Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-04 / 2. szám

Őszinte jelent e s Kecskemét legsúlyosabb gondjáról (Folytatás a* 1. oldalról) az időt jobb és egészségesebb la­kás kiküzdésére, valóban jogos igényeik kielégítésére. A kezdet­ben mutatkozó lehetőségek elé *ok akadály tornyosult, Az államvédelmi hatóság épü­letében elhelyezett vállalatok (elszabadult irodai helyiségeiket (óként saját dolgozóik számára építtették, vagy építik át, A pártbizottsági helyiségeket is vállalatok vették át saját dolgo­zóik számába, A Kinizsi Kon­zervgyár ilyen úton 9, a Gépgyár 4, a Földművesszüvctkezet 3, az Alföldi Konzervgyár 0, a MÉ­SZÖV 2, a FŰSZERT 2 lakás­hoz jutott. Jórészt üzemi és vállalati dol­gozók számára utalta ki az új bérház lakásait a rögtönzött la­kásügyi bizottság. A tanács es a takáshivatal megszabadult ugyan a kiosztás gondjától cs súlyos fe­lelősségétől, a megoldás azon­ban nem mutatkozott ideális­nak, mert a bizottság nem mé­lyülhetett el úgy a bevizsgálás részleteibe, mint amilyen mér­tékben ez szükséges lett volna. A Bajcsy-Zsilinszky utcai berházban 43 lakást a Minisz­tertanács által meghatározott í/olgálati ágak részére kell biz­tosítani, 5 lakást az építkezés­ben foglalkoztatott építőipari dolgozók kapnak, s tanácsi ki­utalásra legfeljebb 5 lakás kerül. Erre több száz igénylő adatait kell bevizsgálni, illetve elbírálni, Megoöbbentő sorsok-A kéthónapos ostrom nehe­zen lanyhul — mondja Nagy­marosi Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke. Nap-nap után tájékoztatjuk a lakaskérelmei- ket sürgetőket a való helyzet­ről, az igen korlátozott lehető­ségekről. Nehéz és hálátlan ez a szerepünk, mert a legtöbb eset­ben indokolt a panasz és kese­rűség, Két család 9 fővel lakik egyetlen szobában, 4 felnőtt dol­gozó, e köztük egy fiatal házas­pár, Csak most tudtuk hajlék­hoz juttatni azt a 7 tagú peda­gógus családul, amely eddig az intézet pincéjében lakott, Van pedagógus házaspár, amelyik Szegedről jár Kecskemétre ta­nítani. A Rákóczi üt egyik épü­letében 13 személynek voit egyetlen szobája, Az elmúlt két hónap folyamán számos épület rongálódott meg. Több családot kellett a Bajcsy-Zsilinszky utca t7, szám és a Nagykőrösi utca l. szám alól biztonságba helyez­ni. Több családot a tüzérségi légvédelmi ütegállás épületében helyeztünk el. Az egyik ide te­lepített tíztagú családnak egyet­len szobája volt. Megrendítő sorsok tárulnak fel a panaszok meghallgatása során. Hiába van sokaknak munkahelye, egyébként példás családi élete, ha nincs emberi otthonuk, melegítő tűzhelyük. Az áldatlan helyzet sokszor ve­zet a családi élet felborulására. Nehéz a jogos lakásigénylőknek a lakáskérdés rideg valóságát tudomásul venni, bár tagadha­tatlan, hogy egyre többen meg­értik a tanács és lakáshivatal nehéz szerepét, annál is inkább, mert türelmes meghallgatással Rendőrségi pillanatképek .1 mi [menj inti találkoznak, kiönthetik szivüket s csak mint rossz emlékről szól­nak arról az időről, amikor órák hosszat zárva volt a iakáshiva- tal ajtaja és hónapok teltek el, míg legalább kérelmük bevizs­gálásra került, A tények előtt a legjogosabb igényeknek is meg kell hajolni, l’udni kell, hogy a novemberi új lakásügyi rendelkezés a 3 szo­bánál nem nagyobb házakat tel­jesen a tulajdonos rendelkezésé­re bocsátotta, az ilyen házakban a szolgálati lukasok is megszűn­tek, A legtöbb az ilyen ház Kecskeméten, tehát azok a csa­ládi házak, melyek felett nem rendelkezünk. Lassan oda ju­tunk, hogy csak az új bérházak .akásaibui vagy a véletlen meg­üresedő lakásokból utalhatunk a legjobban rászorulóknak.« További lehetőségek A szovjet lakások íelhaszná­lására vonatkozóan döntés még nem történt, a parancsnokság, tudomásunk szerint eddig egyet­len esetben adott írásos enge­délyt, pillanatnyilag üres lakás elfoglalására. A honvédségi épü­letek és lakások jövendő sorsá­ról éppen a napokban volt ta­nácskozás, de az idő még nem érkezett el arra, hogy vegleges megállapodások történjenek. — Várni kell mindaddig, míg a honvédség átszervezésére nem jelennek meg részletes rendel­kezések, s nem tűnik ki, hogy szabadulnak-e fel laktanyák os lakások, s milyen mértékben. Tény az, hogy egyes városok e téren már-előnyösebb helyzet­ben vannak. Szegeden már fo­lyamatban van a Dózsa és Pe- ftőfi laktanyák átépítése, a kettő­iben összesen 200 család helyez- ;hetö eL egy-két hónapon belül. [Hasonló lehetőség Kecskeméten fis igen sokat enyhítene a mos- ilani válságos helyzeten. I Kemélhető, hogy a kormány- jzat az eddiginél jóval nagyobb ä súlyt helyez a lakásépítésre. E téren feltétlenül fokozandó ata- ♦nács tevékenysége is. Még ke- ♦vésbé nélkülözhető a vállalatok |íokozottabb bekapcsolódása a la- íkáskérdés megoldásába. Köves- ♦sék a Kinizsi Konzervgyár péi- 2 da j át és a maguk erejéből já­I ruljanak hozzá dolgozóik lakas- szülcségleteinek részbeni kielégí­téséhez. Valószínűleg megélén­kül a magánépílkezés is, persze {nehéz kérdés a szükséges építő- [anyag biztosítása. | Fentiekből bizonyára megér­jük az igénylők, hogy belátható {időn belül csak a legsúlyosabb [helyzetben levők szükségleteit [lehet biztosítani. A tanács köte- j {lessége minden lehetőség kiak- j ínázása és minden igény lelki- j [ismeretes elbírálása. El kell is- [merni, hogy e tekintetben hatá- [rozotl javulás észlelhető. Tóth László, £ VR.Rlnnkhplvpífes. Mit kell tudni a fakitermelésről filőí'a kivágása tilos Az utóbbi időben elszaporod­tak az élőfának engedélynélküli, száraz és továbbfenntartásra nem alkalmas fának bejelentés nél­küli kitermelése (kivágása). Megyénk faállománya igen szegény, ezért is indokolt az élőfák védelme. Az 1038/1954. (V. 8.) sz. ren­delkezés a lakosság faanyaggal való ellátásának megjavítása céljából lehetővé teszi, hogy ta­nyák, községek és városok bel­területén álló fák, valamint a belterületeken kívül álló faso­rokban és facsoportokban álló beteg, szél törött, száradásnak indult, vagy továbbfenntartásra más okból nem alkalmas fáit kitermeléséhez (kivágásához) nem kell engedélyt kérni. A bir­tokosnak azonban a fakitermelés iránti szándékát előzetesen be kell jelentenie a helyi tanács végrehajtó bizottságánál. A bir­tokos minden kitermelt fa he­lyett 3 db erdei, vagy gyümölcs- íasuhángot köteles ültetni. A városi és községi parkosí­tott és fásított közterületek, — parkok, ligetek, játszóterek, sé­tányok, fasorok, stb. nem ma­gántulajdonban lévő, valamint a tanyák, községek és városok bel­területén kívül álló, magántu­lajdonban lévő egészséges fákat kivágni nem szabad. A tanyák, községek és váro­sok belterületén, valamint a belterületeken kívül álló facso­portokból kitermelt faanyagok felett a tulajdonosok szabadon rendelkeznek. A rendelkezés értelmében te­hát a továbbfenntartásra nem alkalmas fák kivágását előzőleg be Ítéli jelenteni a területileg illetékes végrehajtó bizottsághoz, és gondoskodni kell a faállo­mány pótlásáról. A 2040/1949. (III. 5.) számú rendelet értelmében clöfál ható­sági engedély nélkül kitermelni (kivágni) nem szabad. A ható­ság engedélye nélkül kitermel!, kivágott fa a rendelkezés értel­mében elkobzás alá esik, azon­kívül pénzbírságot, súlyosabb esetben pedig súlyosabb bú íve­lést von maga után. A szabálytalanság elkerülés« végett úgy a bejelentett, enge­dély alapján kitermelt (kivágott) fának a szállításához (ha rz el­adásra is van szánva), szállítási engedély nem szükséges, szállí­tás esetén a bejelentés, — illetve az engedély, amely a fa szárma­zását igazolja, elegendő. A 4/1954. (II r. 21.) számú ren­delet értelmében háztáji gyü­mölcsösben (800 négyszögölig lévő gyümölcsfák kivágásához dió- és gesztenyefák kivételével, engedély nem kell. A üió- és gesztenyefák kivágásához (mint fontos ipari anyag) a végrehajtó bizottság engedélye szükséges. Bene Gábor *++**<>*♦*♦♦♦< Jól kezdtük az új évet Villáminterjú a Bizományi Áruházzal, ahol a gyermekjátékoktól kezdve a műszaki cikkekig mindent lehet kapni — Ez az év is jól kezdődik — mondja a kecskeméti Bizomá­nyi Aruház vezetőnője a vevők­kel zsúfolt elárusító helyiség­ben. Szavait a sűrűn nyíló üz­letajtó, a folytonosan kattogó pénztárgép és az elárusító pul­tok előtti tolongás egyaránt iga. zolják. — Jelentős mennyiségű kheJei férfiing, férfi jéger alsónadrág, ezenkívül női bunda és torna­nadrág érkezett üzletünkbe, most annak a kiárusítása folyik. Kü­lönösen a zöldszínű férfiingek­nek van nagy sikere, mert mind­össze huszonöt forintért adjuk darabját. Csak egy szépséghibá­ja van ennek a nagy ingvásár­nak, hogy csupán 36-os számú ingeket kaptunk. így aztán több­nyire csak a gyerekes szülők vásárolják ezt az erős ruhadara­bot. Megtudjuk, hogy a többi ruha­féleségek is meglepően olcsó ár- ban kerülnek eladásra. Huszonöt forintért adják például a férfi jéger alsónadrágot is. A vado­natúj gyapjútakarókat 190 forint­ért árusítják, s ezt is sokan vá­sárolják. Nagy keletje van a 200 forintos, télikabátnak is megfelelő bélelt átmeneti kábá­inknak is. Évente 3,6 millió gyiimölcstaaitványt és 7—6 nnilió vafJcseiiictét neveinek az állami gazdaságok Mezőgazdaságunk fejlesztésé­nek fő iránya a jövőben a bel­terjesség lesz. Fokozott jelentő­seget nyer tehát a gyümölcs- és á szőlőtermelés, valamint a ker­tészet. Ezek fejlesztéséhez nagy Ísegítségct nyújtanak majd az ■állami gazdaságok. r ■ Az állami gazdaságokban már :1957-től kezdve évente több mint :3,6 millió gyümölcsfaoltványt bocsátanak az egyéni gazdák, a termelőszövetkezetek és az álla­mi gazdaságok rendelkezésére. Az állami gazdaságéit 16 táj- faiskolájának összesen 1800 hol­das területéről évente 30—35 hold gyümölcsös telepítését tud­ják lehetővé tenni. Ilyen nagy- mennyiségű oltványt eddig még nem termellek Magyarországon. A folyamatos nevelés érdeké­ben az állami gazdaságok éven­te 7—8 millió vadcsemelét állí­tanak elő s ezzel a következő években is minden igényt ki tud­nak elégíteni. Az első év ben az oltványok mintegy felét a régibb gyümölcsösök felújítására keli fordítani, mert az ország mint­egy 39 millió gyümölcsfája kö­zött sok a kiöregedett. Rendkívül nagyarányú az ál­lami gazdaságok szőlőoltvány- termelése is. Kiépítették az olt­ványvesszőt termelő gazdaságok hálózatát, s a badacsonyi, a ba- latonaligai, a csúnyi, a lokaj- hcgyaljai állami gazdaságok már termőre forduló oitványvesszőle- lepekkel rendelkeznek. Ezek évente 10—15 millió vesszőt ter­melnek. A nagyüzemi oltvány- termelés tökéletesítésére nagy­arányú beruházásokkal, oltvány­haji ató házakat építenek. A ba- latonboglári hajtató ház már el­készült, s ebijen évente négy­millió oltványt készítenek. Most építik a balalonaligai és a tar- cali állami gazdaságok hajtató­házát. Ezenkívül a hazai gyökeres vessző termelését is oly mérték­ben fejlesztik, hogy a szőlők fo­lyamatban lévő rekonstrukciói­hoz a szükséges mennyiség ren­delkezésre álljon. — A sok vásárló nálunk nem a felvásárlási lázat jelenti — mondja az áruház vezetője. —- Hozzánk legínlxább a kisebb} i- zctésv emberek jönnek, olya­nok, akik olcsón szeretnek vásá­rolni, s akik csak azt vesznek, amire tényleg szükségük van, Igaz, a felvásárlási huüám ben­nünket is érintett, majdnem min­denünket megvettek. Öt évig itt állt nálunk a belsőteremben egy régimódú ebédlőbútor és sohn nem kérdezték meg még az árai sem, A felvásárlás napjaiban beállított hozzánk egy gazdaem­ber és szó nélkül kifizette érte a 6400 forintot. — Azóta már újra megtelteit áruházunk polcai. A múltkori-1 ban sikerült egy gépkocsit kap­ni, s azzal hoztunk árut Buda­pestről. Ha többször kapnánk gépkocsit, több tartós, olcsó áru' tudnánk beszerezni. — Az áruház működésének egyik részéről, az, eladásról szól­tunk eddig. És mi a helyzet a vásárlással? — tesszük fel s kérdést. — Megkezdtük újra a vásár­lásokat és üzletfeleink kívánsá­ga szerint vagy készpénzzel fi­zetünk, vagy pedig bizományi eladásra vesszük át eladni való dolgaikat. — És mit vesz meg a Bizomá­nyi Áruház? Egy szóval is felelhetek, ké­rem: mindent. Minden ingósá­got, a gyertvalartótól kezdve o gyermekjátékon keresztül a bú­torig és a műszaki cikkekig minden használható holmit. Erről jutott eszembe egy jó tipp. Szilveszterezés, újévi kö­szöntés után vagyunk. Körülné­zek otthon, hátha találok va­lami felesleges holmit.:: ________ — Pl — Cs abai kolbász készül Kecskeméten Megyénkben nagymennyiségű húsáru halmozódott fel, amely súlyos értékesítési gondokat okoz> A kecskeméti Kinizsi Konzerv ­gyár. hogy a húskészletek érté­kesítését megkönnyítse, kísér­letképpen megkezdte a kolbász­áruk gyártását. December hó­napban egy vagon kitűnő minő­ségű csabai kolbászt készítettele, amely semmiben sem különbö­zik az eredeti márkás árutól; Ha a kísérlet beválik é3 mind a gyártás, mind az értékest! és gazdaságos les/., rátérnek az ál­landó gyártásrai kor azt mondta nekem, hogy az : anyám... én erre fenéken rúg- : iám. O elesett, s mivel csúszós ■ volt az út, én ráestem. De ebből j még nem lett semmi, mert a ba- j rátáim lefogtak, a Pali meg ; meglógott egy kerékpárral, de < útközben meg megfenyegetett, j hogy ne találkozzunk, 1 — Hol találkozott aztán Ober- j frank Pállal, mert ez a rendes j neve. j — Kinn a piacon, de akkor 1 már Szabóval jött és egyből ne- 1 keni estek. Én akkor azt mond-: tani, hogy álljunk meg, mert egy j embernek egy a párja, ne gyér- 1 tek rám ketten. Ober Pali erre j félreállt. Szabóval kezdtem bír- j kőzni, ököllel jól szájon vég- [ fám, majd összeakaszkodtunk es [ leleperedtünk a földre, — Hát a másik hogy sebesült í meg? — En másra nem emlékszem, { pedig kicsipkézték a fülemet c-s [ a hajamnál fogva hurcoltak a • földön. Tessék nézni, mennyit ji kihúztak. — Fejét mutatja, ] melyről, miként a molyette szőr- i mérői, egész foltokban hiány- i zik a haj, j — Hát kedves barátom én | csodálkozom magán, még a vó- : gén kisül, hogy magát verték | meg nagyon, pedig akár emlék- [ szik, akár nem, maga követett { el két emberen súlyos testisér- { test. Itt vannak az orvosi lele- ; tek is. — Igaz, nem tagadom, hogy verekedtem, de arra nem ern- : lékszem, hogy bántottam volna mást. r— Mezei! Magát úgy ismerik: a faluban, hogy nem fél az ár- : nyékétől. Igaz? — Hát igen... — Mondja, miért iszik, ha : magával sem bír, nemhogy a borral. Látja az Ober frankkal való nagy barátságnak az lett a vége, hogy egy pár liter után : újból itt kötött ki a rendőrsé- j t gén. Pedig ha nem megy a zug- bormérésbe, és ott nem adnak : | magának italt, — ez nem törté- | nik meg. | — Bánom én, kérem. Tessék < elhinni, ilyenkor megbánom már. i A kihallgatásnak vége, elveze- ( tik, ■ vercsiugu, icjiauwju, iwuuu tekintetű fiatalember áll a ki hallgatást végző rendorőrnag; előtt. A letartózlatási jelentés ben az áll, hogy két emberei súlyos testisértést követett e verekedés közben. Az örnag; közli vele, hogy miért hallgatj; ki. Ű ezt tudomásul veszi, nen él az ügyészséghez fellebbezés jogával. — Diktálja be az adatait! — Mezei Károly, 1929. Kerek egyháza..; — Volt már itt máskor is? — Nem.,, Nem voltam, — Ez biztos? Mert én úgy em­lékszem, mintha már találkoz­tunk volna. —- Ja, igen..i a rendőrséget már voltam, de ebben a szobá­ban még nem. —> Akkor büntetve is volt. — Igen. —! Hányszor? — Kétszer, — Miért? — Először a honvédségnél íüg- geiemsértésért kaptam nyolc hó- uapot, másodszor súlyos testi- sértésért újabb nyolcat. — Hát a harmadik ügyre, ar­ra a hatósági közeg elleni erő­szakra már nem emlékszik? — Emlékszem, de abban az ügyben még nem hoztak ítéletet. — Na, jól van — szól a rend­őrőrnagy, én most nem kérde­zek többet, diktálja kérem sor­jában a jegyzőkönyvvezetőnek, hogyan kezdődött a verekedés és mi, fwgy történt azután. — Úgy kezdődött, hogy a cuk­rászda előtt találkoztam.:: — Várjon — vág a szavába az őrnagy —, ne siessen úgy. Hol kezdte az ivást. Mert a cuk­rászda előtt már ittas volt. — Lázáréknál, Lázár Péterek­nél ittam egy liter és két decit. — Fizetett érte? — Nem fizettem, itt máskor is szoktam kapni., — Folytassa! — Utána találkoztam Szegi Lászlóval és Kis L. Sándorral. Megiltunk még ogy litert, aztán jött a cukrászda. — Na, most mondja el, hogy kezdődött a verekedés? — A cukrászdából kijött Ober Pál, akivel mindig jó barátok Voltunk és sokat vicceltünk. Ak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom