Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-10 / 58. szám

NEM CSODA,

liánéin az emberi

i

eleményesség szilleménye

# A munkástanács elnöke indokolja

Háromszor egymásután — Kiss Páltól, ii Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat munkástanácsának elnökétől, — félig tréfásan, télig kétkedve kérdeztem: jól hallom? Iga* az, hogy februárban 174 százelék volt a havi tervteljesítés?

Rámnéz, néhány pillanatig vár, aztán hamiskásan mosolyogva háromszor egymásután megismételte szavaimat: — Jól hallotta. Kíváncsian tudakoltam az okokat. Kiss Pál készséggel elmondta, sőt kedvező hatásáról — a vastagabb fizetési borítékról szólt néhány szót.

Miért 174 százalékos a havi terv?

A kedvező időjáráson túl — kezdi ismét a beszélgetést Kiss Pál — az Iparigazgatóaágunk megegyezett a felvásárló szervekkel a tojásfclvásárlást illetően. Ez az. egyezség kiküszöbölte azt, hogy lelkiismeretlen munka folyjon a piacon a tojásos baromfi felvásárlásával kapcsolatosan. Az egyezség alapján .a MÉK a parasztoktól átvett mennyiséget teljes egészében átadta a feldolgozó vállalatoknál:. Ennek alapján február első tíz napját kivéve, kétszerannyi feldolgozásra váró tojás érkezett be, mint amennyi eredetileg a napi • tervben szerepelt. Így mód nyílt arra, hogy februárban á tojás- teldolgozás tervét 221 százalékra

teljesítettük. Itt említem mec hogy a 174"/u-os huvi terv a tavalyi tényhez viszonyítva 131 százalék, a tervhez viszonyítva pedig 89 százalék. A követkéz,, kérdésünk ez volt:

Lesz-e béralaptúllépés 7

Még pontps adatok nincsenek birtokomban. Annyit tudok mondani, hogy az engedélyezett törzslétszámot nem töltöttük fel. Februárban nem vettünk fel új dolgozókat. Annyi bizonyos, hogy a magasabb tervteljesítés azzal jár, hogy relatív értelemben véve béralqptüUépés valószínű lesz, de ha »abszolúte«

nézzük a béralaptúllépést, azt kell .mondanunk, — jól gazdálkodtunk. Megemlítem még azt. hogy ebben a hónapban az egy főre eső termelékenység 178 százalék volt.

Márciusban bővítjük a niun- káslctszámol. Ezt a nagyobb terv teljesítése kívánja meg tőlünk. Betöltjük annak a hat dolgozónak a munkahelyét, akiket még januárban küldtünk nyugdíjba.

Ez a kis számvetés is azt mutatja, hogy februárban nincs miért szégyenkezni a vállalat dolgozóinak. No, de számukra egyénileg mennyiben volt előnyös ez a tervlúltel.iesítés?

Felemelték

■■■ — 'F ~ premisúlJáU a rtiltíári niunliúsoku I

Az Orvosegészségügyi Szak- 11 égövi óknak megfelelően — 3—4

szervezethez tartozó dolgozók I —500 forintot kap.

1100 forint helyett 1200 forint körül lesz a havi fizetés

régi, fájó problémája volt az alacsony bérezés. Nem volt olyan szakszervezeti gyűlés, ahol szóvá ne-> tették volna ezt a sérelmüket, Hangoztatták: a gyógyszer- j túri technikák, de a többi gyógyszertári dolgozók Is kevesebbet I keresnek, mint o kórházi ápolók.

Az Orvos-. Gyógyszerész- és Egészségügyi Dolgozók Szabad Szakszervezete javaslatot terjesztett a kormány elé e fájó kérés orvoslása céljából. A javaslatot a kormány elfogadta. Ennék megfelelően a gyógyszertári technikák átlagban 30 százalékkal több fizetést kapnak, mint ezt megelőzően. Rendezték a gyógyszerészek ügyeleti díját is. Egy vidéki gyógyszerész az eddigi 59 forint helyett — a kaNcm órabérben dolgoznak a tojáslámpázóban — folytatja a gondolatait Kiss Pál — darabbérben folyik a tojás lámpázása. Ez ösztönző és előnyös mindenki számára. Csupán annyit mondok, hogy az eredetileg tervezett 1100 forintos átlagfizetés valószínű 100 forinttal több lesz, tekintettel arra, hogy többet termeltünk, mint ahogy azt terveztük. Persze lesz, aki ennél kevesebbet, de lesz, aki ennél több pénzt gyömöszöl majd pénztárcájába.

Nyílt titok tehát, hogy nem csoda teremtette ezt a kedvező termelési eredményt. Csupán

nAz elpusztított érték — felbecsülhetetlen

Március 19-én állítják bíróság elé a bócsai tanácsháza ellenforradalmát- gyujtogatóit

A lakosság szigorú megbüntetésüket követeli

Az a szerencséje Bozorádí Jánosnak, Tóth Edének s társainak, uogy »biztos helyen«, a rendőrség őrizetében vannak. Mert a áócsai határban olyan nagy u felháborodás a megvadult rombolók ellen, hogy a békés pa- asztok ízekre tépnék őket, ha megkaparintanák. Olyan kárt okoztak a községnek, aminek hatása most mutatkozik meg leginkább.

Ez az ittas, felbőszült banda . október 28-án megrohanta a tanácsházát s mindent összetört, felgyújtott, ami a kezeügyébe került. A károkról felvett jegyzőkönyvben ilyeneket olvashatunk: 130 000 darab kateszteri birtokív .:; 26 000 hold birtok térképe 54 szelvényben, darabonként 3060 forint.;; összes adófökönyv és

Ha idejük van, gyilkolnak is. Bicskát fentek több községi vezetőre. Molnár tanácselnökön azért akartak bosszút állni, mert az néhány éve, mint járási kihá- gási bíró, burgonyalopásért elítélte Túlh Edét. S nem is elégedtek meg Botsával, A hivatal- segédet azzal parancsolták az égő máglya mellé, hogy vigyázzon rá, mert ők indulnak Solt- vadkertre, — ott is »rendet csinálni«, íme, Bócsán is ilyenfajta emberek, tolvajok, csirkefogók vallották magukat habzó szájjal »szabadsághősöknek«, »hazafiaknak«.

A gyújtogatok ügyét március 19-én, Soltvadkerten tárgyalja a járási bíróság. A bócsaiak a legszigorúbb büntetést követelik számukra.

csak annyi történt, hogy dolgoztak. Ez a tény, ez előtt meg kell hajolni. Nyert az ország, s nyertek a vállalat dolgozói is.

A Petőfi Népe »Gyermekvilág- rovata ezentúl KEDDEN jelenik meg.

A raktári segédmunkásuk is nagyobb jövedelemhez jutnak. Eddig ugyanis csak a vezetőket premizálták, most ezt a premizálási lehetőséget kiterjesztették a raktári munkásokra, a segédszemélyzetre is. A bérrendezés nem érinti az adminisztratív dolgozókat és az orvos, egészségügyi szakosztályhoz tartozókat. Az új béreket január 1-i hatállyal fizetik majd ki.

Az Orvos-, Gyógyszerész- es Egészségügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének megyei szerve azon munkálkodik, hogy elérje a többi szakosztályok dolgozóinak jogos bérrendezését is Megvalósulása attól függ, bogy országunkban milyen mértékben emelkedik a termelés, a termelékenység.

Me*» akart ölül e«y tsz-íaw«t

A kecskeméti rendőrkapitányság őrizetbe vette Fegyver Ferenc 28 éves liszakéeskei lakost, mert a nevezett az utcán megtámadta Vincze János, tsz-tag, tiszakécskei lakost és azt zsebkésével többször úgy nyakonszúria, hogy a nevezett súlyos sérülést szenvedett. _ A rendőr- kapitányság ezért szándékos em. berölés kísérletének miatt eljárást indított Fegyver Ferenc ellen,

büntette

szurkaié

Mf♦ ♦*♦♦•»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*«lf^*^tttftt*9»****************t******»ftf*************************

^Kekünk u jó t

Beszélgetés egy fászszentlászlói gazdával

B l

ÍJl U ORSZÁGNAK

A csípős északi szél még jéghártyát von az itatóvályú vizére, de délelőtt elolvad a jég, felenged a föld, tavaszt hirdet a határ. És Cseh Ferenc bácsi is új reményekkel indul a földjére. Most ugyan pihenőt tart és a ma gondjairól beszélgetünk.

Napszítta, csontosarcú, igazi, homoki parasztember Cseh Ferenc, Nyolc gyermeket nevelt fel »rcszcskenyéren«. Ma már a gyerekek nagyok. A legkisebb lánya is férjhez megy rövidesen, készül neki a bútor. Hiába, a tavasz az ifjú szívekben is kivirágzik.

— Ilyenkor szívesebben mennek férjhez a lányok — mondja Ferenc bácsi hamiskásan, közben hegyesre pödört bajszát igazgatja. Bizonyára saját fiatalságára gondol.

D

e a tavasz nemcsak a legény-, meg a lány szívekbe lopózott be, hanem az idősebbek gondolatait is teleszövi új reményekkel. Széliében, hosz- szában mondják a jászszent- lászlói határban, hogy ilyen kedvvel még nem hasította a földet az eke, ilyen örömmel

mostanában egy tavaszon sem dolgozott a parasztember.

— Én magam is így vagyok ezzel — mondja Ferenc bácsi. — Kiszámítottam, hogy a beadás eltörlése több mint 2300 forint többletjövedelmet jelent. Most azt termelek a magam 12 holdján, amit jónak látok. Nem írják elő a tanácsnál, hogy ennyi, meg ennyi búzát, meg kukoricát kell a földbe tennem. Egyszóval hagynak dolgozni, mi meg saját érdekünkben is megmutatjuk, hogy tudunk termelni. Ez nemcsak nekünk jó, de az országnak is.

E

lmondja, hogy nemcsak ő van ezen a véleményen, hanem a többi parasztember is, hiszen a beadás, mint már bebizonyosodott, akadályozta a termelést, az alacsony árak elvették a kedvét a parasztnak. Ahogy csendesen beszélgetünk egy-egy elejtett mondatból, miként a mozaiklapból, össze lehet rakni egy parasztcsalád terveit, amelyek egyben mércéi is a termelési kedv növekedésének.

,— Háromszáz négyszögölön gyümölcsöt telepítünk. Kiffer körtét, Jonathánt, cseresznyét, üvegmeggyet. Beszélgetünk a

gyerekekkel arról is, hogy egy hold szólót is kéne telepíteni.

A tehenet sem adem cl. Most, hogy nem UjH tejet beadni, megtartom. »Mindenórás« a jószág, hogy a borjúval mi lesz, azt majd meglátom.

Négy disznóm van. Az idén nem kell beadni a szokásos 48 kiló sertést, ezért kettőt kihízia- lok, kettőt meg eladok. A gabonából is adok el. Nekem egy évben átlag 26—27 mázsa gabonám szokott teremni, most nem kell a felesleget az alacsony beadási áron a begyűjtőhelyre szállítani;

Most könnyebben tudom az adót is kifizetni. Igaz, tavalyról van egy kis hátralékom, de adok ei szénát és a napokban azt is kifizetem. Én sose szerettem adósa maradni az államnak.

Í

me egy parasztcsalád tervei, mint csepp a tengerben, tükrözik a megváltozol! helyzetet. A kormány és a termelők gondolatai találkoztak, ha többet termelnek, több lesz a jövedelmük, de több jut az ország minden polgárának. A paraszti jólét egyben az ország kilétét is jelenti.

—ű—r

ésnfüg"önydl°k •m;nt^iP^clc;;'bO)0<KM}0<><x>oaaooooc-c>oo-oo<>ooo-<>oofeow^

1 crómítóc íi7f»rin( O

cllcnforradalmárok

Hozzávetőleges számítás szerinti az összes kár értéke majdnem« félmillió forint, de sok tárgy nevei mellett áll ez a megjegyzés: »ér-« léke felbecsülhetetlen.«

De hogy is ne lenne az? Most« folyik a íöldügyek rendezése." Sok dolgozó paraszt kér földet, vagy elad, vesz, szeretne szerző-'

’ dóst csinálni. S a bócsai tanácsháza dolgozói tehetetlenül szét-< tárt kezekkel utasítják el őket,« küldik járáshoz, megyéhez, vagy' éppen ügyvédhez szerencsét pro-? bálni, hiszen a »hős rendcsiná-c lók« máglyát raktak a birtok ívekből s hivatalos térképekből.^ Amiket pedig ki tudja, mikor lehet pótolni, hiszen megrajzolásuk« nem olyan egyszerű, mint,, eM égetni. Hasonló gaztett és baromság volt az adófőkönyvek elége-c lése. S a gazemberek sugalma-« zására néhány forrófejű gazda a< saját adókönyvecskéjét is meg- gyujtotta. Mivel fogja most iga-«; tolni könyv és csekk hiányában,i hogy fizetett? De azt is nehéz? józan ésszel megérteni, hogyí mit »vétett« a tanácsháza bútor.? zata, az ártatlan csipkefüggönye és a hasznos mentőláda, hogy« mind a tűzre került?

A bócsai ellenforradalmi fe-S vőlegények persze csak bevezc-? tőnek tartották ezt a rombolást.'

Az

nemfénylő

zeli szabadságharcunk csillagának, Kossuth Lajosnak a nevét lobogtatták zászlajukon, hogy ezzel is hályogot vonva a szemére, pásszivitásba gúzsolják népünket, nehogy megakadályozza garázdálkodásukat. De csak Kossuth nevét hangoztatták, életművét, tanításait, politikai nézeteit már nem ismertették, mert ezáltal önmagukat leplezték volna le. És sajnos, népünk tömegei nem is tudnak jóformán mást Kossuth Lajosról, mint, hogy e név eggyéforrt szabadságeszménk fogalmával. Ha tehát azt hallják, hogy bárki magáénak vallja Kossuthot, nem gondolják: kelepce is lehet e mögött. Mint ahogy az is volt, amiért súlyos árat kellett fizetnünk. Azt nem ütötték dobra népünk ellenségei, hogy még a szabadságharc előtt azért ítélték négy esztendei fogságra a császári kormányzat bírái Kossuth Lajost, mert »ocía- >furdila egész igyekezetét, hogy ... az ország aristoeratico monar- i chia rendszerébe ütköző személy- lés vugyonbeli jussok egyenlősége [és több effélék hírlapjai által ter- |jesztetlek.-' Hogyan is ismertet- ihettek volna ezt a tőkés rend vi^mondhatják KOSSUtill LcjjOSt ?

magukénak ...................

az meg nem szűnik, a szabadság sohse lesz állandó a földön.«

IJehát szabadságot akartak ők

annak a 48-as függetlenségi nyilatkozatnak a szellemében, amely kimondja, hogy a Kossuth, szentesítette törvények »... gyökeres reformokkal újjáteremtették az országot, mert eltörölték a hűbéri adózásokat és a papi tizedet, a népnek nyelvre és vallásra való tekintet nélkül képviseletet adtak az előbb arisztokratikai szerkezetű országgyűlésen, letették alapját a jogegyenlőségnek...«?

Elhangzott-e az ellenforradalmárok fórumain Kossuth megállapítása?: »Nekem régi-régi meggyőződésem, hogy Magyarországnak a keleti szomszédnépek szabadságában, s nemzeti individualitásuk szabad fejlődésének biztosításában kall ■.. biztosítékot keresni és csakis abban lehet feltalálni...«

Kiké Ital Kossuth Lajos? A

nevét — nem első esetbén szájára vevő — reakcióé-e, vagy pedig népi demokratikus rendszerünk, a szocializmus híveié akik megsemmisítették a feudalizmus maradványait, nem tűrik meg az arisztokrácia kiváltságait, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül egyforma jogokai biztosítanak minden becsületes dolgozónak és a szabaddá lett ke- leti szomszédnépek barátságában találták meg hazánk fejlődésének biztosítékát? A felelet már mindenki előtt világos.

Az ellenforradalmárok csak

meggyalázták Kossuth Lajos emlékét, s nem ők haladtak a zászlaja alatt, hanem mi, akik

Vele valljuk: »Nemzetünk elég erős arra, hogy ha akar, sorsának ura lehessen.« És akar, és tud is érős lenni, mert nem felejti el ezt a kossuthi figyelmeztetést sem: »A magyarnak most két teendője van. Egyik: felállni tömegben. A másik: emlékezni!«

Igen: emlékezni az ellenforradalom gaztetteire, arra, hogy hazánkban a reakció olyan állapotokat akart teremteni, amelyeknek a megszüntetéséért éppen Kossuth Laios harcolt!

T. I,

tézei, amikor éppen a »vagyon- beli jussok egyenlősége« ellen gyilkoltak. .

Vagy a-z ellenforradalom sajtója idézte-e Kossuth intelmét?: »Míg a feudalizmus maradványaiból .. .ki nem bontakozunk, érdekegyesitésröl szó sem lehet. Itt van a kölcsönös bizalmatlanságnak, a nép gyűlölségének kiapadhatatlan forrása... A népet, s a nép földjét szabaddá kell tenni...« Ezt akarták vajon a felszabadulás előtt Nyugatra szökött, de október végén már seb- ' tőben visszajött hercegek, grófok, bárók?

Nem, ők a gyárosok, bankárok . uralma mellett az arisztokrácia uralmát is akarták, hát hogyan i is emlegethették volna Kossuth . Lajost, aki több, mint száz évvel ezelőtt már azt mondta: »Mi az , arisztokráciaaz kiváltságos szabadság; a kiváltság és az arisztokrácia napjai meg vannak

■ számlálva, meri az emberiség

■ rendeltetésével ellenkező... Míg