Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

A zovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége l>. T. Sepiknüt felmentette a Szovjetunió kill- iigyininlszícrcnck tisztsége alól, mJnthogr n»ás l)cos7,tiisba került. A Szovjetunió új külügymi­niszteré A, A. Gromiko, a külügyminiszter első helyettese pedig Ny. Sz. I’atolicsev lett. Az ENSZ gazdasági és pénzügyi bizottsága határozatot fogadott el, amely javasolja a tag­államoknak, hogy létesítsenek kcre6kedelmi- együttműkódési világszervezetet. A Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottsága az algériai kérdésről emlékiratot jut­tatott el az ENSZ közgyűléséhez. Az emlékirat szerint az algériai általános tűzszünet nyithatja csak meg a tárgyalások útját, amely csak akkor járhat eredménnyel, ha teljes mértékben elisme­rik az algériai nép méltányos függetlenségi törekvéseit. Az izraeli kormány párizsi lapjclentések sze­rint bizonyos fenntartásokkal hajlandó elfogadni az amerikai javíislalot: az izraeli csapatok Charn- el-Sheik körzetéből vonuljanak ki, de továbbra is megtagadja a gazai övezet kiürítését. Javasolja ugyanakkor, hogy létesítsenek izraeli—arab— ENSZ vegyesbizottságot a terület igazgatására.­A bonni kormány, a hírek szerint, udvarias hangú választ készül adni Bulganyin üzenetére, amely két pontban különösen pozitív lesz: Bonn közölni fogja, hogy készen áll kereskedelmi és pénzügyi egyezményt kötni a Szovjetunióval és érdeklődik a konzuláris szerződés megkötése iránt is. . Sz. Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottsága ülésén Határozat az ipar és építkezés irányításáról A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága február 13-án és 14-én ülést tar­lóit. Az ülést meghallgatta és megvitatta Hruscsov első titkár­nak az ipar és az építkezés irá­nyító szervezetének további töké­letesítéséről szóló beszámolóját és annak alapján megfelelő ha­tározatot hozott. A Központi Bi­zottság Kozlovot a Központi Bi­TANULJON NYELVEKET! A Magyar Pedagógusok Sza­bad Szakszervezete, Kecske­méti Klubja március 1-én ismét nyelvtanfolyamokat indít. Tanulható nyelvek: Magyar helyesírás és fogal­mazás. Angol, francia, kínai, latin, olasz, orosz, spanyol és német nyelv kezdő és haladó fokon. Külön gyermek­csoportokat is indítunk. Jelentkezni lehet február 18—28 között reggel 8-tól délután 5-ig a Jókai Mór Általános Iskolában levő szakszervezeti irodában. Te­lefon: 13—59. Tandíj: havi 25 Ft. Az első tanítási nap: március 1, délután 5 óra. 3361 zottság Elnökségének póttagjává, Sepilovot a Központi Bizottság titkárává választotta. A Hruscsov-beszámoló alap­ján hozott határozat értelmében intézkedéseket tesznek az ipar és az építkezés irányítású-1 nak további tökéletesítésére, i Arról van szó, hogy a vezetést leözelebb vigyék a gazdasági kör­zetekhez, kiterjesszék a szövetsé- j ges és autonóm köztársaságok jogait, növeljék a helyi szerve­zetek szerepét a gazdasági épí­tésben. A határozat szükségesnél; j mondja a Szovjet Állami Tervbi-1 zottság munkájának gyökeres j FELVESZÜNK GYAKORLOTT tehenészeket ■— ii i ■ i < Iii I■ azonnali munkóbalcpéssel. Jelentke­zés a gazdaság központjá­ban. — Mátételkei Állami Gazdaság. 154 HM NYÍRSÉGI VETOBURGONYA KAPHATÓ és előjegyezhető a Kecs­keméti FdldinfivcäSzövct- kezet standjainál. 139 BUDAPESTI -OVIT­karbantartó részlege kő­műves, ács szakmunká­sokat es segédmunkáso­kat felvesz. Jelentkezés: DÁV kecskeméti üzem- vezetőség, Csongrádi u. 26. szám alatt. 3350 A Kecskeméti Járási Tanács VB keres ipari és műszaki csoportjához építész- vagy kuHúr­mérnököt Jelentkezni lehet 1957. feb­ruár 28-ig a Kecskeméti Já­rási Tanács VB titkárságán, Kecskemét, megyei tanács, földszint 16. 190 CSKEMÉII SÉTÁ Kisértetlakta kápolna A Szerttháromság-temető város felőli szögletében égy dombon ágaskodik a tin olcszüglctű, sárgára me­szelt falú kápolna, ame­lyikről beszélni szeretnék, l élősebb lclkeknek nem is kell beljebb kerülniük a beton kerítésen, ha látni akarják, a temetőt kör- n\ cző utakról a kerítésén kívülről is jól látni a bol­tozata fölé sapkaként ra­kott tornyocskát és an­nak a tetejében a kérész­iét. A laktanya felől eső oldalán van a kápolna rozsdás vasajtaja. Az ajtó felelt egy kicsiny bolto­zatos fülkében Szent Mik­lós három-négy arasznyi ffaszobroeskája áll. ün­nepi díszben örökíti meg « szobor a híres püspö­köt. Valamikor színezve volt a művészi alkotás, de ima nlár lekopott, elfa­kult, íölcserpczötíött. az egykori festék. A fa is megrepedezett, és így Mik­lós püspök igen bánatos képet rtyújt a szemlélő­nek. Még bánatosabbá te­szi a hangulatot a kör­nyezet felijj bontott sír- (üiegeivel. Ügyik megásott sír szélén bak ac^ in mii be, (Vont, szegekkel kivert dí­szít k oftorsócJ ara b, Néni Sokkal messzibb a dinit században élt vasasnemel tisztek rózsaszín sírkövei a t hatol hatatlan ducivá kö­rűit, Ez a színtér inai ké- m*. Magáról ». kápolnáról *?t tartottak, hogy az I” 39,’iOvcs pestis járv á ny emléke, rnirtt a színház flott álló Szetiíhárömság­i/.obor. A kápolna bejára­tai fölött, olvasható felirat us ezt mondja. Pedig nmi így van. Annyi igaz csák, hogy pestisjárvány emlé­ke, de nem az 1739 40-»ő, hanem az 1709,10-csc. P. Mássá Viktor ferences' szerzetes tisztázta a ká­polna keletkezésének idő­pontját. Régi egyházi jegy­zőkönyvekből megállapí­totta, hogy az 1726-1 püspöki ellenőrző látoga­tás jegyzőkönyvében ifi ár szó van a kápolnáról. Épí­tési ideje 1718—1726 közé tehető. Bármily előrelá­tók is voltak a város ré­gi vezetői, azt mégsem té­telezhetjük fel róirik, hogy 14—20 évvel később be­következendő járvány em­lékére előre emléket épít­senek. így P. Mássá Vik­tor megállapítását kell el­fogadnunk hitelesnek. A kápolna c szerint mintegy 230 éves, ami még kápol­nai életkornak is igen tiszteletreméltó. Mennyi minden történt ez alatt az idő alatt csak a kápolna környékén. Ott zajlottak le a tövében a vásárok, a nagypénteki bikahajszok. A mostani Dózsa György laktanya helyén vendéglő állóit, melyriék zöldfarácsos kert- helyiségében nyári időben vándorszínészek játszot­tak. Nem messze a ká­polnáiul a nyári vendéglő irányában volt Katona Jó­zsef első sírhelye vas­ráccsal és thárváilyobe- liszkKef. .Az | x;jr . os észté n d ö egyik napján kora reg­gel alázatos képpel, ti" el nem titkolható ijedelem­mel állított be a plébá­niára. a Szcntháromság- fehicto csősze, hogy az isten áldja, meg a, tiszte­lendő urakat, jöjjenek ki a temetőbe* mert az este is, de hajnalban is valaki mcgkomiítoüa, a kápolna harangját. Hoffmann Ja­nos apát úr aszkéía ál­cán haragosan futottak össze a ráncok. Elzavar­ta a félénk temetőcsőszt, de azért az egyik káp­lánját kiküldte, hogy néz­zen utána a dolognak- A káplán megjárta az Utal és jelentette, hogy a ká­polna ajtaja zárva. A kul­csot a plébánián őrzik, csak temetőbűcsúkor ve­szik elő. A kápolna kör­nyéken sehol semmi nyo­ma, hogy ember járt volna arra. Nem is ifér- lietctt hát senki a harang köteléhez. Elmondta a káp­lán azt is, hogy mindezt elmagyarázta a temető- csősznek is. Az aztán olyasmit mondott rá, hogy éppen ez az ijesztő, bizo­nyosán kísértet volt. A plébános képe még ha­ragosabbra ráncolódott. Kiadta az ordrét, hogy a kísérletben hívő tcmcíó- cs'őszt színe elé ne bo­csássák. Ha pedig nem hagy föl bolondériájával, mást kell keresni helyet­te. Elvégre egyházi alkal­mazott nem hizlalhatja a babonás hiedelmeket. Másnap reggel megint ott volt a temetőesősz, mert ami igaz az igaz: a kápolna harangja titokza­tos módon este is, réggel is megint megkondult. a panaszost á sekrestyés a portánál nem is engedte tovább, visszaküldte és egyheti koliégiáiisan fi.. gyeim ez tet te bábom« sk p­ciö magatartásának követ­kezményeire. Neffi is mert, íö bbét pan as z.Uó0 n i a csősz hivatalos helyem fsak magában, nnészt.ö- üöti, Szorította a félsz, ami pedig sehogy sem fért. össze foglalkozásává!. Nem aludt. Este, réggel figyelte a kísérteties ha* ran gkondu lást. Mert a harang mindert papi ha­rag ellenére rendszere­sen megkondult. Szegény temetőcsősz inár össze- aszalódott a gyötrődő í#>I. Egyszer aztán belátva, bogy papi segítséget hiá­ba vár, barátai segítségé­hez folyamodott. Szerzett némi .szarkási bort és ösz- szetoborozta néhány cim­boráját. Jöttek is azok a hívásra. Egyikük kapá­val, másikuk ásóval, har­madik vas villával, még puskások is akadtak köz­tük. A kísértet, kísértet, de a szarkási kadarka se kutya. Meg is erősödtek tőié, mire a temctöesősz jelezte, hogy itt az idő az indulásra. Fegyvereiket magukhoz véve lopakod­tak a kápolna közeiébe. IVÍost jöjjön az a kísértet, ha mer. És mert. Egy­szeresük megkondult a ha­rang. A fegyveresek fe­jéből elszánt a kadarka, kezükből kihullott a fegy­ver. Egyszer csak az egyik kísCTtetvadás2 fel­mutat a levegőbe. Ott suhan nesztelenül va­lami sötétség. Hajnalig nincs már dolog. Vissza­mentek a csőszházba. A szarkási kadar hajnalig tovább apadt, de annál inkább áradt a bátorság. Szürküli. A társaság ott voit a kápolna melleit. És íme valami úszik a levegőben a fák koroná­ja magasában, puha lom­hasággal. A kápolna tóí­ny öcs kajának tart, He­bújik a tornvocská egyik ablakán és lám, abban á pillanatban mégkómlúl a harang. Az emberek ó-/- Nzcuézne&, nevetnék. Hat ez, voU a kísértét. Egy bagoly veit szállást a tornyocskában és ki-, Ím- m'éfiCfelfcor á szűk héjyen meglökte cs így íftegkon- dí tóttá a harangot. No most utólszor tette. Még aznap lehozták búvóhe­lyéről, és erőszakos ha­lállal szüntették meg to­vábbi kísértetjárását. Az­óta sem mernek a kísér­tetek a kápolna környé­kére menni. Joós Ferenc, a TTIT tagja átállítását. Kimondja továbbá a határozat, hogy a kormány mel­lett, különleges szervet kell léte­síteni az állandó műszaki ha­ladás biztosítására. i i írja: CSORBA ISTVÁN yydiz élei szép! Tj ették ed marpj^ar ázzam ?“ ^■ire e sorokat olvassák, már mi túl vagyunk a halá­ron. Hány és hány levél kezdődött így az elmúlt, négy hónapban, azoktól akik a biztostól búcsúzva utaztak a bi­zonytalanságba. De ezzel a hátrahagyott sorainkkal, vidám optimizmussal lelkesedő úttlázzal az itthoni színház, az itthoni nézőtér és az itthoni olvasók felé fordulunk. Mire e sorokat olvassák, mi már átestünk a külföldi tenyerek taps-tűzkeresztségén, a baráti poharak csengésén, a muzsika nemzetközi jelbeszédével, egy darab kecskeméti hangulatot, hetven lázasan dobogó szívet és lelkes-békés Operettelőadást ajándékoztunk a lengyel baráti nézőknek. Sokszor csüggedteti, pesszimistán, színpádnélküli felesle­ges emberként, csaknem két hónapi kényszerszünet alatt annyira vágytunk játszani. El-elolvasgattuk régi szerepeinket, így került kezünkbe Heltai »Néma levcnté«»jének kedves, graciöz kis köteté, amelyet az elmúlt évben a. költő verses­műveiből adtak ki. — Olvastuk a csengő-zsongó életigenlő változatos ritmusú verssorokat, és csüggedésütikbe, mint va­lami élctifjitó injekció, mint valami tavaszi csodálatos tiszta vizízű, szesznélküli, mámorító harmatcoctail vidított bele az örökifjú költő, (hittel hisszük) további századokig emlegetett verssora: »Az élet szép, tenékéd magyarázzamI« Wf'zt az üznelet hagytuk itt Neked kecskeméti olvasó, " kecskeméti néző. A távozó, külföldön turnézó (majdnem azt mondtuk a szó nemes értelmében, hírnévben vigcckedő) operettrészleg, ezt az üzenetet, azt. a ragyogó sort hagyja itt kitűnő művészmunkatársak ajkaiv-lclkcin ke­resztül. Heltai ►>Néma leventé«-jét tűzte műsorra új, parádés előadásban színházunk. Heltai Jenő ragyogó remekművét — az operett-társulat távollétében. Nem akartuk a színházat muzsika nélkül hagyni, az Önök tavaszvárásaba Heltai Jenő verssorai zenélik az élet szépségét, halhatatlan, de nem hall­hatatlan akkordokkal. Ez a muzsika, kedves a szívnek és a fűlnek, mert magyar költő zsenijének partitúrája., nagyzenc- karra. 1936-ban mutatták be a »Néma leventét« a■ Magyar Színházban. A darabot Hevesi Sándor rendezte és felejthe­tetlen két művész, Bajor Gizi és Törzs Jenő játszották a két főszerepet. Csodálatos sikerű előadás volt, hatalmas széria­szám tette a század első felének legklasszikusabb vígjátéki sikerévé. Rá tíz esztendőre felújították Bajorral és Tímár Jó­zseffel ezt a kedves históriát, amely megjárta a bécsi és a londoni színpadokat. Londonban a címszerepet az egyik leg­nagyobb élő Shakespeare-színész, Ralph Richardson ját­szotta. Közben leparancsolták Heltait a magyar színpadok­ról, utolsó szimbolikus műve, az »Egy fillér« a Vígszínház­ban jelent meg 1940 végén és utána a költő hallgatott... Többen támadtuk, akkori heccújságok piszkálták és a költő hallgatott... 1944-ben a svábhegyi Majéstic-hotelben a Gestapo hallgatta ki, gyötörte, faggatta, a leöltö ott is hallga­tót... £s a háborgások elültével az idős Mester if janii versso­rokkal. szellemi hormonátültetéssel pajkos ifjúvá fiatalított egy több, mint százéves bécsi vígjátékot — Néstroy Lumpa- civs Vagabundusát és egy több, mint ezer evés Aristophancs­játékot. X zután ismét csend, A költő írt, de hallgatott... Ez ** évtized elején a bábszínházban szólalt még, ahol Gozsi: »Szarvaskirályát« vétette játékos rímeinek Voronoff- kúrája alá. — Aztán csaknem tíz éves szünet után végre en­gedélyezték a hatóságok »A néma levente« felújítását, Ruttkay Éva és Ladányi Ferenc a Szerző személyes tanácsai szerint játszották a két Nagy Szerepet, amely rövid idő alatt ifjú színészek álom- és próbaköve lett. A felújítás ünnepnap­ján először történt talán meg a színészek történetében, hogy nem a szerzőt vitték a színészek a függöny elé, hanem a sze­replők szaladtak a nézőtérre és élhalniozták d már akkor be­tegeskedő Heltait virágaikkal és hálakönny (tikkel. Hálából hogy ilyen jól játszható remekművel ajándékozta még a magyar drámák színpadait és könyvespolcát. Talán tavaly volt, hogy betcgyágyából egy optimista, kedves, Urai tavaszi verset olvasott fel rádióban, frisskelcíú tavaszi vers volt ez, ifjúi lelkesedést és bölcs költőiességét tartalmazott. Egy vagyon beteg és nagyon idős művészember derűlátásra tanít bennünket. Ezcrl hagyjuk itt a sistergő, indulni akaró, döcögő vo na!dübörgés hangjainál könnyű szívvel a. kecskeméti nézőt, mert tömör és tömény derűlátást, az Elet, a Szépség, a Művé szét szeret étének hangjait hagyjuk zálogba, ahol Heltai Jenéi, az élő nagy magyar és még mindig Kossuth-díj nélküli költő, mondja, ki. minden ember szerény vágyat: »Béke, nyugalom parányi házban, az élet szép! — Teneked magyarázzam'« ,14i már messzejárunk önöktől, de higyjék el, úcmcsak L a most leirt sorok üzennek, itt vagyunk minden este és féltő gonddal tanítjuk a nézőt, a Bekére, a Boldogságra. Mi az Önök követei vagyunk külföldön, mi pedig a költőt küldjük minden este követként Önökhöz a boldog viszontlá­tásig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom