Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-08 / 56. szám

FHág proletárjai, egyesüljetek ! [ <ni MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA II. ÉVFOLYAM, 56. SZÄM Ara SO fillér 1957. MÁRCIUS 8. PÉNTEK Az új helyzet új feladatok megoldását! tűzi a kommunisták elé Többszáz pártakti vista egésznapos tanácskozása a Városi Moziban Félév után újra összejöttek Kecskeméten megyénk vezető kommunistái, hogy megtanácskozzák és eldöntsék: hogyan do* * 1 gozzanak a pártszervezetek, az egyes kommunisták, hogyan te­hetnek legtöbbet a dolgozó nép, a szocializmus ügye érdekében. Sok és nehéz feladatok tornyosulnak napjainkban megoldásra váróan a párt tagjai előtt. De a megye minden részéből az aktí­vára érkező küldöttek arcán mégis a bizakodás, a győzelem tu­datában biztos küzdeniakarás látszik. Ez a mai aktívaértekezlet pedig minden bizonnyal növelni fogja az újjáéledt harcos szel­lemet, hozzájárul az elmúlt hónapok eseményeinek éppen úgy, mint a jövendő feladatainak tisztázásához, a követendő út kije­löléséhez. A Városi Mozi termét kilenc órára már megtöltötték az ak­tívára érkezett elvtársak. Megérkezett Fehér Lajos elvtárs is, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja, s a megye vezetőivel, a régi kommunistákltal együtt elfoglalta he­lyét az elnökségben. A megyei kommunista áktivaértekczlet Borsodi György elv­társ, a megyei ideiglenes intéző bizottság tagjának megnyitó sza­vaival vette kezdetét. Ezután Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei ideiglenes intéző bizottságának elnöke terjesztette elő az intéző bizottság beszámolóját, Motnár Frigyes elvtárs beszámoiója Legutóbb az elmúlt év au­gusztusában tanácskoztunk a megyei pártaktíva tagjaival. Azóta az ismeretes tragikus ese­mények zajlottak le hazánk és lakossága életében. Ezek az ese­mények egy egész életre szóló tapasztalatot adnak egész pár­tunknak és dolgozó népünknek. Kedves Elvtársak! Megyei ideiglenes intéző bi­zottságunk két okból tartotta szükségesnek, hogy tanácsko­zásra hívja össze a megye párt- aktivistáit. 1. Rövid számvetést kívánunk adni eddig végzett munkánkról, a párt, az állami és gazda­sági élet négy hónap alatt tör­tént alakulásáról. 2. Közösen kívánjuk megta­nácskozni megyénk politikai és gazdasági helyzetét, az ebből fakadó feladatainkat, amelyek helyes megoldásához vezérfona­lat ad a Központi Bizottság leg­utóbbi határozata. Meggyőződé­sünk szerint a Központi Bizott­ság határozata nagy erőt ad munkánkhoz és újabb sikerek forrása lesz. Ügy látjuk, a Köz­ponti Bizottság helyesen szabta meg a kommunisták tennivalóit a jelenlegi politikai és gazda­sági körülmények között, Az októbervégi eseményekről Tisztelt Megyei Pártaktíva! A kirobbant ellenforradalmi események dezorganizálták és mérhetetlenül nehéz helyzetbe hozták a pártot, a kommunistá­kat, a népi demokratikus rend híveit Bács megyében is. Az ellenforradalom kibonta­kozó terrorja közt november hó 2-án mintegy 80 kommunista részvételével került megválasz­tásra az ideiglenes megyei inté­ző bizottság. Szerte a megyében lángolt a kommunistaellenesség, szerveződtek a különböző jobb­oldali polgári pártok, az ellen- forradalom igyekezett megsze­rezni a vezető helyeket. A helyzet illusztrálásaként elég, ha néhány jellegzetességet idézünk fel: A Kecskeméten újraszervezett Kisgazdapárt amint ennek Homoki és Ury nevű újságírók nyíltan is hangot adtak — vál­tozatlanul a Kisgazdapárt 1930-as programját, a nagybir­tok programját vallották magu­kénak. Kiskunhalason a kisgaz­dák Nagyszeder vezetésével vá­lasztásokat rendeztek. Jánoshal­mán dr. Szobonya volt horthys­ta szolgabíró, nyilaskeresztes párttag vezetésével a lakosság általános mozgósítását és fel­fegyverzését kezdték meg. A kecskeméti úgynevezett »városi munkástanács« szervezését a »központi munkástanács« kül­dötteként az a Nemeskéry szer­vezte, aki jobb híján színész volt, mert apja gödi kastélyát és C00 hold földjét a népi demok­rácia a parasztoknak adta. Tá­jékozottak az elvtársak a kis- kunmajsai és bajai kommunista- és rendőrgyilkosság terrortörté­netéről, a bűnözők köréből ver­buválódott ellenforradalmárok tevékenységéről szerte a megyé­ben. Semmi kétség, hogyha nem kerül sor november negyediké­re, Báes megyében is az ellen- forradalom 1919-hez hasonló, or- goványi ellenforradalmi terror­akciókat szervez az egész me­gyében. Ilyen körülmények kö­zött az ideiglenes megyei intéző­bizottságnak az ellenforra­dalom visszaszorítására kel­lett összpontosítani erejét. Megszervezni a népi demokra­tikus rend, a szocializmus vé­delmét Bács megyében. Póriunk ereje újraszerveződik Az októberi események ugyan szétforgácsolták a pártot, szá­mos volt párttag megingott, visz- szahúzódott, sőt jelentős számuk elveszett a párt számára örökre Amint azóta szállóigévé vált. októberben valóban az élet ká­derezett. A párt szervezése a nehézségek ellenére is hétről hétre ütemesen haladt előre, mert a párt ügyét a legjobb kommunisták, az 1919-es elvtár­saink és döntően azok vették kézbe, akik a felszabadulás idő­szakában szervezték a pártot. En­nek megfelelően sorban válasz­tották meg a járási, a városi ideiglenes intéző bizottságokat és szervező bizottságokat, Ez alkalommal is hálás kö- szönetünket fejezzük ki azok­nak az elvtársaknak, akik a legnehezebb időszakban is, gyakr£i életüket sem kímél­ve küzdöttek a pártért. Most már elmondhatjuk, hogy a tragikus események és min­den ellenséges nyomás ellenére megszerveződött a párt széles hálózata a megyében. Jelenleg az üzemekben, a falusi szocia­lista szektorokban, a hivatalok­ban, a városokban és falvakban 434 alapszervezet működik 6811 taggal. Fontos jelenségnek tartjuk, hogy 374 olyan személy is kérte fel­vételét az MSZMP-be, akik ko­rábban nem voltak tagjai más pártnak. Megítélésünk szerint, az MSZMP jelenlegi összetétele jobban megfelel a lenini párt­építés elveinek, mint ez érvé­nyesült a volt MDP-ben. A párt megszervezésével egy- időben mindinkább erősödik — bár e téren még számos párt- alapszervezetünknél fogyatékos­ság van — a párt tömegek közti munkája. A megye kommunis­tái nagyobb mértékben a ja­nuári kormánynyilatkozat meg­jelenése óta indítottak tömeg­harcot az ellenforradalmi néze­tek, a népi demokráciaellenes re­akció ellen. Ezért továbbra is legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy minden egyes kommunista sokkal bátrabban tevékenyked­jék a lakosság körében. Megyei intéző bizottságunk, és igen helyesen a járási és városi intéző bizottságok is az ott dol­gozó kommunistákon keresztül nagy gondot fordítottak a rend­őrség, a karhatalom, az ügyész­ség és a bíróság munkájára. Az ellenforradalom igyekezett a tanácsokat, elsősorban a köz­ségi tanácsokat kézbevenni és az úgynevezett »nemzeti forradalmi bizottságok« fedőneve alatt az ellenforradalom szerveivé tenni. A tanácsok megtisztítását az el­lenforradalomtól egyik központi feladatnak tekintettük. Nehéz harcot kellett vívni, különösen Kecskeméten és Ba­ján a munkástanácsokba befura­kodott nagyszámú ellenséges elemmel szemben. Kecskeméten is — amint említettem — létre kívánták hozni az úgynevezett »városi munkástanácsot«, amely­1 A MESTER ÉS TANÍTVÁNYA (S. oldat) PÉNTEKI JEGYZETEINK (3. oldal) A FÖLDKÉRDÉS MEGYÉNKBEN (3. oldat) UGYE ITT MARADSZ MÉG ARCHANDULA? (3. oldal) A VASÁRLÖK ÉRDEKÉBEN ((. oldal) MINDENKIT ÉRDEKEL (4. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÄNON (1 oldal) MI VAN ÉS MI NINCS A VETŐMAGBOLTBAN? (5. oldal) SPORT («. oldal) Tiétek legtisztább érzéseink Nemzetközi Nőnap Szerte a világon róla emlékeznek, őt ünnepli’:: á nőt, az : Asszonyt. Sokhelyütt zászlók lobognak, virágcsokrok pompáz- } nak, — nekünk legtisztább érzéseink feselnek virággá. És j odatesszük szivünk virágait azoknak a lába elé, akik számunkra | a legkedvesebbek. | Két csokrot készítek; egyik a mindenei: felett álló asz- szonyé, az Anyáé: édesanyámé. Nem él már, ott pihen egy dunántúli kis temetőben, akácok alatt, de emléke, a drága, itt van bennem mindörökké. És érzem minden valómmal öt, aki egyéves koromban a í hátára vett, így cipelt másfél napon át, gyalog, mert nem vont f pénz vonatra, de ment, mert a városból távozni kellett., ment j hittel, bizakodással, ki, a pusztára, fészket bélelni itt is ne- | künk, a családnak, nekem, a leggyámeltálanabbnak. Óh, édes- t anyám, hányszor éreztem azt a cipekedést életemben, az erőt, f amely ott áramlott belém, Belőled, azon az úton! S hányszor látlak, ahogy mosolyogsz, amikor édesapám tehetetlenül töpreng, mert nincs munka, nincs kenyér, — mosolyogtál édesanyám, hogy ne legyen sós íze a könnynek. Honnan tudtad, hogy így kell tenned? Már tudom, nem az orvos hozott vissza közénk a sír szé­léről, — a harmadik tüdőgyulladásból azért állottái lábra, mert nélküled nem élhettünk, azért jöttél vissza az életbe, mert Tiéd volt a szeretet! Érzem édesanyám most is, érett fővel, esténként, amikor gondolkodom és forr az agyam, érzem, hogy ott ülsz az ágyam szélén, simogatod, megcsókolod a homlokomat, mint kisdiák­koromban szoktak. Magadra vetted a legkisebb gondot is! -—, mikor volt Neked időd a pihenésre? Mintha csak most olvasnám Drága, a leveleidet, amelye- ! két egyetemista fiadnak írtál, keverve a lásbetűt a naggyal j (két elemit járhattál mindössze), de a szívedbe mártottad a « tollad: féltés, bátorítás, bölcs tanács volt minden szavad. } Ki tanított minderre? j 4 Ö, édesanyám, micsoda terhet cipeltél gyenge válladon 1 egész életedben, s minő fájdalom lett a fizetséged! Tragikus | körülmények között meghalt legidősebb fiad, egy rideg ja- ; nuári reggel hozta a posta a hírt, hogy a fronton elpusztult ] második gyermeked is. Odaomoltál a konyha sarkába, a I kínok kínja, az édesanyák felmérhetetlen kínja tepert főikre, j — de felálltál, Te mindig fel tudtál állni! IAtlak, én már így látlak mindig, ahogy állsz a Idspatak f hídján és búcsúztatsz, amikor a fővárosi iskolába megyek, f visszavárón állsz a hídon, amikor a háborúba visznek en- t gém is. így látlak Anyám, mindig visszavárón, és megyek, szent emlékedhez zarándokolok a másik asszonnyal, a Feleséggel, aki most helyetted derít mosolyt az arcomra, s mellettem áll, ha viharok tombolnak felettem. Védve és féltőn simul hoz­zám, s letörli arcomról a verítéket; derűvel, bizakodással tölt el olyan helyzetekben, amikor a kétségbeesés hullámai között már elmerülnék — egyedül. Tiétek szívem minden virágai! Édesanyák, feleségek, Tiétek szívünk legtisztább érzései! Tarján István nek fő törekvése az volt, hogil tisztogatás címén teljesen széf-* züllessze a népi demokratikus! hatalom szerveit, a rendőrséget! és a tanácsokat, hogy kezükbe* kaparintsák a hatalmat. A megye gazdasági életében! igen súlyos károkat okoztak az; ellenforradalmi események. Az ipari termelés igen súlyos? mértékben visszaesett A mi-| nisztériumi ipar termelése az! előző évhez viszonyítva 6,7 szá-! zalékkal csökkent. J ; (Folytatás a 2. oldalon) \ ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom