Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-22 / 44. szám

"''«IltmtmUtHMliHllKUtltlllM»­ló kezek gondozzák a majsai baromjárást 26P0 méter esatornát épített 121 hold mezőt trágyázott 166 hold érdét telepített f Nemcsak az ember, de a jó- sSágféle is türelmetlenül várja már ilyenkor a tavaszt. Lassab­ban csorog tele a sajtár, hiszen fogytán van a téli takarmány s az állat a homályos istállóból, az ízetlen kukoricaszár mellől kikívánkozik a tágas mezőre, a friss tűre. Messze van még a május el­seje, a kihajtás napja, De a kiskunmajsai legeltetési bizottság már jóelőrc gon­doskodott róla, hogy az idén semmi panaszuk ne legyen a jószágtartó gazdáknak, 139 hold a község marhalege- (5je — ahogy itt mondják: ba­romjárása. Ezt a legelőt a ned­ves tavaszokon évről évre víz borította. Ez nemcsak azért volt baj, hogy későn tudták ráhaj­tani a jószágot, hanem azért is, mert májmételyt szedett fel rajta az állat. A legeltetési bi­zottság aztán egy 2600 méteres csatornával egyszer s minden­korra megoldotta a víz elvezeté­sét — egyrészt állami támoga­tásból, másrészt a kozségfejlesz- tési alapból. De arra is gondol­tak, hogy a vízből csak a feles­leg a káros. Ezért hamarosan megkezdik a csa­tornán egy víztároló zsilip építését, hogy aszály esetén öntözhessék a mezőt. A mé­telykor ellen többezer forin­tos költséggel permetezik is a legelőt. A barom járás két új kúttal is gyarapodott, körültéglázva, be­tonvályúkkal felszerelve. Hamarosan még egy ilyen kutat építenek. IS 000 hóidat mentesít majd a tiszasas—bokrost 2 zsilip a legeltetési bizottság Négy darab sózóvályúval is el­látták a legelőt. 47 hold legelő istállótrágyát, 74 hold pedig műtrágyát kapott a télen. Az istállótrágya az »egy kocsi«-mozgalom kere­tében gyűlt össze s ezt a mozgalmat tovább szor- (Folytatás a Z. oldalon.) — ................ ........... Pá rlnapok a megyéken Február hónapban a megyé­ben rendezett pártnapokon az MSZMP megyei intéző bizottság tagjai is előadóként részt vesz­nek. A közeli napokban az aláb­bi helyeken lesznek pártnapok: Február 22-én Katymáron este 6 órakor, előadó: Borsodi György. Február 24-én, délelőtt 10 óraisor Bácsalmáson előadó: Molnár Fri­gyes és ugyanaznap délelőtt 11 órakor Mélykúton előadó: Dallos Ferenc. S Vasutasak problémáit vitatták a pártnapon; Lapunk több ízben foglalko­zott Lakitelek, Alpár, Tiszasas, Bokros község dolgozó paraszt­jai árterületen lévő földjeinek kérdésével. Most, mint a Víz­ügyi Igazgatóságtól értesültünk, Csongrád, Szolnok, és Bács me­gye együttesen vállalta a Tisza­sas—Bokros közötti nyári gátba beépítendő két zsilip tervezési munkálatainak költségeit. A ter­vezési költség 120 000 forint s a majdani kivitelezés összege mint­egy 3 -millió forintot tesz majd ki. A megállapodás értelmében a három szomszédos megye ta­nácsa együttesen fogja kérni a két zsilip kivitelezéséhez szük­séges pénzösszeget a miniszter- tanácstól. Reméljük, ezzel tel­jesülni fog az alpári és lakite­leki gazdák régi vágya. A meg­építendő zsilipek ugyanis körül­belül 15 000 katasztrális hold I. osztályú szántó és rét területet mentesítik majd a tiszai áradá­sok vizétől. Néhány nappal ezelőtt az MSZMP vasúti szervezetének pártnapján Gombos Károly, a városi intézőbizottság elnöke tar­tott beszámolót. A fizikai mun­kások bérének 10—15 százalékos emelése megtörtént — mondotta. — A népgazdaságot ért károk után most már a termelés növe­lésén múlik, hogy mikor és mi­lyen mértékben emelkedhet to­vább az életszínvonal. A vasutas dolgozóknak sérel­mes, hogy a kocsirendezők régi jutalmazási rendszerét megszün­tették, azonban az így megtaka­rított összeget nem fordították keresetük megjavítására. A vá­rosi intéző bizottság ennek a sérelemnek az orvoslására cs a kocsirendezők fizetésének növe­lésére javaslatot terjeszt az ille­tékes szervekhez. A beszámolót követő vitában sokan felszólaltak. TANÁCSKOZTAK A PÁRT ÖREG HARCOSAI (3, oldal) PÉNTEKI JEGYZETEINK (S. oldal) BORÚRA DERŰ (3. oldal) MI A VÉLEMÉNYE, TANAR ÜR? (S. oldal) A TANÍTÁS NYUGALMI­NAK BIZTOSÍTÁSÁRÓL (4. oldal) TOSCANINI BUDAPESTI HANGVERSENYÉRŐL (4, oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÖCEÄNON (4. oldal) GYÚJTOGATOK, RENDÖRSZURKÄLÖR (5. oldal) HETIVÁSÁR (S, oldal) Ravasz I VETŐMAG érkezett Kalocsára Február 17-én Kalocsára meg­érkezett két vagon, tavaszi ve­tőmag. Az elmúlt hét péntekén már megkezdték a járás közsé­geiben a vetőmag szétosztását. A tavaszi árpa mázsánkénti ára 200 forint. E héten szombaton újabb tavaszi vetőmagszállít- mány érkezik, amely a terme­lőszövetkezeteknek hozza a ta­vaszi búza, árpa és zab vető­magot. H-»W Közeleg az adóbevallás határideje A mezőgazdasági lakosság ál­talános jövedelemadójának 1957. évi kivetéséhez a bevallás be­adásának határideje február hó 28-án lejár. Miután még sokan nem tettek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, felhívja a megyei tanács VB pénzügyi osz­tálya a lakosságot, hogy a bírsá­golás elkerülése végett adóbeval­lását határidőre a lakóhelye sze­rinti községi tanács VB pénzügyi csoportjánál, illetőleg városi ta­nács VB pénzügyi osztályánál adja be. A pénzügyminiszteri rendelet szerint a mulasztók terhére 5, 20 és 50 százalékkal emelt adót kell megállapítani, attól függően, hogy a felhívásokra milyen ké­sedelemmel tesznek eleget adó- bevallási kötelezettségüknek. Bács-Kiskun megyei Tanács VB, Pénzügyi Osztálya. C7^z /§\ /IGAZSÁGOT kereste is találta KccsKeinétcn járt UEXIS X* HE TON francia újságírón# •••• Kedves, fiatal s mint kide­rült, világot látott vendége volt minap Kecskemétnek. A Fem­mes Francaises (Francia Nők Lapja) munkatársa, Denis Bre­ton asszony látogatott el hoz­zánk. A beszélgetésen —, me­lyet tiszteletére hívtak össze — többségükben értelmiségiek vet­tek részt: tanár, mérnök, orvo­sok, agronómus és a tanács vá­rosi és megyei vezetői. Denis Breton, bár a vendéglátók kö­zött egyetlen nő sem volt, mé­gis gyorsan feltalálta magát és a beszélgetés nyomban megin­dult. — A magyar eseményekkel kapcsolatos igazságot keresem, — mondotta bevezetőként. — A francia kormány HATALMA S HÍGALOM HAD.liíI 1TOT indított meg országuk ellen. A televízió, rádió, sajtó mind en­nek szolgálatában álltak. Le akarjuk leplezni a hazugságo­kat. — A hallott események engem is nagyon megrendítettek — folytatja ennél a mondatnál egy kicsit szomorúbb hangon. 1952-ben jártam Magyaror­szágon. Erre a látogatásra visszagondolva próbáltam felmérni, hogy a maguk életében a régi­vel szemben volt-e tényleg elég változás. Kérem, mondják el maguk ezeket a változásokat. Jegyzettömböt, ceruzát kéz­ben tartva feszülten várta a kö­rülötte ülők minden szavát. Dal­los elvtárs az állami életben be­következett nagyarányú változá­sokról beszélt a felszabadulás előtti állapotokkal szemben. — A lakosság a tanácsokban részt kapott az állami élet irányításá­ból. Ez azonban nem volt min­den, mert a centralizálás követ­keztében hiányzott az önállóság és ehhez az anyagi alapok. De a tanácsok mégis fórumai voltak a városok és községek dolgozói­nak. — Talán egyetlen kis példát kérnék annak bizonyítására, hogy mit kapott ez a megye — jegyezte meg szerényen Denis Breton. Szabó Lajos, a Gépgyár főmérnöke már kész is volt a válasszal: — a Gépgyár államo­sításkori leltárértéke 12 millió forint volt. (Folytatás a 2. oldalon) P1RKAD A HATÁR Biztató hírek érkeznek a faluról. A magasabb fekvésű, | dombosabb, homokos vidéken már szorgalmasan szántanak, vetnek a parasztemberek. A termelési kedv növekedését bizo- 1 nyitja, hogy a földművesszövetkezetekben soha nem fogyott u | annyi mezőgazdasági szeráru, mint most. Nem egy földmű- y> vesszövetkezet néhány hónap alatt több mezőgazdasági szer- ; számot adott el, mint máskor az. év folyamán. Sckan, akik azelőtt otthagyták a földjüket, most visszatérnek a földmű­veléshez. — Nem lesz parlagterület a községben, mint az előző években — mondják a falusi tanácselnökök, akiket valósággal megrohamoznak a földkérők. Nem lehet tagadni, hogy sok sérelem vár orvoslásra a földügyekben. Ez viszont nem akadályozhatja a tavaszi mun­kára való felkészülést. A kormánynak az az álláspontja, hogy a kirívó sérelmeket orvosolni kell. A helyi tanácsok feladata úgy rendezni a földkérdést, hogy az ne legyen újabb sérel­mek kiindulópontja, tehát ne hátráltassa, hanem, segítse a termelő munkát. Azért is intézkedett úgy a törvényerejű ! rendelet, hogy a folyamatos termelés érdekében az 1956/57. gazdasági évben minden termelő részére annak a törvényesen kiadott földterületnek zavartalan használatát kell biztosítani, amelyen a rendelet hatálybalépésekor gazdálkodott, illetve \ amelyet a termelőszövetkezetből történő kilépés esetén részére kijelöltek, vagy 1957. március 1-ig kijelölnek. . Fontos probléma, hogy a termelőszövetkezetből kilépet­tek ügyét is kedvezően intézzék el, kölcsönös megegyezés alapján. Csak így tudnak ők is már a tavasz kezdetén zavar­talanul gazdálkodni a részükre kijelölt földterületen. Sajnos, termelőszövetkezeteinkben még sok vita folyik a kilépettek­kel és a tervkészítéssel kapcsolatban. Az okosan gondolkodó termelőszövetkezeti tagok mind vallják, hogy szükség van a helyi adottságokat helyesen figyelembe vevő pénzügyi és gazdasági tervre. Egy ilyen terv már a tavaszi munkák kez­detén biztosabbá teszi a szövetkezet gazdálkodását. Sokat foglalkoztatja földművelőinket az őszi gabonafé- ; lék tavaszi feljavítása. Az ősszel sok helyen későn vetettek, bár az eddigi időjárás kedvező volt az ősziekre, mégis helyes, ha tavaszi fejtrágyázással erősítik az őszi gabonákat. Az ehhez szükséges nitrogéntartalmú műtrágya a főldművesszövetkezeti boltokban elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. Az idén a gépállomások is több segítséget tudnak nyúj­tani az egyéni parasztoknak, de a termelőszövetkezeteknek ; is, hiszen mint önálló vállalatoknak módjuk van a rendel­kezésre álló géppark jobb kihasználására. Megszűntek a régi kötöttségek, kedvezőbbek a feltételek ■ a sikeres gazdálkodáshoz egyéni gazdaságainkban, szocialista ; szektorainkban egyaránt. Most parasztságunkon múlik, hogy ! a megváltozott körülmények között úgy gazdálkodjon, hogy ’ az a saját, s egyben az egész ország hasznára váljon. Nem l lehet kétség afelől, hogy a hazaszerető, szorgalmas dolgozó parasztság teljesíti azt, amit az ország elvár tőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom