Petőfi Népe, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-21 / 43. szám

^ Űj oktatási intézmények létesülnek ^ az idén megyénkben Megyénkben több helyütt új iskolák létesülnek az idén. A legnagyobb építkezés Kecskemé­ten van, ahol rövidesen befejez­nek egy új, 12 tantermes, min­den korszerű követelménynek megfelelő általános iskolát. Az új iskola építésére 5 millió forintot fordít államunk. — Madarason is új épületben kez­dik meg az 1957-es tanévet a kis­diákok, akiknek számára nyolc­tantermes, jól felszerelt iskolát építenek. Hajóson 75 személyes óvoda építését fejezik be, Tisza- újfalu szintén új iskolaépületet kap. Kunszentmiklóson kéttan- termes iskola készül el az új tanévre, kényelmes, összkom­fortos tanítói lakással, 8©©© gyümölcsfacsemetéi esd a tavaszi telepítésekhez a Helvéciái állami Gazdaság A Helvéciái Állami Gazdaság 150 holdas faiskolájából 5000 őszibarack, 3000 kajszibarack gyümölcsfacsemetét termeltek ki a tavaszi gyümölcsteiepíté- sekhez. A környék gyümölcs­termelőinek nagy örömére a csemeték árusítását is megkezd­ték már. Különösen sok az igénylő Tiszakécske és Lakite­lek környékén. A megye hatá­rán túlról is kapott megrende­lést a gazdaság. A nagy érdek­lődést már csak az ősz folya­mán tudják kielégíteni. A koro­nás kisfák zömét ugyanis csak az ősz folyamán termelik ki a faiskolából. Az elkövetkező évek gyü- mölcsíautánpótlására gondolva a gazdaság úgy határozott, hogy a meglévő faiskolát még 50 holddal bővíti és nagyrészt csonthéjas gyümölcsfákat nevel. Elképzelésük megvalósításához már most hozzákezdtek és még a tavasz folyamán kikerülnek a magoncok. wi Elkészült a magyar Moped mintapéldánya játítható, a gépet nem kell rend­Elkészült a Székesfehérvári Vaüásztölténygyárban a Moped elnevezésű, pedállal is hajtható motorkerékpár első példánya. Sebessége óránként 40 kilométer. A motor kezelése könnyen elsa­Egy termelőszövetkezeti elnök írja: Megvédtek és meg ás fogjuk védeni! termelőszövetkezetünket * A tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet minden tagjai a legzavarosabb napokban is helyt állt. A tagok elhatároztál;.! hogy együtt maradnak. Pedig abban az időben a szövetkezetek! ellenségei egymás után jelentek meg, hogy szétzüllesszék a közös! gazdaságot. Szíjj Béla »gazduram« is megjelent november elején,! hogy visszaveszi a földjét. - i Nem sikerült a tervük. Termelöcsoportunk élt és élni fog. 5 Bízunk abban, hogy legyőzzük a belső ellenséget, akik a Horthy-? és Mindszenty-uralmat sírják vissza. ? Termelőszövetkezetünk a múlt évben szépen fejlődött. Egy-J egy tag 25 000—30 000 forint értékű juttatást kapott. Szeretjük isj szövetkezetünket, minél súlyosabb volt a helyzet, mi annál erő-| sebbek voltunk. ? Most már csend és nyugalom van, készítjük a tervet, hogy* jövőre még sikeresebben gazdálkodjunk. Saját erőnkből vettünk? már egy traktort, számításunk szerint még több mezőgazdasági! gépet veszünk. A gépekkel olcsóbban és hamarabb el tudjuk vé-j gezni a munkát. Ez pedig gyarapítja a közös vagyont és egyben? növekszik az egyéni részesedés is. Tagságunk meghaladta móri a 80 főt. ! Megkezdődtek a tavaszi munkák és iparkodunk minden nö-S vényt időben földbe tenni, mert csak így érünk el jobb termést.* Nagy András í EGY GÉPÁLLOMÁS KOLLEKTÍVÁJÁNAK GONDJAI (3. oldal) VAN ÉS LESZ ELEGENDŐ VÉDEKEZÖSZER (3. oldal) HÓVIRÁG « (3. oldal) BAJAI TUDÓSÍTÓNK JELENTÉSE (3. oldal) NÉPI EGYÜTTESEINK JÖVŐJE (I. oldal) Heyerdahl: TUTAJJAL A CSENDES-ÓCEÁNON (4. oldal) A FÖLDRENDELET VÉGREHAJTÁSA KISKUNMAJSÁN (5. oldal) ÖNÁLLÓSÁG KÜLÖNLEGES MÓDON (5, oldal) SOROZÁSON (3. oldal) Ilyen taggyűlés még nem volt az Alföldi Kecskeméti Konzerv- számtáblával ellátni. A Vadász- gyárban, mint az elmúlt hét vé- ...... . , , . , . gén — mondják, akik ott voltak. toltenygyar a tervek szerint meg *allgatók e^n ’a gyülésen nem a harmadik negyedévben meg- voltak. Minden jelenlévő hozzá­kezdi a motor sorozatgyártását. ! szólt és őszintén, szívük szerint (R munkások között dolgoznak Elénk vita folyt az üzemi párttaggyillésen Ni történt VAőörsök a körnreső községekben — Jánoshalmán? Schmidt főhadnagy alakoskodása — BEFEJEZŐ RÉSZ — (ti.) A helyi mozgósítással egy- időben a traktorista iskolában felállították a kórházat. A lak­tanyából elhordták a fegyvere­ket, kivontatták a lövegeket és körülbelül 300 embert fegyverez­tek fel karabéllyal, pisztollyal és géppisztollyal. Ezek a fegyvere­sek — illetve ezeknek egy része .— a község szélére húzódtak. A hadműveleteket irányítani akaró Schmidt András főhadnagy elő­őrsöket szervezett Kunfehértó, Mélykút, Felsőszentiván és Ha­jós községekben. Schmidtnek a -hadvezetés« nehéz mesterségé­ben segítségére volt Hajnóczi is. A mozgósított emberek ellátásá­val kapcsolatos gazdasági tevé­kenységet Miskolci Mihály irá­nyította. Az étkezéshez szüksé­ges nyersanyagokat többek kö­zött úgy szerezték be, hogy a termelőszövetkezetektől sertése­ket hozattak és a lakosságtól gyűjtést szerveztek. Ezenkívül volt még egy jellegzetes mód­szerük: a laktanyában feltörték a raktárakat és az anyagokat el­hurcolták. A szükséges biztosíté­kok megteremtéséhez még se­gédkeztek azzal, hogy megszán­ták a postát és letartóztatták Földi Jónást, a községi pártbi­zottság titkárát és Fischer Mi­hályt, az első körzeti pártszerve­zet titkárát: A felfegyverzett csoportok szigorú utasítást kaptak, hogy a szovjet hadsereg egységeivel minden körülmények között ve­gyék fel a harcot. Ez a — köz­ségnek nagy szerencsétlenséget ígérő — elhatározás a lakosság­nak is tudomására jutott. Ké­sőbb a parancsot visszavonták, mert a lakosság túlnyomó része tiltakozott a fegyveres harcba- bocsátkozás ellen, arról nem is beszelve, hogy a behívóparancs­nak nagyon sokan nem tettek eleget. Zokogó anyák és terhes asszonyok követelték a- forra­dalmi tanácstól a fegyveres harc elkerülését. A délutáni órákban a reggel még vérmes remények kezdtek szertefoszlani. Négy óra körül az utakra vontatott lövegeket visz- szahozták, a nemzetőrség és a felfegyverzett behívottak túl­nyomó többsége hazament a la­kásra. Éjszaka még több fegy­veres kószált, ezek nagyrésze azonban vagy az ittasok, vagy pedig az események irányításá­ban közvetlenül részvevők közül adódott. A többség az utcákon eldobálta fegyvereit, miért_ is a rendőrség nagy mennyiségben szedett össze fegyvereket, kézi­gránátokat és lőszert. November 8-én a szovjet csa­patok még nem érkeztek meg. Másnap Schmidt főhadnagy érez­ve vesztét, a mindvégig jól helyt­álló rendőrséget. kéfségbeesetten kérte segítségül a felfegyverzettek le­fegyverzésére. Schmidt főhad­nagy azonban meglehetősen két­színűén viselkedett, mert még ezen a napon is a katonai tanács közreműködésével 52 darab pisz- (Folytatás a 3. oldalon.) mondták el véleményüket az or­szág, az üzem dolgairól, a helyi pártszervezet tevékenységéről. Segítő szándékkal, körültekin­tően, gondosan tárgyalták a pártvezetőség munkáját. Elmon­dották, hogy Dinka Zoltán, a pártszervezet elnöke harcos, be­csületes kommunista, odaadás­sal, önzetlenül végzi a pártmun­kát és mindig kiállt a munká­sok ügye mellett. Pártelnöki be­osztásában egyhangú szavazás­sal újra megerősítették. Ezután arról beszéltek, hogy szembeszállnak az ellenséges ele­meknek törekvésével, akik most a párttagok egymásra uszításá­val szeretnék megbénítani az üzemi pártszervezet munkáját. Nem tűrik az üzemi pártszerve­zet tagjainak, vagy vezetőinek »rákosista« és »sztálinista« jel­zővel való rágalmazását, lejára­tását. Hosszan foglalkoztak a mun­kástanács tevékenységével is. Ügy látják, hogy a munkásta­nács összetétele — a börtönből szabadult politikai foglyok szer­vezkedését vezető dr. Rákosi el­távolítása után nagy mértékben megjavult. A pártszervezet tag­jai a munkástanácstagokkal szo­ros és jó kapcsolatot kívánnak kiépíteni. A párt tagjai nemcsak egy­másközt politizálnak, hanem a munkások között is hirdetni kí­vánják a párt igazságát. Ügy dolgoznak, hogy az osztályellen­ségnek az üzemben ne legyen fóruma. A dolgozók jobb tájé­koztatására ás problémáik meg­vitatására rendszeres®« meg­tartják az üzemi pártnapokat; Megállapodtak abban, hogy az MSZMP vezetői tanácskoznak az üzem műszaki dolgozóival 8 munkaszervezés és a termelés további növelésének problémái­ról. Az Alföldi Kecskeméti Kon­zervgyár kommunistáinak érte­kezlete minden párttag számára érthetően, világosan szabta meg a tennivalókat, amelyeknek vég­rehajtásán az elkövetkezendő taggyűlésig munkálkodnak. Ítélet a kecskeméti ellenfarradal- műr postarablók ügyében in agy Lajos 14 év, Szabó János és Virág Imre 12—12 év börtönbüntetést kapott A szegedi megyei bíróság kü- löntanácsa, mely gyorsított el­járásban tárgyalta Nagy Lajos és társai, a kecskeméti ellenfor­radalmár postarablók ügyét, kedden a késő esti órákban öt napi tárgyalás után hozott íté­letet a népköztársaság nevében. Az ügyész vádbeszédében a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kárt okozó rab­lás, valamint fegyver, lőszer és robbanóanyag rejtegetéssel vá­dolta a börtönjárt bandát. Ér­demes kiemelni a több mint másfélórás vádbeszéd négy olyan gondolatát, amely leginkább ké­pes ezt a mesterségesen eléggé összekuszált, közel 400 oldalnyi terjedelmű bűnügyet a maga helyére állítani. Nagy Lajos, a hajdani SS- katona, aki a postarablási ügy­ben nyolcadszor került a vádlot­tak padjára, október 23 után je­lent meg a »közéletben«. Elő­ször a városi forradalmi bizott­ságban biztosított magának ve­zető helyet, majd nemzetőr lett és e »funkcióit« használta fel nagystílű pénzszerzési elgondo­lásaihoz. Szabó János, aki rö­viddel az októberi események előtt szabadult rablógyilkossági ügyéért kapott 10 éves börtön­büntetéséből, mint a tények mu­tatják, nem sokban különbözik a Nagy Lajos-íéle deáknék vász­nánál. Virág Imre a bűnöző trium­virátus harmadik tagja úgyne­vezett szokásos bűnöző, -aki je­len esetben tizenegyedszer ke­rült a bíróság elé — szökött rao. Az októberi események folyamán »szabadult« a váci fegyházból. A becsületes, békére és zavar­talan alkotómunkára vágyó em­berek előtt ezek után világos hogy Nagy Lajos és társai kö­zönséges elvetemült bűnözők. Annál jogosabb a lakosság fel­(Enlytatás az 5. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom