kell soha a földesurak világa! S nézz körül, a parasztok munkáját ma már többszáz traktor, kombájn, aratógép segíti a megyében. Nem olcsóbb már az emberi munkaerő a gépnél, mint volt a helvéciai Westfalen Auerschberg svájci tőkések földjén, szőlőjében.

H

allgasd meg a munkást, mint beszél régi életéről. A Bajai Posztógyár, a kecskeméti Benedek-cég és a Gépgyár urainál, mint emésztette, fogyasztotta munkáserejét és ugyanakkor hízott a tőke. Milliárdja van eredményeinknek. Ha egyenként fát képeznének, olyan nagy erdő terülne belőlük, hogy férőhelyként hazánk kevés lenne. S mégis sokan, október végén egycsapásra elfelejtették a múltat és tizenkét év nagyívű fejlődését. A kétségtelenül megvolt, hol erősebben, hol halványabban jelentkező hibák fáitól, — amelyek azért könnyen megszámlálhatok, — nem látták meg az erdőt. A toll is elnehezül e cikk írójának kezében, ha arra gondol, hogy milyen gálád módon akarta az ellenforradalom ezen az őszön rászedni az egész magyar népet. Tetszetős jelszavakba öltöztek, fergeteges demagógiával leplezték vitathatatlan célkitűzéseiket és akarták megsütni pecsenyéjüket a népben keltett, maguk szította lángnál,

Ä hibákat kijavítani annak! van joga, aki azokat fel? is vetette. Ennek véghezviteléhez? minden lehetőségünk megvan.? Az ellenforradalom számára a hi-S bák »kijavítása« csak addig lett* volna használható eszköz, míg? a hatalmat magához ragadja. Hibák emlegetésétől habzott az: ellenforradalmár urak szája. A volt tábornokok, szolgabírók, főjegyzők, csendőrök valaha egy? szót sem ejtettek arról az cny-* hén szóivá, hibáról, hogy Jurcsek úr kínzó beszolgáltatást írt elő. Közülük vajon ki emelte fel szavát és kiáltotta oda Platter úrnak, hogy ne zsákmányolja ki a munkásokat. Ki szólt közülük; Latlnovics grófnak, hogy adjor nagyobb kommenciót a cselédeinek, vagy pedig ossza szét aj földjét. Ezen urak közül ki fog-! ta le annak idején Francia Kiss Mihály kezét, hogy ne ölje ké-: nye-ltedve szerint véreinket. Nem akadt közülük egy sem. No az ellenforradalmár urak e különös jogfolytonosság alapján vetkőztek pőrére a kéthetes^ rémuralom alatt. Nem tudták ál arc mögé rejteni igazi tekintetű-: két, még Nagy Imre segédleté-: vei sem.

A forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt egyre szerveződő ere-i je megbirkózott a szennyes árral.' Az ellenforradalom vereséget szenvedett, hiába támogatta az egész kapitalista világ. Veresé-: get szenvedett, mert a mi harcunkat viszont az egész szociális-! ta tábor segítette. A proletár-f internacionalizmus nagyszerű: fegyverténye volt ez. A Szov jetunió, Kína és a többi népi demokratikus országok segítsége! a gazdasági következményektől is* megszabadított bennünket.

Ö

ncsalás lenne azt hinni,: hogy minden rendben van. Kétségtelen, nagyon rácáfoltunk arra a jóslásra, hogy hazánk soha sem fog kilábalni a bajokból. Néhány hónap alatt olyan helyzetet teremtettünk, amire: még a legbizakodóbbak semszá-: mítottak. Emellett még nagyok; gondjaink. A megye termelési; mutatói kedvezőtlenek. Ezért minden figyelmet az ipari és mezőgazdasági termelés fokozá-; sára kell fordítani. Az elmúlt év. termelése 6.7 százalékkal volti alacsonyabb az 1955. évinél. A; negyedik negyedév termelési! kiesése 115 millió forint volt és;

ugyanakkor négy és fél millió forinttal több bért fizettek ki. Ugyanebben az időszakban az egy munkásra eső termelés 37.7 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Jelentősen megnövekedett a vásárlóerő. Az elmúlt évben 300 millió forinttal több áru került a fogyasztóhoz, mint az előző évben,

M

indez arra mutat, hogy nincs nagyobb gondunk, mint helyrehozni gazdasági életünk egyensúlyát és megalapozni a további életszínvonal emelés lehetőségeit.- Eddigi sikereink méltán bizakodással tölthetik el megyénk dolgozóit is. A bérrendezés, a munkástanácsok törvényes működése, a begyűjtés, kötelező biztosítás megszüntetése, a földsérelmek orvoslása

mindmegannyi jele kormányunk: és pártunk nagy erőfeszítéseinek. Munkásőrségek alakultak aj munkásosztály hatalmának vé-í delmére. Erősödik és szélesedik* a demokratizmus és országos! méretűén bontakozik ki egyesi problémáink feletti vita. Elég? utalnunk talán Révai elvtársi cikkével kapcsolatos vitára. Ma-f gabiztosságunk nap, mint nap? fokozódik. Kormány- és pártkül-i döttségünk moszkvai tárgyalásai! és eredményei még megalapozót-1 tabbakká teszik kilátásainkat. ?

H

a vannak is gondjaink,: nincs olyan nagy nehézség, amelyen a nép ereje úrrá nej tudna lenni, nincs olyan nagyíj feladat, amelyet a népre, a dolgozók hazaszeretetére, öntudaté-? ra támaszkodva meg ne olda-3 nánk, ,

ÜNNEPI

NYILATKOZATOK. ^ LEVELEK

(S. oldal)

MEGYÉNK

KULTÜRÄJÄRÖL

u. oldal)

MESÉL A CSELÉDHAZ

(S. oldat)

SORSUKBAN IS

EMBEREK LETTEK

(S. oldal)

MÉRLEG

(S. oldal)

BÉL YEGG YÜJTÉS

(«. oldal)

HEYERDAHL:

TT1T4 HAI.

A CSENDES-ÖCEANON (8. oldal)

VIRAGH IMRE

NAGY ÜNNEPE

(7. oldat)

DRAGA-E A 15 FORINTOS RÉZGALIC?

fi. oldal)

HÍREK

fT, oldal)

SPORT

(8. oldal)

A régi jó szokáshoz híven, ^

Felszabadulásunk ünnepére ha nem is röpítette szerte a sajtó és a rádió, hogy üzemi dolgozóink versenyeznek, de a szivekben a hála és szeretet lángjai arra ösztönözték a lggön- tudatosabb munkásokat, hogy a régi jó szokáshoz híven a termelés frontján adják újabb tanújelét annak, hogy nem volt hiábavaló a felszabadulás ténye.

Több száz vagon konzerváru

A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyárban az első hónapban nehézkesen haladt a termelés ugyanúgy, mint. másutt. Később ahogy konszolidálódott a helyzet, úgy formálódott a dolgozók egysége, ami végül is abban jutott kifejezésre, hogy az első negyedévi tervüket 103 százalékra teljesítették. Több száz vagon tészta, vegyesíz és szárítmány került a raktárba, melynek egy- részét belföldre, nagyobb részét külföldre kiszállították. Érdekességként említjük még meg azt, hogy ez a 103 százalékos tervteljesítés a tavalyihoz viszonyítva másfél millió forinttal kevesebb, vagyis az idén másfél millióval kevesebb értékű konzerv készült, mint tavaly ugyanebben az időszakban,

Felszabadulási műszak volt

Nem a régi értelemben, nem a régi módon. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban a készáru raktárból indult el a felhívás. Két brigád versenyre, vagy ahogy itt mondják, nemes vetélkedésre hívta egymást. Példájukat többen is követték, bár nagy nyilvánosság előtt erről nem adtak j hangot. Ez a műszak csak lendített a termelésen. Hozzájárult ahhoz, hogy a március havi tervet 115 százalékra, az első negyedéves tervet pedig 109 százalékra teljesítsék.

Tervfeszitést kértek felsőbb szerveiktől

A Kecskeméti Gyufagyár lelkes kollektívája most is eggyé- forrt a munkában. Ennek köszönhető, hogy első negyedéve? tervüket — mely azonos a tavalyival — 112.7 százalékra telje sítették.

Ha kutatjuk a módszereket, több érdekes dolgot ismerhetünk meg. Többek között a kieső időket munkában töltötték el, családi gyufát gyártottak és a munkaidőt jobban kihasználták » dolgozók. Ez a szép eredmény arra sarkalta a gyár vezetőségét, munkástanácsát, hogy tervfeszí > tést kérjen felsőbb szerveitől* Ezt engedélyezték, mégpedig 4.3 százalékban. Ehhez a szükséges famennyiség egyrészét megkapják, kisebb részét pedig a megtakarított faanyagból pótolják.

Bár még nincsenek meg az elsőnegyedéves önköltségi számok, de itt is érdekes dolgokat találunk. Különös, de így van. Vesz > teségre tervez a vállalat. Ez abból adódik, hogy igen magas a íorgalmiadója. Ennek elleném sikerült januárban és februárban az első negyedévre tervezeti 116100 Ft-os veszteséget 69 600 forintra csökkenteni.

Ui äd k A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZBAN

A felszabadulás nagy fejlődést | nyomorgó élete s a színész ma jelentett a színház életében, j már megbecsült tagja társadal- Megszűnt a. vándorkomédiások j inunknak.

Ünnepségek Kecskeméten

Uazáhtc kUzaftaíidásának 1Z. éufeedutáiáft

Április 3-án, szerdán délután 6 órakor a kecskeméti Katona József Színházban lesz ünnepség. Az ünnepséget Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke nyitja meg. Ünnepi beszédet mond Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja Utána műsoros est következik, melyen fellépnek: a Zenei Általános Iskola, az Állami Zeneiskola, az Állami Tanítónőképző kórusai, a Bartók- és Kodály-kórusok, Rácz Kálmán és népizenekara, valamint a miskei népi együttes. Az ünnepi műsorban fellép a kecskeméti szovjet helyőrség vegyeskara és táncegyüttese is.

Másnap, április 4-én délelőtt 10 órakor az üzemek, vállalatok, közületek dolgozói megkoszorúzzák a város szovjet hősi emlékműveit.

A7. államosítás elsősorban is minőségbeli fejlődést jelentett. Vidéki színházainkban is kiválti művészek játszanak s ma már nincs oly éles határvonal a pesti és vidéki színházak között.

Az államosítás kezdetekor a színház félszezont játszott Kecskeméten, félszezont Szolnokon, Ez a kettősség is megoldódott) A Katona József Színház kilenc hónapot játszik Kecskeméten és hat hetet Baján.

Ha beletekintünk a színház statisztikájába, megállapíthatjuk, hogy amíg az első évben % prózai darabok látogatottsága 2000—3500 fő volt, 1955—56-ba» 9—15 000 látogatóra emelkedett.

Az államosítás első évébe» 35—40 tájelőadás volt kötelező. Ez a szám minden évben emelkedett s az utóbbi években el érte a 300-at. A szemmelláthat# fejlődéssel a feladatok is nőnek.