Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-13 / 10. szám

Bölcsek, állhatatosak, harcosak Az utóbbi években megfeledkeztünk az 1919-es kom­munistákról. Nem sokat adtunk véleményükre. Elkönyveltük ró­luk, hogy kiöregedtek, sokszor azt mondtuk: politikai nézeteik­kel együtt elavultak. Hogy ez nem íg.y van és hogy kelleme­sen csalódtunk bennük, az most kitűnt a párt újjászervezése során. Kecskeméten huszonnyolc 1919-es kommunista van. Kö­zülük 24-et már újra a párt soraiban találunk. Ez azt bizo­nyítja, hogy a hosszú élettapasz­talat nemcsak bölcsebbé, józa­nabbá, hanem állhalatosabbá, harcosabbá is teszi az embere­ket. Az 1919-es kommunisták most újra elsőként léptek a párt­ba és fogtak hozzá a párt szer­vezéséhez. Felkerestem egy ilyen öreg harcost, Födi Jánost. Az évet-; már mély barázdákat szántot­tak az arcán. Hangja azonban megtelt tűzzel, lelkesedéssel, amikor a pártról kezdtünk be­szélni. János bácsi most szervezi harmadszor a pártot. Először 1919-ben fog­lalkozott ezzel, mint a Vö­rös Hadsereg katonája. Kecs­keméten, a temető melletti lak­tanyában ő és három társa szer- vezte meg a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának alapszer­vezetét. — De szép is volt — sóhajt fel János bácsi, amint az emlékek 'elelevenednek előtte. — A ve­szélybe került munkáshatalom megmentésére a lelkes munká­sok ezrei gyülekeztek zászlónk ilá. Árulók akkor is furakodtak közénk, de kísöpörtük őket so­rainkból. A régi hadsereg egy ízredese volt a parancsnokunk. Puskalövés nélkül feladta Deb­recent. Észbekaptunk, s eliávolí- ottuk. Egy igazi belevaló pro­letár őrmester vette át a pa­rancsnokságot. Vezetésével visz- szafoglaltuk Debrecent és jóval a városon túlra vetettük vissza ti romáitokat. Másodszor 1945-ben Jakabszálláson bontotta ki a párt zászlaját János bácsi. Jól ismerték őt a falu szegénypa- raszljai, mert együtt járt velük aratni, kapálni, együtt ette velük i napszámosok nehéz kenyerét. Munkaközben beszélt nekik a kommunizmusról, a szabadság­ról, a jobb életről. Így készítette elő őket arra az időre, amikor majd a munkásoké lesz a ha­talom. Ezek közül az emberek közül a felszabadulás után a kommunista párt alakuló ülésén egyszerre 68-an léptek be. A pártszervezet taglétszáma rövi­desen lG7-re emelkedett. — Hagytuk felhígulni a párt sorait. Sokan csak azért léptek be, hogy állást, karriert biztosítsanak ma­guknak. Mondtuk akkor többen is, hogy ez nem helyes, de letor­koltak bennünket. Félegyházán, a járásnál például rámparancsol­tak, hogy vegyük fel dr. Csitári János ügyvédet. Azt a Csitárit, aki engem és néhány társamat 1935-ben csendőrökkel kergette- tell ki a választóhelyiségböl. Mi a 48-as párt tagjai voltunk akkor. Azt mondta, zavarjuk a választás tisztaságát. Ugyanis Dongó Gábor bugacmonostori koldust megfizették, hogy Seres Mihály 1922-ben elhalt egyén cédulájával szavazzon a kor­mánypártra. Mi ezt nem akartuk megengedni. Voll, akit már 1945-ben elked­vetlenített az ilyen eset. Ret­kes József világéleiében szegény napszámos volt. Megkérdeztem tőle, mikor lép be a kommunis­ta pártba. Azt felelte, hogy olyan pártnak nem lesz a tagja, ahol Szabó Sándor 140 holdas nagy­gazda is bent van, mert őt an­nak az istállójában ütötlék-ver- ték Francia Kiss Mihály és tár­sai a Tanácsköztársaság bukása után. Ezeket az embereket később eltávolították ugyan a párt sorai­ból, mégis maradtak olyanok, akik csak érdekből voltak párt­tagok. És ezek hajbókoltak leg­jobban a helytelen politikának is. 1950-ben azt hányták a sze­memre, hogy megalkuvó vagyok, meg hogy a tömegek uszályába kerültem. Hogy miért? Mert hely­telenítettem azt a beadási rend­szert, amelynek alapján az utolsó szem gabonát is lesöpörték a pa­raszt padlásáról. Azzal sem ér­tettem egyet, hogy akinek három választási malaccal több volt, vagy egy kicsit jobban bírta ma­gát, a kulákok közé sorolják. A népgazdaság irányításába n is sok értelmetlen dolog történt, ami elvette a parasztok terme­lési kedvét. A bócsai homok­buckákba például erőltették a kalászos vetés terv teljesítését ahelyett, hogy ott a szőlő- és gyümölcstermelést segítették vol­na. Aki mégis megpróbálkozott vele, azt hatalmas adóval súj­tották. Vezetőink sok hibát követ­tek el, különösen az utóbbi idő­ben. Ez azért történhetett, mert keveset jártak az emberek kö­zölt. Már pedig, ha meghallot­ták volna a nép és az egyszerű párttagok hangját, sok minden másképpen történt volna. Higy- je el nekem — mondta felém fordulva János bácsi — a szo­cializmus építéséhez nemcsak esz, hanem szív is kell. Födi elvtárs most szer­vezi harmadszor a pártot; Azt mondja, hogy kommunista volt cs az is marad. A vezetők hibá­ja nem az egész párt hibája, de nem hárít minden felelősséget a vezetőkre. Felelősséget érez azért, hogy nem lépett fel har­cosabban annak idején a hibák ellen; Megkérdeztem Födi elvtársat, hogy ml a véleménye azokról a volt párttagokról, akik most pártonkívüliek akarnak maradni? — Az elmúlt 12 év alatt a. hi­bák melleit nagy eredmények is születtek. Nem kell tehát a kom­munistáknak szégyenkezni. Igaz az ellenfurradalmárok igyekez­nek a nép előtt minél jobban be feketíteni a pártot. Visszuem- lékszem az első világháború után, amikor kitört a forradalom, az emberek rongyokban jártak. Egy zsebkendőre való pénzük sem volt. Most az eseményeknek szinte jellegzetessége volt a nagy vásárlási láz. Szerencsére üzle­teink fel voltak készülve, és rak­tárkészleteink bírták a vásárlók rohamait. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy itt minden jó volt, senkinek sem voltak sérelmei, azonban a zavarlkeltőknek mégis sikerült helytelen irányba.vezetni a tömegeket. Vörös zászlókat égettek, az elvtárs szó eltörlését Icövetelték, s kommunista-elle­nes hangulatot szítottak. Vagyis ez már nem a hibák kijavítását, hanem a rendszer, a népi ha­talom megdöntését célozta. Az ilyen hangulatot csakis a kom­munisták bátor kiállásával, felvi­lágosító szóval lehet eloszlatni. Födi elvtársat, az 1919-es ve­teránt az sem felemlítette meg, hogy október 27-én Jakabszállá­son egy ellenforradalmi banda megtámadta és életére tört. Iga­zában és a nép ügyébe vetett hite még csak jobban meg­acélozta akaraterejét. Idős em­ber létére keményen dolgozik a párt újjászervezéséért és hogy az ő szavait idézzem: azért is har­colni fog, hogy a párt a jövő­ben ne kövessen el több hibát. Az öreg kommunisták, akiknek csak kegyeletből nem mondtuk még néhány hónappal ezelőtt, hogy menjenek nyugdíj­ba, most újra bebizonyították, hogy a párt sorainak rendkívül értékes, harcos tagjai. Példát mutatnak helytállásból, lelkese­désből a fiataloknak. Köszöntjük Födi János bácsit és a többi öreg kommunistát abból az alkalom­ból, hogy a párt soraiban újra az elsők közé álltak. — V ó — Egy kis javaslat a kisvasút ügyében öártvezelőségünket sűrűn felke­resték az emberek, ha segítsé­get, tanácsot akartak kérni — mesélte Födi elvtárs. — Hegedűs — Sándor földhöz juttatott egyszer éjjel jött át hozzám, hogy mité­vő legyen. Nyolc holdat kapott Gcffer György birtokából, a volt birtokos azonban szerelte volna menteni, ami menthető. Sze­met vetett Hegedűs Sándor két gyönyörű tinójára. Be akarta be­szélni Hegedűsnek, hogy a föld­osztás úgyis érvénytelen lesz, de ö a tinókért odaadja a nyolc holdat. Megnyugtattam Hegedűs Sándort, hogy a föld most már végleg az övé, tinóit pedig ki ne adja a kezéből, szántson csak nyugodtan velük. — Sajnos — mondta Födi elv­társ — az akkori pártszervezö- munkában hibák is voltak. Sokféle ember került közénk. A Kecskemét—Rávágy tér és a Kiskörös között közlekedő kisvasúton sok dolgozó jár be Kecskemétre a Gépgyárba, a Lakatosipari Vállalathoz és más munkahelyekre dolgozni. Ezek­nek a dolgozóknak a javaslatát tolmácsolom most a kisvasút ügyében. A kisvasúton bejáró dolgozók ugyanis nem tudják ledolgozni a napi nyolcórás munkaidejü­ket, mert a kisvasút menetrend­je jelenleg ezt nem teszi szá­mukra lehetővé. Az oka az, hogy csak egyetlen személyvonat ér­kezik naponta a Rávágy térre 9—1U óra között és ez a kis­vonat már délután 14.05-kor in­dul is visszafelé. Emiatt csak 4 órát tudnak munkahelyeiken tölteni a bejáró dolgozók. Mi, bejáró dolgozók belátjuk, hogy a szénhiány miatt szüksé­ges a kisvasút forgalmának a korlátozása is.. A jelenlegi egy vonatpár menetrendjére nézve azonban lenne egy javaslatunk, s ha ez megvalósulna, így meg­felelő lenne számunkra az egy kisvonatpár is. Nem lenne szük­séges új járatot indítani egye­lőre, csupán az a javaslatunk, hogy az indulási időn változtas­sanak. Ha a MÁV igazgatósága úgy állítaná be a kisvasút me­netrendjét, hogy az reggel 7 óra körül érkezzen Kecskemétre és 16 óra után indulna visszafelé a Rávágy térről. így minden be­járó dolgozó kilökhetné teljes nyolcórai munkaidejét munka­helyén és időben haza is ér­hetne. A kisvasút menetrend­jének ilyen módosítását a diá­kok és a piacra bejáró termelők is örömmel fogadnák. Kérjük, hogy a MÁV valósít­sa meg kis javaslatunkat a kis­vasút ügyében. A kisvasúton bejárók nevében Hullai György, a Kecskeméti Gépgyár dolgozója — 1957. január 1-tol a megyei szakorvosi rendelőintézet szak­rendelései reggel 8-t.ól délután Ili óráig működik- 3019 FIGYELEM! FIGYELEM! | FESZÍTETT és táblás drótkerítéseken? helyszíni szereléssel vállalunk úgy magánosok, mint állami vállalatok ét» szövetkezetek részére. Ajánlati felszólítást kérünk az alanti címekre: UKOTHAéÜG YAK SOKKON VAIlliG VAK Budapest, X., Gyömröi út 80. Budapest, IX., Márton u. 15. j Telefon: 148—175 Telelőn: 338—702 Hirdetés és a valóság Nem egy helyen hallottuk már, |hogy a jelenlegi körülmények egyes családapákat arra kény- szcrítcUck, hogy az újságban olvasott hirdetések alapján bá­nyában vagy másutt vállaljanak munkát. Nemrégiben többen el­utaztak a dorogi bányához, mert úgy hallották, hogy ott van fel­vétel. No, de mi a helyzet? Elutasították őket, mert nincs szállás, nincs más egyéb, ezért nincs felvétel. Kénytelenek vol­tak visszajönni. Felkeresték a megyei tanács munkaerögazdál- k odasi osztályát és bizony mél­tatlankodtak c visszás helyzet miatt. Nem sokkal később újabb csoport jött be, mely azt kifogá­solta, bogy az újságban toboroz­zák a munkásokat Budapest új­jáépítéséhez, de ők ott voltak, s kijelentették: munkásfelvétel nincs. A munkacrőgazdálkodási osz­tály telefonon érdeklődött ea ügyben, hogy mi a helyzet, A vállalatok közül többen azt vá­laszoltak: a hirdetés szövegét ré­gebben adták le, kérték, hogy ne közöljék, de mivel a hirdetés összegét felvette a kiadóhivatal, így kénytelen közölni addig a* ideig, amíg a szerződés öt köti. Persze a dolgozóknak más » véleményük. Az. * vállalat hir­dessen az újságban, akinek szük­sége van rá. A bányába való to­borzási hirdetésben is célszerű lenne feltüntetni azt, hogy me­lyik bánya mikor és hány dol­gozót kíván muukábaállítani. Csak így lehet a hirdetés és a valóság közötti összhangot meg­teremteni. Indokolatlan a sorbaoállős Kielégítő a város áruellátása A kereskedelmi dolgozók két hónapja állják a vásárlók meg­megújuló rohamait. A kereske­delmi dolgozók beosztásukra való tekintet nélkül nagy erő­feszítéseket tesznek azért, hogy a felfokozott keresletet ki tud­ják elégíteni. Az ipar és a kereskedelem munkásainak köszönhető, hogy a vásárlási lázban eltelt hónapok után is elmondhatjuk, hogy vá­rosunk lakosságának áruellátá­sa néhány cikk kivételével ki­elégítő. Azon cikkekből is, me­lyeket ma úgy emlegetnek, mint »hiánycikket«, — sokival több került a forgalomba, mint bár­mely más év hasonló időszaká­ban, figyelembe véve a normá­lis keresletet is. Ez vonatkozik többek között a szappanra és a petróleumra is. Ha a különben teljesen indokolatlan felvásár­lási láz megszűnne, a város i'en- j delkezésére álló árumennyiség ] bőven fedezné a szükségletet és nem kellene senkinek sorbaállni petróleumért, vagy szappanért. A kereskedelem gondoskodik az üzemek, vállalatok, hivata­lok dolgozóiról, akik árubeszer­zés céljából nem hagyhatják el munkahelyeiket. Biztosítja szá­mukra a szervezett áruellátást néhány árucikkel. Egy—másfél hét leforgása alatt 20 000 bérből és fizetésből élő dolgozónak jut­tatunk szervezett ellátás jegyé­ben lisztet, rizst, mosó- és pi­pereszappant, fűszerpaprikát. Az akciót a Kiskereskedelmi válla­lat boltjai bonyolítják le, felke­resve az üzemek, vállalatok, hi­vatalok dolgozóit. A szervezett ellátás nem je­lenti azt, hogy a bolti forgalom­ból hiányozni fognak ezek a cik­kek. Minden vevőnek joga es módja lesz ezeket a boltokban beszerezni. A Vegyianyag nagy­kereskedelmi Vállalat kecske­méti telepének vezetője meg­ígérte, hogy az. úgynevezett üze­mi ellátást szolgáló mennyisé­gen kívül igen nagy mennyiségű szappant hoznak fogalomba még ebben a hónapban. Ez. is azt mutatja, hogy a kereskedelem dolgozói szívükön viselik a vá­ros jó áruellátását, megbecsü­lik a kereskedelmi dolgozókat, de meggyőzik a vásárlókat arró) Is, hogy értelmetlen a fel vásár lási láz. Végezetül megköszönjük * FŰSZERT, a Vegyianyag, a Kis­kereskedelmi Vállalat dolgozói­nak lelkes, szorgalmas, odaadó munkájút. Mócza Imre. 1 lopásért és 4 betörésén 1 évi börtönbüntetésre ítélték Szurgyi László 25 éves alkal­mi munkás 1956 nyarán egy ke­rékpárt lopott Ladánybenén, amit eladott és annak árábóJ felutazott Pestre, ahol a Béke- Szálló olcsóbb szobáiban foglalt magának lakást. Szurgyi a szál­lóból rendszeres betörő-utakra járt és a rablott ingóságokat egyrészt a Teleky téren, másrészt a bizományi áruházakban érté­kesítve — »tengette« pesti életéti Nevezettet miután tettenérték, egy kerékpárlopás és négy betö­rést bizonyítottak rá. Szurgyi Lászlót e bűntettekért a kecske­méti járásbíróság egy évi bör­tönbüntetésre ítélte és az oko­zott kár részbeni megtérítésére kötelezte. Az ítélet jogerős. Előfizethető a Petőfi Népe! A posta február elsejétől ismét házhoz kézbesíti az olvasók kívánságára az újsá­gokat. Olvasóink az alábbi megrendelőlapon is kérhetik a PETŐFI NÉPE házhozkézbesítését. Megrendelőlap 1957. év ____________________________hó megrendelem a P etőfi Népe című lapot. A havi előfizetési díjat: 11.— Ft-t a nyugtával jelentkező posíakézbesitőnek fizetem ki. J megrendelő pontos címe, ahová n lap kéabesítésrt kéri t 195__év______hé__n, Név: Vá ros: ) Község: ) utca házszám em. ___ajtó. t' fÜfiZUiU ik.tll■ ubit Beindítva: Postahivatal I P, jj, tölti ki 195? 1 tu flap fjjíeio-5

Next

/
Oldalképek
Tartalom