Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
I UEYEBDAUI ; i ŰteánoH A tutaj mégis csak épen került elő a hullámok habfodrai közül és a torzonborz csavargók baj nélkül heverésztek tovább. Ha pedig magasabb hullám rohant a tutajra, akkor bizony az egész tutaj kunyhóétól vitorlástól, árbócostól eltűnt a víztömeg mögött, de a következő percben ismét feltűnt a kabin, benne a csavargókkal. A látvány elképesztő volt s egyszerre szinte érthetetlenné vált számunkra, miként folyhattak napjaink mégis olyan símán e bohózatba illő fura alkotmányon. Mikor legközelebb kieveztünk, hogy újra nevessünk egy kicsit magunkon, hajszál híján szerencsétlenül jártunk. A szél erősebb, a hullámzás pedig nagyobb volt, mint gondoltuk és a Kon-Tiki váratlan gyorsasággal rohant előre. Ilyen sebességre nem számítottunk. Erőnk kétségbeesett megfeszítésével eveztünk utána, hiszen tudtuk, hogy a tutajt nemhogy megállítani, de a futásában még lassítani sem lehet, hogy a rajtamaradottak bevárhassák késlekedő társaikat. Hiába emelték ki a kormánylapátot, hiába húzták le a vitorlát, a passzátszél olyan erővel nyomta az alacsony kabinfalat, hogy a tutaj valósággal repült nyugat télé, míg mi ketten a táncoló kis gumicsónakban kapálóztunk játékevezőinkkel. Szörnyű perceket éltünk át. Nem szabad elszakadnunk egymástól! Ez volt minden gondolatunk és ez végső erőfeszítésre ösztökélte izmainkat, míg végre mégis feljutottunk a tutajra.., Ettől a naptól kezdve szigorú szabályként mondtuk ki, hogy csónakázni csak vontatókötélen szabad. Ezért nem is eveztünk a tutajtól mesz- szebbre, hacsak nem volt egészen kedvező az idő. De csak utunk második felében voltak ilyenek a körülmények. A Csendes-óceán sokszor napokon ál barátságos volt, a kilátást nem vették el az egymásra toluló hullámok, a láthatár minden irányban kitágult előttünk. Ilyenkor nyugodtan eltávolodhattunk a lassan haladó tutajtól, hogy beevezzünk a tenger és az égbolt határtalan kékségébe. A magány különös hangulata fogott el bennünket, valahányszor az ilyen csónakkirándulások alkalmával tutajunkat a távolból egyre inkább törpülni láttuk, s vitorlája már csak apró sötét négyszögű kendőcskcnek tűnt a láthatár peremén. Az ég és a víz egyetlen tündöklő kékségbe olvadt össze a láthatáron és azt az érzést keltette bennünk, mintha az űrben lebegnénk. Ebben a kéken csillogó üres világban a vállunkat égető aranyszínű trópusi nap volt az egyetlen szilárd pont. A magányos tutaj távoli vitorlája úgy vonzott vissza magához, mintha mágneses pontja lenne a horizontnak. Mikor visszaeveztünk és megkönnyebbült sóhajjal fclkapasz- j kadtunk a fedélzetre, bármilyen kicsiny volt is, mégis az otthon, sőt szinte ' a lábunk alatti biztos talaj érzését ajándékozta nekünk. Kabinunk megvédett a tűző nap hevétől és árnyékában bambusz és a hervadó pálma- levelek kellemes illata lengett körül, a nyitott ajtó pedig csak annyit bocsátott be a vakító kék ragyogásból, amennyit elbírtunk. Pompásan éreztük hát magunkat itthon, míg a láthatár és az óceán tiszta, csodálatos egybeolvadása újabb kirándulásra nem csábított. Szólnom kell arról az egészen különleges lelki hatásról is, amelyet rozoga bambuszkabinunk keltett bennünk. Mindössze 8 láb széles és IS láb hosszú volt; hogy a szél túlságosan neki ne feküdhessen, igen alacsonyra építettük, ezért csak ülni és feküdni lehetett benne, állni nem. Falait és fedelét bambuszrudakból készítettük és hasogatott bambuszszállal szőttük át. A sárga fal és a tetőről lecsüngő levélkötiegek zöld színe sokkal kellemesebb látványt nyújtott, mint valami fehérre! meszelt kabinfal. Bár a 6zélmentes oldal felől a bambuszfal egyharmada nyitott volt, s a falak és a tető résein át a nap és a hold fénye is utat talált, ez a kezdetleges kis kalyiba mégis nagyobb biztonságérzetet nyújtott nekünk, mint amennyit fehérre festett választóíalak és Wcrtheim-zárak adhattak volna a mi körülményeink közölt. Igyekeztünk megkeresni az okát ennek a jóérzésnél^ és ezt abban találtuk meg, hogy tudatunk 'számára teljesen szokatlan volt a pálma- levéllel födött bambuszkunyhó és a tengeri utazás képzetednek -egymáshoz kapcsolása. Nem is illik egymáshoz a hullámait méltóságosan hömpöly- gető óceán, meg a hátán úszó, szellös kis pálmakunyhó. Ezért vagy úgy látszott, hogy a tengernek nincs semmi keresnivalója kunyhónk falai körül, vagy pedig a kunyhónak nincs mit keresnie a hullámokon. Amíg a fedélzeten tanyáztunk, ez a dzsungelillatú bambuszházikó jelentette az egyszerű valóságot, a gerendaszélen túl tomboló tenger pedig a valószerűtlent, a káprázatot. Ha viszont távolabbról, a gumicsónakból néztük a világot, akkor a hullám és a kunyhó szerepet cserélt egymással tudatunkban. Balsalarönkjeink egy sirály könnyedségével vitették magukat a tengerrel, s ha egy-egy hullám éppen a hátsó gerendákon tört is meg, a tutaj közepe, ahol kunyhónk állott, mindig száraz maradt.! Ez a tény rendíthetetlen bizalmat keltett bennünk primitív járművünk iránt. Minél tovább tartott az út, annál védettebbnek éreztük magunkat kis házunk kényelmében és úgy tekintettünk ki az ajtónk előtt táncoló fehérsörényes hullámokra, mintha valami izgalmas mozielőadást néznénk, amely semmi veszélyt sem jelent számunkra. Bár szellős kunyhónk fala alig másfél méter távolságra volt a tutaj szélétől, a fedélzet pedig még egy méternyire sem emelkedett a tengerszint fölé, a kunyhóban mégis úgy éreztük, mintha az óceántól sok méríöldnyire, valahol a dzsungel mélyén épített tanyákon időznénk, távol a tenger minden veszedelmétől. Karunkat tarkónk alá fűzve heverésztünk, bámultuk a szélzörgette leveles tetőt és élvezettel szívtuk be a nyersfa, a bambusz és a hervadó pálmalevelek illatát. Néha éjjel is csónakba ültünk, hogy lássuk, milyen éjszakánként a birodalmunk. De érdemes is volt megnézni. Körülöttünk szurokfekete hullámok tornyosultak, fenn pedig a trópusi égbolt milliárdnyi csillaga tündökölt; gyenge visszfényüket a planktonlények Színes villódzása egészítette ki. Egyszerűnek tűnt így a világ: csillagok a sötétségben. (Folytatjuk) 60 KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Március 10-én, este 7 órakor Heltai; »A NÉMA LEVENTE« vígjáték 3 felvonásban. jU II Itt az ideje, Mozik M hogy tavaszi ruhatárunkat felfrissítsük. Különösen nagy létjogosultsága van még a szép szövetruháknak, s ezek közül a legelső fiatal lányoknak ajánljuk. A háromnegyedes ujjú, hosszí- ott derekú, bő rakott szók nyáj ú uhát sovány, vékony lányok használhatják előnyösen. Anyaga lehet rózsaszín, hússzín, zöld vagy sötétkék szövet. A második modell 6zük szok- nyarésszel, érdekes nyakmegoldással készült csíkos ruha. Ujja szintén a divatos háromnegyedes, díszítése a fekete, vékony bőröv és a ferdén rátett, hamis zsebek. A harmadik ruha zöld. sárga, világoskék, vagy sötétkék szövetből készülhet. Magas, felálló nyaka, s a rajta levő tűzés teszi érdekessé. A felsőrész mindkét oldalát, a mellrésznél hat ferde lűzés díszíti. Külföldön és hazánkban is egyaránt divatba jött a viselt usora Március 10-én, vasárnap: Baja Központi: Melyiket a 9 közöl. — Baja Uránia: Mese a 12 találatról. — Jánoshalma: Egy nap a bíróságon. — Kalocsa: Halló, itt Gabriella. — Kecel: Ne fordulj vissza, fiam. — Kecskemét Árpád: Zsongó melódiák. — Kecskemét Városi: Don Juan.— Kiskőrös: Nincs irgalom. — Kiskunfélegyháza: Berlini románc. — Kiskunhalas: Forró merők. — Kunszentmiklós: Sötét csillag. — Tiszakécske: Egy szép lány férjet keres. MATINÉK: Baja Központi: Három Lamberti. — Baja Uránia: Senki nem tud semmit. — Jánoshalma: Dandin György. — Kalocsa: Hintónjáró szerelem. — Kecskemét Árpád: Twist Olivér. — Kecskemét Városi: Atlanti történet. — Kiskunfélegyháza: Mühlenbergi ördög. í— Kiskunhalas: Talpalatnyi föld. * szoknya anyagából készült szö-í Március 11-én, hétfőn, vet-mcllény. Négyes modellünkj Baja Központi: Papa, mama. fc- egy ilyen szürke, egyenesvonalú, | leségem, meg cn. — Baja Urá- szűk szoknyából készült mel-fnja: Mese a 12 találatról. — Kalényt mutatja be. Egysoros gom-iiocsa: Halló, itt Gabriella. — boiással készül és ferdén rátett,* Kecskemét Árpád: Zsongó íncló- hamis zsebekkel, Jdiák. — Kecskemét Városi: Éjszaka a Mont Blancon. — KisHETI ÉTREND Hétfő: Hamisleves, tojásos ga-j luska. Kedd: Paradicsomleves, borjúpörkölt tarhonya körítéssel, savanyú paprika. Szerda: Bojtárleves, spenótfőzelék, besamell tojással. | Csütörtök: Szilvaleves (aszalt? szilvából), rakott burgonya. | Péntek: Csoiitleves, káposztás| kocka, alma. Szombat: Rizsleves borjúméi-? lel, lecsó kolbásszal. Vasárnap: Zellerkrémleves, ki-| rántott disznóhús pirított burgo-J nyával, savanyúság, hamis diós-J torta. j kőrös: Nincs irgalom. — Kiskunfélegyháza: Berlini románc. — Kiskunhalas: Forró mezők. — Tiszakécske: Egy szép lány férjet keres. Yves Montand, a világhírű párizsi előadóművész chansonjait ma már hazánkban szinte mindenki ismeri és dúdolja, aki csak szereti a hangulatos muzsikát, a szívhez szóló dalokat. A Kecskeméti Kézműipari Vállalat értesíti megrendelőit, ügyfeleit, bedolgozóit, hogy 1957. március 1-től kezdődően ötnapos munkahetet vezetett be. Ebből következően a hét többi munkanapján, szombat kivételével a munkaidő reggel 1/28-tól 5 óráig tart. 235 Híres filmje, *A félelem bére*-, az utóbbi évek egyik legnagyobb filmsikere volt Magyarországon; Montand a közelmúltban európai hangverseny kör útra indult. Az eddigiek során fellépett Ke- let-Németországban, a Szovjetunióban és Lengyelországban. A jugoszláv főváros közönsége előtt héttőn este tartó: - ta első hangversenyét. Montand még háromszor lépett lel Belg- rádban. A kiváló művész március 9-től a mi vendégünk, hazánkban vendégszerepel. A külföldi folyóiratok hasábjain nagy elismeréssel írnak a kiváló művész sikereiről.
