Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

negye ÍIIFJÚSAGAíHIAIC küldöttsége ,CD CDY\ felvirágoztatásáért

a meavei tanács Vß elnökénél i jiniiiiiiuiiTiiiiiijninisiiiiiiiHiiiiiifffiifflflmimffitmflwtsiwntt*!litiiKiiiiiuiiittwiniifiiH /

IFJÚSÁGI küldöttség

ereste fel Dallos elvtársat, a legyei tanács VB elnökét. A üldöttségnek, mely a különbö- ő rétegszervezetek képviselőiül állt, az volt a célja, hogy ijékoztassa Dallos elvtársat az ijúsági szervezetek jelenlegi elyzetéről és a tanács VB er- ölcsi és anyagi támogatását érje. A megjelentek elmondotok, hogy az ifjúsági szövetsé- ek segíteni kívánnak a párták és kormánynak a szocia- zmus építésében.

Legtöbb szó az EPOSZ-ról, a arasztifjúság szervezetéről esett, íivei megyénkben legjobban ez szervezet kapott lábra. Ismer- stték Dallos elvtárssal az :POSZ programjának íegíonto- abb célkitűzéseit, melyeket rövi-I ép három pontban lehetne ösz- zefoglalni: 1. A társadalmi te- ékenység széleskörű kibonta- oztatása. 2. A falun élő fia- alak nevelésének, szórakozásáéit, sportolásának megszerve- ése és biztosítása. 3. A pa- asztifjúság és agrárértelmiségi iatalok érdekvédelme.

LEGTÖBÉ SZŐ azokról a

íehézségekröl esett, amik az fjúsági szervezetek gyorsabb étrejöttét és a szervezeti életet lehezítik, gátolják. listen töb- jek között a helyiségek prob- émája, a kultúrházakkal és ;portkörökkel való viszony kér- tése, vagy az, hogy néhány he- yi szerv részéről bizonyosfokú negnemértés mutatkozik az fjúsági szövetségek iránt. Nagy- aan nehezíti a munkát az is, rogy sajnos az ifjúság vezetésé- -e íeghivatottabb egyének, mint a pedagógusok sok helyen pasz- szív magatartást tanúsítanak, de mások részéről is néhány helyen nagyfokú ellenállás mutat- iAozik.

< DALLOS ELVTARS válaszában elmondotta, hogy jelenleg

még nehéz, de mégis nagyon fontos az ifjúsággal való foglalkozás. Az ellenséges propaganda elsősorban az ifjúság soraiban

.igyekszik bomlasztó tevékenységet kifejteni, éppen ezért nagy jelentőséggel bír, hogy a helyes nemzeti érzés, a helyes hazafi- ság alapján eszmei egységet lehessen teremteni a fiatalok között. Dallos elvtárs az ifjúsági szervezetek célkitűzéseivel egyetértett és megjegyezte, hogy az ifjúságban rengeteg alkotó erő | van, csak helyesen kell azt fel- j használni.

AMI A FELVETETT prob- j

lémákat illeti, a VB-elnök elv- j társ elmondotta, hogy még az- j zal is egyetértene, ha a falusi j kultúrotthonokat az ifjúsági szervezetek vennék át és azok tartanák fenn önállóan. Ezt a kérdést egyébként a tanács VB elé terjeszti. Ugyanez vonatkozik a sportkörökre is. A falu sportjának irányítója és gazdája az ifjúsági szervezet legyen. Dallos elvtárs megígérte, hogy a megyei tanács VB minden tőle telhető erkölcsi és anyagi támogatást megad, s erre felhívja a járási, városi és helyi I tanácsok figyelmét is.

BEFEJEZÉSÜL Dallos elvtárs

megjegyezte, hogy az ilyen megbeszélések igen fontosak és a jövőben ezeket rendszeresíteni kell, hogy a tanács sokkal jobban ismerje az ifjúsági szervezetek problémáit, hogy ezen keresztül konkrét segítséget tudjon adni.

MEGINDULT

a dunai hajózás

Az enyhére fordult időjárás I ismét lehetővé tette a dunai ha- I józást. A bajai téli kikötőből több külföldi hajó már útnak is indult, megszakítva kényszerű ' téli pihenőjét,

Minden tisztelet és megbecsülés azoknak, akik a Duna—Tisza közén növényi kultúrát teremtettek, akik véres verejtékkel

igyekeztek megfékezni a veszedelmes homokot. Azt a homokot, amelyről az egykori feljegyzés ezt mondja: »Kecskemét táján délnyugatról északkeleti irányban dühöngött a homoktenger, mely ostora volt a városnak és a vidéknek is. Egykori írók említik, hogy a Duna—Tisza közén 100 év előtt a futóhomok egyik napról a másikra tavakat, fákat, sőt erdőket temetett el.«

Jelenleg mintegy 167 000 holdón van szőlő és gyümölcsös a

Duna—Tisza

közén, de még

200 000 hold

homokot lehet

e kultúrával

hasznosítani a

szakemberek

becslése szerint.

Ez természetesen nem megy egyik napról a másikra. A jelenlegi feladatunk a meglévő szőlő- és gyümölcsösök részére a talajerő utánpótlás folyamatos biztosítása, emellett természetesein új szőlő telepítése. Hosszú ideig kell még azonban nagyterületű homokon szántóföldi termesztést folytatnunk.

A talaj megjavítása egyes talajjavító növények segítségével is lehetséges, természetesen folyamatossá kell tenni a trágyabehozatalt is.

Néhány cikkben most azzal a témával foglalkozunk majd, hogyan lehetne a talajerő utánpótlást megoldani a homokon, milyen lehetőségeink vannak? Tudjuk, hogy ez minden homoki

terméséből viszont csak 40 kilogramm maradt. .Ez a maradék a somkórónál 2400 liter tejtermelésére elég, a szöszös rozsnál 1100 literre, a csalamádénál pedig 800 literre. Ha a szöszüs- nél mutatkozó fehérjekiesést pótolni akarom, azt az említett tehénnél 650 kiló korpával, a csalamádénál pedig 800 kilogramm korpával tudom csaik a somkóró szintjére emelni.

Két érdekes példa

A somkóró termesztésével érthetően sokat foglalkoztak már eddig is. Főként mint zöldtrágya került előtérbe.

1956 tavaszán a kunfehértói gazdaságban merész módszerhez folyamodtunk.

Napraforgóval keverve vetet- lük a somkórót, azzal az elgondolással, hogy a gyorsan, kelő, erős szíklevelekkel rengazdának égető problémája.

Ä meszes homok lucernája — a somkoró

i.

Kecskemét egyik köztiszteletben álló polgára mondta egyszer: »Úgy van az ember, amikor 30—40 esztendeig járja ennek a városnak az utcáit, hogy szívéhez nő a járda, a házak, sz utcák és minden, ami Kecskemété.«

Ez nem véletlen, Kecskemétnek és környékének parasztsága a semmiből teremtett itt virágzó életet, amint a város kölA homok legnagyobb problémája — a talaj elszegényedése. Mi, szakemberek tudjuk, hogy a hozamok csökkentését nemcsak a növény számára szükséges tápláló anyagok megcsappanása, hanem az elszegényedett homok rosszabb vízgazdálkodása is okozza. Elegendő szervestrágya (állati trágya, zöldtrátője írja: »Száraz kenyéren, vizen, szívkérgesítő viadallal, gyűrték le itten csendben«... a keménycsontú parasztok a »bús krétai bikát« — a homokot. Aki ezt a küzdelmes életet élte, az nem kívánkozik máshová, mert itt élvezheti igazán munkájának gyümölcsét. Sajnos ez a homoki kultúra az utóbbi években leromlott, á talaj termőképessége gyengült, sokhelyt újból kikezdte a szél.

delkező napraforgó megvédi a kicsiny növényt a homokveréstől. így lett.

Augusztusra szépen együtt fejlődött a napraforgó, a somkóró és teljes termést adott. A zöld etetésével emelkedett a tehenészet tejhozama, A somkóró és a napraforgó keverékből készül az úgynevezett szilázs. A kunle- hértói gazdaságban történt etetési kísérletek eredményei biztatóak. A somkóró silózásával felbecsülhetetlen téli takarmányalapot biztosíthatunk. Az új veEgy katasztrális holdról 230 kilogramm fehérjeérték

gya) nélkül nem terem több rozs, több szőlő, vagy gyümölcs.

A homoknak is az marad a törvénye: több takarmány —

több állat — több trágya — nagyobb termés — magasabb életszínvonal.

tési módszerrel a homoktalajok javítása is megoldható, mert a következő évben zöldtrágyának alászánthatunk. A kísérleteket szervezettebben és nagyobb területen tovább folytatjuk.

Vidékünk homoktalajainak

jobb takarmányellátását segíti a napraforgó is.

Részlet az új fehórkönyvből

> Szobácsi József tanú kihallgatása

____________> Jegyzőkönyvi kivonat

(Fol

ytatás)

Kb. reggel 5.30-kor engem a pincébe vittek. Eközben lelövés- ■>el fenyegettek, hogyha én egymagám nem találom meg az utat a pincébe, kijelentették azt is, hogy megölnek engem, cs hogy a haláltól nem mentenek meg a szovjet katonák. *

így végződött az én első éjszakám, amit az újpesti ún. »Forradalmi Bizottságiba töltöttem.

Legtöbbet vert engem a kecs- Ueszakállas, a tengerész és a sovány, aki a csizma levételére kényszeritett. Vertek a többi jelenlevő fegyveres személyek is. Amikor engem a pincébe vittek, hideg borogatást adtak, illetve raktak rám. Én azt hittem, hogy ezzel a kegyetlenkedés véget ért. Azonban nem így történt. Most az őrség tagjai kezdtek ke- gyetlenkedni és gúnyolódni velem. A pincében különböző fegyveresek jöttek, ezek kényszerítettek, hogy a Iábsarkamra álljak és úgy néhányszor föl és le emelkedjek. Néhányszor fejem beverték a falba, aztán a falhoz kötötték a kezem és azt mondották, hogy minden ujjamba belelőnek. A jelenlevő Tóth nevezetű fiatalember néhányszor a pisztollyal a kezemre vert.

Az én cellámba néhány közönséges bűntényest engedtek, akik gúnyolódva kijelentették, hogy engem agyonlőnek és megkérdezték, hogy mi az én utolsó kívánságom. Én feleltem: »adják át üdvözletemet feleségemnek és két gyermekemnek.« Ök értesítettek, hogy voltak a lakásomon, látták a feleségemet cs lányomat. Olyan pontos személyleirást idtah a feleségemről és lányomról, hogy én egyáltalán nem kételkedtem, hogy voltak a lakásomon.

Amikor a cellából elmentek, én észrevettem, hogy a padlón gumislag hánykódik. Én felvettem, hurkot csináltam belőle, nyakamra dobtam, a slag vegét a vízvezetékhez kötöttem, de amikor fel akartam magam akasztani, a gumicső elszakadt. Erre a lépésre azért szántani el magam, mert a kegyetlenkedések és gúnyolódások tönkretelték idegeimet, és én elvesztettem a reményt arra, hogy megmentem az életemet.

Én nem tudom most pontosan felsorolni a további eseményeket, naponként és óránként, azért, mert az én fogságom az újpesti bizottság pincéjében rettenetes felzakiatottság volt. Én ültem a sötét cellában, elvesztve időérzékemet. Hozzám újabb és újabb személyek jöttek, s ütöttek, vertek. Megközelítőleg 1956. november 2-án a cellába bejött három ember, akik között volt a Tóth nevű fiatalember, akiről én már fentebb beszéltem. Tóth kijelentette nekem, hogy ha én szeretem a saját gyermekeimet, bele kell, hogy egyezzek, hogy a kommunisták és a pártmunkások hóhéra legyek, akkor ők engem azonnal kiengednek. Én meg- kínzottan kijelentettem, hogy elfogadtam javaslatukat. Én egy percre sem gondoltam, hogy tényleg hóhér leszek. Beleegyeztem csak azért, mert azt gondoltam, hogy pisztolyt kapok tőlük, s akkor véget vethetek az életemnek. Fegyvert azonban nem adtak. Nem hitték el, hogy én beleegyeztem, és ismét kcgyetlenkednl kezdtek velem. November 2-án este a cellába bejött egy nagyon magas férfi, aki bőrkabátban volt, az ő arca ráncos volt, nagy feje és kis bajusza volt. Ö kötelet hozott magával, odadobta nekem és azt mondta, hogy reggelig végezzek magammal cs ez könnyebb lesz, mintha ők végeznek ki. Énrám ez különös benyomást nem tett, ugyanis azelőtt egy egyensapkás férfi jött hozzám, aki azt kérdezte, hogy ki vallatott és ki ütött engem, és kijelentette, hogy engem kiszabadítanak. Félve, hogy az én beismerésem újabb kínzásokat vonhat maga után, cn nem mondtam meg ennek az embernek, hogy ki kegyetlenke- dett velem. Ebben az időben én már a padlón ültem. 1956. november 3-án én észrevettem, hogy a bizottságban valamilyen zavargás van. A cellába söprűt hoztak és cn azt kisöpörtem. Este jött két férfi és a pincéből a letartóztatottak egy részét eleresztették.

Este 9 órakor engem és még 17 embert elvezettek a IV. kerületi ügyészség épületébe...

... November 5-ig mi ebben a szobában maradtunk, akkor az Öreg beszélgetéssel lekötötte a felkelők figyelmét, ez idő alatt felesége kettesével-hármasával kivezetett bennünket az utcára. Négy napon át az újpesti pincékben és az utcán bujdostam és csak azután, hogy a szovjet csapatok bevonultak Csepelre, mentem haza. Ott mcgállapítottarr-, hogy a lakásomra négyszer törtek be banditák, akik levertek a zárat, elrabolták a holmimat.. 5«

A takarmány és a trágya tehát az alap. Az a hiba, hogy a takarmányszükséglet tervezésekor csak a termésmennyiséggel számolunk. Inkább azt kell vizsgálnunk, hogy azonos területről mennyi fehérjét, vagy keményítő értéket nyerhetünk. Az igaz, hogy a homokon nehezebb ebből a szempontból a helyzet. Kevés olyan növényünk van, amely a tej-, tojás-, valamint a hústermelés alapanyagát, a fehérjét elegendő mennyiségben termi. Szerencse, hogy vannak ilyen növényeink a homokon: ezek a somkóró, szöszösbük- köny, napraforgó, homoki borsó.

Egy katasztrális holdon somborából állag 230 kilogramm, szöszös rozsból átlag 165 kilogramm fehérjeérték termelődik, míg a csalamádéból 150 kilogramm.

Ezt jobban érzékelhetjük, ha a fenti mennyiségeket a tehén tejtermelésén keresztül vizsgáljuk. Egész évben egy 600 kilogrammos élősúlyú tehénnek életfenntartásához száztíz kilogramm fehérjére van szüksége. Ezek szerint tejtermelésre egy kilogramm somkóró terméséből 120 kilogramm, a szöszös rozséból 55 kilogramm, a csalamádé

Ez igazán a homoktalaj növénye, akkor van rá szükség, amikor már elfogytak az ősszel vetett takarmányok és a tavasziak még nem értek be. Általában 65 kilogramm fehérjét, 600 kilogramm keményítőértéket terem holdanként, annyit, mint egy katasztrális hold tisztán vetett takarmánytök. A baj az, hogy a naprafox-gó még inkább zsarolja az amúgyis szegény homokot. Itt valamilyen pillangős növénnyel kell társítani, hogy a talaj niti'ogénkészlete pótlódjék:

Nagyüzemben ez év tavaszán a bácsalmási gazdaságban vizsgáltuk tejtermelés fokozó hatását. A 400-as tehenészetben május 10-én 0,2 literrel volt magasabb ennek a gazdaságnak a termelése, mint a többi 18 gazdaság átlaga. Tíz nap múlva már 10,35 literrel, a hónap végén pedig másfél literrel több volt átlagosan a tej hozam egy-egy tehénnél, mint a megye más gazdaságaiban.

E két példán keresztül azért nyúltam a homok problémájához, mert van rengeteg tennivaló. Szilárd a meggyőződésem, hogy termelni csak úgy lehet többet, ha trágyázunk és megteremtjük a több trágya előállításának feltételeit.

Dugár Sándor (Folytatjuk.)

TÍZ ÉVE

Tíz évvel ezelőtt, a Katona József Múzeumban a »Kecskeméti Nap-< keretén belül rendezték meg a felszabadulás után először a helyi képzőművészek kiállítását.

Az érdekes, gazdag témájú kiállítás sikere érdekében áldozatkész, odaadó munkát fejtettek ki dr. Bálint Lajos, a múzeum akkori igazgatója, Molnár Zoltán és Kiss Zoltán festőművészekt

Megnyitó beszédet mondott Tóth László polgármester.

A megnyitó napja Puky Margit .zongoraművésznő hangversenyével zárult.

Kecskemét képzőművészei azóta már több alkalommal megcsillogtatták tehetségüket különféle jellegű kiállításokon.

Ez év májusában is legújabb műveikkel lépnek a nagyközönség elé.

Minden elsuhanó esztendő fokmérője a művészi alkotásoknak. Reméljük, hogy 1957 májusa is új színekkel és tartalommal bővíti a kecskeméti festők tehetségekben gazdag pikturáiát,