Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

PETŐFI NEPE POLITIKAI NAPILAP II. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ára 50 fillér 1957. FEBRUAR 7. CSÜTÖRTÖK (J alakult Lakiteleken Már készülnek a február 10-i rózsabálra IzányskaizanV Mi újság Ágasegykslzán ? ! A NÉPI DEMOKRÁCIA fel­felé ívelő fejlődésének időszaká­ban, az 1947—48-as években or­szágszerte kedvelt volt a falusi lányok körében az EPOSZ- leánykoszorú. A lakiteleki lá­nyok most ezt a szervezetet hív­ták ismét életre, s ezzel elsőnek mutattak példát a falusi lányok­nak, fiatal asszonyoknak. AZ ALAKULÓ ÜLÉSEN Ara­di Aranka tanítónénit válasz­tották meg a leánykoszorú ve­zetőjének. Az ö vezetésével hamarosan megindult egy kézi­munkakor is, amire mintegy húsz leány és néhány mama is szorgalmasan eljárogat. A LÁNYOK jól érzik magu­kat a leánykoszorúban, sok ér­dekes és hasznos dolgot csinál­hatnak is a szórakozás, tereferé- ,lés mellett. Legfőbb gondjuk most, hogy a tanítónéni kötés-, horgolás-, kivarrás- és hímzés­tudományát mennél jobban el­sajátítsák. Amellett sokat gon­dolnak már és készülődnek is erősen a február 10-i rózsabálra. ■4 hangya,szorgalmával gyűjtik, az ügyesebbek maguk is készíte­nek különböző színű rózsákat, amiket majd eladnak a fiúknak a rózsabálon. Eladják a rózsákat, de tudják, hogy úgyis vissza ke­rül hozzájuk és ezért szép papír- sziveket is készítenek, amivel majd az ajándékrózsákat viszo­nozni fogják. A TANULÁS, a rózsabálra való vidám készülődés mellett nem feledkeznek meg egymás bújáról-bajáról és segítéséről sem. A leánykoszprú például el­határozta, hogy Kovács Aranka lagtársuknak felváltva segíteni fog majd két-három lány a ne­hezebb házimunkában. Kovács Arankának biztosan jól fog esni ez a segítség, hiszen nemrégiben veszítette el édesanyját és a ház­tartás vezetésének minden gond­ja az ő vállaira szakadt. Szép figyelmességről, követendő pél­dáról tettek tanúbizonyságot ebben is a lakiteleki leánykoszo­rú tagjai. A LAKITELEKI fiataloknak egyébként régi vágyuk teljesült: szép helyiséget kaptak, az MSZMP átadta számukra nagy­termét, sőt kályhával is ellátta őket, a tanács pedig tüzelőt biz­tosított számukra. Így aztán minden előfeltétele megvan most a pezsgő ifjúsági élet kialakulá­sának, Alig fél eve vált külön az Ágasegyházi Földművesszövetke-j zet az izsákitól és végzi önállóan teyékenységét, máris szép ered-| ményeket ért el. Féléves működése alatt egy házat vett 90 000» forintért és egy gyümölcscsomagolót 40 000 forintért. Az Ágasegy-J házi Földművesszövetkezet félévi tiszta jövedelméből futotta ilyent jelentős beruházásokra is, hiszen előreláthatólag meghaladja a* 200 000 forintot. A földművesszövetkezet tagsága helyesli ezeket} az invesztálásokat és közöttük számosán vannak olyan vélemé-f nyen, mint Borsos bácsi, aki azt javasolja: ne adjanak most juta-f lékot, inkább építsenek az árából egy raktárt. Borsos bácsi javas-| latát majd a közgyűlés fogja eldönteni. • '>», • ♦ Március Közmunkák beindítását tervezi m | a kecskeméti Városi Tanács X-től 500 munkanélküli napi 5 órás foglalkoztatását tervezik 7 forintos órabérrel .1 Az országos energia-, fűtő­anyag- és nyersanyaghiány, va­lamint az ipari termelés helyes arányainak kialakítása érdeké­ben szükségessé vált átcsoporto­sítás a nagyobb városokban át­meneti munkanélküliséget idéz elő. Az ideiglenesen munka nél­kül maradottak számát növeli az államháztartás, az üzemek és vállalatok adminisztratív létszá­mának csökkentése, valamint az idényjellegű üzemek munkájá­nak szokásos szüneteltetése is. A városi tanács — egyrészt a munkanélküliek foglalkoztatása, másrészt pedig az égető város- fejlesztési és rendezési felada­tok elvégzése céljából — köz­munkák beindítását vette tervbe. A terv március 1-től kezdve naponta 500 munkanélküli foglalkoztatását irányozza elő két műszakban, öt—öt órás munkaidővel. Az óránként 7 forint órabéres közmunka már 15 ledolgozott ötórás munkanap után is ugyan­annyi, vagy több jövedelmet biz­tosítana, mint az állam által ki­látásba helyezett munkanélküli segély, A közmunkákból egész sor égető városi problémát kí­ván megoldani a tanács. Parasztságunkon a sor Megyénk parasztsága 79 millió forinttal adósa az államnak Az adófizetés helyzete a megyei tanács VB ülésén Sor kerülne a régóta elhanyagolt tanyai földutak kijavítására és karbantartására (3000 munka­nap), rendeznék a máriavárosi állomás előtti teret (420 munka­nap), a tanyai iskolák karban­tartását (1950 munkanap) és a széktói sporttelep továbbépíté­sét, a betonelemek elhelyezését (2800 munkanap) is közmunkák­kal kívánják megoldani. Ezeket a munkákat a múlt évi'község­fejlesztési alap költségvetésében már előirányozták, de nem való­sultak meg. Rendelkezésre áll ilyen célra 354 000 forint, úgyhogy ezek­nek a munkáknak a beindí­tása biztosnak tűnik. A városi tanács VB ezen kívül meg mintegy 560 000 forint értékű közmunka beindítá­sát is számba vette, amihez a megyei tanács útján kíván fedezetet biztosítani. Eb­ben a csoportban irodai mun­kákat is előirányoztak (anya­könyvek másolása, eboltás nyil­vántartása), de a tervezett mun­kák nagyrésze fizikai jellegű. Útépítési munkák, a városi ker­tészetben elvégzendő munkák, a város belterületén út- és árok- rendezés, csatornázási munkák, szeméthordás, házhelyrendezé­sek stb. Az összes tervbevett köz­munkák értéke meghaladja a 900 000 forintot. ^<<vvsivvyvvwvvwvvvvvvvwwvvvwv> Lakat alá kerültek : \ ♦ Növeli ezt az összeget még aí különféle szerszámok beszerzési} költsége (50 000 forint) és a ter-f vezett munkákhoz szükséges} anyagok, stb. ára is. A közműn-} kák az egymilliót jóval mégha-» ladó pénzügyi fedezetének biz-f tosítására megindultak a tárgya-} lások. | ♦ ♦ ««♦♦♦♦♦♦♦♦♦4*4♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦« ♦♦♦♦•♦«*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»«♦■• ÉRVEK A TOVÁBBI HARCHOZ (2. oldal) A HOMOK FEL­VIRÁGOZTATÁSÁÉRT Cl. oldal) RÉSZLET AZ Ü.I FEHÉRKÖNYVBÜL (3, oldal) A MEGYE IFJÚSÁGÁNAK KÜLDÖTTSÉGE A MEGYEI TAN ÁCS VB ELNÖKÉNÉL (a oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ BERKEIBEN Cí. oldal) KEDVEZŐEK A MAG­FÉLESÉGEK ÚJ ARAI (5* oldal) jS új útjai a A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden kibővített ülésen tárgyalta Bács megye adófizetési helyzetét, melyen részt vettek a járási, városi ta­nácsok elnökei, s pénzügyi osz­tályvezetői is. A napirend elő­adója, Varga Jenő elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese a számok tükrében részletesen is­mertette az adófizetés való tény­állását és a tanácsi szervek ez­zel kapcsolatos feladatait. Az ülésen a végrehajtó bizott­ság hangsúlyozta, hogy me­gyénkben rendkívül nagy a le­maradás az állam iránti kötele­zettségek teljesítésében. Pa­rasztságunk adófizető része a tavalyi évre előírt pénzügyi tér-, vet csak 66 százalékra teljesí­tette, aminek magyarázata, hogy november cs december hóna­pokban kevés kivételtől el­tekintve úgyszólván semmi befizetés nem történt a gaz­dák részéről. így Bács megye 79 millió forint­tal adósa az országnak. Az adófizetés jelenlegi állása, ha a januári eredményeket te­kintjük, alig mutat valami vál­tozást a tavalyi utolsó évnegyed­hez képest. Ezekután olyan a lát­szat megyénkben, mintha pa­rasztságunk agyon lenne nyom­va a különböző terhekkel és kö­telezettségekkel. De ez tényleg csak a látszat. A hátralékosok jelentős ré­sze ugyanis az októberi ese­mények és az ellenforradal­mi propaganda hatására, nem pedig valamiféle súlyos gaz­dasági nehézség következté­ben maradt adósa az állam­nak. (Folytatás az 5, oldalon; A kalocsai járásbíróság a tár­sadalmi tulajdon sérelmére bűn­szövetkezetben ismételten elkö­vetett lopás bűntette miatt, mert betöréses lopást követtek el a kalocsai vágóhídon, ítéletet hir­detett a Kolompár István és tár­sai ellen indított bűnügyben. A banda vezetőjét. Kolompár István kalocsai születésű kóbor egyént, aki lopásért már három ízben volt büntetve, egy év és két hónapi börtönbüntetésre, — Kolompár János kalocsai szü­letésű kóbor egyént, aki hét esetben volt már büntetve, egy év és két hónapi börtönbünte- | lésre, Kolompár Péter kalocsai születésű kóbor egyént, aki szin­tén hét esetben volt már bün­tetve, egy évi börtönbüntetésre és Kolompár László kalocsai születésű, drótos foglalkozású egyént, aki négy esetben volt büntetve, egy évi börtönbünte­tésre ítélte. Az Oktatási és Népművelési Minisztérium összevonása után február 1-én a megyei tanács apparátusa keretében is megalakult az új kulturális szerv, a művelődési osztály. Az eddig egymástól elszakítva irányított oktatási és népművelési funkciók tehát végre ismét találkoztak legfőbb államhatalmi szervünkben. Mindenki előtt világos, hogy nemcsak formai, szervezeti változást jelent ez, hanem minden bizonnyal mély­reható, tartalmi módosulást, előrehaladást is. Közhellyé vált már, hogy a múltban kulturális életünk fejlődésének sok tekintetben visszahúzó tényezőjévé vált a népművelés elbürokratizálódása, nemzeti jellegének elhanya­golása. Sok szó esett arról, hogy szűk volt az a keret, ame­lyek között az úgynevezett népművelési munka egyáltalán mozoghatott. Volt időszak, amikor a legközvetlenebb terme­lési agitáció szorgalmazása mellett minden más művelődési formát — leszámítva a hivatásos művészet területeit — má­sodlagosnak, elhanyagolhatónak minősített a hivatalos kultúr­politika. Pedig a centralizált, egy kézbe fogott társadalmi jellegű művelődési funkciók előrelendítőjévé, kibontakozást elősegítő tényezőjévé válhattak volna a magyar művelődésnek. A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata most határozottan leszögezi, hogy nemzeti alapon álló, széleskörű és erős társadalmi bázisokon alapuló művelődéspolitikára van szükség, amelynek keretei között helyet kap minden egész­séges törekvés, minden irányzat, amely népünk érdekeivel nem ellentétes és elősegíti a műveltség fejlesztését, kulturális életünk felvirágzását. Igen! Az új művelődési osztály megszületése után leg­fontosabb feladatnak látszik tisztázni megyei viszonyok kö­zött is azokat a társadalmi alapon nyugvó lehetőségeket, amelyek művelődésügyünk demokratizálódását, a néppel való teljes értékű találkozását segítik elő. Az államnak is érdeke, hogy a művelődés igényeit eredményesen kielégítse. Ezéri nagyjelentőségű minden olyan elképzelés, amely a népmű­velést nagyrészt társadalmi alapokra tudja helyezni. Hiszen a művelődés elsősorban mégis csak társadalmi szükséglet és funkció, amelyet az államnak támogatnia, segítenie, irányító tevékenység megfelelően megválasztott formáival elősegíte­nie kell. A népművelés társadalmi jellegének felismerése azonban nem jelentheti valamilyen forma spontaneitás el­uralkodását. Az állam, amikor támogatja az alapjában társa­dalmi jellegű művelődési törekvéseket, egyszersmind befo­lyásolnia és irányítania kell. Ennek az irányításnak az elveit a párt szabja meg. A művelődés csak úgy lehet eredményes, ha az állam önkéntes társadalmi kezdeményezésekre támasz­kodva irányit és irányító tevékenységét minden erőszakos­kodás, adminisztratív nyomás nélkül el tudja fogadtatni. A mi megyénkben ez elsősorban a népi művészet sokágú és bonyolult rendszerének felismerését, tendenciáinak for­málását, törekvéseinek elősegítését, nemzeti hagyományaink ápolását, a valóban eredményes és meglévő helyes igényekre támaszkodó népművelést, a helyi művészeti, irodalmi, stb. munkásság felkarolását jelentheti. Nem könnyű ilyen módon irányítani egy megye művelődésügyét. De ha a művelődés- politika irányítói következetesen támaszkodnak a helyi erő- } forrásokra, a sok éven keresztül lenézett, agyonhallgatott §■ törekvésekre, ez a munka valóban megyénk dolgozó tömegei | műveltségének felvirágzásához vezet. i l-t—f—*«——ír etrtTtMMt»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom