Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

Örömhír a rántottcsirke kedvelőinek:! Félmillió csibét keltet as idénj a kecskeméti állomás Minden valamirevaló kecskeméti és városkörnyéki gazda­asszony ismeri a Baromfikeltető Állomás nevét a Sétatér utcá­ban. Ilyentájban egymásnak adják itt a kilincset, akik jófajtájú, nagyhozamú, egészséges baromfiállományt akarnak, A keltető állomáson február 14-én rakták be az első tojáso­kat: 28 000 darabot, rá egy hétre 40 000-et s 28-án újabb 35 G00-et. Az első berakásból március 7-én bújnak napvilágra a pelyhes állatkák. Hetenként folyamatosan 20—25 000 naposcsibére számí­tanak a berakott tojások számától függően. Az állomásvezető elmondja, hogy ebben a keltetési idényben f— szeptember közepéig — legalább félmillió csibét keltetnek a 585 000 darabos tervvel szemben. 250 000 darab naposcsibe érté­kesítésére a MÉK Vállalattal kötöttek szerződést; a többit ter­melőszövetkezeteknek, magántenyésztőknek adják el. Az érdek­lődés igen nagy a darabonként 4,20 forintért árusított csibék iránt. Az állomás igen jófajtájú anyaggal dolgozik, A Bugaci Állami Gazdaságtól szállított tojásokból fajtiszta sárga és fehér magyar baromfi keL A mi vidékünkön ennek a fajtának a tenyésztése a legeredményesebb. Ügy tervezik, hogy jövő tavaszra már a minta- községekben m kialakítják a tisztavérű tenyészeteket, s kisebb, tárt egységekben foglalkoznak a kendermagossal is, er- de szintén csak tiszta vérben. Telefonriport häPOITl ipái i Cíze százalékot március hónap első felében behozzuk; — Van-e valami termelési pro­blémájuk? — Igen. Különféle anyagféle­ségek minőségben és méretben nem állnak rendelkezésünkre. Márciusban megszűnik ez az ál­datlan állapot, mert központi anyagkiutalást kapunk. Terven leiül 644200 doboz gyufa i— Itt Gyufagyár, tessék! — Mennyi gyufát termeltek az elmúlt két hónap alatt? — Januárban 109,2 százalékra teljesítettük előírt tervünket. Februárban túlszárnyaltuk ezt az eredményt is és 113,4 száza­lékot értünk el. Terven felül a januári 31 napos hónapban 492 ezer 400 doboz gyufát adtunk az országnak. Nőtt a terven felül gyártott gyufák mennyisége feb­ruár hónapban, mert 644 200 do­bozt adtunk át a kereskedelem­nek. A túlteljesítésből a vállalat 31 000 forintot profitált. — A dolgozók meg vannak elégedve a kifizetett bérekkel? — A gyár dolgozóinak ren­deztük a bérét. Január 1-től 19 649 forinttal többet fizettünk ki. Szeretnénk elmondani azt is, hogy a gyárban jó kollektíva dolgozik, s jó a munkások han­gulata. — Termékeiket bel- vagy kül­földi fogyasztásra szállítják? — A gyár termékeit Bács- Kiskun megyébe és Budapestre szállítjuk. A külföldi exportszál­lítás jelenleg szünetek A Kínai Központi Ének- és Táncegyüttes — pávatánca a kínai művész vett részt — 26 nemzetiség országos zenei és táncfesztiválon. A versenyen 2009 hivatásos zenéjét, táncait, dalait mutatták be. új leveskompozíciét j állítottak elő a * Kinizsi Konzervgyárban — Itt Petőfi Népe szerkesztő­sége!. ; i Igen, akarjuk hallani, milyen új konzervált élelmiszer­cikket készítettek, — Nemrég kezdtünk bele azok­ba a kísérletekbe, amelyek kü­lönböző leveskompazíciók előál­lítására indultak meg. Nemcsak belföldi, hanem külföldi fogyasz­tásra is készítünk ilyen kórusérv- levaseket. Az első minták már el is készültek, — Milyen levesek lesznek; ezek, s hány személy ehetik be­lőlük? — Eddig húslevest, zellerkrém- levest és zöldséglevest készítet­tünk. Kettő, négy, illetve hat személy részére. A leveseknek az az érdekességük, hogy por- alakban, vagy tésztával ízesítve, ízléses alumíniumfólia csomago­lásban kerülnek el a fogyasztók­hoz. — A többi üzemágban milyen kilátások vannak? — A zöldboreókonzerválás mű­szaki felkészültségében 65 száza­lékos eredményt értünk el eddig. Ez azt jelenti, hogy négy héttel előbb leszünk készek a zöldborsó konzervek előállításával, mint s múlt évben, _ —gém Izén munkálkodjunk Az utóbbi hónapokban a pro­letárdiktatúra elméleti és gyakorlati kérdései iránt a lakosság minden réte­gében megnőtt az érdeklődés. Ahány pártnap, gyűlés, vagy értekezlet, any- nyiszor vetik fel ezt a témát. Nem tar­tunk arra igényt, hogy a proletárdikta­túra igen gazdag elméleti és gyakorlati vonatkozásait részletesen megvilágítsuk, csupán néhány, legtöbbet felmerülő kér­désben fejtjük ki nézetünket. Elsőként szükséges az október 23 előtti államhatalom jellegének meghatározása. Az annak előtte elkövetett hibákból helytelenül többen olyan következtetést vontak le, hogy tagadták hazánkban a proletárdiktatúra létét: önmaguk igazo­lására a kínai állásfoglalást idézik: »•hogy Magyarországon a szó igazi ér­telmében nem valósult meg a proleta­riátus diktatúrája-. Helyette “szűk klikk- uralmáról beszélnek és ugyan­akkor teljes vakságot tanúsítanak a ha­talmas jelentőségű változások irányá­ban. Ezeknek az elméleti konkolyhintőknek és kútmérgezőknek feltesszük a kérdést: Az állam képviselhet-e osztályoktól füg­getlen hatalmat, érdeket? A válasz erre részünkről teljesen világos és érthető: nem képviselhet! Engels elemzése meg­mondja: “Az ókori állam elsősorban a rabszolgatartók állama volt, a rabszol­gák fékentartására, a hűbéri állam, a nemesség szerve a jobbágy és féljobbágy parasztok fékentartására, a modern kép­viseleti állam pedig a tőke eszköze, a bérmunka kizsákmányolására.- E meg­állapításokra építve bátran jelentjük ki, hogy hazánkban nem volt semmiféle ha­talmat behelyettesítő “klikk-uralom-, vagy egyéb “hatalmi vegyesfelvágott-, hanem proletárdiktatúra volt jellegénél, osztálytartalmánál, magasbatornyosuló eredményeinél fogva, a mindezek mel­lett eltörpülő hibákkal együtt, Az 1947-48 -OS években a kizsák­mányoló osztályok kiszorultak a hata­lomból. Kialakult és létrejött a dolgo­zók többségének megnyerésével, a mun­kás-paraszt szövetségen alapuló prole­tárdiktatúra. Az üzemek társadalmi tu­lajdonba kerültek. A régi államappará­tust a tanácsok váltották fel. A mező- gazdaságban is megkezdődött a szocia­lizmus építése. Mindezek mellett sok hiba követődött cl, csorbult a dolgozók iránt szükséges demokratizmus, elural­kodott a bürokrácia. Vajon jelentheti-e mindez azt, hogy másfajta államhatalom volt és nem a munkásosztály hatalma? Jcleníhcti-e azt. hogy a megvert osz­tályuralom, a tőkések és földbirtokosok hatalma tért vissza? Nem! Ez a veszély az októbervégi és novembereleji napokban lebegett a magyar nép felett, de a szov­jet fegyverek segítsége és a párt népét- tömörítő ereje ezt a veszélyt elhárította. Világos tehát, hogy a kínai meg­állapítás nem a munkáshatalom létre­jöttét tagadja, hanem annak torzulásaira hívja fel a figyelmet, éppen a jelen he­lyes gyakorlatának érdekében. Torzulá­sok kétségtelenül voltak, módszereiben és hármas funkciójának gyakorlásában egyaránt. Erélytelen volt a rcstaurációs kísérletek megakadályozása, az ellenfor­radalmi elemek nem részesültek olyan mértékű csapásban, mint amilyent meg­érdemeltek volna. A szocialista cpítő­mnnka szervezésében gátlókig hatott az életszínvonal lassú emelkedése, a de­mokratizmus csorbulása cs éppen ezért a dolgozók forradalmi aktivitásának el­maradása. Mindezek oda vezettek, hogy az ország szükséges ereje, egybeforrott- sága fellazult az imperialista, s ellen­forradalmi támadásokkal szemben. E fel­vetések azonban nem változtathatnak azon az alapvető tényen, bogy hazánkban lényegében véve proletárdiktatúra volt még akkor is, ha szerepét egyes terüle­teken csak korlátozottan töltötte be! A* ellenforradalom fegyveres kísérlete elsősorban a proletárdiktatúra megsemmisítésére irányult. Milyen té­nyek mutatnak erre? Már az első napok­ban menesztették a munkásigazgatókat. A tanácsoktól elküldték a zömmel mun­kásokból, parasztokból lett állami funk­cionáriusokat. Helyettük főszolgabírók, volt főjegyzők, horthysta tisztek, csend­őrök, kulákok, vagy más származású de­magógok kerültek vezető helyekre. Aki még mindig tagadná, vagy kételkedne az elmúlt események ellenforradalmi jelle­gében, attól megkérdezzük, hogy vajon Mindszenthy a proletárdiktatúrát, a szo­cializmust akarta megvédeni, vagy pedig a burzsoá diktatúrát akarta visszaállí­tani? A felelet egyértelműen az utóbbira korlátozódik. Az ellenforradalom katonai megsem­misítése után az elsődleges feladat, a proletárdiktatúra megszilárdítása volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt ideigle­nes Központi Bizottságának határozata részletesen elemzi, hogy a november 4-e óta megtett különböző intézkedések he­lyesnek bizonyultak, a nép érdekeit és a* ellenforradalom további vereségét szolgálták. Az ellenforradalom elnyomása a pro­letárdiktatúra egyik oldala. A határozat leszögezi: “Amilyen mértékben sikerült ezt a feladatot megoldani, olyan mérték­ben szabadítjuk fel a dolgozók megté­vesztett rétegeit az ellenforradalom esz­mei, politikai befolyása alól és tömörít- jük őket újra a néphatalom védelmére és a szocializmus építésére.« Ezzel kap­csolódik be a proletárdiktatúra másik oldala, a demokrácia, annak állandó szé­lesítése a dolgozók részére. Őrködnünk kell a demokrácia osztálytartalma felett, aminek lényege az, hogy ebből egy jot­tányit sem a proletárdiktatúra ellensé­geinek, de teljes egészében biztosítjuk a dolgozók számára. A demokratizálás folyamata megindult és megtörténtek a* első fontos lépések. ,Az államhatalmi és gazdasági szervekben történt racionali­zálás is ezt szolgálja, A földtörvény végrehajtása ebbe a vonalba Illeszke­dik bele. A párthatározatban a tanács­ülések összehívása feladatának megjelö­lése szintén a dolgozók közügyekbe való fokozott bevonásának irányában hat. Egyes feltételek megvalósításával siet­tetnünk kell azt, hogy “teljes erővel hozzájárulhasson népgazdaságunk ter­melési szerkezetének átalakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásához, megjavításához...« Á proletárdiktatúra éltető eleme a marxi—lenini forradalmi mun­káspárt. Párt nélkül nincs munkásfiata­lom. Párt nélkül a szocializmus építésé­ről beszélni csak üres szócséplés. A párt építése, erősítése, tömcgkapcsolatalnak bővítése, a proletárdiktatúra sziiárdulá- sát jelenti, Ezen munkálkodjunk! öt százalékos bémlaptúliépés ■f— Halló! Lakatosipari Válla­lat? — Igen! — Hogy állnak a tervteljesí­téssel? — A januári tervteljesítésünk 101 százalékos. Sajnálatos azon­ban, hogy a béralapot 5 száza­lékkal túlléptük. Ez abból adó­dott, hogy az első 8 napban az energiahiány miatt, saját agre- gátorunkkal fejlesztettük az ára­mot, így nem volt meg a munka intenzitása. Ezt á központi ren­delkezések értelmében február, illetve március hónapban kelle­ne pótolni. Február hónapban sikerült a béralaptúllépés 80 szá­zalékát lefaragni, A többi 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom