Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

Beszélgetés Mészöly Gyula Kosmth*díjas kuiuióvul Mit ismertek meg Sigrai generális nagykőrösi huszárjai Hollandiában Nagyobb önállóságot as cxporlvállalutohnak Több mint sxásévcs u parasztok gazdasági érdekképviselete Nemrégen cikksorozatot kö zöltünk a zöldségkertészet fej­lődéséről és az előttünk álló le­hetőségekről. A cikkben szó volt a világhírű Mészöly-féle paradicsomfajtákról, amelyek immár kelettől nyugatig ismere­tessé váltak az egész földgöm­bön, Most elkísérjük olvasóin­kat e kiváló paradicsomfajták létrehozójához, Mészöly Gyulá­hoz, a Duna—Tisza-közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igaz­gatójához és megkérdezzük őt, tni a véleménye a zöldségter­mesztés jelenlegi helyzetéről. A zöldségfélék nagyobb arányú termesztése alföldi váro­sainkban a századforduló elején indult. Kezdetben főként salá­tát és uborkát termeltek, Érde­kes megemlíteni, hogy Sigrai generális nagykőrösi huszárjai Hollandiában járva ismerkedtek meg a saláta termesztésével és hazatértük után honosították meg Nagykőrösön, ahol azóta is lolyamatosan termelik. A paprika- és paradicsomter- tnesztés az első világháború után alföldi konzervgyáraink nyers- anyagigényének növekedésével indult meg egyre jobban. Ezidő- tájt kezdődött meg a termelési versengés Kecskemét és Nagy­körös között. Ez a nemes vetél­kedés még a mai napig is fo­lyik, Érdekes a két város ubor­katermesztésének története; ■— Mindkét városnak megvolt a maga uborkafajtúja, nevezete­sen a »Körösi« és a »Kecske­méti«. Az előbbi korábban érett, do minőség szempontjából nem volt olyan jó, mint az utóbbi. Természetesen a külföldön mai napig is közkedvelt kecskeméti uborka előnyére dűlt el a ver- seny< Ha az említett termesztési ágak fejlődésének történetét, okait, mozgatóerőit kutatjuk, azt tapasztaljuk, hogy akkor adva voltaié egyes feltételek, amelyek ma bizonyos vonatkozásban hiá­nyoznak, — Mik azok a feltételek? — kérdeztük, — Jelenleg például az értéke­sítési szerveink, beleértve az ex­porttevékenységet, nem eléggé életképesek, nem végeznek olyan tevékenységet, amelyek elősegí­tenék az egyes termelési ágak kibontakozását, fejlődését. Ezek a vállalatok monopol-helyzetben vannak, a verseny hiánya ké­nyelmessé teszi munkájukat, terveik inkább vállalati, mint or­szágos célt szolgálnak, Exportvállalatainknak a jö­vőben nagyobb önállóságot kel­lene biztosítanj. • Munkakörüket ki kellene bővíteni rendszeres külföldi piackutató tevékenység­gel; Erre a munkára nagy ta­pasztalattal rendelkező, több­nyire más területen dolgozó ér­tékes szakembereinket kell al­kalmazni, akiknek neve tényle­ges garancia külföldön export­ajánlásaink szempontjából, — Mi a véleménye a termelők gazdasági érdekképviseletéről? — Meg kell valósítani terme­lőinknek azt a jogos kérését, hogy a régen bevált gazdasági érdekképviseleti szerveikbe tö­mörüljenek. Ez a kívánság több mint egy évszázados hagyomány­ra támaszkodik. Például Kecske­méten, Nagykörösön már jóval az 1848-as szabadságharc előtt úgynevezett gyümölcsészeti, sző­lészeti egyesületek létesültek, amelyek később, mint kertészeti JÖKAI MÓR: A HAROMSZlNÜ KANDÚR révei a pofáját, a másik dorombolt, Egy fekete-veres kandúrnak, ki a sötétben ült, úgy világítottak a szemei, A kedvenc cicája odadusolta a fejét az ő borostás arcúhoz. — Macskakirály! Még miattatok esem csúfságba. Az ostoba gányóhad! Kukkó nép! Tahófajzat! Mit értenek hozzá? Nekik persze a macska csali macska. Azt gondolják, Ful-Deákou túl nin­csen világ. Majd le lesznek pipálva egyszerre, ugye cicuskám? Azért is palotát építtetek a számotokra, mihelyt azt a milliót megkapom. Macskavárost alapítok. Az lesz a neve, hogy »Gattopolis«. Két kis fia-cica a nagy játszás közben úgy összekapaszko­dott az ágy alatt, hogy az egyik nyervákolni kezdett. Nem rés telt bebújni utánuk az ágy alá, igazságot tenni közöttük. A vét­kest kegyes oktató szavakkal megfeddc: »Nem szabad a testvé­reknek egymást megsérteni.« A szolgáló bejött, hozta a tejet a fazékban. Azt Están úr maga szétosztá cseréptányérokba, az ujja hegyével megvizsgálva, hogy nem forró-e? Aztán a frissen sült kenyérből aprított belé kicsiny darabkákra széttépve. Azt szétosztá családonként a szoba külön plágáiba. A szolgáló még azzal az impertinens kérdéssel alkalmatlan­kodik, hogy »mit főzzünk ma ebedre?« — Hát nézz 6zét a kamrában, amit találsz. A pila a kamrakulcs után tudakozódik. — Csitt. Ne lármázz! Están úr figyelmét egészen lefoglalja az a gyanús morgás, ami a kályhasutban keletkezik. A kis tarka egeret fogott. De milyen egeret? Están úrnak egész célszerűen berendezett egértenyészete volt. Künn a tanyán összefogdostatta a pocikokat, aztán idebenn be­festette őket bárom színűre: a feje lett fekete, a két oldala fehér és piros. Aztán eleresztette a szobában. Volt ott egérlyuk elég, ahol letelepedhettek. Csakugyan egy tarka egeret fogott el a cica. Megvan a varázslat! Meg játszik is az egérrel. Biztos a siker. — Édesapám! — szólal meg a háta mögött egy hang. — Ki a’? Persze, hogy a Palkó. — No, mit akarsz? — Ha kegyeskednék édesapám kibújni onnan a padka alól. 13 egyesületek szolgálták a terme­lők szakmai felkészültségét. Ezek a régi egyesületek *— a ránkmaradt írásbeli feljegyzé­sek szerint *— önálló helyiségek­kel rendelkeztek, kisebb-nagyobt szakkönyvtár birtokceai voltak e állandó jellegű szaktanácsadó szolgálatot rendszeresítettek. —- Egyszóval a termelő »hazament« az egyesületébe. — Az elmúlt évek gazdasági nehézségei ellenére fejlődött a belső fogyasztásra szánt zöldség­félék termesztése. Milyen ténye­zők hatottak közre? r— Valóban így van. Lassú, de pozitív irányú fejlődést mutat a zöldségkcrtcszetiink. Városellátó övezeteink, egyes ipari közpon­tokat kivéve, kielégítően működ­tek. Tartós zöldséghiány az utóbbi időkben mór nem fordult elő. A szerződéses alapon ter­melt zöldségféléink mennyisége általában kielégítette az ipari feldolgozó üzemeink szükségle­teit. *. A korábbi évekhez viszonyít­va, örvendetesen javult az üveg alatti, azaz a hajtatott zöldség­félék termesztése. Lehetőségein-' két azonban korántsem használ­tuk ki megfelelően. Gondoljunk csak hőforrásaink szinte mini­mális felhasználására. Az utóbbi évek kedvezményes, vagy inkább a vásárlást lehetővé tevő meleg­ágy! ablakakeiója észrevehetően elősegítette a korai szántóföldi zöldségtermesztést. Ennek kö­vetkeztében egyre növekszik zöldségexportunk, különösen pa- radicsomlermesztésünk, — Milyen kilátásaink vannak? — Exportpiacaink részbeni el­vesztése csak átmeneti gondot okozhat, mert azt áruink kiváló minőségével, korszerű csomago­lással ói szállítással fokozatosan visszahódíthatjuk. Egyes termé­nyünk jó híre 10 év alatt sem évült el. Azt hiszem, nem tudunk annyi kajszi-, vagy őszibarackot, csemegeszőlőt, jonathán almát, korai paradicsomot, vöröshagy­mát, spárgát, vagy aprómagot termelni, hogy csak a fontosab­bakat említsem, amelyeket kül­földön ne tudnánk értékesíteni. Csak a felsorolt növények fo­kozatos termesztése szinte felbe­csülhetetlen anyagi előnyt jelent népünk jólétének emelése és bol­dogulásának biztosítása érdeké­ben. Egyre emelkedő népsűrűsé­günk is paranesolóan követeli a belterjes gazdálkodást. A magyar paraszt vasszorgal­ma, leleményessége, hozzáértése páratlan a maga nemében, még biztatást sem vár, csak lássa ér­telmet munkájának. A biztos piac és értékesítés reményében a legkényesebb növénykultúrát is elsajátítja, — hangoztatta a kiváló kutató. Bár még a tél közepén tar­tunk, jól érezzük magunkat a meleg szobában, ennek ellenére felmerül az a kérdés, hogy mi lesz a kúttal, mely nyáron az új uszodát látná cl vízzel, A Ceglédi Mélyfúró Vállalat ügyes szakemberei 800 méter mélyre hatoltak a föld felszíne alá fúrógépeikkel. Ebből a mély­ségből 38 fokos víz került a fel­színre. A fúrással egyidőben megkezdődött a csövek lerakása, Mintegy 350 méter cső került a föld alá, amikor az egyik fúró­fej bcletört. Ennek több mint 3 hónapja. Közbejöttek az októberi események, nagyobbrészt meg­szűnt a munka, de nehézségek­be ütközött annak a gépnek 3 beszerzése is, amellyel ki tudják emelni a fúrófejet. Amennyiben a fúrófej kieme­lése gyorsan megtörténik, nyáron már vidáman lubickolhatnak, az uszoda vizében a város dolgozói &ze#kej&tói üzenetek ltalogli József, Orgován.v 84, Levelét megkaptuk, kérdésé­re, hogyan kaphatna öregségi segélyt, levélben adunk részle­tes választ. Bálán Miklós, Hercegszántó. Levelét megkaptuk, örülünk, hogy ismét jelentkezett. Bekül­dött írását rövidesen közölni fogjuk. Üdvözöljük, Üzv. Kürlmen Kcresztclyné, Kerekegyháza. A Petőfi Népet helyben is meg lehet rendelni, a postahi­vatalnál. Éppen most folyik me- gyeszerte az előfizetők gyűjtése, mert február 1-től ismét meg kezdődik a lapok házhoz szál­lítása. Vagy a postahivatalban, vagy a postai kézbesítőnek tes­sék tehát szólni. Lapunk előfi­zetési díja havonta II forint, amit előre kell befizetni a kéz­besítőnek. Még egyszerűbb en­nél, ha a lapunk mai, vasár­napi számában közölt elöfize- postára adja. Február 16-án tartják Budapesten a könyvsorsjáték sorsolását Amikor a könyvsorsjáték ren­dezését meghirdették, az Állami Könyvterjesztő Vállalat az ere­deti tervek szerint december hó 15-ét jelölte meg a sorsolás idő­'VVVW^VWVW/W^V’VVVVVW'/VVVVWVVVVWWW. „Bizony, jó lenne szövetkezeti tagnak lenni..." Naponta 70 forintot fizet a kórházi ápolásért Szegénységi bizonyítványért kereste fel a tanácsot Szabad- szálláson Seres Lajos, a Petőfi Termelőszövetkezet volt tagja. A felesége a budapesti Költői An- na-kórházban fekszik és a napi 70 forintos ápolási költséget, meg ezenfelül az operációs költ­ségeket nem tudja fizetni, ezért kérte a tanácsi igazolást. — Az állatorvos vitte fel autó­ján a feleségemet — mondja Se­res Lajos — neki is 45U forintot fizettem. Azonkívül Pesten egyiknek is, a másiknak is bor­ravaló, hogy bevegyek a felesé­gemet u kórházba, csak az első pesti utamon 1300 forintom ment cl. Mert most nem vagyok tsz-tag. Seres Lajos azt is elmondotta, hogy nem a saját Jószántából vált meg a szövetkezettől, hanem mert tetű Időzték onnan, !■'<» (őse­gével együtt egy éjszakát a me­zőn, a kukoricaszárban kellett eltbiteniök, hogy a fenyegetőzők meg ne találják őket. Ott sze­rezte a bajt is a felesége. Ráadá­sul még a szövetkezetből is Ki- üldözték, így most nem az SZTK útján, hanem a saját költségén kénytelen gvógyíttatni a felesé­gét. — Bizony, jó lenne most is szövetkezeti tagnak lenni — mondja Seres Lajos —, mert az egészséges ember ugyan nem­sokba veszi a betegbiztosítást, de amikor fizetm kell a napi 70 forintokat, akkor eszébe jut, hogy a szövetkezetben ez csak­nem ingyen van. Nem Is lennek én már kívülálló, csak lett vol­na már meg u közgyűlés a Vö­rös Traktorban. Mert engem oda hívnak a tagok, ott dolgo­zom maja tovább. pontjaként. Az októberi ese­ményeket követő időkben, s kü­lönösen akkor, amikor decem­ber 15-én nem került sor a sor­solás megtartására, igen sokan keresték fel az Állami Könyv- terjesztő Vállalat boltjait. Itt, Kecskeméten is sok kötvénytu­lajdonos nyugtalankodott, hogy Tni lesz a sorsa a ki nem húzott sorsjegyeknek. Az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat közötte, hogy a december 75-re hirdetett sorsolást 1957, február 17-én tartják meg Bu­dapesten. Sorsjegyeket még most is' lehet vásárolni, egészen a sorsolás előtti napokig. Minden sorsjegy részt vesz a sorsoláson, es a nyeremények is változat­lanok. Amint tudjuk, a főnyere­mény változatlanul 16 500 forin­tos zeneszekrény, vagy Pannónia motorkerékpár. A tárgynyerc- mények között televíziós készü­lék, magnetofon, 5000 forintos táskairógép. Mamikon fényké­pezőgép. 2000 forintos takarék­betétkönyv és Dongó-kerékpár- segédmotor szerepel. A nyereménnyel ki nem hú­zott sorsjegyeket teljes értékük­ben bármilyen, a sorsjegytulaj­donos által választott könyvre be lehet váltani v húzás után a legközelebbi Állami Könyves­boltban. BÍZTATÓ Levél c<ív pedagógus barátomhoz nak tartalak, akivel én még bo' dogon összeölclkczem család otthonod szendergő melegében Most magam előtt látlak amint lelkesedéssel hirdetőt mindazt, amiben hittél s bölcső; volt sorsod alakulásának. Tudom hogy csak a »tegnap hőseiben csalódtál, de nem elveidben. A igaz, őszinte barátság jogán gon dolkodom a sorsod felett. Sze retnúm gondterhelt arcod felhői elsimítani, hogy újra ragyogja nak szemed bízó csillagai. A becsületes embernek nen kell a jövőtől félnie és Te is ezei közé tartozol. Ott élsz a határ szél csábító levegőjében, mely ben luciferi mosollyal kavarog í hazugság, s megtévesztett embe­rek ezreinek szabadságvágyát kötözik a megaláztatás lágerei­hez. Te mindezt tudod és látoc s Te is megveted a megtévesz­tett emberek »liazafiságát«. Or­szág nélkül nem lehet hazát sze­retni, s a nép fájdalmát nem le­het enyhíteni hazug álmokkal A közeli napokban felkereslek Leülünk majd, s a ropogó tír. mellett elbeszélgetünk közöt gondjainkról és problémáinkról Addig is hiszek jóvtat kereső emberséged nemes szándékában és hozzánk, a boldogabb holnap munkásaihoz való tartozásodban, Bieliczky Sándor Hogy hírt adtál magadról, na gyón megörvendeztetett. Min barátot, nem érhet ruigyobb őrön annál, hogy él egy olyan ember társa, akivel éveket harcultan az igazságért-. Oly jól esik olvas nőm nyurga, kamaszosan ren dctlcn soraidat, mert érzem, hogy minden sora érző szíved dobbanásával íródott. Mennyi kérdés és mennyi riadt gondolat húzódik meg lilatintás soraid mögött. Te, a határozott, tiszta elvekért harcoló ember, úgy tűnsz elém, mint az a kis­gyerek, akinek fáj, ha nem tő­rödnek vele. önmagad ostoro­zod, vajúdsz és nem találsz ki­vezető útat, Tagja voltál a pártnak, az októberi események után meg- hasonlottái önmagaddal is. Be­húzódtál kis fehér szobád falai közé, magadat is hibáztatod a nemzet vére hullásáért. Leveled soraiból azt a keserű magányt érzem, amelynek szárnya elta­karja előled a jövő élniakará- s át. Megértelekü? Magam is so­kat töprengtem és vergődtem, de hidd el, én már bízom a győztes holnapokban. És a kanyargós kilométerek nem választhatnak el minket egymástól. Te még most nem léptél be a pártba s én továbbra is igazi jóbarátom­, ,..lí»*l»»li»«**i4»**»***»»*»»i‘***“****“ Fürdiink-e a halasi uszodában nyáron ? Folytatásos regényünk Hetedik folytatás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom