Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-23 / 45. szám

-• -* js;n mindennapi ilmény- ben volt része hétfőéi, február 18-án Kecskemét városa klasszikus zenét szerető közönségének. A Budapesti MÁVszimfonikusok zenekara, az Állami Népi Együttes énekkara, a Magyar Állami Opera négy kitűnő énekművésze és egyik karnagya Wolfgang Amadeus Mozart Írét legmonumeniá- lisabb remekművét szólaltatta meg. A zeneikar a műsor első felében az ú. n. »nagy« G-moll szimfóniát, a szólisták, énekkar és zenekar a műsor második felében pedig a Regiemet adta elő.

Mozart ne&yvennégy szimfóniát írt. Az utolsó három sorrendben a következő: Esz-dur iK. 543), G-anott (K. 550), C-dur Jupiter (K. 051). Ezek közül a második, a hangversenyen halljott G-moll szimfónia tehát a 'ulajdonképpemi 43. szimfónia, rA szimfóniák melletti számok, mivel Mozart -nem írt műveire opus-számot, ■— Köchel német ■encíró által az időrendi sorrendben összeállított művek keletkezésére utalnak.)

Vannak zeneestztéták, akik a károm utolsó szimfóniát szervesen összefüggő efjésznek mondták, amelyek a bentiük lévő óriási kontraszt ellenére szinte kiegészítve egymást. Az Esz-dur túláradó derűje, a G-moll sötét melankóliájába storkollik, hogy végre a Jupiter szimfónia gregorián témára épített fugájában beteljesedjék. Vaióban a három <nű keletkezési idejét rendkívül 'öv id időköz választja el egymástól, hiszen a három szimfónia megírása hat hét alatt történt, 1788. június 3G és augusztus W loözött.

Az a fájdalmas hang, amely íz Esz-durban mégcsak fel-feltü- nedezik, a G-mollban már szinte elementáris erővel tör elő. Ép- oen ezért ennek a szimfóniának ■i megszólaltatása rendkívül komoly feladat elé állítja mind a zenekart, mind a karmestert.

/ feladatot a zenekar, élén j ~ a kitűnő Lukács Mik! lássál, nagy művészi

alázattal, jól oldotta meg. Ennek ellenére úgy érezzük, hogy az első tétel flebilis főtémája kidolgozottabb rajzot kívánhatott volna az elsőhegedűsöktől. Mintha hiányzott volna a tempo és a

A. KECSKE *4E 5É T T

M

O

Z

ti

R

o

o

o

°

ANGVERSENY

téma agogikai arányainak az elmélyültebb keresése. Az expozíció és az átvezető rész metszeteinek exponálása kissé élesre sikerült.

A legtöbb karmester a Lukács Miklós választotta tempók mellett köt ki. Ezeknek is kétségen kívül megvannak a maguk hagyományai, nekünk azonban a bécsi hagyományok meditációs alázata, kissé lassúbb tempója szimpatikusabb.

A vonósok összeforrt, szép hangzását helyenként kényelmes vibrátó olykor fakóvá tette.

Kiemelkedő rajzot kapott a Menuetto-tétel, ahol a líraivá simuló szenvedély ábrázolását a két vadászkürt szép szólója nagyban emelte. Megdicsérjük a két fagottista játékát, akiknek pregnáns technilzája, különösen az első tétel figuratív részeiben, — kitűnően érvényesült.

Mielőtt a hangverseny második részének méltatásához kezdenénk, örömmel üdvözöljük azt a nagyszerű kultúrpolitikai kezdeményezést, amely az Állami Népi Együttes és a MÁV szimfonikusok vezetőségének tárgyalásaiból megszületett, azt, hogy a két művészi testület idő- szakilag szövetkezik, oratóriumok és ehhez hasonló koncepciójú művek megszólaltatása céljából. Kezdeményezésüknek külön érdeme, hogy a vidék zeneélete számára is hozzáférhetővé teszik.

Beszélgettünk Csenki Imrével, az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével, aki kérésünkre elmondta, hogy a Regiemen kívül már több Bach-kantátát, Handel-oratóriumot tudnak, ill. tanulnak. Műsorukra tűztélc Kodály Psalmusát és az új magyar szerzők közül Szervánszky Endre és Farkas Ferenc egy-egy művét.

■ s" rdekes megemlíteni, hogy f'jZ Regiem kecskeméti elo- O adása ennek a »művészi házasságnak lakodalma«, első hangversenye volt.

A hangverseny szünete utáni percek nemcsak a művészek készülése volt a Regiem előadására, hanem a közönségé is a nagy mű befogadására. Mintha Kecskemét város közönsége Mozart születése 100 éves évfordulójának tavalyi aktualitását most akarná pótolni és ünnepelni az elmulasztott jubileumot és hódolni minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméjének. A Regiem előadása ki is érdemelte ezt a várakozást. Talán következett ez abból a sokak által ismert misztifikáló hajlamú beállításból is, amibe egyes zenetörténészek, de inkább Mozart életének regényírói a Regiem keletkezésének történetét helyezik. (Pl. Szántó György: Mozart kutyája.)

A Regiem rendkívüli, személyes élményű mű. Motettilcusan biblikus, latin szövege ellenére nem egyházi muzsika. Talán inkább az életet szenvedélyesen szerető, az élet küzdelmeiben

nagyon megpróbált zseninek búcsúzása az élettől... Átlényegü- lés a halálba, az örök testi megsemmisülésbe.

Valóban, Mozart halálának éve, az 1791-es esztendő eljegyzés, előkészület az elmúlásra. »Érzem — írja három hónappal halála előtt egyik levelében, — meg kell halnom, itt a vég, mielőtt igazán örülhettem volna képességeimnek... Be kell hát fejeznem halotti énekemet. — nem szabad, hogy befejezetlenül maradjon...«

A közönség közül bizonyára sokaknak emlékébe ugrott a híres Munkácsy-festmény: Mozart halála is.

A várakozástkettő, áhítatos percek szerencsés művészeti konstellációt és indulást teremtettek, amit fokozott a négy nagyszerű szólista reprezentatív megjelenésével és a mozarti mondanivaló áhítatos tolmácsolásával. Nem is tudjuk, hogy melyikük méltatásával kezdjük, de talán leginkább megragadott bennünket Tiszay Magda már sokszor megcsodált szép altja és Szecsődy Irén nagyszerű szopránja. Olykor, mintha a mozarti operák Donna Annáivá, Elviráivá, Conslanzeivá, az örökké keresett és el nem ért, szinte misztifikált női ideálokká alakultak volna. akiktől íme búcsúzni kell. A kamaraénekesek bel cantojá- val csatlakozott Réti József a nagyszerű qarteit együtteséhez, a méltó társsal, Rissay Pállal együtt, akinek széles ambitusu

Hl. fcö&YvsorsJátók hivcitcilos sorsolási jegyzéke

A főnyereményt: egy 16 500 forint értékű zeneszekrényt, vagy egy Pannónia motorkerékpárt (a nyertes szabad választása szerint) nyerte a 8376 sz. XV, osztályú sorsjegy.

Tárgynycremcnyek: 5500 forint értékű televíziós készülék: 4724 sz. IX. oszt. sorsjegy; 3600 forint értékű magnetofon készülék 8770 sz. I. o.; 3000 forint értékű táska írógép: 4907 sz. X. o.; 2000

forint értékű takarékbetétkönyv 5921 sz. IX. o.; 2009 forint értékű könyvespolc könyvekkel: 1389 sz. VII. o.; 2000 forint értékű könyvespolc könyvekkel: 3803 sz. V. o.; 2000 forint értékű könyvespolc könyvekkel: 9511 sz. VII. o.: 1680 forint értékű »Menükön« fényképezőgép: 8952 sz. III. o.; 1430 forint értékű »Dongó« kerékpár segédmotor: 4314 sz. I. o.; 141Ó forint értékű porszívógép:

1298 sz. III. o.; 830 forint értékű könyvespolc: 601 sz. IX. o.; 830 forint értékű könj'vespolc: 6107 sz. VIII. o.; 830 forint értékű könyvespolc: 6303 sz. IV. o.; 830 forint értékű könyvespolc: 8074 sz. X. o. sorsjegy nyerte.

Könyvnyeremények: a 40, 100, 200 cs 1000 forintos nyeremények számai megtekinthetők az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban.

basszusa az elmúlt nagynevű énekeseink emlékét idézte.

A R(-’(Áeirí méretei és óriási koncepciója nem adnak módot arra, hogy a mű részletesebb, akár esztétika/, akár kritikai taglalásába fogjunk, de azt meg kell mondanunk, hogy csodálatok előadás volt, és ugyanakkor nem mulaszthatjuk el, hogy ne enilékezzünk meg a legnagyobb dicséret hangján ar- ról a nagyszerű énekkari teljesítményről, am\t az Állami Népi Együttes aránylag kislétszámú kórusa nyújtott.

A Reqiem kapcsán eszünkbe jut a mi nagy zeneszerzőnk, Bartók Béla $s Mozart életének s elmúlásának hasonlósága, Mindketten magános lelkek voltak, akik forradalmi zeneiségükkel messzire álugrottak koruktól. Mi sem jellemzőbb megállapításunkra, mint az, hogy Mozart C-dur Vonósnégyesét (K. 465) a kortársak »disszonáns« kvartettnak nevezték el, a kezdő harmóniák] akkor még újszerű merészsége miatt.

Bartók meg nem értetlsége, a fasizmussal való szembehelye.:- kedése végül érnigrációba vezetett és bár hajúidnak körülményei nem voltak annyira tragikusak, mint Mozarté, de newyorki sírja majdnem olyan jeltelen, mintha a mozarti tömegsírban feküdne.

Lukács Miklós karmesterrel folytatott interjú kapcsán elismerőleg nyilatkozott a közönségről. Ez a város — mondotta,

■— ahol két iiyen nagy művei ilyen érdeklődéssel fogad a közönség, megérdemelné, hogy állandó szimfonikus zenekara és hasonló müvek[előadására alkalmas énekkara legyen! Kissé rezignálton említettem meg, hogy volt, — sőt hét évvel ezelőtt a nagy G-moll szimfónia is elhangzott kecskeméti zeneitarral kecskeméti karbiesterrel...

I

* egyen ez a hivatkozás jf j és ez a szép Mozart- — est buzdító emlékeztető városunk illetékes vezetőinek, zeneművészeinek;, a múlt és közelmúlt jelentésnek mondható zenekari hagyományainak feltámasztására és zenei életünk mielőbbi nagyobb aktivizálására. Kecskemét, 1&57. febr. 20.

Nqmesszeghy Lajos

BlITERD UH. :

Knut és Torsiéin naphosszat különböző száraz- és nedves elemmel babrálgat. Áramot fejlesztenek, lemezeket, drótokat forrasztanak össze. Minden háborús tapasztalatukat össze kell szedniök, hogy a hullámok és a bő harmat miatt nedves légkörben üzemben tudják tartani a vízszmt felett alig két arasznyira elhelyezett kis rádióállomásunkat. Éjszakánként felváltva sugározzák az éterbe a meteorológiai megfigyeléseket és egyéb jelentéseinket, arra kérve a levegőben keresgélő amatőrök valamelyikét, hogy továbbítsák az üzenetet a washingtoni Meteorológiai Intézetbe és más illetékes helyekre.

Erik rendszerint vitorlát foltoz, kötelet sodor, vagy ha erre nincs szükség, akkor faszobrocskákat farag vágj' rajzokat készít, amelyek szakállas embereket és különös halakat ábrázolnak. Délben, pontosan 12 órakor pedig előveszi sextánsát, felhág a legmagasabb ládára, hogy a napállásból kiszámítsa földrajzi helj’zetünkct és a tegnap óta megtett utat. Jómagam a hajónaplóval és a jelentések szerkesztésével bajlódom. Azonfelül halakat és plantonlényeket gyűjtök, meg preparálok és filmfelvételeket készítek. Mindenikünknek megvaii hát a saját külön munkaköre és egyéni felelőssége. így senki sem szól a másik dolgába. A nehéz szolgálatokat pedig —, amilyen a kormány melletti őrködés és a szakácskodás — felváltva végezzük. Mindenki kétórás nappali és kétórás éjjeli őrséget tart. Csak a konj'hamunka szól égj’ egész napra. Nem állítottunk sok szabályt magunk elé, de amit állítottunk, azt pontosan megtartjuk. Ilyen szabálj', hogy az éjjeli őr köteles a derekára kötelet kötni; hogy a mentőkötélnek megvan a maga szigorúan kijelölt helye; hogy étkezni csak a kabinon kívül szabad, és végül, hogy az a »bizonj-os hely« a hátsó, leghosszabb gerenda végén van. Ha pedig valami fontos dologban kell döntenünk, akkor indiánus módon tanácsot ülve, egj'ütt hozunk határozatot.

Minden napunk azzal kezdődik, hogy az utolsó éjjeli őr felveri a soros szakácsot, aki hosszú nógatás után álomkórosan tápászkodik fel, a hajnali fénj-től hunyorgó szemmel lép a harmatos fedélzetre és összeszedi az éjszaka folyamán idepoHyant repülőhalakat. A perui és polinéziai szokástól eltérően, mi nem élünk nyers halon, hanem megsütjük őket kis petróleumkészülékünkön, amelyet egy üres láda belsejében, a kabinon kívül, az ajtó mellé erősítettünk. Ez ugyanis a szélmentes oldal, amely védve van a sohasem pihenő délkeleti széltől, ezért a sütésre- tőzésre a legalkalmasabb hely. De ha a szokottnál gorombább a szél és erősebb a hullámverés, akkor bizony előfordul, hogy a láng belekap a

faládába, sőt egyszer — mikor a szakács a reggeli készítése közben elaludt — arra riadtunk, hogy nemcsak a láda ég, de a tűz már a kabin falát nyaldossa. Szerencsére nem lett nagyobb baj. Hamar eloltottuk, mert vízért igazán nem kellett meszire menni a Kon-Tikiről;

Ha a még horkoló többi négy legényt esetleg a frissen sütött hal illata sem tudná életre kelteni, akkor a szakács a villa hegyével bök- dösi meg őket, vagy ha ez a költögetés is csődöt mond, akkor zenés ébresztőt rendez a »Kész a reggeli...« melódiájára, — olyan hangerővel, hogy nincs az az ember, aki huzamosabb ideig el tudná viselni a fülsiketítő, hamis hangot. Ha ilyenkor nem leselkedik cápa a közelben — vagy legalábbis nem látjuk jellegzetes hatuszonj'át a tengerből kimeredni —, akkor előbb gjmrsan megfürdünk az óceán vizében. Csak azután következik a reggeli, amit a tutaj oldalszegélyének gerendáján ülve fogyasztunk el.

Konyhánk ellen semmiféle kifogás-sem merülhet fel. Kétféle étlap szerint táplálkozunk. Az egyiket a jelenkor szakácskönyvei j sugalmazzák, a másik Kon-Tiki idejét, az 5. század ízlését eleveníti fel. Torsiéin és Bengt az elsőnek a híve. mert a hal és a sokféle tengeri herkentyű nincs nagj"on ínyükre. Napi táplálKozésun ezért ama csinos kis csomagocskákhoz igazodik, amelyeket katonáéktól kaptunk kísérleti célra. Ezt az élelmiszerkészletet az alapváz és a fedélzet közti résekben raktároztuk el. Innen szedjük ki minden héten az előreláthatólag szükséges mennyiséget, és kényelmesebben megközelíthető helyre, a konyha fala mellett álló ládába rakjuk. — Érdekes, hogy az aszfaltréteg, amellyel Herman tanácsára bevontuk kartondobozainkat, milyen épen őrizte: meg a bennük tárolt konzerveket, míg a velük ugyanegy helj'en, de ézabadon tartott, bár leólmozott konzervdobozok tartalmát a tengervíz hamarosan tönkre tette.

Noha Kon-Tiki annak idején nem vitt magával ilyen Aszfaltréteggel védett, vagy fémdobozban tartósított élelmiszert, azért neki sem lehettek nagyobb élelmezési gondjai. A tenger régi utasai — csak, mint a maiak — részint abból éltek, amit a szárazföldről hoztak, részint azon; amit útközben szereztek. Föl kell tennünk, hogy mikor a Kon-Tiki a Titicaca-tó melletti veresége után elhagyta Perut, két lehetőséget látott. Napimádó nép királya és a Nap megszemélyesítője lévén, nekivághatott a nyílt tengernek, abban a reményben, hogy ha magát a fíapot követi, napnyugat felé egy másik, békésebb hazát fog találni. A másik lehetőség az volt számára, hogy a dél-amerikai partok mentén tutajozva igyekezzék elérni egy új hazát üldözőinek hatalmi körén kívül. Ismerve a partvidék veszedelmes szírijeit és ellenséges érzelmű népeit, nyugodtab- ban bízhatta magát a Humboldt-áramlásra és a délkeleti passzátra, amelyek —, mint most bennünket — nagy félkör mentén őt is napnyugat felé sodorták.

De akármit is tervezett a napimádók népe, bizonyos, hogy már induláskor jól ellátta magát útra valóval. Szárított hús és hal, valamint édes- burgonya (a kuraara vagy édesburgonya a szulákfélék népes családjába tartozó növény. A legfontosabb forróégövi táplálékanyagok egyike. Ehető részét, a gumót szolgáltatják, amelyek átlag 1,6—3 kg. súlyúak, de olykor elérik a 25 kg-ot is) volt az akkori egyszerű táplálék legfontosabb eleme. (Folytatjuk)

34