Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-24 / 70. szám
L-A-K-A-S, L-A K-A-i, L AK A-8 Owktaká&bk, úswÁ&ádások K6CSk6lüé!6!l — A városi tanács érdekes kezdeményezése — A népgazdaság jelenlegi súiyos anyagi helyzete, az ellenforradalom okozta többmilliárd formlos kár és veszteség — bármennyire is szeretnénk — nem teszi lehetővé, hogy Kecskeméten még ebben az évben új lakások épüljenek. Egy jó hírt mégis közölhetünk, mivel a Kecskeméti Városi Tanács és a Honvédelmi Minisztérium illetékesei között sikerrel fejeződtek be azok a tárgyalások, melyeket a városi tanács nemrég kezdeményezett a Rákóczi úton épülő háromemeletes honvédségi bérház átadását illetően. így, ha minden jól megy, ez év végére 31 kétszobás, összkomfortos és 1 háromszobás, összkomfortos lakásba költözhetnek be a boldog tulajdonosok. — De. csak, ha minden jól megy. Tudniillik a városi tanácsnak jelenleg nincs olyan összegű anyagi fedezete, hogy a 32 lakásos bérházat saját erejéből tető alá tudná hozni, még ü tél beállta előtt. A végrehajtó bizottság ezért beható vita után úgy döntött, hogy egyrészt társközületeket keres, akik a betárSulási összeg arányában lakásokat kapnak, másrészt olyan egyéneket, vagy családokat is számításba vesz, akik lakást szeretnének vásárolni még ebben az évben és rendelkeznek olyan pénzösszeggel, mely elegendő arra, hogy a tanácstól öröklakásként megvásárolandó lakrész átvételi összegének mintegy 45— 50 százalékát már most le tudják fizetni. így a tanács már a közeljövőben olyan összegekkel fog rendelkezni, melyek elegendők arra, hogy a Rákóczi úti háromemeletes bérház még ez évben beköltözhető legyen. Igen, amit eddig írtunk, az rendben is volna. Felvetődik azonban egy jogos kifogás. Mi lesz azokkal, akik anyagi helyzetüknél fogva nem képesek lakást vásárolni, akik szükséglakásokban, kényszerű albérletekben, ezer keserűséget nyelve élnek, ahogy tudijak, s akiknek minden vágyuk, hogy saját lakásuk legyen. A tanács vezetői erre is gondoltak, amikor ar részeladás lehetőségeit latolgatták. Szolgáljon ennek bizonyítására a VB határozata: a városi tanácsai részöladások mellett az általa befektetett forint összegének arányában szabadon is fog rendelkezni lakásokkal, melyeket a legjobban rászorulóknak utalnak majd ki. Sándor Géza 70 százalékod nagyobb területen Bács megyében az idén "Ül PTTIŰ07 ÜDÜ T na TDQ r 1 i pci n1 m n" LuJ L 1 1 lUüZ bUllol n jfl j! QiL. lüSOi HOL Több zöldség- és gyümölcsátvevőhely lesz, mint tavaly Ejtyrc jobban megkedvelik hazánkban a paradicsomot. Növekszik a nyersparadicsom- kedvelők tábora, nemcsak ha- ! zánkban, hanem külföldön is. ahol gyümölcsként fogyasztják I és sokan legalább úgy szeretik, j mint mi a narancsot. Egyszóval | a magyar, helyesebben a Bács megyei ,paradicsomiunk ma már világmárkák. A korai fajtákból, amelyeket Mészöly Gyula Kossuth-díjas kutató vezetésével állított elő a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, bármilyen mennyiséget el tudunk adni. A korai paradicsomtermesztés hazája Kecskemét, de bátran lehet állítani, hogy a megye más részein is egyre terjed. Az intézet az elmúlt évben 13 és fél mázsa paradicsommagot termelt. Ennek zöme a KERTI- MAG-on keresztül jut a termelőkhöz. Anyagilag vonzó a paradicsomtermesztés, mert 12— 14 000 forint jövedelmet el lehet érni vele holdanként, sőt az ügyesebb gazdák a 20—22 000 forintot is elérik. Nem csoda tehát, hogy a MÉK az idén 70 százalékkal nagyobb területre kötött szerződést, mint tavaly. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár több mint 3400 holdra kötött szerződést a termelőkkel, főként Kecskemét, Lászlófalva, Tiszakécske környékén. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a paradicsom, hanem más zöldségféle termesztése is egyre nagyobb tért hódít megyénkben. A Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár például 1955- ben 45 hold. 1956-ban 100 hold zöldpaprikatermesztésre kötött szerződést. 1957-re 237 holdra emelkedett a leszerződött terület. A paradicsom és paprika palantanevelésre az idén mintA megyei bíróság büntető tanácsa ítéletet hirdetett Pecznyik András 26 éves, nőtlen, büntetett előéletű kiskőrösi lakos ügyéj?en. A megyei bíróság a vádlottat ötévi börtönbüntetésre és egyes jogaitól való háromévi eltiltásra ítélte, mivel a nevezett személy az ítélet indokláegy 700-zal több melegágyi keretet adott ki a gyár, mint az elmúlt évben. Zöldborsóra leszerződött terület is 4g0 holddal emelkedett az idén. Régi sérelmük a gazdáknak, hogy az átvétel lassú volt és az átvevőhelyeken sokszor hosszú ideig kellett az időt tölteni, ami nagy időveszteséget jelentett a termelőknek. A MÉK illetékes vezetőitől olyan infor- márciót kaptunk, hogy az idén a külterületeken is állítanak fel átvételi helyeket. Többek között Kecskeméten. Jánoshalmán és más fontos gyümölcs-zöldségtermesztő községekben, városoksában lévő tényállás szerint 1956. december 23. napján este 10 óra tájban egy szóváltás következtében késével mellbe szúrta Csengődi Mihály kiskőrösi lakost. A sértett szerencsére felépült a szúrás okozta sebéből. Az ítélet ellen vádlott és védője enyhítésért jelentettek be fellebban. 5 évi történt kapott a bicskás szurkaié I Ztideí kiíid&tt a Bardonovoi Egységes Földművesszövetkezet A múlt év április havában a Ba rdonovoi Egységes Földmű- vesszövetkezet tagsága az árvízsújtotta sükösdi Vörös Zászló Tei- melőszövetkezetnek ajándékokat gyűjtött. Az együttérzés és a szz retet ajándékait a komáromi híd csehszlovákiai hídfőjénél adtál ál. Az ünnepélyes átadás alkalmával a két termelőszövetkezei szoros barátságot kötött. A bardonóvoiukat meghívták a sükösdiek A közbejött események miatt elmaradt ez a látogatás. A csehszlovákiai szövetkezet tagjai most ismét fel akarják újítani arakkor megfogadott barátságot. Levelet küldtek a megyei tanac: mezőgazdasági osztályára és megírták óhajukat. »Szerelnénk ez elmúlt évben elmaradt látogatási az idén megtenni« A levelet a megyei tanács mezőgazdasági osztálya továbbította a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezethez es levele-- küldtek a bardonovöiakhoz is, amelyben •ismételten meghívtál' őket. A hűlöház kapuin is beáramlott a tavasz. A rakodók vuita- ruhás, szőrmesapkás emberek; nehéz, vastag ruháikban úgy festenek, mint az Alföld közepére szakadt eszkimók. Egy csoportjuk a kirakodást végzi. Este ezek a vagonok megindulnak Budapest felé, hogy másnap reggel bő választékban vásárólhassanek húsféléket a pesti háziasszonyok. E serény munkának jó eredményei vannak. A vállalat éves tervének 120,5 százalékos — ezen belül a IV. negyedév 106,4 százalékos — túlteljesítése után töretlen munkakedvvel fogott hozná az I. negyedévi tervek teljesítéséhez. Terveit folyó hó 10-én már 100 százalékra teljesítette és jelenleg a túlteljesítésen dolgozik A vállalat vezetősége és munkástanácsa a munka helyes megs' szervezésével, a létszámmal való jó gazdálkodással a termelő kenységi mutatók túlteljesítését is biztosította. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, számításaik alapján az egy fő munkáslétszámra eső teljes termelési érték tervüket 111,9" .. 100 Ft munkás m. bérre eső teljes termelési érték tervüket 111,6 százalékra, 100 Ft összes bérre eső teljes termelési érték tervüket 109,6 százalékra fogják teljesíteni. A vállalat a részére megállapított béralapot nem lépi túl. A tervezett 4 m Ft nyereséggel szemben tényleges nyereségük legalább 100/m Ft lesz. E számokból kialakul a kép egy üzemről, ahol a vezetőség, a munkástanács és a dolgozók, a párt és a kormány útmutatása alapján, mint eddig, most is becsületes helytállással igyekeznek megvédeni városszerte elismert jó hírnevüket. \rarsát még csak könyvben ’ és múzeumban láttam, érthető izgalommal állok hát a Tisza alpári partján, ahonnan Kővágó Andrással, a Virágzó Halászati Tsz egyik tagjával varsázni megyek. Illetve nem is a Tisza partján cihélődünk neki a halászat eme fajtájának,-hanem a szeszélyes folyó árterületének a szélén. ' Tavaszi ár nyomta ki a vizet ide, ahol nyáron legelő- és szántóföld terül el; a tavasz feszül, duzzad mindenben. Az alkony színeiben pompázó égbolton vándormadarak húznak hazafelé, a parti nyárfák szinte nyújtózkodnak téli álmukból, kaján kedvvel libák paskolják szárnyukkal a víztükröt, amott egy kacsa, miközben csőrével a mélyben matat, huncutul megfenyegeti püspökfalatjával az eget.- A ladik orrában ülök, hallgatom az apró vízfodrok halk csobogását, figyelem a harmincéves, de sokkal if jabbnak látszó Kővágó Andrást, halásznemzedékek folyóból élő ivadékát. Állva evez, egy lapáttal, s hogy •szakértőn, a ladik, nyílegyenes útja bizonyítja. Itt siklunk már az áradás túlsó partján, vízben álló iszapos lábú, barna fűzfák mellett, gyér nádas között. Gémnyak- vastagságú karók, a varsák cö- Vjekei ágálnak ki a vízből, itt lesz hai» amire kíváncsi vagyuk. 4 m közbejön egy vízi inter- •'*- mezzo. Barátom, a halász, ügyet sem vet a karókra, de a szemét le nem venné az egyik fűz tövéről. Követem tekintetét, s nem látok semmi különöset. Halkan mondja: »Ott ül a bitang.« Nekimeresztem a szemem, s csakugyan, közvetlenül a víz színe fölött, a fán gubbaszt egy pézsmapatkány. Rejtőszínű a bundája, de a természet embere, a - halász előtt nem sok az in- kognitóhoz. Hanem az evezőlapát mielőtt lecsapna az otromba fejére, a négylábú állat bele- csusszan a mélybe, elmerül benne. (Kővágó András megfigyelése szerint órahosszat is képes a víz alatt tartózkodni.) A valamikori pézsmabunda egy kis darabja alant úszik- mászik tehát, hogy pusztítsa a halat, szétrágja a varsát. Ezért esküsznek halált a fejére a halászok. Valaki negyedszázada telepített be néhányat hazánkba, s azóta úgy elszaporodott, mint a nyű. Két esztendeje az én emberem is fogott vagy százat, raifinériával, halászi urfanggal. Drútvarsái helyezett u pézsmabarlang kivezető nyílásához, s igy lett a halászok réméből — üzlet. Üzlet alkuval, s annak a felismerésevei, hogy a kecskeméti szőrmés mohóbb, mint a szolnoki. Ilet forintot ígért ugyanis a pézsmabőrért, a szolnoki azonban 13-éi't vette meg darabját. Dehát varsázzunk már. Fordul a ladik, s máris barátom kezében a karó, megcincálja, kihúzza az iszapból, s ime, ott ficánkol egy félszatyorra való törpeharcsa a varsa »szívében« (így hívják a belső hálótölcsért), ahová a »szárny« mentén, a szintén tölcsérformájú »beiordulón« keresztül jutottak. Vesztükre. Nincs irgalom, belerázatnak a ladikfenékbe, innen a iűzvesz- szőből font és a nád rejtőkében himbálózó »bárkába« kerülnek, onnan pedig néhány nap múlva hz alpári, félegyházi, vagy a kecskeméti piacra. Még mintegy harminc varsát- néz meg: a halász, egyikben nagyobb, másikban kisebb a zsákmány* s közben elmondja, hogy a törpeharcsa a negyvenes években egy nagy árvízkor került- erre a vidékre. Azóta hatalmasan elszaporodván, csaknem kipusztította a nemesebb halfajtákat. Falánk, megeszi az ikrát, az apróbb halakat, pusztítják hát őt is, minden tilalom nélkül. Még szerencse, hogy ízletes a húsa, így, ami elvész a vámon, nagyrészt megtérül a réven, mármint a piacon. A túlsó parton karóikra fe- szítve varsák száradnak. Legjobb a perionszálból font háló, de drága, méregdrága. Kővágónak az ötven varsája közül nem is tellett néhánynál többre ebből a műanyagból. A megszáradt varsák is a vízbe kerülnek, átlósan a két part között, nem úgy. mint a Tiszán, ahol szembe kell elhelyezni a víz folyásának.Másnap reggel öt órakor újból ladikban vagyunk. A falu, Al- pár, még csak ébredezik, a kakasok és harangok most köszöntik a hajnalt, de a halász már ismét a vízen van. Ezúttal kevesebb szerencsével, mint az előző nap este. Jónéhány mihaszna »szeméthal«, a nyálkás és kevésbé élvezhető húsú dürg'incs is bele- vegyült a rabságba került törpeharcsák társaságába. A hímek tejet eresztenek, a jóval nagyobb nőstények ikrától duzzadnak. Ez utóbbiakat a ladik fenekébe dobja a halász — az ikra kitűnő vacsora lesz —-, a hímeket pedig a tathoz csapva, egyazon mozdulattal a vízbe loccsantja. Élettelenül libegnem szegénykék, semmi hasznot nem jelentettek soha e világon, — de jönnek már gagyarászva a faluból a kacsák. gágogva a libák, jó reggeli lesz számukra. i viszont befejeztük a munkát, s kétágú fűz- vesszőre sorjázva az ikrás dür-« gincseket, megindulunk a faluba« — Te, Andris, te meg tán rózsafűzért cipelsz? — evődnek barátommal az ismerősök, de ő csak mosolyog, mert a bárka foglyaira, a 30—40 kilónvi törpeharcsa-zsákmányra gondol. No. meg arra a halászatra, au igazira, amikor majd nagyhaléval, nagyhalra, a tsz brigádjai kimennek a Tiszára. Tarján István
