Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-09 / 57. szám
A megyei aktivaértekezlei határozottan állást taglalt a párt politikája mellett (Folytatás az l. oldalról) munkás-paraszt kormány kezéből. S ugyanakkor nagy akciókat indítottak üzemekben, bányákban és másutt is azzal a jelszóval, hogy üzemeket párt- szervezetek nélkül, és munkás- tanácsokat kommunisták nélkül. Egy kommunistaellenes kampánynak álltak ezek az elemek szolgálatában és beférkőztek a munkástanácsok élére. Elvtársak! E jelszóra való törekvés nem más, mint a munkásosztály forradalmi pártja ellen irányuló kispolgári, anarchista, ellenforradalmi törekvés. Pár.tunk és kormányunk ezt a törekvést felismerte és idejében intézkedést tett a területi munkástanácsok megszüntetésére, Mi az üzemi munkástanácsok mellett vagyunk, azokat támogatjuk, de a dc- klasszált elemek nélkül, Elvtársak, ezt a megtisztulási folyamatot segítenünk kell és segíteni elsősorban a kommunistáknak. Tudni kell azt, hogy a munkástanácstagoknak ma már mintegy 20 százaléka pártunk tagja. A munkástanácsokban dolgozó kommunistáknak harcolni- ok kell azért, hogy e szervekben a párt politikája érvényesüljön és a munkástanácsok elismerjék a munkásosztály forradalmi pártjának vezető szerepét, Magasak a termelési költségek Pllvtársak, a továbbiakban szeretnék a népgazdaság helyzetével kapcsolatos néhány gazdasági kérdésre rámutatni. Köztudomású hogy az októberi eseményeket követően a különböző munka* leállások, a vad sztrájkok milyen súlyos kárt okoztak az országnak. Szénből 3,2 millió tonna esett ki. Az ipari termelésben a tervhez képest 13,5 százalékos lemaradás mutatkozott a múlt évben. Csak az ipar területén 12 milliárdos kár és kiesés következett be. Ennyivel lettünk szegényebbek. A termelés pangása és az akkori időben elhatalmasodott vásárlási láz következtében feléltük árukészletünknek nagyobbik felét. És közben a dolgozók jogos kívánságára két és fél—három milliárdnyi béremelést hajtottunk eddig végre. A bérből és fizetésből élők életszínvonala ennek következtében 10—15 százalékkal nőtt. Előállt egy furcsa helyzet a népgazdaságban. Szegényebbek léttünk, mert iparunkból óriási termelés kiesett és ugyanakkor jól élünk. Az üzletekben van áru, ts mindent lehet kapni most is. November óta tart ez a különös gazdasági csoda: szegényebbek lettünk, mégis jól élünk. Az a kérdés, hogy meddig tart ez? Ezzel szeretnék egy kicsit bővebben foglalkozni. A népgazdaság talpraállításában komoly sikereket értünk el. A széntermelést sikerült a napi GO 000 tonnára felemelni. Ez azt eredményezte, hogy az ipar túlnyomó részét üzembe tudtuk állítani. Tehát a munkanélküliség veszélyét a minimálisra csökkentettük. Még decemberben azt hittük, hogy a tavaszon 2—300 000 ipari munkást kell átmenetileg az utcára kitennünk. Ez a veszély megszűnt, a munkanélküliség ma már csak minimális. Ezt elértük. De a gazdasági fejlődésünknek vannak komoly árnyoldalai is. S erről nyíltan és őszintén kell beszélnünk a nagyaktíva előtt. Igen magasak a termelési költségek. Részben azért, mert komolyabb munkabéremeléseket hajtottunk végre, főként pedig azért, mert a munkatermelékenység igen csökkent. Hogy csak egy példát hozzak fel. Az élelmiszeriparban országosan jelenleg a munkabéremelések következtében 27,7 százalékkal több bért fizetünk ki, mint szeptemberben. Ugyanakkor a teljesítmények 10 százalékkal kisebbek. Ez főképpen a munkafegyelem lazulása s a csökkent teljesítmény következtében van. Azt Is meg kell mondanom, hogy a munkatermelékenység ilyen jelentős csökkentése miatt ebben az első negyedévben, az állami költségvetés 2,4 milliárdos deficittel számol akkor, amikor tavaly az első negyedévben 800 milliós felesleggel zárult az első negyedév mérlege. Hogy ilyen helyzetben mégis jobban élűnk, annak a főoka az, hogy külföldről, a szocialista országokból soha nem. látott méretű segélyt és kölcsönt kaptunk. A kapott kölcsön összege 4,7 milliárd devizaforint, majdnem annyi, mint egész évi exportunk összege. Arról van szó, hogy a kölcsön nagyobb részét megettük. Elvtársak, ez helytelen dolog. És bűnös dolog is lenne, ha egy nemzet arra venne irányt, hogy az élet- színvonalát a továbbiakban, a jövőben különböző külföldi kölcsönből, a szocialista országok adományaiból akarná biztosítani. Ez nem megoldás, ez csak átmeneti megoldás. Bs ebből a kölcsönből, ennek egyrészéből szeretnénk még nagyobb részt az ipari struktúra átalakítására fordítani. Szóval a kölcsön felélése nem az egyetlen megoldás és nem is a főmegoldás. Erre mi nem rendezkedhetünk be. Nincs más út a helyzet megjavítására, mint a munka termelékenységének emelése iparban, állami gazdaságban egyaránt. A Központi Bizottság határozata ezért húzta alá nagy nyomatékkai, hogy a szocialista bérezés helyes alkalmazásával, a teljesítmény nélküli bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával kell növelni a munkatermelékenységet és a termelési költségeket csökkenteni. Elvtársak, az infláció veszélye végleges elhárításának ez az egyetlen fő útja. Nincs más megoldás. A nagyobb bérért az ország népe nem kisebb, hanem nagyobb munkateljesítményt vár a dolgozóktól. A kommunistáknak, a kommunista gazdasági vezetőknek szembe kell fordulni bátran ezzel a problémával és meg kell szervezni a munkatermelékenység növelését. kötés. Úgyhogy felhívnám a figyelmet arra, hogy kedvező szerződéskötési feltételeket ismertessük a falusi dolgozók körében, hogy legyen elég cukorrépa vetésterületünk és legyen elég cukrunk jövőre, Különféle ipari növényeknél összesen az árak korrigálásánál negyed milliárd forinttal növekedett a parasztság bevétele a szerződéses növényeknél, Rézgáiic, mész, műtrágya Néhány szót a belterjesebb gazdálkodás kérdéséről. Ha azt akarjuk, hogy intenzívebb, belterjesebb legyen a gazdaságunk, el kell fogadnunk azt az elvet, hogy elsősorban azokat a terméságakat kell kifejlesztenünk, amelyek hazánk és az illető megyék tájegységének adottságai mellett holdanként a legmagasabb termelési értéket biztosítják nekünk. fgy például ebben a megyében a szőlő, gyümölcs, paprika. A szőlőtermelés megjavításának elsőrendű feltétele a rézgáiic biztosítása. Értesüléseink szerint a kormány az eddig behozott rézgálicmennyiséggel és a külföldön már lekötött szerződésekkel eddig 13 ezer GÜ0 tonna réz- gálicot biztosított a gazdaságnak, ami túlnyomórészt elegendő. Az első félévben ezenkívül a Földművelésügyi Minisztérium vállalta, hogy 25 ezer tonna me- szet biztosít a szőlőtermelő gazdák részére. Elvtársak! A növénytermesztésben is szükség van az egészségesebb szerkezet kialakítására: a helyesebb vetési arányok kialakítására. Miről van szó? Arról, hogy a kenyérgabona vetés- területének mindenáron való erőltetése helyett a fösúlyt kenyérgabonánál is és az összes ipari növényeknél is elsősorban a hozamuk növelésére kell törekedni. Szükség van továbbá arra a nagyobb belterjesség és az állatállomány növelése érdekében, hogy a szántóterület 50—52 százalékán takarmánynövényeket termesszünk, Továbbá éppen a takarmánynövények kiterjesztésével és az állatállomány növelésével érjük el, hogy megemeljük az istállótrágya termesztést és így a földek táperejét fokozhassuk, A földek termelőerejének növeléséhez hozzátartozik a műtrágyagyártás megjavítása is. Elvtársak! Ilyen zűr-zavaros események után is a kormány minden erőt kifejt azért, hogy a műtrágyagyártást megjavítsa. Ebben az. első félévben a mezőgazdaságnak 113 ezer tonna műtrágyát biztosít a tavalyi 80 ezer tonnával szemben. A termelés megjavítása, a vetőmagellátás érdekében elsősorban az újonnan alakult termelőszövetkezetek vetőmagellátásának biztosítására fokozza a tavalyihoz képest a tavaszbúza és tavaszi árpa, a hibrid-kukorica, Vöröshere, lucerna vetőmagnak azt a mennyiségét is, amit a mező- gazdaságnak mo6t meginduló akcióban ki akart osztani. A fő feladata lesz a tanácsok részéről, hogy a vetőmag kiszállítását szorgalmazzák, A termelőszövetkezeti mozgalomról A falu életének egyes kérdéseiről A földtörvény végrehajtása lényeges kérdés akkor, amikor a reakció rákapcsolt és az ősi föld jelszavával végnélküli földcserét, Kűr-zavart és káoszt akartak kelteni a faluban. Úgyhogy a földcserék rendes végrehajtásában a tanácsoknak nagyon a sarkukra kell állni és a pártszervezeteknek egyben hathatós támogatást kell nyújtani. A gazdálkodási biztonság erősítésében o termelési kedv fokozásának komoly lökést ad a földeknek öt; hold erejéig szabad adásvételé. u földek bérbeadási joga, .igyszintén a begyűjtési kényszer eltörlése, továbbá a vetési kényszer megszüntetése, A gazdálkodási biztonsághoz tartozik « megfelelő árrendszer kialakítása is. Elvtársak! A begyűjtés megszüntetésével igen nehéz feladat előtt áll a népgazdaság. Állami szabadfelvásárlás útján, szerződéses termeltetés útján kell nekünk felvásárolnunk annyi készletet, hogy a fővárost és az ellátatlan lakosságot ellássuk. Ez igen nehéz feladat lesz. Ez nemcsak egy felvásárlási apparátus felállításának, hanem elsősorban egészséges árrendszer kialakítá- j sánalc kérdése. Az elmúlt hetek- 1 ben, amint olvashatták is azelv- íársak, a szerződéses termeltetés sok hiányosságát korrigáltuk, számos jelentős ipari cikk árát, így különösen a cukorrépáét 30—40 százalékkal emeltük meg. rgen nagy érdek fűződik hozzá, hogy cukorrépát megfelelő meny- nyiségben termeljünk és elég r osszul áll jelenleg a szerződés Végezetül elvtársak, szeretnék néhány szót a termelőszövetkezeti kérdésről beszélni. Az októberi ellenforradalmi események a gazdaságban ezen a téren okoztak legtöbb kárt nekünk. Mégis megmaradt kb. egymillió hof- don 120 ezer tagsággal köze] kétezer termelőszövetkezet. Meg kell mondanunk, a mélyponton már túl vagyunk, főként december vége, január eleje óta közel 900 termelőszövetkezet alakult újonnan az országban. Mi nem akarunk többé visszatérni a múltbeli hibákhoz, az erőszakos tsz-fejlesztéshez. — Ugyanakkor alá kell húznunk, hogy az önkéntesség nem jelentheti azt egy percig sem, hogy most már ezeket a termelőszövetkezeteket, főként az újonnan alakultakat magukra kell hagyni. Az történik • a valóságban, hogy ezeket a tsz-eket Igen ritkán keresik fel a tanácsok és a különböző állami szervek részéről. Nekünk tanulnunk kell a fokozatosság elhanyagolása terén elkövetett hibákból. Molnár elvtárs is említette és az országos tapasztalat is az, főként január óta igen megszaporodott az egyszerű termelési társulások száma az országban. Közel ezer ilyen egyszerű társulás működik az ország különböző részében. Ennek igen nagy a jelentősége különösen a szőlő- és paprika- termelő vidékeken, ahol köztudomásúan a termelők egyéni magántulajdonosi beállítottsága erősebb. A Központi Bizottság mostani határozata nyomatékkai húzta alá, hogy s. mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztésében a párt és állami szerveink hathatósabb segítséget nyújtsanak a termelőszövetkezeteknek, társulásoknak. Mindenféle reakciós híreszteléssel szemben le kell szögeznünk, államunk megkülönböztetéssel bánik ezentúl is a mezőgazdaság szocialista szektorával és gazdaságilag is hathatósan segíti a termelőszövetkezeteket. A megfelelő hitelpolitikán kívül ezt főképp kétféleképpen kívánja biztosítani. Egységes árrendszert tudunk kialakítani a közeljövőben a mezőgazdaságban, de ugyanakkor felárat is kívánunk adni azoknak a gazdaságoknak, amelyek nagy tömegekben egységes és jóminőségű árut adnak az államnak. Kedvezmény elsősorban a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak szól. Továbbá a kormány a napokban megállapította a gépállomási díjakat. Holnap vágj’ holnapután jön ki a sajtóban. A gcpállomási díjakban erősen differenciálunk az egyéni gazdaságok cs a termelőszövetkezet között, az utóbbiak javára. A termelő- szövetkezeteknek a gépállomások mostantól fogva középmély- szántáséi talajon normálholdan- ként 95 forintért szárítanak, az egyéni gazdálkodóknak pedig 140 forintért. A párt és kormány tehát továbbra is folytatja a termelőszövetkezetek hathatós támogatásának politikáját s olyan szövetkezeti politikát alakít ki, amely biztosítja lépésről lépésre a mezőgazdaság szocialista átszervezését úgy, hogy a mező- gazdasági termelés közben ne csökkenjen, hanem fokozatosan emelkedjék. Népünk életszínvonalúnak emelése érdekében a part és. kormány ezt tartja a mezőgazdaságban elsőrendű fő feladatának. * Ágoston András, a kiskőrösi járási intéző bizottság elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom fő céltáblája a párt volt. Ebből azt a tanulságot kell levonnunk: a szocializmus építése érdekében erős és egységes pártra van szükség. — A Szocialista Munkáspárt szervezéséhez már november 2-án hozzáfogtunk és a kiskőrösi járás minden községében megalakultak a pártszervezetek. A volt MDP tagságának 37 Százaléka kérte eddig felvételét az új párt soraiba. Számszerűségében ez a létszám nem nagy, de ha minőségét nézzük, meg kell állapítanunk, hogy nagy erűt képvisel. Olyan kommunisták vannak az új pártban, akik a legnehezebb időkben, nem egyszer életük koekáztatásával vállalták a párttagságot. Megemlítette felszólalásában, hogy a pártszervezetek szociális összetételének javítása érdekében tovább kell dolgozni, mert jelenleg még magas az alkalmazottak és alacsony a fiatalok és a dolgozó parasztok számarányaNagy Imre áruló szerepével is foglalkozott a továbbiakban cs rámutatott, hogy sok párttagot éppen az ő szereplése tévesztett meg. A tanulság ebből az, — mutatott rá —, hogy szüntelen elvi harcot kell folytatnunk a pártban az opportunizmus és a revi- zionizmus ellen, hogy megőrizhessük és szilárddá tegyük a párt egységét, Bartal Mihály, Szabadszállás párttitkára párt-1 szervezetük befolyásának nőve* kedéséről számolt be. Elmondot* ta, hogy öt alapszervezet alakult községükben, 107 párttaggal. A régi párttagoknak több mint fele tevékenykedik pár az MSZMP soraiban. A párt befolyásának növekedését tükrözi a pártnapok látogatottságának emelkedése. — Megemlítette, hogy községükben, a tanyákon, három EPOSZ szervezet is megkezdte munkáját. Ismertette az aktívával, hogy a dolgozó parasztok egyre pontosabban eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek. Ezt mutatja, hogy a község lakossága első negyedévi adójának 72 százalékát már befizette. Javasolta, hogy a munkásőrségbe megfelelő számmal vonjanak be termelő- . szövetkezeti tagokat, állami gaz dasági és gépállomási dolgozókat is. Csik Antal, a Városföldi Állami Gazdaság igazgatója elmondotta, hogy a »forradalmi bizottság« és munkástanács hibájából mintegy 480 ezer forint kár érte a gazdaságot. Beszámolt arról is, hogy jelenleg kevesebb a hiba és jobb az együttműködés, mert azóta változott a munkástanács összetétele. Felszólalásában javasolta | hogy vizsgálják meg az alacsony keresetű állami gazdasági dolgozók béremelésének lehetőségét. Hozzászólásban bírálta a Petőfi Népe egyik cikkét is, mely szerinte pontatlan adatot tartalmazott a gazdaság munkájáról. Kohut Béla, a Kiskunfélegyházi Bányászat- Berendezések Gyárának dolgo zója többek között a munkástanácsok összetételének kérdésével foglalkozott. Kifogásolta, hogy gyáruk munkástanácsában több oda nem való személy foglal helyet, ilyen például titkára, aki kulákrokonságból származik, s maga is kulúk. Szóvútette azt is, hogy a munkástanácsok cgye- tagjai saját fizetésük felemelésére használták fel funkciójukat. Foglalkozott a párt és a szak- szervezet viszonyával. Elmondotta, hogy a kérdés tisztázása annál is fontosabb, mert korábban még a Vasas Szakszervezet központjának küldötte is téVes nézeteket hangoztatott ezzel kapcsolatban. Gyakoriak az olyan nézetek, amelyik a párt vezető szerepét tagadják. Befejezésül javasolta, hogy az. MDP-tagok átigazolásánál iminden esetben kérjék régi tagkönyvüket, Illés János, Bácsbokod község párttitkára hozzászólása elején ismertette, hogy községében november hó 12-én alakult tneg az MSZMP szervezet, 42 taggal. Jelenleg már a százat is meghaladja a taglétszám. — Ezek ' nemcsak1 párttagok — hangsúlyozta —, hanem valóban kommiinisták, akik szív- vel-lclekkel harcolnak a párt célkitűzéseiért. Beszámolt aj község dolgozóinak problémáiról is. Elmondoi- ta, hogy a dolgozó parasztok egy részét olyan aggodalmak foglalkoztatják, hogy a beadás megszüntetése után nem vezetik-e bt a kötelező szabaúfelvásárlúst. (Folytatás az 5. oldalon»
