Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

Erdcisífllk a Kiskunság terméketlen hemoktcslajáf

A Kiskunság terméketlen homokos vidékein, — ahol a tütó- homok évről-éVL’e lerméketlen buckákkal hordja tele a határt, minden évben növekvő ütemben (ásítanak. A Kecskeméti Erdő- gazdaság területéhez tartozó körzetben 1954 óta 6737 hektár, mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területet fósítottak, ebből több, mint 4000 holdon fiatal erdő növekedik.

Az idén újabb nagy területeket erdősítenek. A telepítés egy részét még a tavasszal, elvégzik. A Kiskunhalasi Erdőgazdaság

ebben az évben kezdi meg 10 000 hektáron az erdőtelepítést.

Rügylákadásig 1200 hektáron kerül állandó helyére az e tájon leginkább meghonosodott akác, nyárfa, - feketefenyő és tölgyfa. A Kecskeméti Erdőgazdaság körzetében is megkezdték a kisfák telepítését. A több, mint 600 hektár fiatal erdő létesítésén kívül 604 hektárt tesz ki az a terület is, amit az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek dűlőutakon, tanyakörnyéken ültetnek a tavasz folyamán.

I

AZ UJ MŰFAJ

E.zegépy kis »Emlékszel még«!

Mezítláb, de a hegytetőre szandállal baktató férfi grandiózus emlékével, és egy alapos náthával meggazdagodva ván- szorgott haza a hupilila balatoni alkonyaiban...

Ezzel szemben vitathatatlanul ö a szülő any] a az új műfajnak: a »nyomozati apróhirdetésnek«. Le a tirpli kalapokkal és hollandi sapkákkal teremtő zsenije előtt! Ebben az irodalmi ágban, melyet szavanként 2.80-ért még vasárnap is bárki művelhet, ilyen még nem volt. De még le- hei! Például ilyenformán:

»Hol az a férfi, aki 1928 szilveszterén Balatoniördemicen, az asztal alatt heverve, éjfél után a lábam csókolgatta? Tüstént adjon életjcll »Szép volt, de szép« jeligére!«

Vagy:

»Ki vall az az asszony«. —- nki a 6-os villamosán csütörtökön este szájonvágott? »A két szemét még most is látom« jeligére válaszoljon.

»Mióta kutatom azt a férfit, aki negyven éve Oorlieénél karabéllyal hasbalőtl! »Már nem haragszom rád« — jeligére - a kiadóba.«

,.Keresem azt a férfit, aki 1934 augusztusában a badacsonyi hegytetőre, kezében egy pár női fehér szandállal ment fel. „Emlékszel még“ jeligére a kiadóba.”

(Népakarat, 1957. febr. 19.)

De a rendőri nyomozást is szédületesen megkönnyítenék hasonló jellegű felhívások. Már látom lelki szemeimmel a Nevermore Evening Post egész oldalt betöltő közleményeit:

»Keressük azt az egyént, aki Mrs. Delehayet bikacsökkel agyonverte. »Minden perc másfél évet kínál« — jeligére,«

»A burlingtoni kofferes gyilkosnak levele van a kiadóban. Jelentkezzen érte.«

»Epedre várjuk a Park Ave- nue-i hatszoros kéjgyilkos sorait, »Nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok« jeligére a Hirdetőbe, Scotland Yard.«

Végül, talán csekélységem apróhirdetését is közzé tetetném, a következő szöveggel:

»Keresem azt a. pacákot, aki 1957 februárjában a homokbányái autóbuszról, kezében egy sárga férfi aktatáskával szállt le. »Egymás szivére simultunk« jeligére a kiadóba.«

Mert lehet, hogy a badacsonyi kél kicsi fehér balettcipő tulajdonjogát örök homály'fedi...

A kecskeméti sárga aktatáska viszont •— az enyém volt.

Jóba Tibor, Kecskemét

1*0»m***i

26000 forintos csalás után disszidálni akart

felettébb egyéni módot eszelt ki Tóth Ferenc jakabszállási lakos arra vonatkozólag, miként teremthetne magának valamelyes anyagi alapot, mielőtt elhagyná az ország területét. Mint a földművesszövetkezet felvásárlója elutazott Karcagra és ott az Orgeványi FÜFDSZÜV részére 90 mázsa rizsát vásárolt kilónként 21 forintos áron.

Tóth Ferenc az árut útba is indította az Orgoványi Földművesszövetkezetnek, a vételjegyeket azonban megsemmisítette és helyettük elképzelt nevekre új vételjegyeket állított ki, kilónként 23.92 forintos áron. Nevezett ezzel a manipulációval 26 000 forintot csalt magának össze. Tóth Ferenc a cselekmény elkövetése után sietősen a nyugati határ felé vette útját. Disszidálása azonban nem járt sikerrel, mert a rendőrség elfogta és ellene a kecskeméti rendőrkapitányság bűnvádi eljárást indított.

Olcsó húsnak

híg a leve

Bölcs népi megfigyelés szülte ezt a mondást. Mert takarékoskodni is lehet úgy, hogy közben mégis pazarlónk. Dicséretes, hogy termelőszövetkezeteink az önállósággal élve igyekeznek gazdaságosan, minden felesleges kiadást mellőzve tervezni, dolgozni. De néhán kecskeméti szövetkezet olyasmivel spórol, aminek hiánya pedig hamarosan megbosszulja magát: a föld megművelésével. Ha átlapozzuk a gépállomással kötött szerződéseket, kitűnik, hogy a munkaigényeket nem szakszerűen, nem az agrotechnika követelményeinek megfelelően állították össze. 1500 hold tavaszi vetésből csak 700 holdra szerződtek, A többit — mint mondják — saját traktorral és az igákkal végzik el. Ez rendben van. De annyi saját gép és ló van ezekben a tsz-ekben, hogy a tavaszi szántás-vetés mellet jut belőliik műtrágyaszórásra, boronálásra, fogasolásra, simílózásra is? Ugyanis ilyenfajta munkát egyik sem igényelt. A Szabad Nép Tsz-ben például 4—500 hold a szántó s az elnök szerint elég nekik egy gép. Alig hihető, hogy nem lesz ebben a tsz-ben kapkodás, ha összetorlódnak a munkák.

Pedig a földnek az a jó tulajdonsága, hogy nem lehet becsapni. Félő, hogy a termelési veszteség sokszorosa lesz majd annak a pénznek, amit most a munkák fejében kellene kifizetni. S aratáskor, vagy zárszámadáskor sokait maradnak élten az olcsó húsból kiíött sovány létől...

Felhívás

Bács-Kiskun megye valamennyi EPOSZ szervezetéhez

Kedves EPOSZ ifjak! Leányok, Fiúk!

A nyárlőrinci EPOSZ-szervezet vezetőcége és tagsága mozgalmat indított: virágos falu, boldog ifjúság, békés otthon — megvalós itásáé rt.

Elhatároztuk, hogy falunkban minden háznál virágos kert lesz. Az utcákat fasorokkal díszítjük. A községi fásítási és parkosítási terv keretében 10 000 darab facsemetét ültetünk az utak mentén, iskolák, tanácsház területén és a felépítendő kultúrház körül. A házak utcai frontját széppé tesszük, száz házi virágai kertet létesítünk. Az egészségügyi mozgalmunkon belül a ház- tulajdonosokat felvilágosítjuk a szemét- és trágyagyűjtés helye: módszerére és azok egészségügyileg is helyes elhelyezése felől. Husvétig minden udvarról kihordjuk a trágyát és feltakerítjuk.

Meg fogjuk szüntetni az utcai kerítések melletti szemétdombokat. Minden családnál zöldségeskerteket állítunk fel összesen 1600 öl területen. Ezeket a kerteket az EPOSZ tagjai saját földjeiken valósítják meg. A szomszédokat is mozgósítjuk keitek készítésére. Házunk táján rendbehozzuk a járdákat, a kátyúkat feltöltjük, megássuk, illetve kijavítjuk a vizes árkokat körülbelül 100 méteren. Az EPOSZ-tagság vállalja, hogy a központi iskola udvarára 100 kocsi homokot, illetve szükséges mennyiségű salakot hord, hogy megszüntetjük az udvari vízállást és játszóteret hagyjunk az iskolai tanulóknak. Az utcafront felöl 15 méter új drótkerítést készítünk és megjavítjuk a bejáró nagykaput. A községi tanácstól kaptunk 1600 négyszögöl földel, amelyet felszántunk és benne mákot fogunk termeszteni. A mákért kapott pénzből kulturális és sportfelszereléseket fogunk vásárolni a szervezet részére. Kapcsolódjon bele mozgalmunkba minden Bocs megyei EPOSZ-szervezet és annak minden tagja. Munkánkat március 1-ével indítjuk meg és május 1-ig befejezzük.

Kezdeményezésünkkel és a megjelölt munkák elvégzésével méltóképpen akarunk készülni a VIT nagy találkozójára.

Fel tehát a jó munkára EPOSZ ifjúság a virágos falu, boldog ifjúság, békés otthon megvalósításáért.

Nyárlöl’inc, 1957. február 24-én.

Nyárlörinri EPOSZ-szervezeí.

^VMVW'A

■síí!3s.

*« ft£

iiíüiiiiilliiiíiiiii íiiíijii

■éMm ...Hí

.H

l'

• I

.v

•!!!«'

OLT VADKERTI ~ MIÉRT VAGY OLY fl????? #

R_ ■-===m&=s=~

ili

jjjjjjjj|jjijjÍ|j||ÍSjjilljj|:-----------------HÍ

RESEK a vadkerti borok messze vidéken, de ahol esetleg még nem ismerték az országban, most biztosan megismerik. Lassan világvárosi színvonalra emelkedik a község teher- autóíorgaimu. — S min! lányok a jó kútra, úgy járnak a legények boroshordókkal megrakott autókkal a község lakosainak boroskann-áiba.

Ez rendben is volna, ha az a bizonyos miért szócska nem volna. De ez a szócska ott motoszkál a .tó vadkertit kedvelő emberek agyában, amikor az italboltos kimondja a nagy- fvöqcs árát. Miközben az emberfia kiguberálja nagy fogcsikorgatva azt az 5.20-at, élelmesebb italboltokban 6.20-at, önkéntelenül felvetődik, hogy miért oly drága a jó vadkerti ára

AZ IDÉN jó közepes termést szüreteltek u gazdák, mégis "Patikai« arat kérnek az italboltokban. Sokait azt gondolják, hogy ennek a parasztság az oka. i

Tény az, hogy már cicié túlzott a 14—15 forintos literenkénti borár, amiért a vevő. történetesen íöldművegszövetke- zet, 17—18 forintot fizet, mivei a boradó befizetése után tudja csak azt szállítani. Azok a termelők, akik netán ennél az árnál olcsóbban adnák a bort, sajnos, egyes vállalkozók, jobbára volt bornag.y kereskedők,

felvásárolják és úgy adják tovább, »tisztes«, de jogtalan üzleti haszonnál.

Nyilvánvaló az is. hogy egy 3—400 km-es teherautóval megtett utat sem lehet csupán jelszóval elintézni. Alaposan megdrágítja ez is a költségeket, ku Ionosén, ha a bort a Hajdú megyei Tiszacscgére, vagy éppen Győrbe kell elszállítani Azoknak az embereknek a feisza- moll napidíja sem fogja egyetlen fillérrel sem olcsóbbá tenni a bor árát, akik leiárnak a kocsikkal a bor mellé »asszisz tálai«.

ÍGY AZTÁN mire az italboltba kerül és az illetékes kimére szerv a hasznát is hozzáadja, űr- forintnál olcsóbban — mégha esetleg az italboltos a keresztapa szerepét is megjátssza — nem adhatja.

Állítólag van valami rendelet, hegy most már nem szabad szállítani a bort. vagy felvásárolni, de úgylátszik, ez úgy lett megszerkesztve, hogy könvliyCH Rj lehet cllÓlci bÚjllÍ iák'

Mostanában annyit írnak

az újságok az elleníorradalmá- rok különféle némtetteiről, a börtönből kiszabadult gyilkosok, betörők októbervégi garázdálkodásairól, hogy joggal megkérdezhetné bárki az újságírót: hát a ti híres népi rendőreitek hol voltak akkor?

Jogos kérdés, magam is gondolkodtam már raita és a választ keresve érdeklődtem 13 utána. Sokféle történetet hallottam a rendőrökről, jót is, meg rosszat is. Volt köztük, aki elvesztette a fejét. félelmében rögtön civilruhát öltött, volt aki az első kérésre átadta fegyverét egy börtöntőteléknek, de számos helytállásról, hősies helytállásról is hallottam. Egyszóval úgy viselkedtek a rendőrök is —, mint általában az emberek. Különbözőképen. Azokról is lerítt az ellenforradalom napjaiban, hogy melyik volt csak párttag közülük és melyik n kommunista.

A további általános elmélkedések helyett jobbnak gondolom, ha válaszként inkább egy megtörtént eselet mondok el az elöljáróban feltett kérdésre. Tipikus történetet, tipikus szereplőkkel. Nem lélek u tipikus jelző használatától meg ii'odal■ÍGY RENDŐR

1.

i1 sodor hadnagynak helyén volt a szíve —

mi értelemben sem, bár szinte előre látom egyes irodalmi berkekben járatos emberek felháborodással vegyes, megrökönyödését, amiért ezt a »sztálinista- zsdánovista« fogalmat a toliamra merészeltem venni. De a felháborodás az ő dulguk, az i:nyém meg az, hogy elmondjam végre az olvasónak a megígért történetet.

Hercegszántón, a megye

déli csücskében játszódott le az eset, s Feodor Sándor, az ottani rendörpuranesnok a hőse. A hős — nyugodtan merem Így nevezni, bár egyáltalán nem tart jogot erre a jelzőre és talán méltatlannak is találja magára nézve — büszke járású, katonás mozgású rendőrhadnagy. Falujában, ahol négy éve szolgál immár, mindenki ismeri, de bizonyára sokan emlékeznek rá a baiaiak közül is. Itt volt próba rendőr 1945-ben és előtte ott voJt egyszerű kikötői munkás. Az apját is jól ismerhetik, az öreg Feodor bácsit, aki 48 óta a szépen gazdálkodó

Micsurin Termelőszövetkezet tagja.

De menjünk vissza Herceg- szántóra, folytassuk, vagy inkább kezdjük már el a történetet. Nincsen szándékomban kiszínezni, bő lére eresztve tálalni a hallottakat, csak a legszükségesebbekre szorítkozom.

Ott kezdem, hogy október 23 előtt egy jó héttel a valamirevaló tűzfegyvereket elvitték a nyolc főnyi beosztottat számláló hercegszántói rendőrőrsről. Felsőbb utasításra történt a dolog, nem az ellenforradalmárok vitték cl, bár kétségtelen, hogy ezzel nekik tettek szolgálatot. — Csupán két géppisztolyt és egy- egy pisztolyt hagylak vissza a rendőröknek. így köszöntött rájuk 23-a. Hozzá még az Őrsön kelten betegek is voltak abban az időben.

így értó őkel a káosz.

Minden a visszájára fordult, a feje tetejére állt. A volt horthysta tiszt, aki letépte a párt plakátjait, rémhíreket terjesztett — most »forradalmár« lett és a demokrácia apostolának adta

ki magát. A tyuktolvaj az igazi törvényességet követelte, a nemzeti bizottságot kulákok lepték el. A megbonthatatlan szovjet—magyar barátságot hirdette mindenki ebben az országban — s egyszerre feláll az asztalra egy pedagógus, akj a szovjet csapatok elleni fegyveres harcra ágál. Gyalázzák, rágalmazzák "a kommunistákat és az ország feje, a »kommunista«. Nagy Imre, bár félóránként: nyilatkozik, erről egy szót sem: szól. Ráadásul megjelenik a! községben a volt főjegyző, a Túri úr, aki minden jel szerint ugyancsak »forradalmár« és jó pár hold földjén, a tanácsházán ; kívül a hatalmat is magának követeli.

— Mit tegyünk hát elvtársak? — tette fel talán százszor is Feodor elvtárs, a járási kapitányság telefonján a kérdést.

•— Igazodjatok a tömegekhez; — mondták neki jobb híján.

Nem ál Illőm, hegy egyedül

a rendőrök érdeme, inkább az öntudatos, rendszerető szántói nép javára írható —-. de tény, hogy november 2-ig nem történt nagyobb baj a községben. Ezután sem történt, de igen könnyen eshetett volna.

Palkó László ;

(Folytatjuk)

kor, ha mondjuk a bort már előre felvásárolták. Drága a bői —. de miért? Vetődik fel újra a kérdés. Nem lehetne ezen segíteni? Miért kell e spekulációs sorozatot éppen a bérből és fizetésből élőknek megfizetni??

SZERENCSÉRE a gőzgépet, s vasútat is feltalálták az elmúlt évszázadban, sőt mi több, vannak bcrszállító kocsik is. Nem hiszem, hogy az ország gazdasági érdeke ne kívánná meg azt, hogy megtakarítsuk a részben külföldről behozott üzemanyagot. Hány kát. hold földet szántatnának meg, vagy mennyi trágyát hordanának ki a földekre azzal az elhasznált gázolajjal, ha ezeket a szállításokat vasúton bonyolítanák te. És ráadásul olcsóbb is lennel Persze mindezt a felvásárlást és szállítást elvégezhetné a Borfor- galml Vállalat is, amely most a felesleges harmadik szerepét tölti be, pedig államunk ezeket u pincészeteket korszerű felszereléssel látta el. A szállítás megszervezését is könnyebben el tudná látni. És főleg olcsóbb:! tehetné a soltvadkerti bor árát.

JÖ VOLNA, ha ezen gondolkoznának az illetékesek, de leginkább határozott intézkedést hoznának —, amely alól a spekulánsok sem tudnának kibújni.;

Doró Ernő