Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-05 / 29. szám
*■■■■ :■ -■■■*'■ A.-Z— . . AÁ-Aa—í,:'..v?.. •///-■A’/ : . . . ' V ,, . :■ Jy .' - /' . ■ .'ÁAAA: Másfél litert fogyaszt 100 kilométerenként az. új »JAWA 50- segédmotoros kerékpár (MOPED). Maximális sebessége 50 kilométer. A gyönyörű kivitelű kerékpárt lábpedállal, vagy anélkül szállítják külföldre a megrendelő ország kívánsága szerint. LÁTOGATÁS A SZÍNHÁZ BERKEIBEN Az öltöző ajtaján jóízű nevelés szűrődik ki. Ahogy belépek ■jz ajtón, Szendrey Ilona művésznő szomorúan ül a tükör előtt, s fájdalmas arcán látszik, hogy beteg. Ahogy elkezdünk beszélgetni, tekintete elárulja, hogy rendezgeti gondolatait. — Kilenc éve vagyak már színésznő. Pécsett kezdtem meg pályafutásomat. Mint operettprimadonna szórakoztattam a tapsokkal jutalmazó közönséget. Legnagyobb sikereimet a »Dohányon vett kapitány «-ban, s a ->Szibériai rapszódiában« értem el. Eddigi működésem során szeretettel gondolok tússzá egyik legkedvesebb szerepemre: Leon- tinra. Pécsről Debrecenbe kerültem, i itt fejeztem be énekkari pályafutásomat. A »Bajazzók«-ban énekeltem utoljára, mint operett- primadonna. Ebben a tősgyökeres kálvinista városban új oldalamról ismert meg a város-lakossága, tudniillik itt mutatkoztam be először prózai szerepben. 1955 őszén kerültem a Kecskeméti Katona József Színházhoz. Itt játszottam életemben először Möllere »Fösvény« című víg- játékából Fruzsina szerepét. Az elhangzott kritika feljogosít arra, hogy minden nagyképűség nélkül kijelenthetem, jól oldottam meg ezt az alakításomat. Nagyon bánt, hogy betegségem miatt nem látszhatom. Tudja — mondja lázas izgalommal — a színésznek a színpad a mennyországa és csak akkor igazán boldog, ha a közönség forró tapssal jutalmazza. Elsőrendű kötelességemnek tartom, hogy szabadidőm minden percét kihasználjam. Ilyenkor olvasok, s nem utolsósorban kislányom baráti társaságában töltöm el időmet. Pannikának hívják élelem legdrágább kincsét. A Zenei Általános Iskola növendéke. Megsúgom, most készülünk születésnapjára. Imádja a színházat és mindig, azért könyörög, hogy vigyem magammal. A darabokat tudja kívülről. Majd ezek után rátér az elmúlt évad legvitatottabb darabjára. A »Pillangó« körüli harcokban láttam meg, mire képes a színészi társadalom, ha összefog. Ötvennégyszer játszottuk Kecskeméten, s nemhogy letörtünk volna, hanem egyik előadás jobb volt, mint a másik. Az ajtó kinyílik, s belibeg Szalma Sándor színész. Jókedvűen megjegyzi: — Mi az, Lóim, te engeded, hogy kifaggassanak? Én úgyis ismerem kolleganőmet — meséli Szalma, — mint a város legjobb háziasszonyát. Az . októberi események alatt az összes nőtlen színészeknek ő főzött. Hatalmas kondorban Totyogott a bableves, s a kalocsai paprikával pirosított paprikáskrumpli. Szendrey Ilona búcsúzóul ezt mondja: — Üzenem a kecskeméti közönségnek, alig várom, hogy ismét találkozhassunk a színpadon, mert ez az én egyetlen és boldogító szórakozásom. TOVÁBBRA IS bőséges Se sas ‘fi hiánycikk less a palacksör-ellátás (m\ a csapolt sor Az ismeri villamos energia- és szénellátási nehézségek miatt a söripar vem tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Kétségtelen, hogy az elmúlt évi jó bortermés és a boráralc némi csökkenése után a sül-ellátás nehézségei csak kevés embert »keserítenek« el. Viszont az is tény, hogy égetett szeszesitalok áráénak felemelése tovább növelte a sörivók táborát. Milyenek a sörszerető emberek kilátásai? — Erre kértünk választ a kecskeméti Sörraktár vezetőségétől. Itt megtudtuk, hogy nem egyértelműen rossz a sörellálás. Ugyanis palackozott sörféleségekből még a csúcsfogyasztás évadjában, nyáron sem került ennyi forgalomba. A kecskeméti kirendeltség három járást, a kecskeméti, a félegyházi és a dabasi járást, valamint Kecskemét és Kiskunfélegyháza városoliat látja el sörrel. Ezekre a helyekre januárban mintegy 750 hektóliter sört juttattak cl, amelyből 700 hektót palackozott formában. Ez a mennyiség lehetővé tette, hogy csaknem minden csemege- és élelmiszer boltban. cukrászdáival hétről-hétre árusíthattak pakx- kozott sört. Február hónapra némi javít * ?ds várható a sörellátás terén. Erre a hónapra már, —a söripar termelésének növekedésével ara* nyosan — 1000 hektoliter sör érkezését jeleziék a kirendeltsécinek. Ebből a nagyobb részt, — 700 hektolitert — ismét palac' kozva hozzák^ forgalomba, így az ötven hektóról háromszázra emelkedhet a csapolt sör fogyasztása. — Mint megtudtuk> azért palackozzák a sör nagyobb részét, h-ogy ilymódon foglalkoztatni tudják a kecskeméti sör- raktár dolgozóit, s ne kényszeJ vilijének elbocsátásokra. A sörkülönlegességek, a Kinizsi, Délibáb, Extra maláta stb. kivételével ugyanis itt töltik palackokba a sört. Fizesse elő a Petőfi Népét Tovább üldögéltünk és nem győztünk betelni az óceán szépségével. Egyre magasabb, haragosabb hullámokat küldött felénk, mintha maga is bizonyságot akart volna amellett, hogy valóban kelet, kelet, kelet felől éri a partot a hullámverés. Közben fújt a sohasem pihenő keleti szél, a passzát; fel- felborzolta a tenger tükrét, beásta magát a folyékony elembe, magasra túrta s óriási hullámokat dagasztott, hömpölygetett a keleti láthatár felől kicsiny szigetünk felé. De az óceán szakadatlan ostroma megtört a parti sziklák ellenállásán, s a haragvó, tajtékoshátú hullámok milliónyi vízcseppé szét- porlottan hullottak vissza sírjukba. Csak a keleti szél iramlott tovább süvöltve a part, az erdők lombja, meg a hegygerinc fölött, akadálytalanul folytatta útját egyre messzebb, más szigetek parija felé — napnyugatnak. így hömpölyög az óceán, s fölötte a magasan úszó felhők ugyanígy keletről sietnek a part felé az idők kezdete óta. Már az első bennszülött nemzedék ismerhette járásuk rendjét és ismerik a sziget mai lakói is. De számon- tartja a széljárást a pirkadatkor halászatra induló óceáni! madarak hosszú sorban vbnuló serege is. Reggelenként széllel szemben repillnek a madarak, míg alkonyaikor — visszafelé jövet —- a keleti széllel vitetik magukat, ha begyük már halaktól nehéz és fáradt a szárny. Sőt, a fák ós a virágok élete is attól az esőtől függ, amelyet a keleti szél hoz magával. De csak mi ketten tudtuk azt, inig ott üldögéltünk, hogy odaát, messze keleten valahol a látóhatár mögött van Dél-Amerika földje. És hogy köztünk Odáig nincs más, mint a nyílt tenger 4000 mérföldnyi széles síkja. Tovább bámultuk a szálló felhőket, a holdfényben fürdő tengert, s annak az öreg polinéziainak a szavát figyeltük, aki félmeztelenül guggolt előttünk, szemét a már hamvadó tűzre függesztve. — Tiki (a tiki szót egész Polinéziában az ősök és istenek faragott ábrázolásainak megnevezésére használják) főnők és isten is yolt — pnormogta csöndesen, ö hozta őseimet ezekre a szigetekre, ahol most éttünk. Azelőtt egy nagy-nagy országban éltünk, túl a tengeren. Botjával megkotórta a parazsat, hogy a tűz új erőre kapjon. Majd újra elmélyedt gondolataiban, ö már csak a múltban és a múltnak élt, annak az eseményeihez láncolódott egész lénye. Vallásos tisztelptben részesítette őseit és azok tetteit. Elődeit hiánytalan sorrendben tudta felsorolni, egészen j az istenekig, és mély hittel tekintett a jövőbe, amikor majd ő is egyesülhet j velük. Mert az öreg Tei Telua volt az egyetlen- élő sarja Azoknak a kihalt , törzseknek, amelyek Fatuhiva keleti felét lakták. Hogy hány éves? Azt maga jsem tudja. Ezerráncú, földszínű arcbőre olyan cserzett volt) mintha legulább tszáz éve marná a szél, égetné a nap. Egyike volt a kis szigetcsoport benn- j szülöttei közül ama keveseknek, akik még ismerték és hitték az ősapák legendás történeteit a polinéziaiak főistenéről: Tikiról, a Nap fiáról. Az öreg Tei Tetua szaval Tikiról és a szigetlakok ősi tengerentúli otthonáról jártak az eszemben akkor is, mikor nyugodni tértünk Kis cölöpkunyhónkba. Gondolataim kavargásához a sziklákon megtörő hullámok moraja zengte a kíséretet. Ügy tetszett, mintha valahonnan az ideík távolából hang szólna hozzám és súgna valamit az éj csendjében. Nem is tudtam elaludni, í Mintha megadott volna fölöttem az idő; mintha Tiki és társai most kötnének ki odalenn a hullámvertc parton. És hirtelen átvillant; valami a gondolataim közt. — Észrevetted. — kérdeztem feleségemet —, hogy az itteni bozótban rejtőző nagy Tiki-szobrok feltűnően hasonlítanak azokhoz a nagy monolitikus, egyetlen kőből faragott emlékekhez, amelyeket a lejönt dél-amerikai kultúrákból ismerünk? (Folytatjuk) A Járványügyi Állomás is art jelenti: Kecskeméten , , M I N C S gyermekparalízis járvány Néhány héttel ezelőtt, szokatlan időben, három gyermekpa- ralizises megbetegedés történt Kecskeméten. A megbetegede- sek híre gyorsan elterjedt a városban és nagy riadalmat okozott a szülők körében. Volnl doktor lapunkban megjelent rövid megjegyzése pián megkérdeztük a Járványügyi Állomást mi is, ahol Harsanyi doktortól az alábbi felvilágosítást kaptuk: — Az elterjedt híresztelésekkel szemben bátran kijelenthetem, hogy nincs paralízis járvány Kecskeméten. Az dsfncrt, Az alvajáró asszony ölvén kilométert III;VERI» 4III, : ftle'ffofrwn&k egy fymAUat Lehet, hogy a múlt télen kezdődött ez a dolog egy New York-i múzeum dolgozószobájában. Vagy talán már tíz évvel hamarább fogant meg eszméje a Marquises-csoporthoz tartozó egyik kis polinéziai szigeten. — Megtörténhetik, hogy most is ugyanarra a szigetre vet ki bennünket a sors, ha ugyan az északkeleti szél nem sodor délebbre, Tahitira és a Tuamotu-szigetek irányában. — Most is olyan tisztán látom magam előtt azt a kis szigetet, csipkézett szélű, rozsdavörös hegyvonalával, a lejtők partig lefutó sűrű őserdejével, meg a vendéghívogatóan hajladozó pálmafákkal a part hosszában. Fatuhiva a sziget neve. Közte cs köztük nincs szárazföld — de milyen messze van még innen: többezer tengeri mérföldnyire. Magam előtt látom a szűk Ouia-völgy tengerre néző nyílását, és nagyon jól emlékszem azoknak a szép estéknek a hangulatára is, amikor napról napra ott ültünk az elhagyott tengerparton és tekintetünk megpihent a végtelen óceánon. Akkor a feleségemmel utaztam erre a szigetre és nem kísértek ilyen torzonborz uíitársak, mint most. Azért mentünk oda, hogy az élő természet teremtményeit, meg egy halott kultúra szobrászait és más emlékeit gyűjtsük össze. Jól emlékszem egy különös estére. A művelt világot megfoghatatlanul távolinak és valószínűtlennek éreztük. Csaknem egy éve éltünk a szigeten, ahol mi ketten voltunk az egyedüli fehér emberek. A magunk jószántából hagytuk ott a civilizációt minden kényelmével és nyomorával egyetemben. Magünképítette, cölöpökön álló kunyhóban laktunk á tengerparton, pálmafák legyezői borultak lölénk s azt ettük, amit az óceán és a trópusi erdő nyújtott. Azon a bizonyos estén — csakúgy, mint máskor — lenn ültünk -a ho,ld- fényes tengefparton. Teljesen éberen, megtelve a regényes környezet szépségeivel, egyetlen benyomást sem szalasztottunk el. Élvezettel szívtuk be a buja növényzet és a sós tenger illatát és szótlanul hallgattuk, hogyan susog a szél a pálmalevelek között. Szabálj'os időközökben minden más neszt, elfojtva, egyenes vonalban hatalmas hullámok zúdultak a part felé s tajtékozya lepték el a szárazföld peremét,, míg meg nem törtek a sziklákon. Zúgott, bömbölt, fehéren tajtékzott a víz a milliónyi csillogó kő között. Majd újra elcsendesedett minden, amikor a hullámok visszavonultak, hogy erőt gyűjtsenek a part elleni újabb támadásra. — Milyen különös, hogy a sziget túlsó partján sohasem tornyosulnak ilyen magasra a hullámok — jegyezte meg a feleségem. — Azért nem, mert ezt az oldalt, éri a szél; ezért itt sohasem nyugodt a tenger — feleltem. január eleji három váratlan megbetegedés óta nem történt újabb paralízises megbetegedés. Az ilyen jellegű megbetegedések szokványos ideje általában ősszel van. Ezért okozott riadalmat a szülők körében ez a három januári megbetegedés. — A járványos megbetegedésekkel kapcsolatban egyébként örömmel közölhetem, hogy az idényjellegű fertőzéses megbetegedések száma, a skarlát, kanyaró stb. is jóval kisebb arányú, mint az elmúlt években volt. Ügy, hogy alaptalanok a híresztelések és ijedelmek. vezette az autót Marcia Wollner asszony hajnali háromkor felébredt és férje autójában találta magát, mint- * egy 50 kilométerre a kaliforniai1 Berkeley-ben lévő otthonából, j Nagyon csodálkozott, hogyan • került ide, hiszen halvány fogalma sincs a gépkocsivezetésről. Férje általában felébred, amikor felesége alvajáróként el- ■ indul, most azonban elaludt. A rendőrség ébresztette fel és közölte vele felesége legújabb kalandjai. (A »Daily Express «-bői)