Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-15 / 38. szám

' ““i '■ < ) I > I tfo'o \> < <j tgy ji| aONlYVéqeíÖ pedagógus Pedagógus, mint könyvégető? Á világosságot terjesztő lámpás, — amelyről Gárdonyi Géza olyan nagy szeretettel írt — a világosság, a tudomány,. a mű­velődés ellen törne? Hihetetlen­nek tűnik. Egy tanító, akit eskü­je a művelődés, a tudás, a felvi­lágosodás szolgálatára kötelez, aki ezt nem pénzért teljesített szolgálatnak, hanem hivatásának érzi — elégesse leghübb segítő­társait, a könyveket? Lehetetlen anakronizmus és mégis igaz, megtörtént. Az októbervégi vészes napok­ban a kecskeméti tanyákon túl­ra, Küisőballószögre is eljutott az ellenforradalom viharszele. Lehet, hogy egyenesen hitleri fa­sisztáktól, de az is lehet, hogy a magukat forradalmároknak ne­vező budapesti (Horizont, MSZT 6tb.), vagy éppen a kecskeméti (Széchenyi téri könyvsátor) könyvégetőitől vették a dicste­len példát, de Ballószögön is máglyára vitték a könyvet. Egy kisebb csoport, köztük a balló- szögiek fiatal tanítója, Bodor András kirámolták a községi könyvtárat és a tanácsháza épü­letében elégették. Úgy égették a tudás forrását, mint az urak egy­kor Dózsát, a parasztvezért. Csak egy középkorú paraszt néni mert szót emelni a kultúra elleni bru­tális támadás láttán, de Bodor András, — akinek hivatásából kifolyólag elsősorban kellett volna tiltakoznia a könyvégetés ellen, — letorkolta a parasztasz- szonyt. S a harmonikás tanító — sokan így ismerik őt a község­ben, — egyre hordta, s égette a könyvet, melyből tanult, mellyel a kenyerét kereste, mely az em­beri lélek gazdagítására szüle­tett. Egy falu népének közös, drága kincse, a háromezer fo­rintos könyvtár a tűz martaléka lett. Ráadásul még az iskola könyvtárát is kifosztották. Miért engedte és miért tette ezt Bodor András tanító? Miért akart a népen és a nép államán így bosszút állni? Hiszen, ha va­laki, akkor éppen Bodor András igen sokat köszönhetne a népi demokráciának. Kora gyermek­ségében elvesztette szüleit — az állam magára vállalta felneve­még élő szüleinek sem lett volna lehetősége, az állam iskoláztatta és tanítót nevelt belőle. A nép adófillérei, a munkás verejtéke árán tanult, ruházkodott, mű­velődött és szórakozott és íme, ez lett a hála! Elégette a könyv­tárat, amely a falu legnagyobb kincse volt. Máglyára vitte Pe­tőfi, Ady, József Attila verses­köteteit, Móricz Zsigmond regé­nyeit s ezzel arculcsapott min­denkit, aki taníttatta, s aki szívén viseli a magyar nép mű­velődésének szent ügyét. Hogyan mer Bodor András diákjainak szemébe nézni ezek- után? Mondhatja-e igaz szív­ből, tiszta lelkiismerettel, hogy tanuljatok gyerekek, mert nem­csak a ti egyéni sorsotok, de az ország sorsa is fiainak szellemi gazdagságán, a »kiművelt em­berfők sokaságán« áll, vagy bukik? S egyáltalán, lehet-e jó peda­gógus, jó. nevelő az, aki nem sze­reti, elégeti a könyvet? Egy élet is kevés talán ahhoz, hogy bű­nét, hivatásának meggyalázását jóvá tegye, A bácskai állattenyésztők gondjai rohontenyésstés veszélyesteti a híres délvidéki sertésállomány t Sok vita folyik az állattenyésztési egyesületek létrehozásáról — A JÚFÖLDÜ BÁCSKAI ró­nák gazdái híres állattenyésztők. A felszabadulás előtt Dávodról, Nagybaracskáról 4000—5000 hí­zottsertést szállítottak el évente a városok ellátására, valamint külföldre. A bácskaiak a felsza­badulás után is megtartották jó hírnevüket. A harmincas évek végén kezd­tek rátérni a berkshirei rajta te­nyésztésre. Kisbérről és Jugo­szláviából hoztak tenyészanya- got. Néhány év alatt megszeret­ték. Gyorsabban és nagyobbra hízik, mint a mangalica, ezért ez utóbbi lassan kiszorult a te­nyészetekből. Hozzájárult ehhez az állami nyomás és a külföldi igény is. A berkshirei melleit aztán lassan a Cornwall is tért hódított és ma már ez a két faj­ta jellemző a bácskai tenyésze­tekre. EZEN A VIDÉKEN szeretik a gazdák a tiszta vérű fajtákat. Nem egy termelőszövetkezet és számos egyéni gazda csak ezzel A BUGACI KOMMUNISTÁK aktívaértekezlete A bugaci kommunisták néhány nappal ezelőtt aktivaértc- kezleten vitatták meg az ellenforradalom elleni harc eredmé­nyeit és további tennivalóit. A felszólalók elmondották, hogy a tennelőszövPlkezet kiállotta a viharos időszakban rája nehe­zedő nyomást és tagjai továbbra is közös gazdaságban dolgoz­nak boldogabb jövőjükért. Az aktiván részvevők közül többen kifogásolták, hogy Si­mon Endre, volt nagygazda jelenleg is tagja a Bugaci Állami Gazdaság munkástanácsának. Elmondották, hogy az állami gaz­daságban számos olyan dolgozó van, aki egész életében két keze munkájával kereste kenyerét, nem úgy, mint Simon Endre és biztosan jobban tudnák képviselni a dolgozok érdekeit. Az ülé­sén részvevők •elmondottak, bíznak abban, hogy a gazdaság dol­gozói megvizsgálják ß munkástanács összetételét és megfelelő változtatást eszközölnek abban. Dr. Endrey Mihály, az esztergomi főegyházmegye apostoli delegátusa Dr. Endrey Mihály egri segéd­püspök látogatást tett a Művelő­désügyi Minisztérium Egyház­ügyi Hivatalának elnökénél. Ez alkalommal bemutatta kineve­lését, eltartását. S amire talán zési okmányát, amely szerint Grősz József kalocsai érsek az apostoli szentszék felhatalmazá­sa alapján az esztergomi főegy­házmegye apostoli delegátusává kinevezte. foglalkozik. Nagy gond azonban, hogy nincs vérfelrissítés, a ro­kontenyésztés miatt egyre csök­ken a törzsállományok minősé­ge. A Bajai Törzsállattenyésztö Állomás főállattenyésztője, Mol­nár Zoltán szerint, nagyon nagy szükség volna sürgősen külföldi import apaállatok és kocák beál­lítására. Az 1947-ben Angliából hozott import apaállatok jói be­váltak. Néhány évvel ezelőtt Kelet-Németországból is hoz­tunk be két berkshirei és négy Cornwall apaállatot, ezek azon­ban nem érik el a kívánt minő­séget. — A bácskai állattenyésztők egyik legnagyobb gondján — hangoztatja a főállattenyésztő — szerintem csak úgy lehet segí­teni, ha Jugoszláviából, vagy Angliából hozunk be tűztavérú jószágokat. Eddig sajnos csak ígéretet kaptunk, pedig az idő sürget. BÁR FŐKÉNT a sertéste­nyésztéséről híres megyénk déli része, de szép számmal vannak kiváló tehéntartók is, ilyen Pót Márton csávolyi egyéni gazda. Rajong a jószágokért, s egymás után adja el a kiváló példányo­kat az államnak. A tavaly augusztus 20-án rendezett kiál- litáson I. dijat nyerte Buksi ne­vű bikájával. Azóta már el is adta a kiváló tenyészállatot, 15 522 forintot kapott érte. De már van »utánpótlás« az istálló­ban, egy Vitéz nevű hathónapos tenyészbika »személyében«. Je­lenleg is két törzskönyvezett tehene van Pót gazdának, a Virág 29-es és a Rózsa 30-as. Az előbbi, — a legutóbbi mérés sze­rint — 26 liter tejet ad napon­ta. Felkerestük a takaros falusi házat és elbeszélgettünk Pót Mártonnal, az állattenyésztés gondjairól. — Jövedelmező az állattenyész­tés, érdemes vele foglalkozni. Én már hosszú idő óta ennek élek — kezdte a beszélgetést. — Van azért egy-két problémánk ne­künk, állattenyésztőknek. Azok, akik a Bácsbokodi Vajiizemnak szállítják a tejet, szerelnének valamennyi fölözött tejet is vlsz- szakapni a disznóneveléshez. Nemrégen új tejárakat állapí­tottak meg, másképp juttatják a korpát is. .Én ezzel egyetértek, azonban szerintem helyes volna, ha a törzsállattenyésztöket azáltal is jobban megbecsülnék, hogy mi valamivel több korpát kapnánk, hiszen a mi jószágaink több te­jet is adnak. Az új tejárak meg­állapításánál és a korpajuttatás­nál ugyanis nem gondoltak a törzstenyésztőkre. (A Tejipari Vállalat részéről, értesülésünk szerint, már tör­tént ebben az ügyben felterjesz­tés a minisztériumhoz.) PÚT MÁRTON a beszélgetés folyamán rátért az utóbbi idő­ben sokat vitatott problémára, az állattenyésztési egyesületek­re. Csávolyon is megalakították már az egyesületet 28 taggal es öt választották meg elnöknek. Az egyesület célja az állatte­nyésztők összefogása, az, hogy minél többen törzskönyvi ellen­őrzés alá vont jószágokat te­nyésszenek. Azonkívül szeretnék megszervezni közösen a takar­mánybeszerzést, az állatok érté­kesítését és így tovább. ELŐSZÖR AZT szerették volna, ha alakul egy központi szerv, mint azelőtt volt, já­rási, vagy megyei állattenyésztő egyesület néven. A vita so­rán bebizonyosodott, hogy erre nincs szükség, hiszen van me­gyei törzskönyvi felügyelőség, van törzsállattenyésztö állomás. Egy újabb ilyen szervezet létre­hozása csak növelné a bürokrá­ciát. A törzsállomány beszerzé­sében, a takarmánybeszerzésben, az értékesítésben segítségére tud Nagy Imre miniszterelnöki tevékenysége}^ — Híít keltett wind tennie. a% adott Uelpzetfreto? — Október 23-án éjjel Nagy Im­rét, a hibás pertvezetés ellen már régóta harcoló pártcllcnzék leg­ismertebb politikusát nevezték ki miniszterelnöknek. Nagy Im­rében bízott a becsületes, szocia­lizmust akaró tömegek legna­gyobb része. Nagy Imre rendkí­vül bonyolult helyzetben kezdte meg miniszterelnöki tevékenysé­gét. Az október 23-i események so­rán, amikor a magyar nép fel­lépett a volt párt- és államveze­tés súlyos hibái ellen, ugyanak­kor az imperialisták cs az álta­luk támogatott az országon be­lüli cs kívüli magyar ellenfor­radalmi elemek ezt az alkalmat kihasználva, a régen előkészített aknamunkát folytatták. Megindították a fegyveres lá­zadást, megkísérelték megsem­misíteni a magyar nép szocia­lista vívmányait, visszaállítani a kapitalista rendszert és a fasiszta tcrroruralmat. Kákosiék káros politikája és a pártban dúló frakcióharc révén már régen megbomlott a párt eszmei és szervezeti egysége cs a dolgozók egy részének is meg­rendült a páriba vetett bizalma. Gcröék még október 23—24-én is görcsösen ragaszkodtak a hata­lomhoz. Nem mertek a munká­sokhoz, a párt tagjaihoz, párt­funkcionáriusokhoz fordulni, — mert nem bíztak bennük. Az ese­mények sodrában, amikor legna­gyobb szükség lett volna a ha­tározott vezetésre, szervezettség­re, a pártszervezetek magukra lenni a községi egyesületeknek a járási tanács, felsőbb fokon a megyei tanács is. Most még bizonytalankodnak a gazdák, nemcsak Csávolyon, hanem más községekben is, például Bácsbokodon, Felsö- szentivánon, ahol szintén meg­alakultak ezek az egyesületek. A cél megvan, csak nem tudják miképp hajtják végre, több se­gítséget várnak a járástól és a megyétől. Sajnos ez utóbbiak­nál is bizonytalanság tapasztal­ható, nem ártana ezt megyei vo­natkozásaiban megvitatni és se­gítségére sietni a kiváló bácskai állattenyésztőknek elgondolá­saik megvalósításában. A jelen­legi bizonytalanság csalódott­sággal vegyült a gazdáknál és úgy vélik, hogy megindult va­lami, ami okos és hasznos, de a végrehajtás késik. HA A GAZDÁK igyekezete párosul a megyei tanács mező- gazdasági osztályának és a já­rási tanács állattenyésztő szak- ' embereinek segítségével, akkor az eredmény nem maradhat eh maradtak cs szinte megbénultak. Az ellenforradalom számára a legkézenfekvőbbnek az a takti­ka mutatkozott, hogy kezdetben nem mutatják meg igazi szándé­kukat, hanem a Rákosiéit elleni népharag és a nemzeti függet­lenség bajnokainak mezében lépnek lel és igyekeznek töme­geket maguk mellé állítani; fo­kozatosan megszerzik a legfon­tosabb hatalmi poziciókat és ez­után előállnak valódi céljaikkal, győzelemre viszik az ellenforra­dalmat. Mit kellett volna Nagy Imrének tennie ebben a helyzet­ben? Mint kommunistának, mint ismert, népszerű vezetőnek, mint az ország miniszterelnökének, az lett volna a kötelessége, hogy a nép jogos igényeinek kielégítése után lerántsa a leplet az előbújó ellenforradalomról, elszigetelje tőlük a becsületes elemeket, talpraállítsa a munkásokat, kom­munistákat és harcba vigye el­lenük. Csakis ezen a módon lehe­tett,volna megakadályozni, hogy az ellenforradalmárok félreve­zessék a szocializmust akaró tö­megeket és a maguk számára kapartassák ki velük a geszte­nyét a tűzből. Vannak olyan vélemények, hogy az októberi események so­rán mindkét »restauráció« ellen harcolni kellett, de a lő feladat a »sztálinista-rákosista« restau­ráció meggátiása, a régi hibák kijavítása volt. Kétségtelen, hogy igen nagyok voltak a feladatok a hibák ki­javítása terén. Sokat vártak ezen a téren a tömegek a párt és a kormány vezetőitől. Helytelen lenne elhallgatni azt is, hogy a hibák kijavításának útjában je­lentős akadályok álltak. De aki józanul szemlelte az eseménye­ket, rá kellett jönnie, hogy ok- ; tóber utolsó napjaiban már nem ; a párton belüli szektáns erők ke- • pezték a fö veszélyt, hanem a ; burzsoá restaurációra törö ellen- j forradalmárok. A kommunista : párt és a szocializmust építő ál- . lám hibáit csak kommunista j párt és szocialista állam javít- j hatja ki. Ha nem így történik, : ha az ellcnforradalmárok veszik ; kezükbe a »hibák kijavítását«, a j kommunista pártot burzsoá pár- • tokká, a szocializmust kapitaliz- ■ mussá, fasizmussá »javítják«. : Ha tehát Nagy Imrének és i csoportjának az ismeretes hibák j kijavítása volt is a célja, éppen i ennek érdekében kellett volna j minden erejükkel fellépni az cl- ! lenforradalom ellen. Bármilyen ] nagyok is a párton belül, a kom- j munisták között meglevő ellen- j tétek, csak másodlagosak a ka- ; pitalizmus és a szocializmus cl- j lentétchez viszonyítva. Ha valaki ! ezt szemelni téveszti és a fö fel- : adatot más meggondolásokból ; kiindulva jelöli ki, letér a mar- < xizmus—leninizmus útjáról, ve- j szélybe sodorja magának a szó- j cializmusnak a létét cs szubjek- j tív szándékaitól függetlenül az j ellenforradalom szálláscsinálójá- j nak dicstelen szerepét vállalja. : (Folytatjuk) Az elmúlt héten a nyárlőrinci községi pártszervezet és az ál­daná gazdaság pártszervezetének tagjai is értekezletet tartottak. Az állami gazdaság kommu­nistái azt vitatták meg. hogy szervezetük milyen módon dol­gozzon a tömegek megnyerésé­ért. a hibák elkerüléséért. Né- hányan a demokratikus cent­ralizmus elvének érvényesülésé­vel kapcsolatban tettek lel kér­déseket. Voltak, akik kifogásol­ták, hogy a tagfelvételeket tel­hu mi n ii — a sőbb szervhez küldjék jóváha­gyás végett. A jelenlévők hosz- szabb vita után megértették, hogy a tagfelvételek felsőbb szerv által való jóváhagyása szükséges, mert így nehezebb ellenséges elemeknek a pártba befurakodni. A nyárlőrinci pártszerveze­tekben rendezett vita során szá­mos kérdést tisztáztak és a pártszervezet tagjai most na­gyobb lendülettel, magabizto­sabban végzik munkájukat, assítolt film a gyógyításban A szovjet filmoperatőrök nem­régen lassított felvételeikkel nagy segítséget - nyújtottak a bakteriológusoknak egy érdekes jelenség megoldásában. A lassított felvételek kimutat­ták, hogy a baktériumok egy- rcsze az olvasztás hatására nem pusztul el. A tovább élő kóroko­zók új formát öltenek. A tudó­sok mar azelőtt Is ismertek ilyen átalakuló baktériumot, de az át­alakulás utáni formákat teljesen veszélytelennek tartották. A megfigyelések azonban bebizo­nyították, hogy például a has­tífuszbaktériumok penicillines kezelésénél a visszamaradó át- falakult élő baktériumok a szérum hatásának megszűnése után ve­szélyes kórokozóként lépnek fel és visszaesést idéznek elő a be­teg gyógyulásában. A szovjet orvostudományi akadémia a fel­fedezés eredményeként, azonnal hozzákezdett az új gyógymódok kialakításához. NYÍRSÉGI VETÖBURGONYA KAPHATÓ cs előjegyezhető a Kecs­keméti Földmúvcsszövel- kezet standjainál. 139

Next

/
Oldalképek
Tartalom