Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

Mumsrmos . / -.., Megújuló munkakedv a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatban Dolgos emberek otthona a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat. Az év elején ugyan akadozott az előrehaladás, de a anunkástanács leleményessége, meg a dolgozók éledező munka­kedve kihúzta a kátyúból a vál­lalatot. A vezetők szerint januárban sem vallottak szégyent. Ezt erő­síti meg Bíró Sanyi bácsi, a munkástanács elnöke, aki né­hány szóban megemlékezik az »első vizsgáról« és a további ter­vekről. Tervteljesítés, kis hibával Az új év első hetében csak hat és fél órát zúgtak naponta a gépek. Nem volt elég energia, bár az agregátorok is segítettek az üzemekben. Kevés volt az anyag, mert az anyaggyártó üze­mek később indultak, mint a vállalat. Baj volt a munkafe­gyelemmel is. De aztán mégis csak sikerült a hó második felé­ben, már amennyire lehetett, rendes kerékvágásba terelni a munkát, növelni a munkaked­vet. A hónap végén aztán na­gyon megörültek, amikor a sta­tisztika 101 százalékos tervtelje­sítést mutatott. Elkomorodtak azonban akkor, amikor megtud­ták, hogy a béralapot 22 000 fo­rinttal túllépték. Mit akarnak most tenni ? Már mindenki tudja, hogy 22 000 forinttal drágábban ter­meltek az előírtnál. Azon fára­doznak, hogy pótolják a mulasz­tást és a hó végére legalább 107.4 százalékot érjenek el. Enélkül nem lehet továbbha­ladni. A munkakedv február első napjaiban jónak mondható, s olyan tapasztalatok is vannak, hogy a munkások nagy többsé­ge megértette: osztalékról, fize­tésről csak akkor lehet szó, ha termelünk is. És aki nem érti meg? Elta­nácsolják a vállalattól. Nemré­giben került kívülre az a néhány, magáról megfeledkezett ember, aki többszöri figyelmeztetésre sem tudta abbahagyni a mun­kát hátráltató kártyacsatái. A munkástanácsnak az a vélemé­nye: .csak annak fizet bért, aki dolgozik. Rendzavaróra, fegyel­mezetlenre nincs szükség, mert annak csak a vállalat issza meg a levét. Még hét szakemberre van szük­ségük, de csak olyan embereket vesznek fel, akik dolgozni is akarnak. Bakos Pétert, aki ré­gebben a megyei pártbizottsá­gon dolgozott, szívesen visszafo­gadják, mert vele erősödik a gyár szakmunkásgárdája. Elkészült az a terv is, mely szerint a raktár területén egy leszabó műhelyt állítanak fel. A betonozást már befejezték. Rövidesen a gépek is munká­ba állnak, s aztán már nem kell az anyagot a gépműhelybe ci­pelni, onnan pedig a műhelyek­be, hanem egyenesen a mű­helybe szállíthatják. Ez nemcsak időt, hanem komoly anyagmeg­takarítást is eredményez. Mi fáj a munkás­tanácsnak ? Több dologról is szó esik, de a legfontosabb a műszakiak bé­rezése. Egy közepes szakmunkás Főzik a mészkénlét megyénk földművesszövetkezetei Kecskeméti Földművesszövetke­zeti vegyi üzemben naponta mintegy 30 hektoliter mészken- levct tudnak készíteni. Így az igényeknek megfelelően zavar­mentesen ki tudják elégíteni a termelőket. A megye gyümölcstermelői néhány nap múlva megkezdik a szokásos télvcgl permetezést. A munka jóminőségű elvégzéséhez a földművcsszövctkczctck is a termelők segítségére sietnek. 30 földművesszövetkezet látott hoz­zá a mészkénlc főzéshez. A fl Bajai Gyapjúszövetgyár új készítményéi Műanyagból készült dublé, féldublé takarók A Bajai Gyapjúszövetgyárban 30—35 féle színben és igen sok­féle változatban készítenek mű­anyagból takarókat. Az első komolyabb mennyiséget már le­gyártották, s rövidesen az üzle­tekben is kapható lesz. Kétfajta van. Az egyik neve: dublé, amely tömött, vastagabb, nehezebb, ez 200 forintos, a könnyebb, a féldublé 160 forintos áron ke­rül forgalomba. A takarók gyártásához ma­gyar, cseh és német műanyagból készült szálakat használtak fel. További tökéletesítés céljából a laboratóriumi kísérletek folynak. Mivel eléggé új ez a gyárt­mány a piacon, a gyár munkás- tanácsa és vállalatvezetősége úgy határozót, hogy a 30—35 szí­nű és sok szép változatban készült műanyag takarókból kiál­lítást rendez Budapesten, Pécsett és Szegeden. Rövidesen megnyitja kapuit AZ VJ KECSKEMÉTI KASZINÓ Rövidesen új színfolttal gazdagodik városunk. Kecskemét szórakozni vágyó közönsége bizonyára örömmel fogadja a hírt, hogy a közeljövőben a Honvéd Helyőrségi Tiszti Klub épületében megnyitja kapuit az új kaszinó. Erre nemcsak azért van szükség, mert a város mindinkább fejlődő idegenforgalma immár alig nél­külözhet egy valóban reprezentatív vendéglátó intézményt, hanem azért is, mert hiány van színvonalas, magasabb igényeket is ki­elégítő szórakozóhelyben. A volt Tiszti Klubban a tervek szerint 30 szobás, kényesebb ízlést is kielégítő szálloda, elsőosztályú étterem, kávéház és több, változatos szórakozási lehetőséget nyújtó klubszoba lesz. A sze­mélyzet gondos kiválasztásával, jó zenével, kényelmes, ízléses berendezéssel gondoskodnak arról, hogy öregbítsék a kecskeméti vendéglátóipar hírnevét. A kaszinó előreláthatólag még. a tavasz folyamán megkezdi működését. Ä kukorica ára, mint a bizalom hőmérője A kiskunhalasi hétipiac vásárlói csodálkozással vegyes öröm- mel tapasztalják, hogy a múlt hetekben még csillagászati magas­ságban trónoló terményárak szépen esnek lefelé. A nemrégen még 480—500 forintos kukoricát már 380—400 forintért mérik mázsám ként s normális áron kapható az eddig méregdrága hagymaféle is. A korábban potomáron vesztegetett malac és baromfiféle viszont megdrágult; nem kínálják már a pulykát 12—13 forintért, sem a választási malacot 100—200-ért. Egyszerű ténnyel magyarázható a jelenség. Eloszlott a parasztság inflációtól való félelme, de meg­szilárdult bizalma a forint értékállóságában, a kormányban, az ország gazdasági helyzetének erejében. Látja, hogy van és lesz elegendő iparcikk, piacra meri tehát vinni az elraktározott ter­ményt s mert nagy a kínálat, természetszerűleg esnek az árak. A jószágnak viszont megnőtt a becse. Nem siet mindenáron túl­adni rajta a gazda, hanem az őszre gondol, amikor a malacot majd sokkal jobb áron, hízóként értékesítheti. S így van ez jól Így hat egymásra kormányunk helyes gazdaságpolitikája s a jó­zan, becsületes parasztság előrelátó, Önmagát és az országot is gyarapító termelési kedve. — Két traktor kivételével tíe- fejezte az erőgépek javítását a Dusnoki Gépállomás. Mihelyt a főtengely köszörülés céljából Budapestre vitt gépek visszaér­keznek, azok is nyomban mun­kába állnak. í — A ballószögi tanács végre­hajtó bizottsága január 30-i ülé- Sfén a belvíz elleni védekezésről ! tárgyalt. Elhatározták, hogy 5 > kilométer hosszú árkot ásatnak ;és mintegy 7000 méternyi vlzle- >vezető csatornát készítenek. — A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány Orbán Miklós elvtórsat a Kiskunfél­egyházi Gépgyár kormánybizto­sává nevezte ki. — Felsőszentivánon is megala. kult az EPOSZ helyi szervezete. A szervezet tagjai elhatározták, hogy az egész község fiatalságát tömörítik az EPOSZ-ba. Célú- tűzték a falu kulturális és sport életének fellendítését is. Az ala­kuló gyűlésen mintegy 150 fia­tal volt jelen. fi földtörvényről és annak végrehajtásáról (Folytatás az 1. oldalról) Gondosan kell azonban ügyel­ni arra, hogy a feloszlott terme­lőszövetkezetek nagyüzemi épü­letei körül lévő táblákat meg­hagyjuk és ezeket, a továbbiak­ban újból alakuló termelőszövet­kezetek, termelői társulások, vagy állami gazdaságok számára adjuk át. Ezért előfordulhat, hogy a feloszlott tsz-ből kilépő nem kapja meg eredetileg bevitt földjét; ehelyett a termelőszö­vetkezet tago6ítatlan területei­ből, vagy a tagositott tábla szé­léből kap idei használatra föl­det, Nagyon foglalkoztatja a dolgozó parasztokat az, hogy kik kaphatnak Juir- térltést? — Kártérítést kapnak olyan dolgozó parasztok vagy kisembe­rek, akiknek földjét 1949. szep­tember 1 után kártalanítás nél­kül vették igénybe. A kártala­nításnak azonban bizonyos felté­telei vannak. A mezőgazdasági főfoglalkozású dolgozók 10 kh-ig kapnak kártalanítást, ha ezzel együtt nem haladja túl földjük a 20—25 holdat. A nem mező- gazdasági főfoglalkozásúak pe­dig általában 1 katasztrálls hol­dat kaphatnak, ha ezzel a tulaj­donukban, vagy használatukban lévő földterület nem lépi túl a felső határt, az 1 kh 400 négy­szögölet. Gondolunk arra is, hogy olyan dolgozó parasztok sérelmét is or­vosoljuk, akik kaptak ugyan kártala­nítást, de sakkal alacso­nyabb értékű földet vettek át, mint amilyent betagosítottak tő­lük. Az ilyen kérelmet azonban csak akkor tudjuk figyelembe venni, ha az előbbieket már ki­elégítettük. A törvényerejű rendelet gon­doskodik arról is, hogy azoknak a sérelmét is lehetőleg orvosol­juk, akik 1951. augusztus l.után felajánlották, vagy elhagyták a földjüket. Véleményem szerint sok ilyen igény is lesz, mert a parasztság érdekelt­sége. megnövekedett a ter­melésben és ennek arányá­ban nőtt a földhöz való ra­gaszkodás. Durva igazságtalanságot orvo­sol a törvény 12. §-a. Ez azoknak a földtulajdonosoknak a sérel­mét orvosolja, akiknek bérbe­adott földjét a bérlő termelőszö­vetkezetbe vitte. A föld tulaj­donának biztonságát és tisztelet- bentartását segíti elő a törvény azzal, hogy az ilyen tulajdonosok a következő időben attól a ter­melőszövetkezettől kapják meg haszonbérüket, ahová a földet vitték. Továbbá, ha a bérlet le­jért és a tulajdonos nem kíván­ja azt meghosszabbítani, lehető­leg azonos minőségű és területű földdel kell kártalanítani tarta­lékterületből, vagy ha ilyen nincs, a termelőszövetkezet szét­szórt területéből, vagy tagositott táblájának széléből. A haszonbérbe adott állami tartalékterületnél a tulajdon­jog megállapítása után a bérleti szerződés lejártáig a bérlő műveli a földet, ter­mészetesen a bérlet összeget a tulajdonosnak fizeti. A törvényerejű rendelet kiter­jed az 1949. szeptember 1 után kártalanítás nélkül igénybevett házingatlanokra is. (Ez nem vo­natkozik az államosított épüle­tekre.) Dolgozó parasztságunk, kisembereink ilyen sérelmét csak nem nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmas épületekkel lehet orvosolni. Ha ilyen épület, álla­mi gazdaság, állami szerv, vagy termelőszövetkezet birtokában van, az említett szervek kötele­sek azokat megvásárolni, vagy a tulajdonos számára a házingat­lanért bért fizetni. Az ingatlanforgalom cs a haszonbérlet rendjével kapcsolatban mi a végre­hajtó bizottság álláspontja? — Úgy gondolom, hogy dolgo­zó parasztságunk önrendelkezési jogának messzemenő biztosítását jelenti a törvény által rendezett ingatlanforgalom és a haszon- bérlet módja. Itt is ügyelnünk kell a törvény betartására, mely szerint magánszemélyek csak a járási tanács mezőgazdasági osz­tályának engedélyével vehetnek, ajándékozhatnak földet. A ren­delet szerint a mezőgazdasági főíoglalko- zásúaknak a vásárlást 5 katasztrális holdig engedé­lyezhetik, ha a megvásárolt földdel együtt a tulajdonában, vagy használa­tában 20—25 holdnál nem lesz nagyobb birtoka. Itt fontosnak találom megemlíteni, hogy a vásárlást nem feltétlenül egy­szerre kell lebonyolítani, hanem az több esetben is történhet. Te­hát bárki 1—2 hold földet is vásárolhat, erejéhez mérten. A nem mezőgazdasági főfoglalko­zásúak, mint már máshol elmon­dottam, 1—1 kh 400 négyszögölet vásárolhatnak. Az utóbbiak vá­sárlásánál a rendelet nem tesz különbséget szántó, gyümölcsös, szőlő, vagy erdő között. Számos észrevétel érkezet* az ötszörös szorzószámmal kapcsolatban. Mi ebben a végrehajtó bizottság véle­ménye? — Magam is meg vagyok győ­ződve arról, hogy a rendeletneli ez a megkötöttsége akadályoz hatja mezőgazdaságunk bel­terjesség felé történő fejlődését Úgy vélem, hogy számos panasz elkerülése, valamint a belterjes­ség kibontakozásának érdekében a rendeletnek ezt a tételét meg kell majd változtatni. Feltehető ugyanis, hogy számosán tartóz­kodnak majd a szőlőtelepítéstől, egyszerűen azért, hogy a tulaj­donukban, vagy használatukban lévő földterület ne haladja túl a rendelet által máskülönben he­lyesen meghatározott felső ha­tárt. Ezért a végrehajtó bizott­ság felterjesztéssel él a felsőbb hatósághoz, a Minisztertanács­hoz.-Dallos Ferenc elvtárs végeze­tül a következőket mondotta: — Meggyőződésem, hogy az új földtörvény igazságos végre­hajtása orvosolni fogja me­gyénkben a legtöbb sérelmet, s nyugalom következik a mező- gazdasági termelésben. A rende­let igazságos végrehajtása nagy felelősséget hárít községi, városi és járási tanácsainkra. Nagy or. sok függ attól, hogy minden vo­nalon az igazságosság érvé­nyesüljön. A rendelkezésre álló földterületekből elsősorban s nagycsaládos és a kisebb föld­del rendelkezőket elégítsék ki; A helyi tanácsok nagy felelőssé­ge mellett nem kisebb az érde­kelt parasztság felelőssége sem. A rendelet büntetést helyez kilá­tásba olyanoknak, akik a nyu­godt és igazságos végrehajtási megzavarják, vagy önös érdekek- bői kijátszók. A megyei tanács végrehajtó bizottsága segítségül hívja a he­lyi tanácsokat és a lakosságot, hogy a sérelmek orvoslásánál az igazságosság, az emberiesség és a törvényesség érvényesüljön! is kap ma annyit, mint egy mű szaki. A munkástanácsnak vol egy elgondolása, mely szerint műszakiakat nem az alkalma zottak, hanem a munkások álló mányába sorolják, s így biztosít ják számukra a kiemelt órabért Nem csinálhatták meg, mer a minisztérium és a szakszerve zet nem járult hozzá. No, de ad dig úgysem nyugszik a mun kástanács, amíg a műszakiak ügyét dűlőre nem viszik. Ha nem is a régi ütemben, d^ halad a munka a Kecskemét Épületlakatosipari Vállalatban. Jászszentlászlón Kossuth néven tsz alakult Az októberi eseményét alatt a jászszentlászlói Lenin Tsz is feloszlott. A bomlást a tsz volt elnöke is tevékenyen elősegítette. A tagok nagyrésze azonban elhatározta, hogy to­vábbra is közösen akar gazdál­kodni és újjáalakították a tsz-t. Az újjáalakult tsz a »Kossuth« nevet vette fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom