Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

M árcius 21 kéttűs ünnep a magyar munkásmozga­lom, a forradalmi múltját sokra becsülő magyar nép emlékezeté­ben. A rügyfakasztó, jókedvet hintő tavasz hivatalosan is e napon röppen ki télen át der­mesztő fészkéből és ugyané na­pon született meg az első ma­gyar proletárhatalom, az évszá­zados szabadságmozgalmak be­tetőzéseként. Csak hat nappal előbb ünnepeltük a 109 éves évfordulót és a népek tavasza máris egy újabb évfordulóra emlékeztet. Akkor Petőfire gon­doltunk: »Kik érted haltak szent világszabadság!« Most Simon István 1919. március 15-én a Kossuth-szobor előtt elmon­dott tüzes szavalata jut eszünk­be, amikor a városháza felé mu­tatva, forradalmi kívánságként idézte a költőt: »Felszállott a páva a vármegye-házra, sok sze­gény legénynek szabadulására.« Az események olyan gyorsa­sággal peregtek, ahogyan az lórradalmakbun »szokás«. A Károlyi kormány tehetetlennek bizonyult megbirkózni az óráról órára fejlődő, forrósodó esemé­nyekkel. A hatalmat átadta a proletariátusnak. A szociálde­mokrata, a kommunista párt egyesült és a Magyar Szocialista Párt nevet vette fel. A bebör­tönzött kommunisták kiszaba­dultak és minden erejükkel, szí­vükkel a munkáshatalom meg­szilárdításán tevékenykedtek. — Szili István, a kecskeméti moz­galom veterán harcosa március 22-én került szabadlábra. Vince Lajos, llajma József és Simon István mentek érte a fogházbu. Leírhatatlan lelkesedés volt a munkások között, űrökké felejt­hetetlenek lesznek ezek a napok. Dékány famozija elölt már zöld­be csattantak a vadribizli bok­rok. Minden szervezés nélkül tüntető munkáscsoportok verőd­tek össze és Kecskeméten is el­dördültek az addig utcán soha nem hallott jelszavak: »Felfegy­verezni a proletárokat!«, »Test­véri szövetségét Oroszországgal!« A menet élén ott lépkedett az akkor még fiatalos Zsákai Laci, a kecskemétiek emlékezetes prí­mása. A Magyar Altöld fennen hirdette: »Oroszország, a 6zent ország az első. Magyarország az utolsó, nyomorult Magyarország, a világ második állama lett. Az ilyen ország nem veszhet el.« Sándor István polgármester már napokkal előbb lemondott. Megalakult a 15 tagú direktó­rium, amely átvette a hatalmat a város vezetésére. A direktó­rium a következő hirdetményt tette közzé: Proletár Testvérek! Kecske- ni ét Népe! Munkások! Katonák! Polgárok! A megszálló ellenség új területet követel. Az utolsó falat kenyeret nem adjuk. A polgári kormány lemondott. Az ország vezetését a szociáldemok­raták vették át, akik egyesültök a börtönből kiszabadult kom­munista testvéreinkkel, fiijen a proletár diktatúra! Proletár Testvérek! Kecske­mét Népe! Tartsátok fenn a ren­det minden evővel. A város ve­zetését tizenöt tagú direktórium vette át, amely a munkás és ka­tonatanácsokból alakult. A fosz­togatások meggátlása céljából ezennel statáriumot hirdetünk, akit fosztogatáson érünk, azon­nal agyonlövetjük. A fegyvere­ket beszedjük, az ellenszegülőket statárium elé állítjuk. Kecskemét Népe! Magyaror­szág léte forog veszélyben, fiie­tünket és vérünket a hazáért. Aki nincs velünk, az ellenünk van. A nép, melyet vágóhídra vittek, meg fogja mutatni, hogy ö menti meg az országot. Velünk vannak a világ összes proletár­jai, akik mindenütt elkergetik a zsarnokokat, fis a népek test­véri ölelkezése között meg fog születni az új világ. fiijen a nemzetközi világforradalom! Kecskemét, 1919. március hó í2-ón, délelőtt 9 órakor. A Direktórium A gyors intézkedések egymást követték. Már március 27-én megalakult a vörös őrség, mely i Vörös Hadsereg kiegészítő ré­szét képezte. Az üzemeket szo­cializálták. A húsz dolgozónál übbet foglalkoztatottak »társa­dalmi Vezetés, munkás ellenőr­zés alá kerülnek. Ezen üzemeket ■ermelési népbiztosok vezetik«. Szocializálták a színházat és mo­zit is. A munkásoknak mérsé­kelt árú iegyet biztosítottak. MUNKÁS HÁTALOM NAPJAI Ktukn*^ ( * * * * -T *-> 'X *»- -Tfrt ■&,. 3Kf. <C :b: U gs aa ;iK jyg j, ;f> ne ifi ;i j> ) Ugyanakkor lehetővé telték, hogy a tiszta jövedelemből »az összes színházi tagok kapjanak és az egyenlő részben osztatik fel.« Meghatározták a gazdasági cselédek fejadagjait. Rendezték a háztartási alkalmazottak ügyét. Egycsapásra megszüntették a dolgozókat kínzó-gyötrő közép­kori törvényeket. A Kecskeméti Polgár március 23-i száma az ad­dig volt törvényeket így jelle­mezte: »Az utolsó krajzlert is megvédte az államhatalom, a munkásával szemben.« Ugyancsak az említett újság adja hírül: »Mi van Kecskemé­ten« cím alatt, hogy ,,A 15 tagú direktórium gyor­san megalakult, átvette a hatal­mat, lezáratta a bankokat, meg­szállta a városházat, törvényszé­ket, postahivatalt. Eüvessy Imre h. főkapitányt és Barna Tibor rendőrparancsnokot szabadságol­ták, mivel a rendőr legénység velük szemben bizalmatlan volt, A városparanesok Csihalik László volt, aki mellé Knapp Lajos szá­zadost a katona tanács részéről és a munkásszázad parancsno­kát rendelték ki.” E napok hevet csak fokozta az, hogy március 30-án Várnai Zseni egy irodalmi est keretében saját verseit adta elő. Az irodal­mi est megnyitóját Tóth László hírlapíró mondotta. Előtte két nappal a Katona Józscl Színház­ban a »Kaméliás hölgy« került bemutatásra. Talán nem is vé­letlen, hogy színházunk március 22-én ugyancsak ezt a darabot tűzte műsoréra. A kecskeméti tanítók Üdvözlet címmel cikkel jelentettek meg a Magyar Alföld március 28-i számában. ..A kecskeméti tanítók immár mind lelkes hívei a Magyaror­szági Szocialista Pártnak, s mint ilyenek, őszintén, szívünk legme­legebb érzésével üdvözöljük a tanítók tanítóját, a Tanácsköz­társaság közoktatásügyi népbiz­tosát. Kunfl Zsigntond elvtársun­kat. Megígérjük, megfogadjuk, hogy az új idők szellemét telje­sen megértve, minden erőnkből, a teljes tudásunkkal követni fog­juk, az ű általa kitűzött célt, a népeket boldogító nevelési, taní­tási elveket." Hogy a kecskeméti tanítók ezen az úton, jártak, annak bizonyí­téka az is, hogy július 8-án a tani- tők átképző tanfolyamát Lukács György népbiztos nyitotta meg. A tanítók álláspontjuk leszö- gezése mellett nyomban felve­tették az aggasztó gondot, éspe­dig azt, hogy a tanköteles gyer­mekeknek 26,7 százaléka nem jár iskolába és a kecskeméti la­kosság 27 százaléka nem tud írni-olvasni. A direktórium ál­talánosan határozott intézkedései közé illesztve Tóth László kö­zölte, hogy az iskolákból a ki­rályokat és hivatali elöljárókat ábrázoló, továbbá vallásos tár­gyú és célzatú képeket, az ott felállított szobrokat azonnal rak­tárba kell helyezni. Ugyanakkor május 1-el rendezték a tanítók fizetését. Havonta 250 korona külön munkadíjat kaptak. Kecskeméten nagyon nyomo­rúságos volt a lakáshelyzet. A direktórium első intézkedései arra irányultak, hogy felfektes­sék a lakáskatasztert és ennek alapján biztosítsák az igazságos, emberséges lakáselosztást. A kecskeméti lakáshivatal rendele­tének egyrésze a Magyar Alföld április 25-i számában így hang­zik: „Klvtársak, Proletárok! A la- káshlvalal mindezen rendeletéi azt az egyetlen célt szolgállak, hogy benneteket a lehető leg­gyorsabban, a lehető legjobb la­káshoz juttasson. Azt akarjuk, hogy mindenki, akinek a lakás­ra jogos igénye van, ezt min­den késedelem nélkül, azonnal megkapja és minden okunk megvan azt hinni, hogy a lakás- kataszter felvétele után ezt meg is tehetjük," Sor került ennek részbeni konk­rét végrehajtására is. így vették igénybe dr. Farkas György nyolcszobás lakásának egyrészét, mivel azt magányosan lakta. A direktórium vezetői, a mun­kások, értelmiségiek és a sze- iíénvoárasztok hűségesen ragasz­kodtak a munkáshatalomhoz. Szent elhatározásuk volt az új világ, az új rend építése. Szándé­kukat nem tántorította meg a belső és külső ellenforradalmi erők készülődése, a munkásha­talom megdöntésére. Budai De­zső, a direktórium intéző bizott­ságának tagja április 13-án »Mi­kor lesz proletárdiktatúra?« cí­mű vezércikkében így ír: «Ne féljenek tisztelt ellenfor­radalmi urak. A proletárdiktatúra még csak ezután kezdődik. Ez­után jön a java. Ezután Jön az országos törvényalkotás proletár- diktatúrája, amit majd az orszá­gos szovjet parancsol. Es ha mind rámegyünk és ha mind belepusztulunk és ha mind belegebedünk a munkába, akkor is meglesz. Ha mi már nem élünk, akkor folytatják mások. Ha bennünket felköt a fehér gár­da, akkor lesz majd egy úi vörös gárda, amelyik a fehéreket fel­köti." t Időközben Budapesten megala­kult a Pest megyei tanács is, amelyben Kecskemétet 14 elvtárs képviselte. A megyei intéző bi­zottságba Uemetrovics Viktor vasutas elvtársat választották be, A munkáshatalom sikerei az ellenforradalmi erők elkesere­dett dühét váltották ki. Ezzel kapcsolatosan elég utalni azokra a szervezkedésekre, amelyek a Bagolyvárban történtek és ame­lyeket a város körüli pusztákban Héjjas Ivánék szítottak. Szent­királyon akarták kirobbantani az ellenforradalmat, s akarták a megtévedt emberek százainak ásó-kapa fegyverével elfoglalni Kecskemétet. Az akkori szemta­núk a következőket mondották el: »Szerdán délután elvtársaink, akik hivatalos ügyben kintjártak a tanyákon, jelentették, hogy a A Hírős Város ünneplő dolgozó népe felvonulással tüntet az 1919-es prolctárliatalom mellett. A diktatúra nehézségei csak fokozlak a lelkesedést. A Ma­gyar Altöld arról ad hírt, hogy ..összegyűltek ti Kecskemét és iiörnyeKbeli hadi foglyok. Az orosz misszió nevében Hodiáner Theodor ismertette a nemzetközi helyzetet és fejtegette a vörös hadsereg feladatait. A moszkvai küldött nagyhatású beszéd» után a jelenlévők valamennyien be­léptek a vörös gárdába! A direktórium intéző bizottsá­ga fáradhatatlanul végezte éjjel­nappali munkáját. A város, a dolgozók minden ügyét-baját in­tézték. Óriási munka hárult a huszas létszámú intéző bizott­ságra, éppen ezért saját tagjait a következőképpen osztotta be: Bakonyi Antal vörösőrség, Ben- kovics Antal szocializálás, Beré- nyi Pál földművelés, Budai De­zső politikai ügyek, Csereklyei Béla szocializálás, Fehér István várcsparancsnokság, Gál Imre egészségügy, Hajma József pénz­ügy, Kosa István közlekedési, Magyar György detektív csoport, Német László külső propaganda, Safrankó Emánuel közélelmezés, Simon István belső propaganda és sajtó, Soós Pál ipar és szocia­lizálás, Szabó Lajos közélelme- ZÓ3, Tóth László vallási, iskolai és kulturális ügyek, Vértes Gá­bor bácskai védőázakasz, Vil­lám István posta, igazságügy cs árvaügyek, Villám József föld­művelés, Vince Lajos városgaz­daság. A helyi tanács 150 tag részvé­telével április 27-én, szombat délután 5 órakor Szákovics el­nökletével tartotta meg első ülé­sét. Budai Dezső és Berényi Pál helyére az intéző bizottságba két új tagot választottak Szákovics György és Fejős Béla szemé­lyében. A helyi tanács elnökévé pedig Lugossy István elvtársat tették meg. Ezen az ülésen a kofarendster megszüntetéséhez szóltak többen hozzá ós elfogad­ták az intéző bizottság azon ál­láspontját, hogy a kofarendszert meg kell szüntetni. Ügy azon­ban, hogy a kofákat, mint alkal­mazottakat, foglalkoztatni kell s megélhetéshez kell juttatni. Kuti-féle kocsma körül tüzeltek rájuk és egy kerékpáros vörös katonát Ismeretlen egyének el­fogtak. Jelentették továbbá azt is, hogy a tanyákon alig talál­tak férfiakat és az otthon ma­radták erre azt a felvilágosítást adták, hogy a templomnál gyű­lés van. Erre a hírre a vöröskatonaság, gyalogosok, géppuskások autón, lóvá boa huszárok vonultak ki Szentkirályra. Az úrréti laposnál mintegy 40 főből álló rajvonalat láttak a városhoz közeledni. Az cllenforradalmárokal puska és gépfegyver tűzzel fogadták, mi­re azok két halott veszteséggel menekültek. Valószínűleg sebe­sültjeik is voltak, akiket azon­ban magukkal cipeltek. Megállapítást nyert, hogy a mozgalmat kecskeméti egyének irányították, kik a templomban búzaszentelésre összegyűlt népet arra bujtották, hogy vonuljanak a vörös hadsereg ellen, mely el akar mindenkitől mindent ra­bolni és hogy ez a felkelés nem áll egyedül, mert az összes ta­nyákról hasonlóan támadnak a városra. Ily módon néhány fegyveres lelketlen, gazember mintegy 3— 400 szerencsétlen embert hajszolt fel, akik legfeljebb bottal és ka­pával voltak felfegyverezve. — Mint később kiderült, az ellen- forradalmi szervezkedés mögött Héjjas Iván, Liszka Béla, Fran­cia Kiss Mihály és Haág osztrák százados álltak, akik — mikor égett lábuk alatt a talaj — Sze­gedre szöktek.« A Magyar Alföld április 26-i »A szentkirályi ellenforradalom« című vezércikkében ezt írja: Ha a pap olyan aljasságra \c- lemedik, s nem .«zégyenli olyan ostobaságokat kimondani a szá­ján ünnepi prédikációjában, hogy a kommunista társadalomban .‘i/optatógépekkel táplálják a kis­dedekéi, nem is csoda, hogy könnyen hajlanak a fel nem vilá­gosított, egyszerű népek, az osto­ba félrevezetésekre, A munkáshatalom tényleges diktatúrát gyakorolt, és szigo­rúan büntetett, megtorolt min­dent, ami sértette érdekeit. Ez­zel a határozottságával kivívta elsősorban a munkások aktív támogatását. A diktatúra nép­szerű és szeretett volt a tömegek körében. Erre utal egy május hónapban a Magyar Alföld ha­sábjain megjelent nyilatkozat, ami Takács György elvtársnak a Szocialista Párt titkárának cí- meztetett. «Hálás és szívélyes üdvüzlcliin két küldjük mi Takács elvtár­sunknak, hogy a szép májusi ün népén nehéz és sok munkája kö­zepet! e oly gonddal és figyelem mci volt velünk szemben, hogy ökörsülttel kínált meg benünket a legnagyobb, szakadó záporban Elvtársnőinkkcl együtt stfvélye; üdvözletünket küldjük Takác.« elvtársnak. E. Tóth Anna és Gaz dik Mária.« Nem volt kímélet Farkas Fe­renccel szemben, aki a lakásbi- vatalnak volt tisztviselője és furfangos módon akart fegyve­reket szerezni és embereket to­borozni ellenforradalmi célokra ttarkas Ferencet a forradalmi törvényszék 20 esztendei fegy- liázra ítélte. Kardos Antal gaz­dálkodót azért, mert konvenciós cselédjeinek a maximális árnál jóval magasabb áron adta el a gabonát, a forradalmi törvény- szélt 20 000 korona pénzbünte­tésre ítélte. Aszódi Bélánét élel- miszerfelhalmozásért két évi fog­házra és értékeinek elkobzására ítélték. Ugyancsak ebben az ügyben szereplő Kullai Istvánt, mint közhivatalnokot, mivel Aszódi Béléné felhalmozott élei rniszerkészletét ő rejtette el, hat havi fegyházbüntetéssel sújtotta :t forradalmi törvényszék. A for­radalmi törvényszék munkájá­nak ellenőrzésére május 13-án Kecskemétre érkezett Számúéit Tibor népbiztos is. Ugyanezek­ben a napokban járt Kecskemé­ten Böhm Vilmos hadseregpa- rancsnok, Vágó Béla hadtesüó- parancsnok és Rákosi Mátyás népbiztos is. Az imperialista hatalmak dü- hödten figyelték, hogy az orosz szovjet mellett hogyan épül és erősödik az alig egy-két hónapos magyar munkáshatalom. Kato­nai nyomásukat erősítették és veszélybe került az újszülött munkáshaza. Általános mozgósí­tást rendeltek el az ország vé­delmére. Kecskeméten a legál­dozatkészebbek, kétezren jelent­keztek fegyverbe, hogy — h;. kell — életüket is odaadják - haza védelméért. Május 6-án, vasárnap délutar három órakor összeült a városi tanács egy drámaian rövid tár gyalásra. Pár szavas megnyit« után Sinkó Ervin városparanrs nők bejelentette a katonai dikta tórát, mert — úgymond — nem a szavak, hanem a tettek irt'j< érkezett el. A diktatúra katonai verese­get szenvedett. Ok: az impe­rialisták katonai túlereje és azok az elkövetett hibák, ame­lyek különösen a parasztpoliti- ka és a két párt egyesülése te­kintetében nem maradtak követ­kezmények nélkül. A visszaem­lékezés nem a hibákat hánytor- gatja elsősorban. Arra is szük­ség van okulásunk miatt. De mindenekelőtt a munkáshata­lomra gondolunk, mely úgy emelkedett ki a négy éves há­ború vérzivatarától megtépázott Európából, mint síkságon az ég­benyúló taúriás. Óriás volt az a négy hónap a magyar nép tör­ténelmében és méltán helyezke­dik el 1848 hagyományai után és ugyanolyan méltán előzi meg azt a történelmi fordulót, amelyet 1945 jelent. Az ellenforradalom győzelme nehéz és vasbavert huszonöt esztendőt jelentett. Egész né­pünk, de a kecskemétiek külö­nösen nem felejtik az ezzel járt szörnyű vérengzéseket. Múlt év októberében ugyanazok az erők ismét próbálkoztak, de mo6t- már mindörökre rajtavesztettek Nem sikerült megegyszer 1919 augusztusét írniok. A magyar proletárdiktatúra nincs egyedül. Velünk van a szovjet nép és a többszáz milliós szocialista tábor. Weither Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom