Petőfi Népe, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának iiiése (folytatás At t. oldalról) A szántermelés fokozatos emel­kedése, gyáraink és üzemeink folyarrlatos munkájának biztosí­tása s ezzel a munkanélküliség v eszélyének elhárítása szintén je­lentősen hozzájárult az ellenfor­radalom politikai befolyásának csökkenésiéhez s a szocializmus erőinek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos támaszai azok a termelőszövetkezetek, amelye­ket az ellenforradalom támadá­sa sem tudott megingatni, ör­vendetes az is, hogy az ellenfor­radalom nyomása alatt szétesett termelőszövetkezetek nagy szám­ban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom, a szocializmus mélyen begyökere­ződött a magyar falu életébe. Az élet általános konszolidálá­sának ez a viszonylag gyors fo­lyamata is bizonyítja, mennyire alaptalan az ellenforradalmi ele­meknek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók soraiban szilárd lenne. A tények azt mu­tatják, hogy ha a munkásosz­tály, a parasztság és az értelmi­ség egy része az ellenforradalmi támadás napjaiban meg is volt za­varodva, a többség kitartott a szocializmus és a népi államha­talom mellett. A dolgozók átme­netileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája az ellenforradalmi ténykedések lelepleződése és a népi hatalom megszilárdulása eredményeként, vagy már kiszabadult, vagy pe­dig kiszabadulóban van az el­lenforradalom eszmei-politikai befolyása alól. Az ellenforradalom ideológiájá­nak, pártellenes, munkásosztály- ellenes, szovjetunióellenes néze­teinek (»nemzeti kommunizmus«, ■»semlegesség« stb.) végleges meg­semmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politi­kai agitációt követel. A folyamat meggyorsítása érdekében foly­tatni leéli aktívaértekezletek, nyilvános pártnapok, gyűlések tartását. XÍX. Az államigazgatás és államhatalmi szervek munkája A kormány tevékenysége az ország életének rendbehozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt jelentékeny eredményeket ért el. A közrendet és közbiztonságot, melyet az ellenforradalmi fegyve­res bandák és e bandákban nagyszámban aktivizálódott, bör­tönből kiszabadított fasiszta és közönséges bűnözők megbontot­tak és veszélyeztettek, sikerült helyreállítani. Ezt követően az jrszágban megindult a közleke­dés és a mindennapi termelő- munka folyamata rendes meder­ben folyik. E munkában a belügyi és hon­védségi szervek — azokon beiül különösen a karhatalmi szervek — megállották helyüket; híven teljesítették kötelességüket. Fo­kozatosan javítják munkájukat a kezdetben bizoni'talankodó igaz­ságügyi szervek is. Az államigaz­gatási szervek (minisztériumok, tanácsok) munkája is jelentős laladást ért cl. Mindennek ered­ményeképpen a kormányszervek es a tanácsigazgatási szervek irá- íyító munkája s ezzel együtt tekintélyük az állampolgárok előtt megszilárdult, Ehhez hozzájárult, hogy az el­lenforradalommal szembeni eré­lyes adminisztratív intézkedések­re] párhuzamosan az államigaz­gatás terén is komoly lépés tör­tént a bürokratizmus csökkentő­iére. A minisztériumok egy ré­szének összevonása, a központi hivatalok tisztviselői létszáma- iák mintegy 45 százalékos, a negyei és járási tanácsok appa­rátusának mintegy 40 százalékos csökkentése — helyesen — a községi tanácsok tisztviselői lét­számának mintegy 4500 fővel való növelésével együtt került, illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rend­szabály ok alkalmazása az el­lenforradalmárokkal szemben s ozzél egyidejűleg az állam bü­rokratikus kinövéseinek lefara­gása erősíti a diktatúrát az osztályellenséggel szemben és ugyanakkor biztosítja a szocia­lista demokrácia továbbfejlesz­tését a dolgozó tömegek javára. Habár az ellenforradalom dön­tő vereséget szenvedett és ku­darcra van ítélve minden provo­kációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek és a dolgozó nép éberségére és elszántságára az ellenforrada­lom minden mozgolódásával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyugati imperialis­ta körök anyagi eszközökkel és uszító propagandahadjáraltal tá­mogattuk és támogatnak, nem ad­ták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan, szervezkednek, újabb provoká­ciókkal próbálkoznak, rém- és álhirek terjesztésével igyekeznek gátolni a nép békés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyógyításáriak munkáját. Ja­nuárban például a klerikális reakció hitoktatás ürügyén no­litikai támadást szervezett az is­kolákban a népi demokratikus rendszer ellen. A Központi Bizottság véle­ménye szerint az államigazgatási szervek munkája területén erő­síteni kell a kormány irányító tevékenységét, hogy a Miniszter- tanács s a különböző állami szer­vek kielégítően megoldhassák a rendes kerékvágásba került ál- lámélet sokrétű feladatát. Az or­szág életének stabilizálása elér­te azt a fokot, amikor az állam- igazgatási szervek működése mellett időszerűvé vált az állam- hatalmi szervek rendes, alkot­mányos tevékenységének meg­kezdése, illetve folytatása. A kormányzati és államhatalmi szervek munkájával kapcsolat­ban a következő intézkedésekre van szükség: 1. Szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok, va­lamint a budapesti és megyei ta­nácsok vezetőinek irányítását, tájékoztatását és feladataik ellá­tása közben több segítséget kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munkájának további javítása ér­dekében a jelenlegi helyzetben különösen fontos a vezetés meg­erősítése. J. Főleg három területre kell nagy figyelmet fordítani: a) a közoktatási és kulturális, b) az állami tervezés és gazdasági ve­zetés, c) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazgatási, mind a társadalmi munka terü­letén meg kell tenni minden szükséges intézkedést, hogy a munkásőrség, amelynek szerve­zése ezekben a napokban kezdő­dik az üzemekben, a bányákban, az állami gazdaságokban cs ter- melőszövetKezetekben, a munkás­paraszt államunk, szocialista ren­dünk és népünk vagyonának erős védelmező erejévé váljon minden ellenforradalmi támadási kísér­lettel szemben. 5. Az ország törvényes rendjé­nek helyreállítása lehetővé és egyben szükségessé teszi, hogy a Magyar Népköztársaság leg­főbb államhatalmi szerve, az országgyűlés minél előbb meg­kezdje törvényhozó tevékenysé­gét. Ennek elősegítésére az or­szággyűlés valamennyi szervé­nek haladéktalanul él kell kez­deni munkáját. Az Elnöki Ta­nácsban és a kormányban dol­gozó párttagok kezdeményezzék azoknak a .jelentéseknek és tör­vényjavaslatoknak kidolgozását, amelyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjesz­teni. ti. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és inás városok kerületi. Illetve a községek tanácsai) a törvényben előirt módon és hatáskörben ké­szítsék elő s hívják össze teljes ülésüket. 7. A Magyar Szocialista Mun­káspárt azon tagjai, akik az or­szággyűlésben s annak külön­böző bizottságaiban, a tanácsi szervekben s a tanácsok végre­hajtó bizottságaiban tagként he­lyet foglalnak, a megfelelő párt­szervek irányítása mellett az em­lített állatnhatalmi szervek mun­kájának megkezdése előtt ülje­nek össze, alakítsák meg párt- csoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos munka megfelelő politikai előkészítésének kérdé­seit, a napirendre kerülő kon­krét kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira köte­lező egységes álláspontot. 8. A Központi Bizottság üd­vözli a Hazafias Népfront me­gyei képviselőcsoportjainak már megkezdett működését. A kép­viselőcsoportok ülései általában | igen pozitivek. Hasznos tevé­kenységet folytat máris a Ma­gyar Népköztársaság és válasz­tóik javára képviselői munkája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok munkáját a Hazafias Népfront helyi bizottságai to­vábbra is rendszeresen irányít­sák. A Központi Bizottság vélemé- I nye szerint szükséges a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, va­lamint annak Elnöksége munká­jának megindítása is. A súlyos próbatétel idején a népfront szerveiben működő ve­zetők közül néhányan magatar­tásukkal méltatlanná váltak a dolgozó nép bizalmára. Ugyanak­kor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval na­gyobb azoknak a száma, akik ko­rábban nem voltak ismert politi­kai vezetők, de az ellenforrada­lom támadása idején a szocialis­ta forradalom hűséges védelme­zőinek bizonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kap­nak a Hazafias Népfront legma­gasabb vezető szerveiben is. Szükségessé vált az is, hogy a Hazafias Népfront vezetésében, különböző szerveinek személyi összetételében változtatásokat hajtsunk végre s a népfront mun­kájába nagyobb mértékben von­janak be a néphatalomhoz hű különböző pártállású és párton- k ívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, mint a kom­munista és pártonkívüli hazafiak tömörülését nagyra értékeli és ennek megfelelően úgy véli, hogy be kell töltenie az ország közéle­tében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti. IV. A gazdasági munka területén A magyar népnek, a munká­soknak, parasztoknak, értelmisé­gieknek a párt és a kormány kezdeményezése nyomán elért egyik döntő sikere az ellenfor­radalmi támadás következtében megbénult termelőmunka meg­indítása és a gazdasági élet helyreállítása. A termelőmunká­ban a bányász elvtársak halad­nak az élen. A széntermelés lendületes emelkedése, a napi U0 DUÓ tonnás termelési szint el­érése a gazdasági élet vérkerin­gése megindításának legfőbb elő­feltételét teremtette meg. A szén­termelés emelkedése nyomán megindult a normális termelés tnlnd a nehéz-, mind a könnyű­iparban. A mezőgazdasági ter­melés a dolgozó parasztság szor­galmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenve­dett. A vasút, valamint a közle­kedés és szállítás más területén a személy- és teherforgalom helyreállt és állandóan fejlődik. A közellátás a rendkívüli ese­mények ellenére mindvégig ki­elégítő volt, sőt sok téren meg­haladta a korábbi évek színvo­nalút. Az állami bolti kiskereskede­lem ez év januárjában 10 szá­zalékkal, a szövetkezeti kiske­reskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év ja­nuárjában. A közellátás színvonalának fenntartásában, a gazdasági vér­keringés megindításában, az or­szág fizetőképességének biztosí­tásában saját erőfeszítéseink mel­lett elöntő szerepe volt a testvéri szocialista országok segítségének. Különösen a szovjet nép a gazda­sági segítségnyújtás terén is igen nagy részt vállalt magára. Feb­ruár 1-ig a testvéri országokból 700 millió forint értékű segítség érkezett, s további 200 millió fo­rint értékű segítség szállítása indult meg hazánkba. Még a térítés nélküli segítségnyújtás­nál is nagyobb értékű támoga­tást jelent számunkra a szocia­lista országok által nyújtott, il­letve kilátásba helyezett mint­egy 300 millió dollár értékű áru­hitel, továbbá a Szovjetunió (>0 millió dollár, Kína 25 millió dollár összegű szabad devizában nyújtott hitelsegítsége. Népünk munkája és a szo­cialista országoknak a prolel ár­internacionalizmus szellemében nyújtott testvéri segítsége, együt­tesen hozzásegített bennünket ahhoz, hogy pénzünk szilárdsá­gút biztosítsuk, s a nagyobb ará­nyú munkanélküliséget elkerül­jük. A Központi Bizottság meg­állapítja, hogy az Intéző Bizott­ság és a Minisztertanács állal kezdeményezett párt- és kor­mányintézkedések ez ipar, a me­zőgazdaság, a közlekedés és ke­reskedelem vonalár., a termelés s a gazdasági élet helyreállításá­ra általában, mint ezt a gyakor­lati élet igazolta, helyesek vol­tak. Sikereink mellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhettünk a kox-ábban is súlyos tehernek érzett bajok or­voslásához, már újabb nehézsé­gek jelentkeznek. Az ipar terme­lési költségei az ellenforradalom előtti időkhöz képest, részben az indokolt béremelések, még inkább azonban egyéb okok, és­pedig főleg a meglazult munka- fegyelem, a teljesítménybérezés indokolatlan felszámolása, a tel­jesítmények csökkenése és a tel« j esi tóképesség rossz kihasználá­sa következtében nagymérték­ben emelkedtek. így az államnak az iparból a korábbinál jóval ke­vesebb a bevétele. He a megla­zult állami fegyelem következ­tében csökkent a lukosság adófi­zetése is. Ezeket a hiányosságo­kat sürgősen ki kell küszöböl­nünk ahhoz, hogy a baráti or­szágok nagyszabású segítségét ésszerűen felhasználva, tartó­san biztosítani tudjuk a vásárló­erő és az. árualap egyensúlyát, a költségvetés egyensúlyát es a külkereskedelem egyensúlyát, s ily módon megvédjük népün­ket egy esetleges pénzromlás ve­szélyétől. Mindez elengedhetetlen felté­tele annak, hogy teljes erővel hozzájárulhassunk népgazdasá­gunk termelési szerkezetének át­alakításához, a gazdasági veze­tés decentralizálásához, megja­vításához, valamint a leghala- dottabb ipari országokkal szem­ben fennálló technikai elmara­dottságunk felszámolásához és ezzel biztos alapot teremtsünk legfőbb célunk, a dolgozó nép életszínvonalúnak és életkörül­ményeinek további következeié* javítása szánjára. Gazdasági téren a kommunis­ták és főleg a kommunista ve­zetők fő feladatai ma a követke­zők: 1. A szocialista bérezés elvé­nek helyes alkalmazásával, a tel­jesítmény nélkül történő bérki fizetések megszüntetésével. a munkafegyelem megszUáttdításá- val cs a termelés ésszerű meg­szervezésével biztosítani kell a uiunha termelékenységének jió velősét és a termelési költségek lényeges csökkentését. 2. Vissza keil állítani az adó­fegyelmet, biztosítani kell a la­kosság adóinak pontos befizeté­sét. 3. A szocialista tervgazdasag? elvének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdaságii vezetés decentralizálását a válla­latok, állami gazdaságok, a ter­melőszövetkezetek önálló gazda­sági vezetésének fejlesztését. Érvényesíteni kell a termelő» üzemekben egyrészről az igazga­tók, főmérnökök, főagronómusok, főkönyvelők útján a központi irányítást, másrészről biztosítani kell a munkástanácsoknak ezt kiegészítő szerepét az üzemek igazgatásábah. 4. Hozzá kell fogni a házai adottságokra épülő és helyes ara­nyok kialakítását biztosító új — 1958. január elejével kezdődő — hároméves terv kidolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fej­lesztés érdekében szükséges (energiabiztosítás, városfejlesz­tés) hosszabb időre (10—15 év) szóló távlati terveket is kell ké­szíteni. 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátási zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabadfelvá­sárlás és a szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mező- gazdasági árrendszernek a köz­érdek figyelembevételével ser­kentenie kell a termelési kedvet. 0. A mezőgazdasági termelés általános és föle* szocialista irá­nyú fejlesztése elősegítésére pari­es állami szerveink nyújtsanak kellő támogatást az állami gaz­daságok dolgozóinak, valamint a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaik** fejleszthessék és gazdaságossá tehessek. 7. A mezőgazdaság beír cs irá­nyú fejlesztését egy mielőbb el­készítendő mezőgazdasági prog­ram kidolgozásával Is biztosítani kell. 8. A Központi Bizottság helyes­li a kormány eddigi bérügyi in­tézkedéseit, p, bányászok é.s ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmisé­giek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bér­ügyi intézkedések mértékének és időpontjának megállapításán«' I azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fizetésből élők leg­főbb gazdasági érdekének, a fo­rint értékállandóságának védel­mét. V* A iömegsservezeti munka területén Az új viszonyok között a tö­megszervezetekben végzendő munka — a párt tömegkapcso­latai szempontjából — vissza­nyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglétszámának a mun­kásosztály tömegeihez viszonyí­tott rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van mcst külö­nös jelentősége annak, hogy a parinak az általános célkitűzé­seiért folytatott harcát — a párt- szervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a külön­böző tümegszervezeteken keresz­tül a tömegekkel kiépített sok­oldalú új kapcsolatokkal. Külön nagy figyelmet kíván o munka azért is, mert pártunk — sza­kítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módsze­rekkel — most alakítja ki a tö- megsz.ervezetekkel kapcsolatban at ideológiai és politikai vezetés­nek azokat az új formáit, ame­lyek a párt befolyásának érvé­nyesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decem­beri ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása tjnég hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. Á munkásosztály politikai erődjeiben, az. üzemekben, ba­nyákban és állami gazdaságok­ban az elmúlt két és tél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyö­keresen megváltozol!. Minden fontos hclypn megalakult, mű­ködik és fejlődik a pártszerve­zet. A munkásosztály régi. ha­gyományos érdekképviselete: a szakszervezet is újjászerveződöd és megkezdte rendes tevékeny­ségét. A munkástanácsok több­sége is fokozatosan megtalálja « törvényes rendesetekben előirt hasznos tevékenységének körét és formáit. Most fontos feladat: (Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom