Petőfi Népe, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-31 / 25. szám

EDDIG; sok Urskráeit, kevés szakiráeyílás sraMrányítás, kevés aíiiiszlréció Különös címerek A Duna—Tisza közi futóhomok megkötése a régi megoldásra vá­ró problémák egyike. Az Észak­kiskunsági Erdőgazdaság egyik íőfeladata e homokvidék egy ré­szének erdősítése. A gazdaság 1953. óta mintegy 1600 hektár új erdőt telepített, azonkívül folya­matosan gondoskodott az erdő­ségekben lévő irtások, hiányok pótlásáról. A gazdaság jó mun­káját az is bizonyltja, hogy többszörös élüzem. Ezért kapott 220 000 forint vállalatfejlesztési alapot. Ezt az összeget részben uj fafeldolgozó gépek beszerzé­sére, részben pedig az erdész­lakások rendbehozására használ­ják fel, öeüerjesebb erdőoaztíaságo! Marton Tibor főmérnöknél ér­deklődtünk a gazdaság további terveiről. — Mi is a belterjességre tö­rekedtünk — hangoztatta a fő­mérnök. — ÖL helyett kilenc er­dészetünk lesz azért, hogy a ki­sebb területen jobb szakirányí­tást valósítsunk meg. Természe­tesen a létszámot nem növeljük, a bürokráciát csökkentjük. Ed­dig a túlzott adminisztráció és a kevés szakirányítás volt a jel­lemző. az erdőgazdaságokban is. A jövőben fordítva lesz. Kecs­keméten például az egy helyett három erdészet lesz. Tervünk az is, hogy 10 szá­zalékkal növeljük az ipari faki- hozatalt. Az eddigi fakitermelé­sek ugyanis, éppen az szakirá­nyítás hiánya miatt nem voltak megfelelőek, sok ipari fa veszen­dőbe ment, Az idén ugyan valamivel ke­vesebb lesz az erdőtelepítésünk, de jobb minőségű munkát sze­retnénk végezni. Száz hektárnyi i csemetekertünkben van bőven j utánpótlás. Adunk a községek­nek és a magánosoknak is. A fák pótlása most különösen fon­tos, amikor a rendkívüli ese­mények következtében sok he­lyen az utak mentén is kiirtot­ták a fákat. Az ilyen faírtás a mi homokos vidékünkön nagyon veszélyes. Inkább lucernsmagot és ssmkórst tenaeszM — A belterjességet a szántó­földi termesztésben is megvaló­sítjuk. Eddig elő volt írva min­dig, hogy a homokon rozsot ter­messzünk, bizony alig termett két-három mázsa, valamivel több csak, mint a vetőmag. Most, hegy nincs ez a kötöttség, elhatároztuk, hogy inkább ta­lajjavító növényeket, lucernát, somkórót, muhart termesztünk. Magtermesztésre is törekszünk, tavaly 21 mázsa lucernamagot termesztettünk, 50 hektár új lu­cernavetést létesítünk — mon­dotta Marton Tibor. SzöükarBk, erdei meHéktsrméfeek A Kecskemét környékbeli szőlőtermesztők bizonyára öröm­mel veszik azt a hírt is, hogy a gazdaság másfélszázezer szőlő­karót készít. Ezenkívül töreked­Holnapié! Kezdve, lapun!» iiélközaaii 6 oldalon, vasárnap 8 oldalon jelcnüK megr. — Értesüléseink szerint az ál- — A Kalocsai Doliánycrtékc­lamapparálus egyszerűsítésével sítő és Elosztó Vállalat közlése kapcsolatban szűkül a járási ta- szerint az elmúlt héten másfél nács létszáma Kiskunfélegyhá- millió Kossuthot és 200 000 cso- zán, és a kisebb létszámú járási mag Tervet osztottak szét a do- tanács összeköltözik a városi ta- hányeladással foglalkozó boltok néccsal. Az így felszabaduló já­rási tanács épületét, kisebb át­építés után, lakások céljaira ad­ják át. — A Kalocsai Városi Tanács között. — Az 1951. évi adójukat tör­lesztették már Dunapatajon Kovács István 8 holdas, Nagy József 10 holdas és Szabó János Közlése szerint nincs biztosítva 8 holdas dolgozó paraszt. Fájsz a tavaszi árpa- és búzavetőmag, községben özv. Fekete Lajoené Búzából mintegy 60—80 mázsa, 5 holdas dolgozó paraszt 400 fo- árpából mintegy 100 mázsára rintot, özv. Jónai Imréné 4 hoi­volna szükség. A dolgozó parasz­tok ezeket vetőmagcsere útján is lebonyolítanák, amennyiben erre lehetőség lenne, tavaszi ve­tőmagokért kukoricát, árpát, búzát és napraforgót adnának. — Csökkentették a Kalocsai das dolgozó paraszt 200 forintot fizetett be 1957, évi adójába. — A kalocsai kultúrcikk bolt­ba nemrégiben 22 garnitúra nyers hálószoba érkezett. A há- ] ószobabútorok jelenleg festés alatt vannak és mintegy 2 hét Járási Tanács függetlenített ap- alatt kerülnek ki a fogyasztók- parátusát. A száz tanáé: oigozó hoz, E hét folyamán a boltba közül 47-en nyertek elhelyezést játékáru, üvegáru, sportáru ér- más különböző munkakörökben, kezik. nek az úgynevezett erdei mellék­termékek gazdaságosabb hasz­nosítására is. Ilyenek a gomba, az ibolya, a hóvirág, a sikér- gyökér, stb. Az önállóság tehát az erdő- gazdaságban is lehetővé teszi a jobb, okszerűbb gazdálkodást. díszítik Félegyháza központ­ját. A városi tanács épületén es a vele szemben tevő ház első emeletén virítanak, s egye­nesen meghökkentik, elgondol­kodtatják a járókelőket. — Vajon ki halt meg Kis­kunfélegyházán, ugyan melyik nagy fiát vesztette el? — tet­tem fel a kérdést számos ar­ra járó embernek. De senki nem tudott kérdésemre meg­felelni, Azt többen is mond­ták, hogy a bank egyik tiszt­viselőjét éppen aznap temet­ték, de egyikük sem állította, hogy pont az ő emlékére he­lyezték volna fekete alapra a Kossulh-eímereket. Különben is, ha erről lett volna szó, miért gyászolnák e férfiút he­tekkel halála előtt, még éle­tében? Egy bizonyos. A hivatalos Kossuíh-címer nem fekete alappal született sem a dicső­séges 48-as években, sem pe­dig a forradalmi munkás-pa­raszt kormány erről hozott rendeletében. igaz, voltak búsmagyarok, ’akik — ter­mészetesen november 4-e, az ellenforradalmi kísérlet leve­rése után — fekete alappal hordták nemzeti címerünket; De azok búsmagyarok voltak és — nem városi tanáes. A félegyházi ideiglenes ta­nácselnök jő birkózó hírében van, s ezen az alapon joggal reméljük, hogy »megbirkózik ■ talán a különös gyászkere­tek eltávolításával — pl. ­oo EGYÜTT DOLGOZIK Életrevaló asszonyok és lányok vannak a Kiskun­félegyházi Toliüzemben. Vi­dámság, s a kedv honol a munkatermekben. A dolgo­zók látják, érzik, hogy ve­zetőik értük, jobblétükért munkálkodnak. Keveset be­szélnek, de annál többet cselekszenek. Csend honol a pusz­tán, a dermesztő hi­degben téli álmát alussza a határ. Nap­lemente után egy lé­lekkel sem lehet talál­kozni a hófúvásos dű- lőutakon, csak az ab­lakokból kiszűrődő fény ad biztatást, hogy ahonnan az kiszűrődik, ott emberek élnek meg­húzódva a hideg elől. Ilyen gondolatokkal foglalkoztam, amikor a 17 kilométernyi puszta­ság után a néhány sor házból álló községbe: Nyárlőrincre értem. —- Utam célja az volt, hogy ellenőrizzek egy hírt, amelyet a község tanítójáról és feleségé­ről hozott a déli szellő. A hír szerint a köz- tiszteletben álló Benkő házaspár tiltott gyűlést szervezett, — hozzá­vetve: talán ellenfor­radalmi céllal. Ezt — enyhén szólva tévedés­nek lehet minősíteni. Volt ott ugyan szó az eseményekről, de olyan értelemben, hogy a község becsületes fia­taljai elhatárolják ma­gukat attól a néhány- iagú csoporttól, amely 3 zavaros időket ki­használva, néhány ter­cÁ tanító ÉS A TANIf VANYOK ror-akciőt bonyolított le a rendőrlakás és más épületek ellen. Ez a probléma csak egy kicsi része volt és nem is fő célja az összejö­vetelnek. Még január elején érkeztek a hírek, hogy a járás több községé­ben megindult az EPOSZ szervezése. A híreket hallván, né­hány fiatal felkereste a 15 éve ott tanító há­zaspárt. Kérésük az volt, hogy hívják ösz- sze a fiatalokat és ala­pítsák meg ott is a szervezetet. A tanítóék támogatták ezt a ké­rést és bejelentették a rendörparancsnoknak, hogy ezen és ezen a na­pon 20—25 fiatal ösz- szejön. Meg is jelent 22 fiatal — köztük több lány — s elhatá­rozták, hogy megindít­ják a szervezést és ké­sőbb megalakítják az EPOSZ-t. Miről beszélgettek a fiatalok? Arról pél­dául, hogy a népitánc- csoport a szervezeté lesz s meg is kezdik a próbákat nyomban, — Helyi gyűjtésű tánco­kat tanulnak — gyűj­tőjük nem más, mint a tanítgnéni. Ezekkel a táncokkal a múlt évi kulturális seregszemlén is nagy sikert aratott a csoport és a megyei bemutatón is szerepelt. Megindult egy szerep­lőcsoport szervezése és a műsor kiválasztása is. Többen jelentkez­tek már. Szó esett a »leánykoszorúról« is, amelynek keretében felelevenítik és tovább-- fejlesztik a lányok és mamáik kézimunka­tudását. Sok fiatal em­lékezik azokra a felejt­hetetlen kirándulások­ra is, amelyeket a ta- m'tóház'aspár vezetett Lillafüredre és Szilvás­váradra 40 részvevővel. a imuikíUtdiiúcs a pártszervezet a váltatott/tatát Elbocsátás, segítés Egy egész éjszaka vitatták, ki­nek a kezébe adják a felmondó leveleket. Csak a hajnali órák­ban tudtak megállapodni — munkástanácselnök, pártszerve­zet titkára, vállalatvezető, ÜB- elnök, s a felsőbb szerv küldöt­tei — az elbocsátandó személye­ket illetően. Mi legyen az elbocsátottak­kal, hogyan lehetne rajtuk segí­teni? Hosszas gondolkodás után meg­találták a módját: bedolgozóként szerepelnek majd. Odahaza munkálkodnak. E méltányos in­tézkedés növelte a bizalmat a vezetők iránt. Megegyeztek továbbá abban is, hogy hol az egyik, hol a má­sik 70—75 éves idős, beteges dolgozónak 150—200 forint se­gélyt juttatnak. Megegyeztek a néhány hónap­ja ott dolgozók segítését ille­tően is. Ott foglalkoztatják, ahol Az a tervük, hogy az EPOSZ-szervezettel ha­sonló kirándulásokat tesznek majd az ország szép vidékeire, Az ilyen elhatározá­sokat csak segíteni le­het s megköszönni a Benkő-családnak az is­kolából kikerült fiata­lokkal való foglalko­zás jó szándékát. A szülők is szívesen ve­szik ezt, .örülnek, ha fiaik, lányaik a tanító­ék körül forgolódnak, mert azt mondják: tő­lük csak jót tanulhat­nak. Én is ezt mon­dom, hiszen nem egy fiatal vari a faluban, aki gondjait, problé­máit a tanítója előtár­ja és baráti tanácsot kap tőle. Ügy gondolom: ezt a példát követhetné a já­rás többi pedagógusa is. Vegyék fel a kap­csolatot a fiatalokkal és segítsenek, hogy az EPOSZ-ban műveit, egészséges parasztifjú­ság tevékenykedjék. A Benkő-házaspár- nak pedig jó egészséget és sok sikert kívánok! (Horváth Ignác) képességét legjobban tudja ki­fejteni. 28,8 százalékos a béremelés E kérdésben is egyöntetű volt a vélemény, az elhatározás. Do miért 28.8 százalék, amikor fj munkás-paraszt kormány csak 15 százalékot engedélyezett? En­nek előzménye is van. Még szep­temberben egy levélben közöl­ték a vállalattal, hogy 12.2 szá­zalékkal emelik a béralapot. Ké­sőbb a 15 százalékos emelés, majd az üzem vezetői — mun­kástanács,, párt, vállalat- és szaic- szervezeti vezetők — kérésére a központ 1.6 százalékkal kiegé­szítette a béralapot. Ennek meg­felelően a régebbi átlagkereset 600 forintról 900 forintra poll. Csak munkaidő után Az üzem dolgozóinak tetszik Makány Gábor munkástanács­elnök ténykedése, Ű egész nap fizikai munkát végez, dolgozó­társai között van. Csak időn­ként tér be az irodába, s csal; pár percre, egy-egy fontos kér­dés elintézésére. Ha látogatója akad, az. első szava: — Nagyon sürgős? Ha nem, akkor munka­idő után beszéljük meg. Ha tárgyal, meghívja a szakszerve­zet, a párt képviselőit is. A munkástanács elnökségének tagja a párttitkár is A pártszervezet munkája itt könnyebb, mint másutt. Tapo- di Istvánné, az üzemi pártszer­vezet titkára ugyanis munkás- tanács elnökségi tag. A munkás­tanács ülésén felmerült kérdése­ket megbeszéli a pártszervezet minden tagjával. Ugyanakkor a pártszervezet megszívlelte i munkástanács javaslatát: a párt ba csak olyan embereket en­gedjenek be, akik nem szín leg, nem állásért lépnek be, hanem őszintén a mozgalomért, a szó cialista elvért. A közős munka óráról-órára, napról-napra gyümölcsül érlel. A tervet teljesitik. Ez ösztönzi a vezetőket arra, hogy a gazdasági helyzet javulásával szorgalmazzák annak meg­valósítását, hogy az alapórabár az üzemben is elérje a 4 fo­rintot. Ha ma, holnap, vagy holnapután nem is, de ahogyan gazdasági helyzetünk konszolidálódik, sikerül ez a terv is. BÄCS-KISKUN MEGYEI NYOMDA VÁLLALAT KECSKEMÉT, KÉTTEMPLOM KÖZ. TELEFON: 15-29. TELEPHELYEK; BAJA, KALOCSA, FÉLEGYHAZA, m KÉKJÜK A KÖZÜLETIKET ÉS VÁL­LALATOKAT, HOGY AZ 1957. I. ÉS II. NEGYEDÉVBEN SZÜKSÉGES lufő/ntatiiámj RENDELÉSEIKET MINÉL ELŐBB A DJÁK LE VÁLLALATUNKNÁL, HOGY A PAPÍRT BIZTOSÍTHASSUK. a SORONKÍVÜL VÁLLALJUK ÜZLETI ÉS KERESKE­DELMI NYOMTATVÁNYOK, ELJEGYZÉSI ÉRTESÍ­TÉSEK, ESKÜVŐI MEGHÍVÓK, NÉVJEGYEK, OR­VOSI RECEPTEK ELKÉSZÍTÉSÉT. 1*1 SS3EJS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom