Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-02 / 27. szám
Ujj.' * ■ » I *. belterjesebbé temii a gazdálkodást | sniR^tli i&fiSiíl“, növelni a mezőgazdasági termények exportját j At MSZMP meg) ei intérő bizottságának kezdeményezésére : fontos megbeszélést tartottak a megye uiezogazd* sági szakemberei § KOIOMBUSZ TOJÁSA? Érdekes problémákról folyt a vita szerdán az MSZMP megyei intéző bizottságán. Az intéző bi- Kottság kezdeményezésére összejöttek a megye kiváló mezőgazdasági szakemberei, hogy megbeszéljék, miként lehetne belterjesebbé tenni a gazdálkodást, növelni a mezőgazdasági expprtot. A megbeszélésen a megye adottságainak, jellegének figyelem- bevételével tárgj altak a lehetőségekről. Hogy a femc'ési ke«lv tovább növekedjen Megállapították, hogy észrevehetően növekedik a megye dolgozó parasztjainak termelési kedve. Ez elsősorban a beadási kötelezettség megszűnésének, valamint annak köszönhető, hogy eltörölték a kötelező gabona vetéstervet. Alihoz azonban, hogy a termelési kedv, a termelési biztonság tovább növekedjék, még számos intézkedésre van szükség. Ungváry József megyei t'őkertész és más szakemberek szerint intézményesen kell megoldani a talajerőutánpótlást. A Duna—Tisza közének a múltban is máshonnan kellett gondoskodnia megfelelő mennyiségű trágyáról. A felszabadulás óta a talajerőutánpótlással mindig baj van. Ez pedig alapvető feltétele a belterjes gazdálkodásnak. A megyei főkertész szerint telepítéshez szükséges gyümölcsfával, valamint gyökeres szőlővesszővel el vagyunk látva. A megfelelő gyümölcsfacllátós most már az időjáráson és a szállításon múlik, fii zöldség- és gyümölcstermesztő területeket kellene kialakítani A zöldségtermesztés az utóbbi években sokat fejlődött, mert itt érvényesült az anyagi érdekeltség elve. A dolgozó parasztok azt a zöldségfélét termesztik szívesen, melyért megfeleld árat kapnak. Megyénkben több új zöldr ségtermesztő tájegység alakult ki az utóbbi években. Mélyhűtőn például egyre több uborkát termesztenek. .Szó volt arról, hogy számos olyan zöldség- és gyümölcsféleséget lehetne meghonosítani megyénkben, amelyek jövedelmezők a termelőnek és külföld korlátlan mennyiségben átvesz tőlünk. Ezek: a szamóca, a meggy, a ribizli, a csemegeszőlő, a bab, a spárga. Egyszóval tehát új zöldség- és gyümölcstermesztő területeket kellene kialakítani. Lehetetlen állapot, hogy például a konzervgyárnak sokszor 140 kilométerre kellett menni a zöldborsóért, mert csak ott szerződtek. Előfordult, hogy 400 kilométert futott be a teherautó, míg négy mázsa árut felvásároltak. Ez nemcsak drágítja az ipari feldolgozást, hanem ront a minőségen is, mert csak friss nyersanyagból lehet jó minőséget készíteni. Uj mezipifeáyi könyvek jelennek meg hasznos könyv jelenik meg. — Szerzője Teremi Károly, aki a | galambokra vonatkozó mindenj ismeretet közrebocsát. Közli a galamb származását. történeti adatait, szervezetének és életmódjának ismereteit, tenyész-i tésüket, tartásuk legfontosabb [ tudnivalóit. Külön nagy fejezetet szentel a sportgalambok betanítása kérdésének. Silózás és silógazdálkodás címmel Kovatsits László írt az állattenyésztők részére nélkülözhetetlen tanulmányt. Mind a mezőgazdaság, mind az ipar problémái közölt jelentős helyet foglal el az anyagmozgatás, szállítás kérdése. Erről írtak mélyreható tanulmányt Bethlenéig . György és Kertay Dénes. A szerzők műve egyedülálló nemcsak a magyar- nyelvű, hanem a külföldi szak- irodalomban is. Nem, nem a híres Amerika- felfedező puritán to.jásütési eljárásáról van szó, hanem a kiskun maisai tojádKlvxetról. Ha a kiskunniajsai napközi otthon tojást akar vásárolni — mondjuk 250 darabot, ennyi kell a gyerekeknek — két szemelj' vonatra ül, bejön Kecskemétre és megveszi a tojást szabadpiaci áron. A vonat minimum 38 forintba kerül, nem beszélve a fáradtságról s meg czekután az sem biztos, hogy a tojás épségSjcn ér * rendeltetési helyére. Kiskuntnajsán ugyan van tojásbegjújtöhely, az Kecskemétre szállít, de túl egyszerű és gazdaságos volna a tojást Majain eladni. Kólóm busz egyszerűen megoldotta a tojás felállításának problémáját, az asztalhoz ütötte. A kiskun- majsai tojásbegygjtőhely még nem jutott el eddig. Hja, nem minden városban akad egy lojás-KoIumbusz! —gém Összhangot a íehrásárió szervek között A különböző felvásárló vállalatok felvásárlási árainak összehangolását is jobban meg kell teremteni a jövőben, ezért a MÉK-nek és a konzervgyáraknak szorosabban együtt kell működniük a felvásárlás megszervezésében. Már most kell gondoskodni megfelelő mennyiségű csomagolóanyagról, göngyölegről a felvásárláshoz. Sokszor a göngyöleghiány akadályozta az áruátvételt, a termelők és a felvásárlók nem kis bosszúságára. Az Országos Göngyölegellátó Vállalat göngyölegtelepet ad át a MÉK-nek, ami előreláthatólag megkönnyíti a csomagolóanyag ellátást. Megyei exportvállalat létesítését tervezik Szó volt az értekezleten egy önálló megyei exportvállalat létesítéséről is. Erre vonatkozólag részletes tervet dolgoznak ki a közeljövőben. Azonkívül egy állandó szakbizottság fog működni a megyei tanács mellett, amelynek az lesz a feladata, hogy a soronlévő problémákat megtárgyalja a megyei vezetőkkel egyetértve, azonkívül esetleg észrevételeket tegyen a kormánynál egyes fontos problémák megoldásával kapcsolatban. K szakbizottság egyik legfontosabb feladata lesz elősegíteni a megye belterjes mezőgazdaságának kialakítását. Hiaró és keretes hirdetéseket, kraneinyiivsiiíiásiikii, Házassági és eljegyzési hirdetéseket felvesz a PETŐFI NÉPE KIADÓHIVATALA. — Kecskemét. Szabadság fér t. Telefon: 17—09. Szilárd láhalum áll A London közelében lévő Croydonban Thomas Barham tűzoltó egy hattonnás tűzoltókocsi alatt lianyattfekve valami javítást végzett a motoron, A kocsivezető elfeledkezett róla, hogy valaki van a kocsi alatt, s megindult. Á hattonnás alkotmány lassan átment Barham combján, Azonnal kórházba szállították, de félóra múlva saját lábán tért haza. Kiderült, hogy csak zúzó- dásokat szenvedett. Barhamról tényleg el lehet mondani, hegy sziláid lábakon áll. Leszedi és elégeti a, száraz lc- ! velőket, az ágak helyén fehér oókháíószövédőkbe takart levéi- ; Csornákat. A fák törzsét és ágait i Uércgkaparó vasnál mcgliszto- | gátja. Aztán drótkefével lekeféli a törzset és a vastagabb ágakat, A Halai fákhoz gyökérkeíét I használ. Gondosan leszedi a gyűníspiUe és gjapjaspillc tojáscsomóit. Ezt ! nem hagyja a tavaszi permete- i zésre, mert a tavaszi hernyók | lerághatják az alig ffsledező ! lombot és virágot, mielőtt még j volna mit permetezni. Nem hagyja a fán az. összcszá- ! radt gyümölcsöket sem. A s/á- ! ráz. leveleken kívül ezekben is ; mindenféle gombabetegség csi- j rái húzzák át a telet. Az öreg ! alma- és szilvafálton élősködő j fagyöngyöt a megtámadott ág- | résszel együtt ugyancsak ki kell i irtani. : Ha ezzel készen van, akkor is s a kátrány fcrtőtleníUj ha iá sa elősegíti a sebek gyógyulását, Nyúlrágás ellen a megtlsstí tott fák törzsét tüskés gallyal, náddal körülköti, vagy tág méretű védő dróthálót használ. Gondja van a madárvédelemre is. mert hasznos madaraiul ilyenkor sokat szenvednek a tél viszontagságaitól, a hófúvástól védett helyeken madáretetőket állít fel olajos magokkal, ctel- hulladékkal, sfb. (Sz. J.) UiUí ■napra.-V..> &3lí Ka elójmt a PETŐFI NÉPÉ tg-pra ! ooaooooocaoooooooaoooo oo c cooooco-ooc-o-oocooooo-oo-ccKi-oocoo-oao'Jcoc-ococGcoooco-cocoooooo-oc-oooc-oooooooooc-oooc ooocoq-go-oo-ooo-og-c ÉRDEKVÉDELEM - NEVELÉS* Ihizáukban a felszabadulás után a párt segítségével szervezetileg és politikailag erősödtök a szakszervezetek. Érdekvédelmi feladataik — amelyek a felszabadulás előtt a munkásosztály anyagi helyzetének javítására, szervezetének erősítésére, politikai öntudatának, harckész- segenek növelésére irányultak — most már a proletárdiktatúra megvalósítása, a dolgozók anyagi érdekeltségének, jq munkakörülményeinek biztosítása, az életszínvonal emelése volt. A szocialista ipar és mezőgazdaság, az újtípusú kereskedelem, pénz- gazdálkodás, a. szocialista szolgáltató vállalatok segítségével és megőrzésével, a szocialista termelés fokozására irányult minden fő törekvése. Jelentőa eredmények születtek. Létrejöttek az iparági szervezetek, az üzemekben kollektív szerződéseket kötöttek.. A szakszervezetek és a dolgozók jogait és kötelességeit a munka törvénykönyvében rögzítették. * E elkíc közlésével vitát kívánunk nyitni a szakszervezeti kérdésekkel tancsoiBtosaa*. Emellett jelentős funkciója volt a szakszervezetnek a törvényesség betartása, a törvénytelenségek elleni harc elősegítése. 1950-íői kezdve azonban a párt és a kormány akkori vezető inéit nézetei, bürokratikus intézkedései akadályozóivá váltak a szakszervezetek érdekvédelmi munkájának. Lebecsülték a szakszervezetet a párt vezetői és ezzel nagyon nehézzé tették a szakszervezetekben dolgozó kommunisták munkáját. Elfeledkeztek arról, hogy a szakszervezet csak teljes önállósággal töltheti be nagyjelentőségű feladatát. Elfeledkeztek arról, hogy a szak- szervezetben dolgozó kommunisták segítségével lehet' csak a párlonkíyüli tömegekkel megismertetni a szocialista célkitűzéseket, csak velük együtt lehet a tömegeket egy táborba tömöríteni. Széles körben jelentkeztek az el kedvetlened«» jelei. A szakszervezeti vezetők a tömegektől való elszakadás útjára sodródtak. A tagság nem bízott minden vezetőben, így nem alakult ki a szabad véleménynyilvánítás a párt. és az állam intézkedéseivel kapcsolatban, vagy ha volt is ilyen vélemény, nem úgy jutott el a felsőbb szervekhez,, mint ahogy az a dolgozóktól jött, Ezek a hibák elégedetlenségre vezet- tek. És csak az SZKP XX. kongresszusa után határozhatta meg a SZOT IX. ülése 1956. ’ szeptemberében a dolgozók jogos követeléseit és aZ ezzel kapcsolatos tennivalókat. A határozattervezet végrehajtása azonban késett. Eifert is falúit talajra az ellenforradalmi befolyás, így ülhettek fel sokan hangzatos jelszavaknak, nagy kárt téve az országnak és a szakszervezett mozgalomnak. Kül- és belföldi ellenforradalmi erők dolgoztaié azon, hogy szembeállítsák a dolgozókat saját politikai pártjukkal, u szocialista állammal és saját érdekvédelmi szervükkel, a szakszervezettel. Megyénkben is tapasztalhatók voltak ilyen jelenségek. így a pénzügyi és ven- déglátóípárí dolgozókat a szaktanács és a megyei bizottság tudta nélkül akarták kiszakítani a KPDSZSZ-ből, ebből az országosan 210 ÖDO tagot számláló szakszervezetből. Ezzel a szak- szervezet egységét, érdekvédelmi erejét akarták csökkenteni. A pénzintézeteknél illegális körlevelek.. útján megszüntették az MűB területi irodájában és fiókjaiban dolgozó szakszervezeti bizottságokat, helyettük alapszabályéi! eneson t—3 tagú intéző bizottságot. hoztak létre. Ezt az egységbontó tevékenységet' a KPDá-ZSZ megyei bizottsága, de a pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók többsége is a leghatározottabban visszautasította és csal: az alapszabály szerint választolt szakszervezeti bizottságokat ismeri el a dolgozók törvényes érdekvédelmi szerveként. Ehhez a kísérlethez hozzájárult az is, hogy a KPDSZSZ eddig maga sem igen törődött megfelelően n pénzügyi dolgozók problémáival. Ha értékeljük a múlt hibáit és eredményeit, s lu: meg akarjuk szabni a kibontakozás útját, el kell mondanunk, hogy a szakszervezetek fő feladata a jövőben is — az eddigieknél még fokozottabb mértékben — a dolgozók érdekeinek vedelnie, a tagság nevelése. Feltétlenül szükséges, hogy a szakszervezeti vezetők valóban a tömegek közölt éljenek. Segítsenek a tömegeknek azzal, hogy megmutatják u szocializmus építésének új' lehetőségeit. Minden tagnak lehelévé kell tenni, hogy olyan társadalmi tevékenységet fejthessen ki. ami az egyéniségének, rátermettségének legjobban megfelel és nem ellentétes a szocializmus alapelveivel. A dolgozók jogos kívánságaiból a kormány már eddig is igen sokat teljesített. Addig azonban, amíg az üzemekben véglegesen nem konszolidálódik a helyzet, nem emelkedik a termelés, nem gyorsulhat meg a kormány anyagi jelentőségű tevékenysége Sem. A kívánságok, javaslatok teljesítésének' alapfeltétele a békés, nyugodt termelő munka, az ország gazdasági éleiének megerősödése. Szakfezorvc/eleinU önálló, osztályharcQB, öntevékeny és sokoldalú munkájára van most nagy szükség. Azonban az ellenforradalom által hangoztatott úgynevezett »független szak. szervezetek« fogalma nem takarhat szocialista tartalmat. Sem milyen társadalmi keretek között nem lehet a dolgozók nagy tömegeit összefogó mozgalom független a társadalomtól. Legkevésbé sem képzelhető el, hogy a függetlenség jelszava a szóda lista országépités alapelveitől való függetlenséget, a párt elveitől való függetlenséget jelentse. Végit Fái, KPIJSSSS. m, Lük. elnök G yer mefcbén u! ási j ár v á ti y K ecs k e in été 11 't Igaz-e? Ezt kérdezi minden szülő osztályunktól. Nem «gaz, járvány nincsen. Az 1956—57. évben összesen kilenc megbetegedés történt. Ez a szám pedig nem járványszerű előfordulást mutat. Az utóbbi hónapban három megbetegedés történt, annyi, mint máskar ugyanezen hónapokban. A járvány elleni küzdelem, ha egyáltalán járvány lenne, a legnagyobb fokú tisztaság, mert a bénulás vírusa a bélen keresztül kerül be a szervezetbe. Felesleges és sokszor igen káros, az úgynevezett védőoltások elvégzése. Anyavér, kevertvér cs más anyagokkal való oltás idejét múlt, semmit sem ér, esetleg így fertőzhetjük meg gyermekünket a gyermekbénulás vírusával. Dr. Vofni Gyula, . gyermekgyógyász főorvos, a járványügyi bizottság elhöke- . .... mim IIUUU—«-«Willi »»■■"■ I II ---A J Ó GAZDA | téli teendői a gyümölcsösben ■ A Mezogazdasagi Könyv- es Eolyóíratkiadó Vállalat ez év első negyedében értékes kiadványokkal gyarapítja a mezőgazdasági szakirodalmat. — A gyümölcstermelők igényeit hat gyümölcs termesztési könyv elégíti ki. Kitűnő szakemberek, mint Mohácsit Mátyás és Por- páczy Aladár munkái a dió, a ribiszke, a köszméte, a szamóca, a málna és a szeder, Mo- hácsy és JYtaliga Pál munkája cseresznye és a meggy termesztéséről szólnak. Prohászka Ferenc, az elhanyagolt szőlők rendbchgzásáról írt értékes tanulmányt. Horváth Sándor szerkesztésében jelenik meg az 1957. évre szóló, már közismert, népszerű, hasznos tudnivalókat tartalmazó zsebnaptár, a mezőgazdák hűséges segítője. A galamb te nyésztésről ■ is
