Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-13 / 60. szám
1848 forradalmi zászlaja a mienk és soha nem engedjük át a nép ellenségeinek! A»vw».>vwi/>^vyywwy»vw>M<wwvii^^vw^wx‘,»w^«vvwuwww<«wwvvwv; vtfvwwwww¥VVww^ww<v»vw^w^y^ii,»vwwMwvw|w>/vw^vyvwwwww A9 a józanság jellemezte dfiSSS Éh# vrk $$$$ ^ a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat kommunistáinak taggyűlését Annyi minden kívánkozik a toliamra. Előttem a jegyzetfüzet, melynek lapjairól megelevenednek azok a percek, órák, amelyeket a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat kommunistáinak taggyűlésén töltöttem. A szokástól eltérően most nem sorrendi hűségre, hanem a lényeges dolgok összegezésére törekszem. Elöljáróban csak any- nyit: az egész tanácskozás folyamán az érződött, hogy itt az igazságért küzdenek, azért, hogy minden embernél helyrebillenjen a józanság, az álmodozók felébredjenek, s azok, akik még á környezet hatására helytelenül gondolkodnak, az okos szó nyomán megtalálják helyüket, Csak az legyen köztünk, aki elfogadja az elvet és küzd is érte Komoly vita volt ebben a kérdésben. Gyakran elhangzott: nézzük meg alaposan, ki az, aki közénk akar jönni. Csak azt fogadjuk be sorainkba, aki elfogadja a mi elvünket, s küzd is érte. Az egyszerű embereknél azt is figyelembe kell venni, hogy a környezete milyen hatással van reá. Erre mondott egy példát Vincze elvtárs. Beszélgetett az egyik régi párttaggal. Az megkérdezte tőle: ha a főnök qem lépett be a pártba, akkor ón minek lépjek be? Vincze elvtárs azt felelte, nem azt kell nézni, hogy az igazgató belépett-e. Ha, mi is így gondolkodtunk volna, akkor ma nem lenne pártszervezet. Nem babérokat akarunk, Iranern segíteni nektek, meg a többieknek. Felvetődött ez is: helyes-e, ha megkérdezik a jelentkezőt, miért lépett be a pártba? A tagság egyöntetűen igennel foglalt állást. Szó volt még arról, hogy az ellenforradalom igyekszik a kommunistákat megrágalmazni, igyekszik soraikbu képviselőjét beküldeni, az egységet megbontani, intrikálni, a kommunisták munkakedvét megszegni. Ez persze csak nekik lenne jó — mondotta Brecska elvtárs. Gál Mihály, a pártszervező munka problémáin túl helyesen ezt mondotta: a pártszervezet, nek az eddiginél hatékonyabban kell beleszólni az üzem életébe, irányítania, segítenie kell. A pártszervezetnek ott kell lenni a munkások között. A megijesztett embereket fel kell világosítani. Ezután megvitatták Urmös Antal és Harkai Pál tagfelvételét. Ürrnös elvtárs kérőimével több mint fél órán át foglalkoztak, Alapos vita után felvették Ürmüs Antalt a párt soraiba. Harkai Pált méltatlannak tartották a tagságra. E gondolat folytatásaképpen terelődött a szó az ellenforradalmárok tevékenységére. kell ebrudalni a proletárokat. Ez »hősi« cselekedet. A gyárban a nyilas párt megszervezéséről folyt akkortájt igen élénk diskurzus. Kár, hogy ennyire feledékenyek. De a halasiak nem felejtik el Nagy-Szeder »bibliai« mondását: »Nem mocskoljuk be kezünket a halasi vöröshasúak kivégzésével, megvárjuk, míg Kecskemétről kivégző osztag érkezik.« Ezt is csak azért mondtuk el, hogy a hiszékeny emberek szemét felnyissuk. Sók dolgot lehetne közölni, mely érdekes, s fellebbenti a fátylat a politikai méregkeverők- rő}. Már látom, amint az olvasó szerkesztő mondja: bosszú az anyag. Hiába! Így is még sok minden kimaradt. Három órán át tartó tanácskozás megmutatta, hogy bátor, célratörő, munkásokat szerető és munkásérdekekért harcoló esz- szonyok, férfiak tanácskoztak meg a jövő tennivalóit. — Vcnesz — cá te ÍGÉRET szép szó, HA MEGTARTJÁK ÚGY f-Ö — mondja a jó magyar közmondás. Erre a közmondásra szeretnénk hivatkozni akkor, amikor a kalocsai honvédségtől kérjük vissza az óvónőképző mintaóvodáját. Még 1956-ban, júliusban történt. Az óvónőképző mintaóvodájának igazgatója, Gergely László a honvédség kérésére szívességből átengedte az óvoda helyiségeit. Hogy erre miért volt szükség, azt talán legjobban a városi tanács lakásügyi előadója tudja megmondani. Ugyanis Kalocsán a nőtlen tiszteknek nem volt lakásuk. Azóta a honvédségnél sok épület kiürült és el lehetne helyezni a nőtlen tiszteket ezekben az épületekben. Az óvoda kis lakói 1956. júliusa óta egy szükség helyen, tanteremben vannak, ott étkeznek és ott is alszanak. A kalocsai honvédség vezetői hasonlítanak ahhoz az ember- hez, aki csak ígér, de nem váltja azt be. Ugyanis a tanácsnak már háromszor ígérték meg, hogy a jövő héten átadják. Azóta bizony eltelt egy pár jövőhét és az épületijén még mindig ott lakik hat honvédtiszt. Szeretnénk megkérni a kalocsai helyőrség parancsnokát, hogy adják át végre a kölcsönkapott helyiségeket rendeltetésének, mert kis lakóik már régen szeretnének óvodájukban óvodáshoz méltóan élni. —gém Folyó hó 14—15-én, csütörtökön, pénteken HIDEGKONYHA- ES CUKRÁSZATI ÁRUBEMUTATÓT tartunk, melyre kedves vásárlóinkat szeretettel meghívjuk. 357 Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat (volt büfé.) §5 5 1 Tudósítás az úttörővezetők értekezletéről Kényeskednek, s mi több, válogatósak, de feledékenyek is Nem szeretik, ha nevén nevezik eket, Uramboceá, micsoda udvariatlanság! Hát ez már kicsit sok! Ilyen plakátot kiragaszmegtévcszthető dolgozók, vagy olyanok, akik tetszelegni Kitárnák, mint Horti Ilonka, aki nem érmen nyomdafestéket tűrő kzhtani: Ki a nép ellenségeivel, az ellenfovradalmárokkal az üzemekből, vállalatokból. Ez mégse szép dolog. Másképpen ezt így fejezik ki: -Egymás ellen akarják uszítani a munkásokat«. ■—- Nem is tudtuk —• mondták többen az elvtársak, hogy újabban megint munkások lettek? No, persze, nem ők mondják ezt, hanem az egyszerű, hiszékeny, vakkal jelentette ki: ...mernek ezek gyűlésezni?! A kényeskedő ellenforradalmár urak, ahogy Brecska elvtárs ismertette és még sokan már tudják, — feledékenyek. Nem beszélnek arról, hogy 300 halasi kommunistát kívántak meggyilkolni. Ügy látszik ez »hazafias« tett lett volna. Nagy- Szederék rendeletet készítettek, hogy az államosított házakból ki Már hírt adtunk arról, hogy ülést tartottak megyénk úttörővezetői. Az ülésen Burányi László, az úttörők országos ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az úttörőmozgalmat népi demokráciánk hozta létra —- kezdte beszédét Burányi elvtárs. A mozgalom célja az volt, hogy jó tanulásra ösztönözze a gyerekeket, emellett pedig sokrétű szórakozási lehetőséget és a gyermek életében nagy szerepet játszó romantikát biztosítson az úttörők szamára. Az úttörőmozgalomnak ered| azomií 1 két 1 Az Izsáki Állami Gazdaság ■ di belépésre felvesz bognármesterl. • • 1 Jelentkezés fenti címen. 365 ményei mellett azonban igen sok hibája is volt, amit nem október 23 tárt fel. Az úttörővezetők a hibák kijavításáért már 1954- ben elkezdték a harcot. Mik voltak ezek a hibák? Az úttörő életet elbürokratizáltuk. A mozgalom teljesen az iskola függvényévé vált, a belépés se önkéntes volt és az úttörőgyűléseket a tanulmányi órák meghosszabbítására használták fel. Történelmi hagyományainkat elhanyagoltuk a gyermekek előtt. Az úttörő törvények csak papíron voltak meg, nem aszerint dolgoztak sem a gyerekek, sem pedig az úttörővezetők. Az úttörőcsapatoknál a névadás is formális volt, az úttörők nem ismerték csapatuk névadójának életét. Ezek a hibák elsősorban a felsőbb vezetés hibáiból fakadtak. Az ellenforradalom nem múlt el nyomtalanul az úttörőmozgalom felett sem. Ismeretes, hogy átmeneti megoldást kerestünk és így alakult meg a Magyar Őrszemcsapatok Szövetsége. Erre azért volt szükség, mert nem akartuk, hogy a magyar gyérNemrégibenaz Orszúgház épületében jártam. Az egyik emeleti folyosón tinta bácsi, régi ismerősöm jött velem szemben, csizmásán, mint szokott, csak jobban asztmásán, mint amikor hat esztendeje együtt dolgoztunk. Tanácselnök az öreg egy faluban és országgyűlési képviselő is. Már 1949. óta az. és úgy ismeri a parasztság életét, bú- ját-baját, örömét, hogy a tenyerét sem jobban. Sokat beszélt nekem annak idején az országos problémákról és most azért jött; fel Pestre degeszre tömött aktatáska üggyel-ba.ijal, tervvel, hogy a szó igazi értelmében képviselje a választóit. Róla kéne írnom, moccant még beiméin az újságíró, — de ahogy már a főlépcsőkön baktattunk lefelé, a megjelenítés .erejével hatott rám egyik munkás barátom elbeszélése. Az októbervégi napok valamelyikén többedmagával küldöttségben járt itt, a parlamentben. Gondolták, beszélnek valaki illetékessel az üzemük dolgában, ám az egyik hivatali szobában fegyveresektől védett öreg tábornok ült, tölgyfagallérosan, a Horthy hadseregéből hozott parancsoló fölénnyel, és így szólt hozzájuk, mielőtt meghallgatta volna őket: »Menjenek haza, majd megkapják utasításainkat!« így, még- hoav megkapják! A munkások' A Óm /OflQ l'mA t**t»***t (úfyteáiá* ,1 lulllíVU Juli. uQULXlUOQ0Qi5bffi0£2DQDDaon ■ Mesnrranó tol raj került rendőrirésre; A kiskőrösi rendőrkapitánysáE [bűnvádi eljárást indított, őri jzétbevétel mellett Klspál József 143 éves kovácsmester, keceli la- Ikos ellen, mert a nevezett egy »alkalmas pillanatban besurran! fSuszter Józsefné keceli lakos há- Izába és ellopta annak pénztárcáit át a benne lévő pénzzel együtt. ♦Noha az ellopott érték nem volt [nagy, a rendőrség mégis jó fo- Jgést csinált, mert Kispál Józs-i »visszaeső bűnöző, aki jelenleg Is [csak az októberi események sátrán szabadult a börtönből Jogtalanul. Ez jutott eszembe s egyszeriben felidéződött bennem gyermekkorom. a felszabadulás előtti évek, azokból is egy országgyűlési képviselő figurája. Pista bácsi helyett róla írok hát megemlékezést. * A harmincas években édesapám Jókay-Ihász Miklós uradalmának volt a gépésze. A »konvenciót« neki is dohos gabonából mérték, hét gyermekével ő sem kapott egyszobás lakásnál nagyobbal. Deliét nem lehetett apelláta, mert az úr nemcsak földbirtokos volt, hanem képviselő is. Az egész puszta csak így hívta — persze az ő és hajcsárul háta mögött —: a vinnyogatö. B jelző adására az adott okot, hogy állandóan mozgott, ránga- todzott a szája tájéka. Olybá Eestctt, mint amikor a nyúl szimatolva, vinnyogva eszi a füvet. Ilyen volt — úrnak. S hogy milyen volt országgyűlési képviselőnek? Pusztái népének. ha nem is adott, de nem is ígért semmit. Nem is kellett. Hiszen, ha volt is szavazati joguk a cselédeknek, csak úgy »szavaztak«, mint a Gogol.v regényében szereplő »holt lelkek«. Egyszerűen odaírták a 6záz- százhúsz jőzaneszü ember nevét a vinnyogatö nagyságos úr listájára. Akkoriban az volt a parlamenti szokás, hogy az újdonsült képviselőknek program beszéddel, az úgynevezett »szúzbeszéd- del« kellett bemutatkozniok. — Jókay-lhasz Miklós is felolvasta a magáéi, de a puszta tudta, hogy u beszédet nem ő, hanem burzsoá-író rokona, Hegedős Sándor írta. öt év alatt mindössze egyszer szólalt még fal, amikor egy cselédnyúzó törvényről Vitáztak. A t. Ház elnöke felszólította á honatyákat: ki szavaz a javaslat mellett? —- e Jókay-Ihász elsőnek ugrott fél a helyéről, de csupán ennyit mondott: »En is!« Ebben ki is merült egész képviselői tevékenysége. Vele történt meg az az eset is, amely bővebb fényt vet kilétére, de a famíliájára is. Egy ízben éjjel, a vonat hálókocsijában utazott haza Budapestről. Levetette cipőjét, s ahogy a szállodában kitisztítás végett az ajtó elé szokta tenni, most is kirakta — a vonat ablakán A puszta messze van a fővárostól. így módjában volt nemcsak észrevenni, hogy cipő nélkül maradt, de intézkedni is. Egy közbeeső állomásról táviratot küldött övéihez. »Cipőével vaarjatok az aallo- maason!« —— olvasta otthon a nagyságos asszony a távirat jellegzetesen írt szövegét. Nem sokat töprengett, ha egy országgyűlési képviselő úgy akarja, annak oka van, — és. sebtében süttetétt íérje-ura számára: egy cipót! S amikor a vonat befutott az állomásra, a vasúti főnök tisztelgett, a parádéskocsis merev arccal befelé kacagott, a szobalány ámulatában leejtette a tálcán tartott cipót, a képviselő úr pedig zokniban masírozott a vonattól a hintóig a kavicsokon, akár a macska, amikor parázson lépked. Mesélték, ekkó’- nem vinnyögatott. Arcára fagyott a torz vonás. Mondom, ez rémlett fal bennem az egészséges gondolkodású, melegszívű Pista bácsi mellett. Ha győzött volna az ellenforradalom, majd jöhetnénk ml ide, a parlamentbe és beszélgethetnénk ország gondjáról, élni akaró népünk jövőjéről! Leshetnék! Kegyelmes tábornok. meg vinnyogatö nagyságos urak dirigálnának nekünk, a kegyetlen drill embereivel együtt döntenének sorsunk felett a hülyék is! Tarján István mekek az euemmruoaium Kezébe kerüljenek. Surdnyi elvtárs végül az úttörőmozgalom jövőbeni felépítésével és munkájával foglalkozott. Azok a gyerekek, akik önként jelentkeznek a csapatba, három hónap alatt teljesíteniök kell az újoncpróba követelményeit. Csak ezután viselhetik a piros nyakkendőt. Azoknak a gyerekeknek is újoncpróbát kell tenni, akik már voltak úttörők, de a piros nyakkendőt ez idő alatt is viselhetik. A közeljövőben megkezdődik a vezetőképzés. A vezetők kéthetes táborozáson vesznek részt. Az úttörőmozgalomban való részvétel korhatárát is felemeltük 8—11 éves korig kisdobosoknak 11—16 éves korig pedig úttörők nek nevezzük őket. A felszólalások során Tettin- ger Antal, bácsbököd: úttörővezető annak a véleményének adott kifejezést, hogy csak akkor lesznek jó úttörőcsapatok, ha a szervezetek élére olyan vezetők kerülnek, akik szívvel-iélekkel dolgoznak a mozgalomért és nem sajnálják idejüket feláldozni a gyermekek neveléséért. Az ülésen felszólalt Romaics Ferenc, az MSZMP megyéi intéző bizottságának tagja is. •— Az ellenforradalom leverése óta átalakulóban van az ifjúság és annak gyermekszervezete, az úttörőmozgalom is. A mozgalom célja legyen az eszményekre való nevelés és itt figyelembe kell venni a jelen kör eszményeit is. Nem akarjuk agyonpolitizálni az úttörőmozgalmat, de neveljük gyermekeinket céltudatosán, népi demokráciánk szocializmust építő dolgozóivá.
