Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-25 / 20. szám

RÄSZTIG SANDOREK KÉRDEZIK£****•«* ir*„« ^ i l* l •* t d d « I « vallunoktata* Miért sartak ki bennünket a tatí-boi ? HŰVÖS A JÁNOSHALMI I ártház nagyterme. Akik ösz- s ejütlek, kabátban üldögélnek. Peregnek a szavak, s napfényre jutnak az élet gondjai, az or­voslásra váró bajok. Egyéni és kü2 problémákról váltogatják az vgj#>egy ültek gondolataikat. Az érdekesebbnél érdekesebb fel­szólalások közül Rasztjg Sán­doré, a Petőfi Tsz tagjáhak sza­vai ragadták meg legjobban fi­gyelmemet. — Nehéz most a kommunis­ták dolga. A reakció dolgozik. Nálunk most az járja, hogyha kommunisták nem lennének, már rég feloszlott volta a tsz. Ki akarják őket Zárni..: Egymást kergetik bennem a gondolatok, míg végül is ez a kérdés kristályosodik ki: ho­gyan? A válasz nem sokat késik. Nyílik az ajtó és a felszólalá­sok közben egy asszonyka dugja be fejét. Int Rasztig Sándornak. Ö felkel, kimegy, majd pár perc múlva két asszonnyal tér vissza. Az egyik a felesége, a másik Ádám Józsefné. Leül. de az arcán látni lehet, hogy Valami bántja. Nem is tudja sokéig tartóztatni magát, s szót kérve a következőket mondja: — Röpgyűlésen kizárták a tsz-ből a kommunistákat. A fe­leségem most jött onnan... Ki, mit gondol, nehéz papírra vetni. Annyi bizonyos, a kezek ökölbe szorulnak. Rasztig Sándor pedig tovább beszél. — Jószágkezelő vagyok a tsz-ben. Cselédember fia. A tsz hozza nekünk az élet napfé­nyesebbik oldalúi. Mi nem hagy­juk magunkat, de a tsz-t sem! * nem Hagyja •'Most. nem Hagyta ezelőtt sem. Az októberi események idején a tsz-ben is majd mmdenki fejét vesztve szétszéledt. Rasztig Sándor jószággondozó helytállt. Az volt a véleménye: ha forradalom van, ha nincs, ha esik, ha fúj, az állatnak enni, a tehenet fejni kell. Harminc éhes jószág etetésé­vel, tisztántartásával birkózott Rüsztig Sándor, de hiába. Egy­maga kevés volt. Kihez menjen, kit kérjen meg? Az elnököt, ö a tsz feje, intézkedjék. Nem Volt rést, felkereste. — Gavlik elvtárs, intézkedj, hogy az állatok ellátásában segítse­nek nekem — köszöntött az el­nökre. — A tagságot érdekli a jó­szág?. .. Nem!.;. Engem sem, — volt a kurta válasz. Pedig az el­nök felesége is noszogatta fér­jét: — Eredj már és intézkedj! — De az elnök csak maradt, • ELJÖTT A NAP. november 4. Lassan kezdett helyreállni a rend. Rasztig Sándor és a többi kommunista a közös munka to­vábbi problémáin vitázott. Töb­ben azonban úgy határoztak, ki­lépnek. Ez nem lett volna nagy baj, csakhogy egy másik csoport mindenképpen a feloszlás mel­lett tört lándzsát. A kommunis­ták, Rasztig Sándor és még több becsületes tsz-tag így gondolko­dott: amikor nehéz volt, együtt voltunk. Most menjünk szét, amikor könnyebb lesz? Nem! A tsz együtt is maradt. De az izgágák nem nyugodtak. Maguk 'között megbeszélték: — Ha el­távolítjuk a kommunistákat — a legszilárdabb embereket — a tagság szétszéled, a tsz feloszlik. Csak alkalom kell hozzá.: j A KOMMUNISTÁK most itt ülnek a pártnapon. Ezt használ­ták fel az izgágák. Mondvacsi­nált közgyűlésen *— amelyen mindössze húszán voltak — ki­zárták a tagság soraiból Rasztig Sándort, Sugár elvtársat, alapító tagokát és még több kommunis­tát. Indokot is fabrikáltak: so­kan vagyunk a tsz-ben. (Ha ez így van. akkor miért vettek fel azóta három új tagot? Velük kevesebben lettek?) » * EGYESEK AZT GONDOLJÁK, hogy csinálhatnak, amit akar­nak, lábbal tiporhatják a törvé­nyeket. Vajon meddig? Ezt kér­dezzük mi is, Ve nesz Károly ooooooc ooooooo-ooooocoo-ooooooo « Helyzetjelentés Kecskemét iskoláiról Február 7-én városunk min­den iskolájában lezárják a fél­évet. A diákok, tanárok egy­aránt izgalommal készülődnek a félév-zárásra. Iskoláinkban min­denütt a rendes, nyugodt ütem­ben folyik á tanítás — már amennyire ezt a szénkészlet le­hetővé teszi. Erről beszélgettünk Vágó Dezsővel, az oktatási osz­tály vezetőjével. O mondotta el, hogy a város kültelki iskoláiban rendszeresen folyik a tanítás, mert ezeket az iskolákat még a tél beállta előtt ellátták szénnel. A belterületi iskolákban már nem kis fejtörést okozott az, hogy a meglévő szénkészletet hogyan oszthatnánk be a leggaz­daságosabban. de azért ezekben az iskolákban is január 14 óta inijuleiüUl folynak a tanítások. Nem teljes ütembén és mérték­ben ugyan, hanem attól függően, hogy mennyi az iskolák tüzelő­készlete. A Katona József Gim­náziumban például a szükséges szénkésziet 60 százalékával ren­delkeznek, így a tantermeknek JÓKAI MÓR: A HAROMSZtNÜ KANDÚR Az alderman legyőzte az arcán a mosolygást féligmeddig a hivatalos tekintély szigorával. — Missziz Lájbekisz Dzsenuzsni, hiszen ha önnek miszter Pogány Isten husbandja, akkor nincs szükség a száz forint óva­dékra, seperje vissza az erszényébe. Elég az ön személyes kezes­sége, aki tíz év óta bejegyzett firma a poultry-hallban. Viheti a husbandot haza. Pugonyi Están uram lisztté volt őrölve, sőt új tésztává átgyúrva. Ő akarta kincshalmazával és dicsőségével eltemetni ezt a tudatlan polgárnőt, s most meg kellett érnie, hogy az szórja tele marokkal az aranyat az ő kiváltására s amíg őt, a nagy tudo- mánj'OSsága mellett, lunatikusnak fogják el, addig a szomszéd- asszonynak, a libaárusnőnek egy szava elég, hogy arra őt sza­badon bocsássák. — Nos, hát, rhisztef Pogány Isten, — monda a tolmács (az alderman szavai nyomán), — őfelsége, a legkecsesebb királynő országaiban az a szokás, hogy mikor egy dzsentlement az ő milc- •dije a dutyiból kiszabadít, az akkor annak kezet csókol. Még annak is meg kellett történni, hogy Pugonyi Están uram Scezet csókoljon Liba Kis Jánosné asszonyomnak: Albion szeme- láltára. Mikor aztán hazakerültek szállásukra (az omnibuszon a száját sem nyitotta fel Están úr), azt mondá a szomszédasszonyénak: — Tudja-é, szomszédasszony, hogy a »husband«, amit ez a fránya boardingos az én nácionálembe beírt, mit jelent?-— Azt gondolom, hogy afféle hózentráger. — Szimbolice igenis, de elimölogice azt teszi, hogy »férj«. Én mint a maga férjé vagyok bejelentve. Már most, ha azt nem akárjuk, hogy mind a kettőnket esfneg becsukjanak Ívamis beje­lentésért, hamarosan szaladnunk kell á grCtnagrceni kovácshoz és rrtegceküdni. 4— Azt a bolondot cfcak nclti tesszük. Sok volna az mar ne­künk, hanem ha akar a szomszéduram valami összeköttetésbe lépni Veiéin, hát akkor legyen nászuram, én meg a nászasszonya. A fiatalok dolga az, hogy szeressék egymást. A várt millió már úgyis leolvadt tizenkét shillingre. — De megmaradt a dicsőség — aztán meg a nemesi levél. — Hát tudja mit, szomszéduram, a thacskabőréért már ka­pott tizenkét shillinget, a kulyábőréért adok én huszonnégyet. Están úr nagyon megorroll ezért a szóért. — Asszonyság! Ilyen szent dolgokról nem szabad efféle frivol, 21 csak felét fűtik és egy-egy ősz- ? tály minden másnap megy isko-' iába. Vannak iskolák, ahol az órák 30 percre való rövidítésévé! segítettek a gondon. Volt néhány iskola, ahol a szükséges tüzelőanyagnak még az 30 százaléka felett sem ren­delkeztek. Ezekben az iskolák­ban eddig hetente kétszer jöttek fel a tanulók, s ilyen alkalmak­kor a pedagógusok egy heti anyagot adtak ki a növendékek­nek. A múlt hét péntekén azon­ban 130—180 mázsányi szén ér­kezeit az iskolák számára, ez le­hetővé tette, hogy három iskolá­ban: a Zrínyiben, a Jókai utcai­ban és a Rákócziban most már heti három tanítási napot tarta­nak minden osztálynak. A nehézségek ellenére váro­sunk pedagógusai és tanulóifjú­sága mindent elkövet, hogy si­kerrel zárják a félévet. A fel­ügyelői karral egyetemben a pe­dagógusok már kijelölték azt az anyagot, amelyet egyes osztá­lyoknak a továbbtanulás szem­pontjából mindenképpen el kell végezni. Ez nemcsak anyagüsz­Kormáiiyzatunk nemrégiben megnyugtatóan rendezte wr, is­kolai vallásoktatás kérdését. Eltörölte a fakultatív vallás­oktatás Htjából a gátló, admi­nisztratív megkötöttségeket és ezzel sok, vallásos érzésében megsértett szülőnek tett igaz­ságot. Az Oktatási Minisztérium nemrégiben erről a kérdésről rendeletileg is intézkedett. A rendelet sok jó oldala mellett egy kétértelmű kitérőt is tar­talmaz, amely a lelkek meg­nyugvását és közmegelégedést szolgáló eredmények mellett. — mondjuk meg világosan — visszaélésekre is módot ad. Arról van szó, hogyan illesz­kedjék a vallásoktatási óra az iskola tanrendjébe. Erre vo­natkozóan azt írja ez a rende­let, hogy lehetőleg a tanrend utolsó órájába kell beállítani a vallásoktatási órát. Zárójcllwn azonban megengedi, bogy szük­ség esetén az órák között tart­sák meg. Ez a kettősség máris több helyen a vallásoktatás fakulta­tív jellegének megsértéséhez vezetett. Egyszerűen amiatt, hogy azoknak a szülőknek a gyermekei is kénytelenek val­lásoktatáson részt venni, akik nem akarnak hittanra járni. Hiszen (különösen most. téli időben) nincs hova menniük, mert a 49—30 perc alatt eset­leg haza sem érnének. Több községből, így például Kiskun- majsáról is érkezett már hoz­zánk panasz ezzel kapcsolat­ban. Olyan esetekről is érke­zett hozzánk bejelentés (ezeket még ki kell vizsgálnunk), hogy megengedhetetlen módon ül­dözik, bántalmazzák azokat a gyermekeket, akiket nem kí­vánnak szüleik hittanra járat­ni. Mindkét- eset elítélendő és nyilvánvalóan összeegyeztethe­tetlen a lelkiismereti szabadság elvével. Éppen ezért felhívjuk az il­letékes szervek figyelmét ezek­re a körülményekre és java­soljuk, hogy a vallásoktatási órákat kizárólag a tanítási idő Végén, Vagy szükség esetén az első óráján tartsák meg. Rár ez apróságnak látszik, mégl* szükséges ezzel a kérdéssel foglalkozni, hogy ténylegesen fakultativ legyen a vallásokta­tás és sem a szülőket, sem gyermekeiket ne érhesse sére­lem haladó meggyőződésük miatt. e in I» e I* «• n v in p v h i. e k A disszidálási hullám a nyu­gati határról átterelődött déli határainkra. Igen nagy gondot okoz a rendőrségnek a disszidá­lások megakadályozása, mert a polgári lakosok közül többen búsás összegért vállalkoznak az embercsempészésre. Nemrég került a rács mögé Barta Miklós, a Garai Állami Gazdaság traktorosa, aki decem­ber hónapban 8—10 személyt csempészett át a jugoszláv hatá­ron személyenként 1500 forin­tért. Várda István garai lakos, nős, földműves és Ikolity József önálló kovácsmester is bekap­szevonást eredményezett, hanem itt-ott az elavult tankönyvek bő­vítését is szükségessé tette. Mi az álláspont a tanév befe­jezésének időpontjáról? Sok gyermeket és pedagógust izgat napjainkban ez a kérdés — bar még meglehetősén korai er­ről beszélni. Még a minisztérium sem adott ki erről végleges ren­delkezést, de szóbeli tájékoztatás alapján Vágó Dezső elmondotta, hogy a hírek szerint június vé­gére minden iskolában befejező­dik a tanítás. A tanév befeje­zésre előreláthatólag nem adnak ki egységes rendelkezést, hanem a letöltött munkanapoktól teszik függővé. Szó volt arról, hogy a szokásos 200 helyett 1GÖ—17Ó ta­nítási nap lesz a határ. A/'AATA/VVWWyVyV Vasüsiben főzött pálinkái ivott — meghalt Lipóczki János 35 éves, Laki­lelek, Ady Endre Utca 11. szám alatti lakos 1957. január hó 15-én 20 óra tájban pálinkától kapott aikohoimérgezés követ­keztében meghalt. Megállapítást nyert, hogy a pálinkát vasüsiben, zugfőzés ál­ján készítették. Feltehető, hogy a főzés következtében valami más riiérgéző anyag is beleke­rülhetett a pálinkába, A zugfőzés útján nyert Szesz­ből Gulyás István és Sipos La­jos lakiteleki lakosok is fogyasz­tottak, s ők is megbetegedtek. A pálinkát Pádár István laki­teleki lakos főzte. Lipóczki János halálának okát az igazságügyi orvosszakértői boncolás és az országos bírósági vegyészeti intézet fogja tisz­tázni. A vizsgálat folyamatban van. csolúdott az embercsempészésbe. Január első felében 12 személv disszidálását segítették elő. A disszidáltaktól személyenként 700 forintot kértek. Az AKÖV 43-as számú dolgozói közül többen, fgy Csányi Ferenc és Szűcs István gépkocsivezetők, Szemes Sándor motorszerelő bajai lakosok 400« forintot kértek azért, hogy Csí- kérián a határon három asz- szonyt, három férfit és 7 gyer­meket átsegítenek. Az embercsempészeket u rend­őrség átadta az ügyészségnek; Most gondolkozhatnak hazafíat- lan cselekedetükön* JOSEPHINE BAKER egy magyar gyermeket is örökbe fogad Josephine Baker egy magyar gyermeket is örökbe akar fogad­ni. Mint ismeretes, a volt néger táncosnő, aki egykor a Mont- martret, sőt úgyszólván az egész világot lázba hozta, nyolc kü­lönböző nemzetiségű és fajú gyermeket fogadott már örökbe. Josephine Baker ma példás anya. (A »Frankfurter Rund- schau«-ból.) Váraílan karácsonyi ajándék A kelet-grönlandi Umanak fa­lucska lakói váratlanul bőséges karácsonyi ajándékot kaptak. A közeli fjord hirtelen befagyott és bezárt többszáz bálnát. így Uma­nak lakóinak igen kellemes ka­rácsonyi ünnepük volt. Nem mondható el ugyanez a bálnák­ról. (A »Franc Tireur«-ből.) f Előfizethető a Petőfi Népe! A posta február elsejétől ismét házhoz kézbesíti az olvasók kívánságára az újságokat. A PETŐFI NÉPE február 1-től kezdve hétköznapokon 6, vasárnap 8 oldalon jelenik meg. Olvasóink az alábbi megrendelőlapon is kérhetik a PETŐFI NÉPE házhozkézbesílését. Megrendelői ap 1957. 6v ______________________ a P etőfi V é p e című lapot. A havi előfizetési díjat! 11.- postakézbesitőuek fizetem ki. 1 A kÓ ja-löi megrendelem Ft-t ». nyugtával jelentkező A megrendelő pánton címe. ni inni ti lap héxheaítéaét héri t Név:___________________________ Vá ros: ) Község:) házszám em. _utca ajtó. 195 év. hó cJéítaotő aláíróén i'osíaliivatal tölti ki Beindítva: 1957 hírlap féléidé

Next

/
Oldalképek
Tartalom